Új Néplap, 1995. december (6. évfolyam, 282-305. szám)

1995-12-04 / 284. szám

2. oldal Világtükör 1995. december 4., hétfő Tizenötezren tüntettek va­sárnap Zágrábban a daytoni egyezmény ellen. ,A többségé­ben Bosanski Brodból és Sa- macból származó menekültek azért tiltakoztak, mert a megál­lapodás szerint a horvátoknak le kell mondaniuk a Száva menti területekről. A transzatlanti együttműkö­dés új programját látta el kézje­gyével vasárnap a madridi Moncloa-palotában Bili Clin­ton amerikai elnök, Felipe González spanyol kormányfő és az Európai Unió Bizottságát vezető, luxemburgi Jacques Santer. A dokumentumhoz kö­tődő akcióprogram külön sza­bályozza az Egyesült Államok és az Európai Unió kapcsola­tainak fejlesztését. Kész részt venni a London és Dublin által kezdett békefo­lyamatban a Sinn Fein, az ír Köztársasági Hadsereg (IRA) politikai szárnya - jelentette ki Garry Adams, a szervezet veze­tője. A brit-ír javaslatok értel­mében nemzetközi bizottságot hoznának létre a félkatonai szervezetek lefegyverzésére, és ezzel párhuzamosan a konflik­tusba keveredett felek tárgyalá­sainak előkészítésére. Házi őrizetbe helyezték szombaton Bolíviában azt a nyugállományú tábornokot, aki feltárta, hogy hol találhatóak Ernesto Che Guevara forradal­már földi maradványai. Mario Vargas Salinast a - szolgálati szabályzat megsértéséért és tit­kos információk kiszivárogta­tásáért vonják felelősségre. A nyugdíjas tábornok november­ben a The New York Timesnak adott nyilatkozatában elárulta, hogy a La Paztól 770 kilomé­terre délre fekvő Vallegrande repülőterén temették el a dél­amerikai országban 28 éve meggyilkolt Che Guevarát. Meggyilkoltak egy újságírót vasárnapra virradóra Algír kö­zelében. A Liberté francia nyelvű algériai napilap munka­társát, valamint gépkocsiveze­tőjét átvágott torokkal találták meg a főváros közelében. A ha­tóságok feltételezése szerint a merényletet iszlám szélsősége­sek követték el. Az idén ő a 21. újságíró, aki politikai gyilkos­ság áldozata lett Algériában. Szolnok, Jubileum tér 6. Telefon: 56/423-219,422-792 Jászberény, Bérkocsis út 1. Telefon: 57/401-581 Karcag, Kálvin tér 13. Telefon: 59/313-210 VÁSÁROLJON RÉSZLETRE PÉNZTÁRGÉPET KAMATMENTESEN, 50.000 Ft-tal m OLCSÓBBAN L A SZOLINFOT ■■IIIIf KFT.-től. m Magyarország elsődleges érdeke a déli határainkon túli béke Közelebb vagyunk a NATO-hoz Egyértelművé vált: az érintett országok megállapodásra ju­tottak abban, hogy nem beszélnek arról, kit és mikor vesznek föl a NATO-ba. Szakértők szerint hazánk, mint úgynevezett „aktív partner”, tevőlegesen csatlakozva a boszniai béke­misszióhoz, jóval közelebb került a NATO-tagsághoz is. Elsődleges érdekünk, hogy béke legyen a déli határainkon túl, és a vérontás megállításá­val a bennünket ért jelentős gazdasági hátrányok és vesz­teségek is csökkenjenek, eset­leg az újjáépítésben vállalható tevékenységünk révén ki­egyenlítődjenek. A Külügyminisztérium ille­tékesének tájékoztatása szerint Magyarország mostani sze­repvállalásával természetesen jelentősen közelebb került a észak-atlanti szövetséghez, azaz a lehetséges NATO-tag­sághoz is. Számíthatunk arra, hogy „aktív partnerként” az elsők leszünk a felveendő új országok között. A békepartnerségi program eddigi 22 hónapja alatt hazánk politikailag, katonailag egy­aránt bebizonyította alkalmas­ságát és eltökéltségét, ugyan­akkor NATO-körökben is ro- konszenv kíséri törekvésün­ket. A szintkülönbség, ame­lyet mielőbb ki kell egyenlíte­nünk, a kommunikációban, kommunikációs berendezése­ink