Új Néplap, 1995. november (6. évfolyam, 256-281. szám)
1995-11-07 / 261. szám
995. november 7., kedd 3. oldal Hazai Tükör ShiSr Bronzérem a modellversenyen \ dr. Pethö László főiskolai talár kezdeményezésére létrejött (ászsági Évkönyv Alapítvány larmadik kötetének megjelente- :ésére készül. A hagyományoknak megfelelően karácsony előtt már kapható lesz, ötletet adva ezzel az ajándékozásra. Az idei évkönyv összeállításához a legnagyobb téma a jászok világtalálkozója. A szerkesztők teljes teljedelemben közlik a világtalálkozó megnyitásán, július 29-én elhangzott ünnepi beszédeket. Történelmi dokumentummá lényegül dr. Magyar Levente polgármester, Göncz Árpád köz- társasági elnök, dr. Kis Zoltán parlamenti képviselő, Morteza Saffari Nantazi nagykövet, Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetségének elnöke és Czettler Antal történész beszéde. Az évkönyv História, Jelen és jövő, valamint Kitekintés fejezeteket tartalmaz még. A Jászsági ÁFÉSZ 50 éves jubileumát is megörökíti. Érdekes az az interjú is, mely Csányi Sándorral, az OTP elnök-vezérigazgatójával készült jász mivoltáról. A kötetben olvashatunk a ’94-es helyhatósági választás elemzéséről, az önkormányzati adóztatás tapasztalatairól. Figyelemre méltó F. A. Scheu- rer interjúja, hisz neki is nagy szerepe van abban, hogy svájci befektető valósítja meg a telefonfejlesztést a Jászságban. A Jászsági Évkönyv szerkesztői kedvezményt adnak, ha november' végéig megrendelik az idei kötetet. A könyv ára 700 forint lesz, de a megrendelőknek csak 600-ért adják. Csekket az Új Néplap jászberényi irodájában, a Bercsényi út 5. alatt kérhetnek, vagy minden jászsági település könyvtárában. Agrárkamara és terméktanácsok A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara nem ért egyet azzal, hogy az agrárkamara terméktanácsként is elismerhető legyen. Ezt Tolnay Lajos, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke fejtette ki Dunai Imre ipari és kereskedelmi miniszterhez út levelében. Mint ismeretes, az agrárpiaci rendtartásról szóló törvényt olyan értelemben kívánják módosítani, amely lehetővé tenné, hogy az agrárkamarai osztályok is terméktanácsi funkciókat láthassanak el. Ezt a módosító javaslatot az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságában is támogatta a képviselők többsége. A parlamenti végszavazás a módosítással kapcsolatban még ezen a héten várható. Tolnay Lajos levelében kifejti: a módosító javaslat valójában a jelenleg működő terméktanácsoknak az agrárkamara által szervezett terméktanácsokkal való kiszorítását célozza. Amennyiben ugyanis az agrárkamara vagy annak osztályai képezhetnek terméktanácsot, sérül az arányos szavazati jog is, mert a kereskedők és a feldolgozók nem tagjai az agrárkamarának. íme, a ruhaiparig hölgyek alkalmi, délutáni öltözetben FOTÓ: M. J. A hét végén első ízben rendezték meg Székesfehérvárott, az Árpád Szakképző Iskolában a ruhaipari szakközépiskolák országos modellversenyét. A bemutatott ruhák egyrészt a szponzoroké voltak, másrészt a jövő század divatját a szolnoki iskola szakoktatói, manöken diákjai tervezték, szabták, Vargáné Kozma Edit tanárnő vezetésével. A nagy seregszemlén részt vett a Rotschild Divatház Budapestről, Várpalota, Kaposvár, Keszthely, Dabas stb. hasonló iskolái. A tíz szolnoki ruhaiparis hölgy és a két úr remekül szerepelt, mert az ösz- szesítésben a harmadik helyet szerezték meg. így meghívták őket egy tavaszi nagy ruhabemutatóra. Mellesleg a szolnoki versenyzők kaptak egy fényképezőgépet, ötezer forintos vásárlási utalványt és a harmadik helyet bizonyító oklevelet. A felkészítésben az iskola vezetése sokat segített, a szakoktatókkal együtt. A felkészítő tanárnőtől és a