Új Néplap, 1995. december (6. évfolyam, 282-305. szám)

1995-12-23 / 301. szám

1995. december 23., szombat Megyei Körkép 3. oldal Ötvenegyen voltak az aranylakodalomban Hároméves korom óta dohányzom, a tanyán a nagyobb gyerekek szoktattak rá. A párom soha nem kóstolja meg sem a bort, sem a cigarettát, így egészítjük ki egymást - mondja nevetve Lajos bácsi otthon, a konyhában fotó: m. j. Az egész úgy kezdődött, hogy a kunhegyesi Molnár Lajos 1945 októberében, a háború után ha­zaérkezett, és a Kolbászszék utcában találkozott egy szép kis barna lánnyal. Ő huszonöt volt, az ifjú hölgy, Mező Erzsébet ti­zenkilenc. Nem udvarolt sokat, nem tétovázott, mivel tetszettek egymásnak. Ugyanabban az évben, december 15-én az es­küvőt is megtartották, a temp­lomban meg a községházán. Született öt fiuk, mind él, egészséges: Lajos gazdálkodó, János kőműves, Sándor és Ká­roly rendőr, István pedig vil­lanyszerelő. Azóta érkezett tíz unoka is, úgyhogy a kettőjük havi járandóságának, a 25 ezer forintnak van helye. Olyan volt az életük, akár az idő. Adódott benne derű meg ború is, ámbár amikor fiatalok voltak, az tűnt jobbnak. Lajos bácsi a téeszből került nyug­díjba, a gyerekek meg szépen, sorban kirepültek otthonról, és családot alapítottak. Az arany­lakodalomra ötvenegy vendég érkezett. A városházán ismét hűséget fogadtak egymásnak, majd az állami gazdaság ebéd­lőjében elkezdődött az eszem- iszom, tánc. Két birka hullott a porba, akarom mondani a kon- dérba, meg tizenkilenc tyúk. Két napig tartott a jeles ese­mény, a legkitartóbbja szombat este öttől vasárnap hajnali né­gyig ropta. Akár az ünnepelt aranylakodalmas pár. Kaptak tengernyi jókívánságot, azután színes televíziót, teafőzőt, krumpliszeletelőt, mindenféle készletet, edényeket. Szerencsére jól érzik magu­kat, a doktorok csak ritkán fog­ják meg a kapu kilincsét. Lajos bácsi azért szed egy kis orvos­ságot. Nem hagyja ki, mivel karbantartja az étvágyát. Jóféle otelló bor a neve, és a ház előtti mutatós lugassoron terem. Nem akar leszokni róla, mert het­venhat évesen már aligha jó a változás. Mit tehetnék hozzá? Egészségére, egészségükre, az­után a gyémántlakodalmon majd meglátjuk! D. M. Tavalyelőtt 1400 kóbor állatot kellett megölni A kóbor kutyáknak van reménye Ilyenkor, télen talán még többen vannak. Falkába verődve jár­kálnak, élelem után kutatva. Tele van a város kóbor kutyákkal. Ami nemcsak az állatvédelem szempontjából rossz. Az ember védelméből is. A kóbor állat ugyanis előbb-utóbb beteg lesz. Szolnokon alapítványt hozott létre az önkormányzat, hogy menedéket adjanak az utcára kergetett állatoknak. Ám ennek a menedékotthonnak még se híre, se hamva. Lesz-e állatott­hon, és mikor? Erről beszélget­tem Fodor Györggyel, a „Szolnok Városi Állatotthon Alapítvány” kuratóriumának elnökével és dr. Weszely Fe­renc állatorvossal, aki az állat­otthon vezetője lesz. Az otthon kialakítására tör­tént már kísérlet, azonban ku­darcba fulladt. Kijelölték a he­lyet, de a környék lakói tilta­koztak, s a terv kútba esett. Most ismét megoldás kínál­kozik. A Tószegi út mellett tel­keket sajátítanak ki szeméttelep kialakítására. A telep mellett kapna helyet az állatotthon, amely menedéket nyújt a kóbor állatoknak, segít abban, hogy újra gazdára találjanak. Állat­panziót is kialakítanak itt, hogy nyaralás közben legyen kire bízni a család kedvencét. A hosszabb távú tervekben állat­kórház kialakítása is szerepel, hiszen a karcagi megszűnt, a ceglédi vajúdik, a szolnokiak­nak most Kecskemétre kell utazni. Foglalkozni akarnak ki­öregedett cirkuszi állatok el­adásával