színvonalában és a légtér­védelemben mutatható ki. Az egyéb fegyverzeti felszerelé­sek cseréjére nincs szükség. A boszniai NATO-misszió menetrendjében fontos sze­repe lesz Clinton elnök és az amerikai kongresszus vitájá­nak. Addig a lehetséges me­netrend: 14-én a balkáni há­ború érintettjei ünnepélyesen aláírják a már parafáit béke­megállapodást. Ezt az ENSZ BT határozata, majd az Észak- atlanti Tanács és az amerikai szenátus döntése követi. Aztán jöhetnek a katonák. B. K. Letartóztatták az exelnököt. Rossz idők járnak Dél-Korea egykori államfőire. Ro Te Vu után most Csőn Tu Hvant zárták rács mögé: őt azzal vádolják, hogy szerepet játszott az 1980-as kvangdzsui diáklázadás véres leverésében: fotó: feb/reuter Billiókra rúg a hidegháborús számla Amerikának is sokba került az atomfegyverkezés Amerikának eddig négybillió, azaz négyezermilliárd dollár­jába kerültek az atomfegyverek. Ez a háború óta az Egyesült Államok védelmi kiadásainak körülbelül egvharmada. Amikor az ötvenes években meghirdették az atomfegyver­programokat, abból indultak ki, hogy az új fegyver olcsóbb lesz, mint a hagyományos. A valóságban a fordítottja kö­vetkezett be, mert nem vették számításba a járulékos költsé­geket. Az összesen több mint hetvenezer atomfegyver előál­lítása 378 milliárd dollárba ke­rült, míg e fegyverek ellenőr­zése 1,1 billióba. Az utóbbi kiadások közé tartozik az atomrobbanófejek biztonságát szolgáló személy­zet és technika fenntartása, a műholdas felderítés, a korai, atomtámadás elleni riasztó- rendszerek és az atomfegy­verbiztos bunkerek telepítése, ahová támadás esetén vissza lehet húzódni. Reagan elnök „csillaghábo­rús” programjának ára, amelynek keretében atom­fegyverrel felszerelt műhol­dakkal akarta körülvenni Amerikát, 38 milliárd volt. Kétszer annyi, mint a világhá­borús első atombombaprog­ram. E fantasztikus összegeket a tudósok csak most vették számba, annak idején se a közvéleményt, se a törvény- hozást nem tájékoztatták ró­luk. Arról sem, hogy a kiadá­sok még távolról sem értek véget. Az elavult atomfegyve­rek és -hordozók leszerelése eddig már 15 milliárdba ke­rült. Emellett legalább 385 milliárd dollárt igényel majd a sugárszennyezett atomfegy­verüzemek szanálása. Kiderült, hogy az atom­program áldozatai alig kap­tak kártérítést. A legalább negyedmillió katona, aki a kísérleteknél sugárfertőzést szenvedett, éppúgy nem lá­tott pénzt, mint a minden vé­delem nélkül dolgozó urán­bányászok. Heltai András Szarajevó a tartós béke kulcskérdése Aggódnak a szerbek A boszniai szerbek arra szá­mítanak, hogy a londoni és a párizsi délszláv konferencián a résztvevők a szarajevói szerbek biztonságát szavatoló nemzetközi garanciákat épí­tenek a békeszerződésbe. Nikola Koljevics, a boszniai szerb állam alelnöke vasárnap a kragujevaci rádiónak adott nyi­latkozatában elmondta: a ve­zető európai államok képvise­lőivel, valamint az ENSZ kü- lönmegbízottjával folytatott tárgyalásokon kiderült, hogy a nemzetközi közösség aggoda­lommal tekint Boszniára, s el­sősorban a szarajevói helyzetet tartja veszélyesnek. Áz alelnök hangsúlyozta: elégedettséggel tölti el, hogy a világ országai figyelnek Szara­jevóra. Meggyőződése szerint a boszniai főváros státusának megnyugtató rendezése olyan kulcskérdésnek számít, amely­nek megoldása nélkül nem ala­kulhat ki tartós béke Boszniá­ban. A boszniai szerb politikus ismét hangsúlyozta, hogy a daytoni megállapodás teljesí­tése azt jelentené, hogy mint­egy 80-100 ezer szerb kerülne a muzulmán vezetés fennható­sága