direktor úrtól eddig meleg kézfogás járt. De hát ahogy a szólásmondás tartja, ami késik... d. sz. m. Településeket! zárt el a külvilágtól a hó A legtöbb bosszúsággal a négyes főút Szajol és Kisújszállás közötti szakaszán kellett megküzdeniük a közlekedőknek, rendőröknek, tűzoltóknak, mentőknek és a közúti igazgatóság embereinek egyaránt. Még tegnap délután is akadtak olyan útszakaszok, amelyeken nem lehetett közlekedni. Például a 46-os úton Törökszentmiklós-Me- zőtúr között és Kisújszállás-Túr- keve-Mezőtúr útvonalon. A közutakhoz hasonlóan Kisújszállás térségében kellett a legtöbb akadállyal megbirkózniuk a vasutasoknak is. Szolnokon az állomás területén is voltak váltóállítási gondok a folyamatos hófúvás miatt. Sajnos - főként a Hajdú-Bihar- ból és Békésből érkező szerelvényeknél - jelentős késéssel kellett számolniuk az utasoknak. Az „idő- eltolódás” esetenként a 60 és a 140 percet is elérte. A rendkívüli időjárási körülmények a mentők munkáját is befolyásolták. Örményesen történt egy agyvérzéses eset, ahova az áthatolhatatlan hóakadályok miatt egyszerűen nem tudtak eljutni. A rendőrség közlekedési szolgálata - kisebb koccanások ellenére - személyi sérüléssel járó balesetekről szerencsére nem tudott tájékoztatást adni. Munkájuk legnagyobb részét a forgalom szervezése, irányítása tette ki. Hóügyelet Szolnokon A havazás és a felerősödött szél miatt Szolnokon hétfő reggelre kisebb, átmeneti közlekedési zavarok keletkeztek - hallottuk egyebek között tegnap a szolnoki városházán, a hóhelyzetet elemző sajtótájékoztatón. Á tömegközlekedésben a 6-os és 6Y-os járatok vonalán, valamint a Széchenyi városrészben adódtak gondok. Áz utak sózása vasárnap délután megkezdődött, és hétfőn kora reggeltől tíz hóekéző tette dolgát. A délelőtti ellenőrzés szerint a főbb közlekedési és a közintézményekhez vezető utak, illetve Hajnali helyzetkép Kenderesnél fotó; b. s. a tömegközlekedési járatok útvonalai jól járhatók. Nehezebb a közlekedés viszont a 442-es úton, a Vörösmező, Krúdy és Gorkij utakon. A gépek mellett harmincötén a kézi hóeltakarításban segédkeztek, s 21 köbméter sót szórtak ki. A városházán megalakult egy hattagú, havas teendőket irányító stáb, amely számos szervezettel tart kapcsolatot. Ugyancsak a városházán ad szolgálatot a hóügyelet, mely reggel 6-tól este 8-ig a 424-426-os, illetve a 06/60-303- 492-es telefonszámokon érhető el. Egyben felhívták a szolnokiak figyelmét arra, hogy saját ingatlanuk környezetében a rendszeres síkosságmentesítést végezzék el. Ezt a tevékenységet számukra az ön- kormányzat rendelete is előírja. Késtek a járatok Karcagon a váratlanul lehullott nagy mennyiségű hó a közlekedésben nem okozott jelentős fennakadást. A város főbb útjait két tolólapos géppel és egy sószóróval takarítják, s az önkormányzat közútjait, járdákat, a nagyobb kereszteződéseket 45 közhasznú munkás tisztítja. A városban csak kisebb csúszásos esetek voltak. A Volán járatait már inkább érintette a havazás. A Budapest-Záhony vonalon közlekedő vonatok is késtek 30-120 percet. Gondot okozott a váltók tisztítása, ezért berendelték a szabadnapos dolgozókat is. A felsővezeték belengése miatt Karcag és Püspökladány között 120 km/h helyett csak 60-as sebességgel mehettek a vonatok. Keresztbe fordult kamion Tiszafüred vonzáskörzetében szerencsére sem rontotta a baleseti statisztikát a hirtelen beköszöntő tél. A 33-as főúton egy megcsúszott kamion okozott nagyobb gondot, hiszen keresztbe fordulva az úton lezárta a forgalmat, ami miatt több kilométeresre duzzadt a várakozó autók sora. A hóátfúvások miatt ezen szakaszon sokáig csak egy sáv volt járható. Az autóbusz-állomásról még minden járat elindult reggel, de már nem