is, s szeretnének olyan bázist létrehozni, amely alkal­mas kutyák kiképzésére. Gondolnak a jövőre is: ter­vezik, hogy iskolás gyerekeket fogadnak, így nevelve állatsze- retetre és -védelemre a jövő nemzedékét. Nagy szükség lenne a szemlélet változására, hiszen tavalyelőtt is 1402 kóbor állatot kellett „elaltatni”, ame­lyeket Szolnok utcáiról szedtek össze. Az állatotthon kialakításához és működtetéséhez támogatókat is keresnek. Szerencsére van­nak külföldi jelentkezők is, a müncheni „Az európaiak az ál­latokért” állatvédő szervezet és a RSPCA, az angol királyi ál­latvédő egyesület ígért segítsé­get. Ha minden a tervek szerint alakul, akkor jövő ősszel meg­nyílik az állatotthon, amely egyszerre 220 kutyának és 40 macskának tud menedéket nyújtani. A legkisebb gimnázium Pest megyében alighanem a Ki­nizsi Pál nevét viselő abonyi 'gimnázium a legkisebb, hiszen százkilenc diákja van. Kívülük százharminc levelező hallgatóval foglalkoznak. Ahogyan mondják, ez a gim­názium kétszer is létrejött. Elő­ször 1958-ban, amikor Ortutay Gyula avatta. Miért, miért nem, huszonkét év után megszűnt, majd egy évtized csend követke­zett. 1990-ben újra indult az első évfolyam, amikor Fodor László lett az igazgató. Jelenleg a tantes­tület létszáma tizennégy, a diák­ság pedig a helyieken kívül több településről verbuválódott, még Szolnokról is járnak ide tanulni. Az 1996 szeptemberében in­duló első osztályba harminc fiút, lányt vesznek fel. Ez egy úgyne­vezett „sima” gimnáziumi osz­tály lesz, ahol a bekerülők cso­portbontásban angolt, németet tanulnak, de nem hiányoznak a számítógépes ismeretek sem. Az intézmény szomszédságában van a minden igényt kielégítő sport­csarnok, ahol a testnevelésórákat, a sportfoglalkozásokat tartják. Elsősorban olyan nyolcadikos lá­nyok, fiúk jelentkezését várják, akiknek félévi bizonyítványában négy egész feletti eredmények vannak... .Kiköltöztetés” a piaccsarnokból Tárgyal a város a herényi pavilonosokkal Javuló telefonhelyzet A Matáv Rt. Debreceni Igazga­tósága 1995. december 27-én 10 órakor Berekfürdőn egy 400 állomáskapacitású ARK típusú, crossbar rendszerű táv­beszélőközpontot helyez üzembe. Ezzel a településen élő 154 előfizető kapcsolási száma megváltozik, amiről az előfizetők már értesültek. Az üzembe helyezéssel a települé­sen további 220 új távbeszélő­állomás bekapcsolására nyílik lehetőség. Az átterhelést köve­tően 1996. január végéig 130 új előfizető bekapcsolását végzi el a Matáv. December 28-án Cibakhá­zán EWSD típusú digitális ki­helyezett fokozatot helyeznek üzembe 818 állomáskapacitás­sal. Ezzel befejeződik a szol­noki primer körzet automatizá­lása. Lesz-e cipzáros Szolnokon? Nincs annál bosszantóbb, mint ha egy szép ruhának tönkre­megy a cipzárja. Ennél csak az a rosszabb, ha az ember nem ta­lál senkit, aki újat varma bele. Nos, Szolnokon ez évekig nem volt gond: Hajdú Lajos cipzáros kisiparos működtetett a központban egy felvevőhe­lyet. A közelmúltban szomo­rúan olvashattuk, hogy a szol­gáltatás helyhiány miatt szüne­tel.- Kedvező bérleti díjunk volt - mondja a kisiparos, amikor arról érdeklődöm, újraindít- ják-e a népszerű szolgáltatást. - A polgármesteri hivataltól bé­reltünk egy kis helyiséget. Azonban fölmondták a bérletet, mert le fogják bontani a házat. A lakóknak már a nyáron szól­tak erről, de nekünk csak no­vemberben, így nem volt időnk felkészülni arra, hogy másutt béreljünk a ruhák átvételére al­kalmas helyiséget. Egyébként nem véletlen, hogy ilyen szolgáltatás nincs a városban. Hozzánk még vidék­ről is sokan jöttek, ami azt mu­tatja, hogy más településen