Új Néplap, 1995. november (6. évfolyam, 256-281. szám)

1995-11-27 / 278. szám

4. oldal Gazdasági Tükör 1995. november 27., hétfő # Határidők cégvezetőknek November 28.- A társasági adó előlegének be­fizetése;- a fogyasztási adó előlegének befizetése;- az útalap-hozzájárulás előlegé­nek befizetése. November 30.- A kőolaj-hozzájárulás átutalása a Kőolaj és Kőolajtermék Készle­tező Szövetség bankszámlájára;- a hegyközségi tanácsok ala­kulóüléseinek megtartása;- kimutatás a fajtahasználati díj összegéről;- állami garanciavállalás igény- bevétele a mezőgazdasági terme­lők részére. Devizatörvény A devizáról rendelkező 1995. évi XC. törvény értelmében 1996. január 1-jétől az egy évnél hosz- szabb lejáratú külföldi devizahi­telt felvevő belföldi vállalkozók- nak/vállalkozásoknak a hitelfel­vétel tényét a szerződéskötést megelőzően legalább 60 nappal kell bejelenteniük az MNB-nek, ha a hitel összege az 50 millió USD-t meghaladja. A bejelentési kötelezettségre a szerződés meg­kötésétől számított 8 nap áll nyitva abban az esetben, ha a hi­tel az említett összeget nem éri el. Az 50 millió feletti hitelek esetében a szerződéskötés idő­pontját az MNB legfeljebb 3 hó­nappal elhalaszthatja. Vala­mennyi egy éven túli külföldi de­vizahitel felvétele esetében érvé­nyesülő előírás, hogy devizabel­földi cég a futamidő első évére nem vállalhat, illetve nem telje­síthet olyan törlesztést, amely az egész futamidőre egyenlő tör­lesztőrészleteket feltételezve nem arányos a hitel ténylegesen felvett összegével. Az egy évnél rövidebb lejáratú külföldi devi­zahitelek felvételéhez - a keres­kedelmi hitel (halasztott fizetés) kivételével - továbbra is az MNB engedélye szükséges. A termé­szetes személyek és a vállalko­zásnak nem minősülő szerveze­tek devizakülfölditől ugyancsak devizahatósági engedéllyel ve­hetnek fel hitelt. A hitelnyújtásra vonatkozó szabályok közül ki­emeljük, hogy a devizabelföldiek devizajogszabályoknak megfele­lően megszerzett közvetlen vál­lalkozásuk [ide egyebek mellett a hazai részvétellel (is) alapított, létesített külföldi vállalkozás, az azokban szerzett részesedés, il­letve a devizabelföldi által a helyi jog alapján létrehozott külföldi fiók tartozik] részére devizaható­sági engedély nélkül nyújthatnak hitelt, feltéve, ha annak futamide­je az öt évet meghaladja. A nem­zetközi gazdasági tevékenységet folytató vállalkozások jogosultak bármilyen lejáratú halasztott fize­tésben megállapodni azzal a de­vizakülföldivel, akivel export-, illetve importszerződést kötnek. Az említett tevékenységet végző személyek legkésőbb a szerző­déskötéstől számított 8 napon be­lül kötelesek az MNB-nek beje­lenteni, ha külföldi partnerükkel három hónapnál hosszabb tar­tamú halasztott fizetésben álla­podnak meg. Devizabelföldiek külföldön - egyebek mellett - akkor alapít­hatnak vállalkozást, abban ré­szesedést akkor szerezhetnek, tőkét akkor emelhetnek stb. 1. ha az általuk megszerzendő ré­szesedések aránya - a korábban megszerzett részesedést is figye­lembe véve - a külföldi vállal­kozás alap- vagy törzstőkéjének, illetve vagyonának 10. százalé­kát meghaladja; 2. további felté­telek pl. ha a vállalkozás székhe­lye szerinti országnak Magyar- országgal beruházásvédelmi és/ vagy a kettős adóztatás elkerü­léséről szóló nemzetközi egyezménye legyen, illetve az adott ország tagja az OECD- nek; 3. adó-, vám-, illeték vagy ezekkel kapcsolatos pótlék, nyugdíj-, egészségbiztosítási vagy tb-járulékfizetési tartozá­suk nincs; 4. nem állnak csőd­vagy felszámolási eljárás alatt, illetve ellenük ilyen eljárás a ké- relem/bejelentés évében, vala­mint az azt megelőző két naptári évben nem folyt. Változó bankszámlaszámok az APEH-nél Mint arról a bankszámla-tula jdonosok mar értesültek, a pénz­intézetek 1995. december 4-i hatállyal átalakítják a pénzfor­galmi jelzőszámokat (bankszámlaszámokat). Az APEH és a Magyar Nemzeti Bank megállapodása értelmében az MNB ki­egészíti a