mind érte el úti célját. A kora délutáni órákra azonban mind a főutakon, mind az összekötő utakon visszaállt a rend. Földvárra se ki, se be A második ember hónap emberesen érkezett a Tiszazugba. Kun- szentmártonban 30-40 közmunkásnak kellett lapátokat ragadni, mire megtisztították a város főbb útjait. Az alapellátás biztosított volt a városban, különösebb fennakadás nem történt. Igaz, Csépáról és Szelevényről nem érkeztek be a dolgozók a buszjáratok elmaradása miatt, s a szakközépiskola is nélkülözte a bejáró tanulók jó részét. Tiszaföldváron a hajnali és kora reggeli órákban se ki, se be nem lehetett jönni busszal. Száraz utak a Jászságban A korai tél a Jászságban is megmutatta magát. Aztán, ahogy jött, el is illant. Az enyhe idő felszárította az utakat. Közérzetünk A legjobb mégis itthon Rossz a közérzete az ország lakosságának, nagyon rossz. A győztes pártok választási ígéretei nem nagyon akaróznak a megvalósulás útjára lépni. Sok a munkanélküli, elfogyott a tartalék, nőnek az árak, nyakunkon a hideg. Ez mind igaz, az égvilágon semmi túlzás nincs benne. Mégis azt mondom, ha valaki a felsoroltak ellenére viszonylagosan jól akarja magát érezni itthon, javaslom, nézzen részt a volt szocialista országok bármelyikében - talán a cseheket és az egykori NDK-t kivéve. Mert mi a hét végén egy kunhegyesi csoporttal szétnéztünk Szerbiában, jobban mondva a Vajdaságban, ahol több mint félmillió magyar él. Akarom mondani: élt. Szabadkára és környékére 1991 óta tizenötezer szerb érkezett, és - micsoda véletlen - ugyanannyi magyar távozott. Főleg hozzánk. Ez az egyik szomorú sajátosság. A másik: ebben a háború sújtotta országban drága, nagyon drága az élet. Azt már csak mellesleg írom le, hogy a legtöbb helyen nincs fizetés. Vannak üzemek, szövetkezetek, cégek, ahol az idén most novemberben fizettek először. Hogy miből tartják el magukat ezek az emberek, akik a hetvenes években másféle életmódhoz szoktak? Csencselnek; kocsisorok várakoznak a határnál: kell a banán, a vécépapír, a szaloncukor - szóval sok minden. Azután a cégek azt adnak munkásaiknak, amit tudnak. Mondjuk húst, kenyeret, egy jókora hízót, néhány mázsa fát. Azt nem sikerült kideríteni, hogy a temetkezési vállalat vagy az anyacsavargyár milyen természetbeli juttatásokat nyújt alkalmazottainak. Nincs pénz, nincs dinár, elviszi, megeszi a háború. Viszonylag jól azok élnek, akik kertes házaikban csirkéket, hízókat tartanak és a jó földeken megterem a kukorica meg a krumpli is. Szóval fokozódó szegénységünk ellenére most mi vagyunk szemükben a tehetősebb polgárok. Mellesleg csodálatosan fogadtak bennünket, ehettünk, ihattunk, nem szenvedtünk hiányt sem az asztaloknál, sem szeretetben. Láttuk, élni akar a kinti magyarság, meg a többi nemzetiség is, és bizony a jelenleginél több (politikai) segítséget várnak, éppen soros országvezéreinktől. Mert ott élnek évszázadok óta, és ott szeretnének maradni még évszázadokig. Azért jó volt hazajönni a hóvihar előtt egy háború szabdalta, ezer sebtől vérző országból... D. Sz. M. Miss Universe Hungary Szolnoki szépség a döntőben Összecsaptak Észak-Magyarország legszebb és legbátrabb hölgyei! Szerencsére nem tépték meg egymást, az orrát sem verték be senkinek, a kifutón azonban komoly megmérettetés várt rájuk. A nagyérdemű közönség ugyanis a Miss Universe Hungary területi válogatójának tapsolhatott vasárnap késő este Balassagyarmaton. A versenyre Heves, Nógrád, Pest megye, valamint szűkebb hazánk legszebb leányzóit várták. A megmérettetésre 16 szépség nevezett be. Megyénket a döntőn egy szolnoki diáklány, Szigeti Kincső (balról a második) képviseli. Jelentkeztek rajta kívül mások is, de ők nem mentek el a válogatóversenyre. November 