alá. Koljevics azt is kö­zölte, hogy tudomása szerint a boszniai szerb parlament nem vitatja meg a daytoni egyez­ményt. A képviselők csak az­után ülnek össze, hogy Párizs­ban az érdekelt felek aláírták a végleges békeszerződést. Az alelnök bejelentése arra utal, hogy a paléi parlament to­vábbra is megosztott a rende­zési egyezmény miatt. Német film Hitlerről A diktátor tárgyilagos megvilágításban Az elmúlt ötven évben több mint 120 ezer könyv, írás je­lent meg Adolf Hitlerről, de a rettegett diktátort sokolda­lúan és tárgyszerűen bemu­tató tévés összeállítás csak most született. A német közszolgálati állomás, a ZDF készített hatrészes soro­zatot „Mérleg Hitlerről” cím­mel. Szerzője, Guido Knopp történész, aki hat szerzőtársá­val, ismert tudósokkal, kuta­tókkal úttörő munkát végzett. Dolgukat megkönnyítette, hogy immár hozzáférhetővé váltak a korábban elzárt amerikai, orosz és kelet-németországi filmar­chívumok. A tévésorozat készí­tői csaknem kétezer embert szólaltattak meg, köztük Hitler áldozatait és egykori híveit is. Két évig dolgoztak, amíg el­készült a film, amelyet vasár­naponként ad a Magyarorszá­gon is sok helyütt vehető ZDF. Akik most nem láthatnák, idő­vel megnézhetik magyarul is: a német tévéállomástól eddig több mint húsz külföldi tévétár­saság, köztük az MTV is meg­vásárolta a produkciót. Ferenczy Europress Szekusok állhatnak a román rablóbandák mögött Terjed a Garda-terror Ceausescuék rettegett titkos- szolgálatának emberei állnak a Németországban hírhedetté vált román rablóbandák hát­terében. Az új maffia fedőszerve a Garda. Egy elfogott román bű­nöző koronatanúként tett beis­merő vallomást erről a német hatóságoknak. A szervezethez tartozók jel­szóval azonosítják egymást. Idegenlégiósokat megszégye­nítő, kemény kiképzésben ré­szesülnek a szép számmal je­lentkező új felvételisek. A Garda-tagjelöltség erőnléti gyakorlatokkal, közelharctanu­lással, tájékozódási futással és túlélési tréninggel kezdődik. Ezután célfelderítéssel, objek­tum- és személymegfigyelés- $el, támadási tervek kidolgozá­sával, a zsákmány elosztásával és elrejtésével folytatódik. A Garda egy-egy csoportjá­nak fél-hárommillió márka ér­tékű zsákmány a tervfeladata, ha teljesíti, akkor tagjait három hónapra kivonják a forgalom­ból. Olyankor hazautaznak Romániába, ahol környezetük úgy tudja, jól fizetett vendég- munkások a gazdag Nyugaton. A csoportvezetők nem vesznek részt az akciókban, a háttérből irányítják embereiket. Rádióik­kal lehallgatják a rendőrségi beszélgetéseket, tudják, merre az egérút, ahol nem futnak a ha­tóság karjaiba. Módszerük a kíméletlenség és a gyakorlatiasság: nem ve­sződnek a helyszínen a páncél- szekrények kinyitásával. Egy közeli erdőben, csalitosban tö­rik föl őket. A pénzt átutalással juttatják haza, a zsákmányolt értékeket ugyancsak postai csomagban küldik Romániába - „szeretteiknek”. Vita a Hold állítólagos darabkájáról Ki hozta le az űrkavicsot? Kisebbfajta botrány tört ki New Yorkban egy aukcióra bocsátott tárggyal kapcso­latban. Az 127Ä jelű, árve­résre kínált darabról a kata­lógus azt állította, hogy a Holdról származó szikla- törmelék. A kő állítólag az 1969. évi Apolló-12 holdutazás után került a Földre. Ám az Ap- olló—12 asztronautája, Alan L. Bean - a negyedik ember, aki a Holdon járt - tiltakozik. „Egyszerűen hazugság. Tő­lünk semmilyen minta nem kerülhetett magánforga­lomba, mi semmit sem tartot­tunk meg. Minden, amit le­hoztunk, az Egyesült Államok kormányának tulajdona.” Az inkriminált Hold-kavi­csot magánszemélyek