vonatkozó rendelkezést, és kötelezi a pénzintézeteket, hogy az új bankszámlaszámokról egyszeri, közvetlen és teljes körű adatszolgáltatást teljesítsenek az APEH részére. A pénzintézetek adatszolgálta­tása alapján az APEH eltekint az adózói változásbejelentési kötelezettség teljesítésétől, vagyis az adózóknak ez eset­ben a bankszámlaváltozást nem kell bejelenteni az adóha­tóságnak. Ez az adózói beje­lentéstől való eltekintés azon­ban kizárólag az 1995. decem­ber 4-i hatállyal átalakított bankszámlaszámokra vonat­kozik. A bankszámlaszám-vál- tást követően az adózóknak az új számlanyitást, számlameg­szüntetést az adózás rendjéről szóló törvényben foglaltak szerint továbbra is be kell je­lenteni. 1995. december 14-étől az adókötelezettség teljesítésére szolgáló számlák vonatkozá­sában is változás történik. Ezen időponttól ugyanis csak az MNB-nél vezetett számlák funkcionálnak, az OTP-nél vezetett kezelési számlák megszűnnek. Mire futja az FM erszényéből? A költségvetésitörvény-javaslat szerint a Földművelésügyi Mi­nisztérium agrártámogatás címén jövőre 91 milliárd forinttal gazdálkodhat. Ebből 81,7 milliárd a közvetlen költségvetési támogatás, mintegy tízmilliárdra tehetők a különféle alapoknál megmaradt pénzek, visszatérítendő támogatásokból befolyó összegek. A támogatások felosztásáról Rednágel Jenő, a mi­nisztérium helyettes államtitkára tájékoztatta lapunkat.-Jövőre ,az export támogatá­sára 41, milliárd forintot kíván a szaktárca fordítani, és 5 mil- liárddal segítené a mezőgazda- sági termékek piacra jutását. A szerkezetátalakítást 7, a terme­lést 17 milliárd forinttal szerel­nénk ösztönözni.- Az öntözés fejlesztésére 1,5 milliárd, az erdőszerkezet átalakítására 1 milliárd, az er­dőkárok elhárítására pedig 200 millió forintot különítünk el. A Mezőgazdasági és Erdészeti Alapból - terveink szerint - összesen 9 milliárd forint tá­mogatás vehető igénybe.- A jövő évi agrártámogatás elosztásánál különös figyelihet fordítunk az elmaradt térségek fejlesztésére. A térségfejlesz­tési beruházásokra 1996-ban - az idei 1.8 milliárd helyett - tízmilliárd forint támogatás ve­hető majd igénybe. Emellett az átlagosnál gyengébb minőségű termőföldön gazdálkodók meghatározott összegű állami támogatást igényelhetnek. Rednágel Jenő szerint két nagyon lényeges, újszerű eleme van a jövő évi költségvetésnek. Az egyik, hogy a támogatások elosztásában, a pénzforrások felhasználásában a korábbi évekhez képest jelentősen megnövekszik az agrártárca, ezen belül a földművelésügyi miniszter szerepe. A másik: az állam által nyújtott kedvezmé­nyes támogatásokat jövőre ki­zárólag az agrárkamarai tag­sággal rendelkező gazdálkodók vehetik igénybe. (újvári) Mol-privatizáció Sikeres dolgozói részvényjegyzés Sikeresen lezárult a kedvezményes dolgozói részvényjegyzés a Mól Magyar Olaj- és Gázipari Rt.-nél. A társaság folyamatban lévő privatizációjához kapcsolódóan a Mól Rt. és tizenhárom, tartósan a Mól Rt. tulajdonában maradó társaság mintegy húszezer dolgozója 1995. október 30-tól november 10-ig élhe­tett az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. által biztosí­tott zártkörű kedvezményes részvényvásárlási lehetőséggel. A dolgozói részvényértékesí­tés során áz> ÁPV Rt. - a Mól Rt. szákszervezeteivel kötött korábbi megállapodásnak megfelelően - a tulajdonában lévő Mol-részvényekből a tár­saság alaptőkéjének 5,5 száza­lékát kitevő részvénycsoma­got, 6zaz 5, millió 412 ezer da­rab, egyenként 1000 forint névértékű, névre szóló törzs- részvényt ajánlott fel a fent említett munkavállalói körnek. Az ÁPV Rt. a megállapodás szerinti 1400 forintos rész­vényárfolyamból 50 százalé­kos árkedvezményt adott az 1995. évi XXXIX. tv. figye­lembe vételével, és egyúttal részletfizetési lehetőséget is biztosított. A felkínált lehetőséggel élő munkavállalók a kedvezmé­nyes, 700 forintos vételárat pégy egyenlő részletben, a jegyzéskor és az utána követ­kező három év alatt, kamat­mentesen