13-tól a döntősök kozmetikusok, fodrászok, koreográfusok által irányított felkészítő táborban vesznek részt Salgótarjánban. Mit kell tudnunk Jász-Nagy- kun-Szolnok megye egyetlen vállalkozó szellemű lányáról? Szigeti Kincső 1977-ben született Szolnokon. Magassága 168 centiméter, súlya 55 kiló. 93-62-92 - az előbbi számsor sajnos nem a szép hölgy telefonszáma, hanem mell-, derék- és csípőbősége, centiméterben. Mivel fotónk feketefehér, nem árt tudnunk azt sem, hogy haja gesztenyebama, szeme pedig zöld színű. Kincső jelenleg a tiszaföldvári gimnázium tanulója, szociális asszisztens fakultációra jár. Szabadidejét társastánccal tölti, - ez meg is látszik mozgásán -, és versenyeken is indul. A válogatóverseny után megtudtuk tőle, hogy a magas férfiak tetszenek neki, s bár nem mellékes a külső, de azért fontosabbak a belső tulajdonságok. Elmondta: a család és a rokonság örült annak, hogy részt vesz a versenyen, egyedül a vőlegénye nem lelkesedett az ötletért. Faragó Zoltán Országjáró körútja során tegnap Szolnokon volt látható a Canon irodatechnikai termékbemutató. A meghívottak működés közben is megnézhették a fekete-fehér és színes fénymásolókat, valamint a telefaxokat és számítógépes rendszereket. fotó: mészáros Krisztussal a harmadik évezred felé Háromnapos evangelizációs előadás-sorozatot tartott a szolnoki református templomban dr. Nemeshegyi Péter jezsuita szerzetes, a zsámbéki tanárképző főiskola tanára, aki hazatérése előtt évtizedekig Japánban ténykedett egyetemi tanárként és hittérítőként. A minap arra kértük: tájékoztassa olvasóinkat rendjéről, amely időnként nagy történeti szerepet vitt, s ennek megfelelően gyakran keltett indulatokat is az elmúlt századokban.- A jezsuita rendet Loyolai Szent Ignác alapította a XVI. század közepe táján, s nem azért, ahogyan tévesen hiszik, hogy a reformáció ellen harcoljon. Égy nagy megtérési élménye volt Spanyolországban, s akkor ott a reformációnak hírét sem hallották. Rendünk a három szokásos fogadalom - a szüzesség, a szegénység, engedelmesség - mellett egy negyediket is tesz. Ha a pápa bárhová elküld bennünket, odamegyünk, Isten dicsőségére. Vagyis alapvető fogadalom a római pápához való különleges hűség. Ebből fakadt, hogy amikor előállt az egyházszakadás, akkor a jezsuiták voltak a római katolikus egyház védői a protestáns támadások ellen. Emiatt volt az is, hogy a felvilágosodás idején nagy nyomásra a pápa egy időre kénytelen volt betiltani működésünket, s csak a múlt század második felében éledt újra a rend. Magyarországon a XVI-XVII. században 41 jezsuita iskola és kollégium működött, s ennek nagy hatása volt az egész magyar nevelésre. Itt elég Pázmány Pétert említeni, aki jezsuitaként lett esztergomi érsek s a magyar kultúra egyik nagy alakja. Vagy az újjászületés után Kerkai Jenőt, aki a KÁLÓT mozgalmat hozta létre az agrárifjúság nevelésére. E szervezetnek háromszázezer tagja volt, mielőtt föl nem oszlatták a háború után, s Kerkai Jenőt be nem börtönözték. Ekkor a kiképzetten fiatal jezsuiták külföldre távoztak, mivel képzésük itthon lehetetlenné vált, csak az idősek maradtak, sokszor munkásként elhelyezkedve. Mivel a rend átfogja az egész világot, én így kerültem Japánba, miután Rómában megszereztem a már meglévő államtudományi diploma mellé a teológiait is. Onnan jöttem haza, elöljáróim szavára, hogy részt vegyek az újjáépítésben a rend lelkisége szerint, semmi világi célt nem hajszolva, keresni Isten rám vonatkozó akaratát, amit Jézus Krisztus alakja, szavai és a Szentírás nyilatkoztat ki számomra. Emiatt vagyok Szolnokon is, egy protestáns templomban, szíves meghívásra, az ökumené, a keresztény lét új módja szellemében. Szathmáry István