sem nagyon foglalkoznak vele. Igé­nyes, nehéz munka ez, türelem kell hozzá, alacsony árakból kell megkeresni a pénzt. Van úgy, hogy bejönnek egy patent­tal vagy azzal, hogy leesett egy csat a cipőről. Amikor el kellétt jönnünk a régi helyünkről, próbáltunk új helyiséget keresni, de még nem találtunk. A felvevőhelynek a város központjában kellene lennie. Ott azonban 25-30 ezer forintos bérleti díjat kémének. Ennyit a cipzáros nem tud fi­zetni, az árakat nem szabhatom magasan. Hogy lesz-e cipzáros Szol­nokon, az attól függ, találnak-e alkalmas helyiséget - elérhető áron. Akár egy 10 négyzetmé­teres pincehelyiség is megfe­lelne. Nem csak bérletben gon­dolkoznak, akár meg is vásá­rolnák. Görbe Tibor már húsz éve a jászberényi piacon keresi a kenyerét. Öt éve vállal­kozó lett, azóta a saját hús- boltjában árusít. A csarnok alatt lévő pavilont, akár­csak hat másik kereskedő a sajátját, annak idején meg­vásárolta. Negyedévente még ötvenhatezer forint bérleti díjat is fizet a Jász­berényi Vagyonkezelő és Városüzemeltető Részvény- társaságnak (VV Rt.-nek) a terület használatáért. Újabban azonban gyakran rosszul alszik. Attól tart ugyanis, hogy a piac egyéb­ként már régen esedékes át­építésével - amiről az 1995. október 25-i önkormányzati ülés döntött, és a beruházás az előtervezés fázisában jár - hátrányos helyzetbe kerül. Úgy tudja, hogy a pavilon­ját le kell majd bontania, s a csarnokon kívül lesz kényte­len bérelni egy újabb, száz Négy alkalommal is tartottak falugyűlést idén Jászaisó- szentgyörgyön, kibeszélhet­ték magukat a helyi polgárok, így aztán nem éltek a köz­meghallgatás lehetőségével, amely a legutóbbi képviselő- testületi ülés első számú napi­rendje volt.- Nálunk tulajdonképpen egész évben közmeghallgatás van, olyannyira nyitott a testület a lakók ügyes-bajos dolgai iránt- fogalmazott dr. Tóth János polgármester. - A képviselők módosították a szociális rende­let azon paragrafusát, amely a helyben szokásos legolcsóbb temetési költségről rendelke­zik. Ez az összeg Alsószent- györgyön jelenleg 45 ezer fo­(Folytatás az 1. oldalról) utcára kerüljenek. Ennek ér­dekében az elkövetkező idő­szakban valamilyen megol­dást kell találnia az önkor­mányzatnak. E megoldás keresésében természetesen együttműködé­sét ajánlja fel a városnak a ci­gány kisebbségi önkormány­zat. Javaslatuk - többek kö­zött - azt az újszerű elgondo­lást is tartalmazza, hogy a kérdésben érintett önkor­mányzati tulajdonban lévő la­kótelepek kezelését, valamint a lakbérek ügyét átvállalnák. A javaslatok között az a megoldási lehetőség is felme­rült, hogy a lakbérrel tartozók négyzetméternyi területet. Az új pavilont pedig meg kell vá­sárolnia, mintegy 3,5-4 mil­lióért. A lebontott hűtőkam­rák helyett újakat kell beren­deznie, ez is mintegy kétmil­lióba kerül majd. A bérleti dí­jat is tovább fizeti.- A piac átépítésével kap­csolatos jogi, pénzügyi konst­rukció kidolgozás alatt áll - válaszolta munkatársunknak Molnár Tamás, a jászberényi VV Rt. főmérnöke. - A mű­szaki terv szintén véglegesí­tésre vár. Megkezdtük az ér­dekegyeztető párbeszédet a pa­vilonosokkal, reméljük, hogy mindenkit kielégítő kompro­misszumra jutunk. A tárgyalásos megoldásra szükség lesz Petrányi György - az Ádi büfé vezetője - esetében is, akinek vállalkozótársaitól el­térően ’92-es földhivatali hatá­rozata is van a csarnok alatti te­rület tulajdonjogáról. rint. Ennek a 10 százalékát vál­lalja magára a jövőben az ön- kormányzat, amennyiben a szociálisan rászoruló családok­ból ez irányú kérelemmel for­dulnak hozzá. A belföldi gép­járművek adójának mértéke 1996. január 1-jétől minden megkezdett 100 kg után 400, míg a motorkerékpár, a sátras utánfutó éves adója 2000 fo­rintra módosul Alsószentgyör- gyön. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a képviselő-testület az adók megállapításánál a tör­vény szerint előírt minimum- összeget alkalmazta. Az ön- kormányzat rendelete szerint a lakások után 1000* "a-garázso- kért 300, a lakásbérlet után 500, míg a telek után 1000 forintot kell évente fizetni. -scs­közhasznú munkával ledol­gozhatnák fizetési kötelezett­ségüket. Ez ez ötlet ugyan jó fogad­tatásra talált, de az is hamaro­san kiderült, hogy elegendő, ilyen célra fordítható pénz hi­ányában erre sincs lehetőség, legalábbis egyelőre. Kozák István tájékoztató­jában azt is elmondta, hogy Szolnok polgármesterével egy olyan bizottság létrehozá­sában állapodtak meg, amely­ben a kisebbségi önkormány­zat aktív közreműködésével koncepciót dolgoznának ki az előzőekben vázolt problémák orvoslására.-h. gy.­S. Cs. J. J ászalsószentgyörgyön Egész évben közmeghallgatás Állásfoglalás a kilakoltatások ügyében Korszerűen felszerelt nyelvi laborban tanul­nak a mezőtúri Teleki Blanka Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola diákjai. Reggel nyolctól délután négyig fo­lyamatosan foglalt a terem, hiszen öt nyelvet oktatnak az intézményben. A Telekiben sokan választották az oroszt a nyugati nyelvek mellett. fotó: mészáros A mennyek országa földközelben Karácsonykor hallgatnak a fegyverek. S ahol nincs há­ború, ott is észrevehetően na­gyobb a csend, mint máskor. Tűzszünetet tartanak a ver­sengő pártok, civakodó test­vérek, veszekedő házastársak. Összejön a család, és együtt ülnek le a terített asztalhoz szülők és gyermekek, kicsik és nagyok. Felkeresik egymást a ritkán találkozó rokonok és ismerő­sök, s az ünnepi beszélgetés­ben minden kényes témát ke­rülve, igyekeznek nagyon kedvesek lenni egymáshoz. Mindenki érzi, hogy most , jónak kell lenni”. De vajon miért? Senki sem kényszerít erre, senki sem pa­rancsolt ilyesmit. Vagy mégis? Karácsonynak ez a varázsa a Földnek csak azon a részén van meg, ahol a keresztyén- ség hatott a közgondolko­dásra. Mert mi teszi a karácsonyt karácsonnyá? Nem a munka­szünet, hiszen az máskor is adódik, mégsem lesz belőle karácsony. Nem a téli napfor­duló, hiszen azt is sokfelé ün­nepük a világon (többnyire nagy hangoskodással, mint nálunk a szilvesztert), de ez sem karácsony. Nem az aján­dékozás, mert születésnapok, névnapok alkalmával is szok­tunk ajándékokat vinni, de az egészen más... Karácsonykor Jézus szüle­tését ünnepeljük, s ilyenkor megérzünk valamit a mennyei világ békéjéből. Valamit, amire mindnyájan vágyunk, de amit nem tudunk magunk­nak megteremteni sehogy sem. A karácsony: ajándék. Is­tentől kapott ajándék. Mai ünneplésünket is az első kará­csony örömhíre hatja át: Krisztus megszületett! A mennyek országa földközelbe jött! Isten testet öltött szere- tete itt van közöttünk: van se­gítség, van gyógyulás, van bűnbocsánat, van üdvösség! Karácsonykor nemcsak magunkra és nemcsak egy­másra nézünk, hanem arra a Jézusra, akiben Isten lehajolt hozzánk. És lám, amikor nem csupán magunkra vagy egy­másra nézünk, hanem mind­nyájan őreá figyelünk, egé­szen elviselhetővé, sőt kívá­natosán széppé válik az éle­tünk. Mihelyt levesszük róla a tekintetünket, oda a varázs, és mi visszazuhanunk a lármás hétköznapok gyilkos tüleke­désébe. De mi volna, ha nem ven­nénk le róla a tekintetünket az ünnep után sem? Aki Krisz­tussal él, örök karácsonyban él. Hamar István református lelkész

Next

/
Oldalképek
Tartalom