bocsá­tották aukcióra, és siettek is a helyreigazítással: „Félreértés történt. A kődarab nem köz­vetlenül az űrhajósoktól származik, noha valóban az Apolló-12 hozta a Földre.” Csalásról nem lehet szó, hi­szen az aukció 127A kataló­gusszámú darabját tudomá­nyos igazolás hitelesíti: a kő­zet nem földi eredetű, és több mint hatvanmillió éves. De hogyan került magántu­lajdonba a Hold egy apró da­rabkája? Az űrkutatási hiva­tal, a NASA nem hajlandó ál­lást foglalni. A felhajtásnak hála, bizonyára kisebbfajta vagyonért fog elkelni a titok­zatos „holdkavics”. Bibliai képregény A világ legnépszerűbb könyve is fölkerült a képregények listá­jára Nagy-Britanniában. Robert Sutherland kiadótu­lajdonos a gyerekek körében oly népszerű comics-sorozatok után most feldolgoztatta a Szentírást. „Bibliai történetek” a füzetek címe, amelyek közül az első karácsonyra jelenik meg. Követik majd a többiek, a szokásos, két hónapos időkö­zökben. A kiadó szerint a mű a gye­rekek számára érthető módon fogalmazza meg a Szentírásban foglaltakat. „Ez a fajta ismeretterjesztés olyan szülőknek való, akik nem akarnak a kicsinyekkel sűrűn a templomba járni, ám ennek el­lenére meg szeretnék ismertetni gyerekeikkel a Bibliát” - hir­deti új sorozatát a londoni könyvkiadó. FEB Sziámi ikrek születtek Izraelben. Az oldaluknál összenőtt kislányok műtétre várnak a Tel-Aviv melletti Beilinson Kórházban. Az orvosok szerint ez a hetedik ilyen ikerpár a világon. fotó: feb/reuter JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI NAPILAP az Axel Springer-Magyarország Kiadó Kft. lapja • Felelős vezető az ügyvezető igazgató • Felelős szerkesztő: BERKI IMRE • Szerkesztő: Laczi Zoltán Tervezőszerkesztő: Majnár József • Kiadja az AS-M Kft. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Irodája • Felelős kiadó: NANAI TIBOR irodavezető • Szerkesztőség és kiadóhivatal: 5001 Szolnok, Kossuth - tér 1. I. sz. Irodaház, Pf.: 105. Telefon: 56/424-444, tx: 23-357, fax: 56/422-853 • Készíti a Petőfi Nyomda Rt. Szilády Üzeme, 6001 Kecskemét, Mindszenti út 14. • Felelős vezető: Sebesvári László vezérigazgató. Telefon: 76/482-192 • Az előfizetők részére terjeszti az AS-M Kft. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Irodája az ügynökségek révén. • Árusításban terjeszti a „Rónahír” Észak-alföldi Hírlap-kereskedelmi Postai Rt. Debrecen, Péterfia u. 4. V. em. • Levélcím: 4001 Debrecen Pf. 270. Telefon: 52/347-988/21, 22. mellék • Előfizethető közvetlenül az Új Néplap kiadójánál 5000 Szolnok, Kossuth tér 1. földszint (tel.: 56/424-444) és ügynökségeinél, az Új Néplap hírlapkézbesítőinél, postautalványon és átutalással az MHB Rt. 458-10358 pénzforgalmi jelzőszámra, valamint megrendelhető a kiadónál. • Ügynökségek címe: Szolnok, Magyar u. 9. Telefon: 56/375-620, Jászberény. Bercsényi út 5. Tel.: 57/412-564, Kunszentmárton, Köztársaság tér 12. II. 12. Telefon: 461-445, Törökszentmiklós, Táncsics út 1. Tel.: 56/390-959, 35. mellék, Kunhegyes, Kossuth út 14. Tel.: 59/326-043, 326-621. • Előfizetési díj egy hónapra 437 forint, negyedévre 1295 forint, fél évre 2560 forint, egy évre 5060 forint. • Az áruspéldányok ára: 23,50 Ft • JNK-Szolnok megye határán kívül az egyhavi előfizetési díj 1036 forint. • Az előfizetéssel kapcsolatos'észrevételeket a területileg illetékes ügynökséghez munkanapokon 8-tól 16 óráig telefonon és az Új Néplap kiadójához az 56/424-444 telefonon 7,30-tól 16 óráig kérjük bejelenteni, illetőleg levélben megküldeni. • ISSN 0865-9133

Next

/
Oldalképek
Tartalom