fizethetik ki. A megvásárolt részvények a tel­jes vételár kifizetéséig, de leg­alább 1996. szeptember 30-áig az ÁPV Rt. javára óvadékban' maradnak. A Mól Rt. ezenkí­vül 1400 forintos árfolyamon vételi ajánlatot tett dolgozói­nak a jegyzést követően ré­szükre juttatott részvének 25 százalékára vonatkozóan. Ez­zel a lehetőséggel kizárólag a Mól Rt. dolgozói élhettek, de a 13 másik társaság is nyújtha­tott ilyen lehetőséget munka- vállalóinak. A leadott jegyzések alapján a kedvezményes részvény ér­tékesítésben az arra jogosult munkavállalók 88 százaléka, azaz 17 ezer 223 dolgozó vett részt. A felkínált részvények 97,4 százalékát, azaz 5 millió 273 ezer 110 darab részvényt jegyeztek le. így egy dolgozó átlagosan 306 darab részvényt jegyzett. A visszavásárlási ajánlattal a jogosult munkavál­lalók mintegy 66 százaléka élt. Új befektetési alap indul Csütörtök óta egy hónapon át jegyezhetők az Első Hazai La­kásalap befektetési jegyei. A kibocsátó Quaestor Befektetési Alapkezelő Kft. ezúttal elsősorban egyedi lakások és lakóöve­zetek, ezenkívül üzlet- és bevásárlóközpontok építésének fi­nanszírozására és saját célú hasznosítására vállalkozik. Ez a lehetőség annyiban új a hazai befektetési piacon, hogy a jegyzéssel egyszerre három előnyhöz juthat a befektető. A kedvezményes lakásvásárlási lehetőség, a hozamfizetés és az adókedvezmény együttesen je­lenti a 10 és 100 ezer valamint az 1 millió forintos befektetési jegyek előnyét. Szerencsés lélektani pilla­natban, kedvező üzleti pozíció­ban kezdik a jegyek értékesíté­sét. Az elmúlt években ugyanis jelentős feszültséget okozott, hogy, a növekvő lakáskeresletet drasztikusan csökkenő építés kísérte, de a több évig tartó pangás után 1995 első félévé­ben végre jelentősen nőtt az át­adott új lakások száma. Ez a fejlődés elsősorban a fővárosra és a megyeszékhelyekre jel­lemző, s minden jel szerint a fo­lyamat továbbra is megmarad, hiszen az idei első fél évben 76 százalékkal több építési enge­délyt adtak ki, mint az elmúlt év azonos időszakában. A Quaestor-csoport - amelynek a kibocsátó kft. is tagja - olyan zárt rendszert kí­ván létrehozni, amelyben a pénzügyi-finanszírozási hátte­ret, az építőanyag-termelést, az építést, az értékesítést és a fel- használást Is önmaga oldja meg. Ily módon a Quaestor sze­repet kap az építőiparban és szerepet vállal az egyes önkor­mányzatok fejlesztési munkái­ban is. Valamennyi megyei ön- kormányzattal felvették a kap­csolatot, többségük már konk­rét együttműködést ajánlott a csoportnak. Ez a háttér is erősíti a kibo­csátott befektetési jegyek biz­tonságát és jövedelmezőségét. A befektetőknek számolniuk kell azonban kockázati ténye­zőkkel is. Ilyen például a hazai ingatlanforgalmazás technikái­nak fejletlensége, ami nehezíti az adásvételt; a kivitelezők ké­sedelmes teljesítése a költségek növekedését és a haszon csök­kenését hozhatja magával; a ha­tósági intézkedések elhúzódása szintén csökkentheti a jöve­delmezőséget. Az érdeklődőknek azt is figye­lembe kell venniük, hogy az ed­digi befektetési jegyek tőzsdei forgalma csak fokozatosan, kis mértékben növekszik. FEB Munkahelyi balesetek A jövőben nagyobb súlyt kell helyezni a munkahelyi balese­tek ellenőrzésére, kivizsgálá­sára - állapította meg önkriti­kusan az Országos Munkabiz­tonsági és Munkaügyi Főfel­ügyelőség (OMMF) múlt héten tartott akció-ellenőrzése után Gáspár Imréné, az OMMF főosztályvezetője. A vizsgálat során összesen 280 olyan balesetre derítettek fényt, amelyet a munkáltató nem jelentett az OMMF-nek - főként azért, mert nem ismerik a jogszabályi kötelezettséget. A munkaadók 17 százaléka viszont tudatosan titkolta el a sérülés munkahelyi jellegét, tartva a vizsgálat következ­ményeitől. A balesetek túlnyomó több­sége három napnál hosszabb munkaidő-kiesést okozott. Négy súlyos sérülés történt, közülük kettő halállal végző­dött. > Sínen vagyunk Megállapodás jött létre Bu­dapesten a magyar és a szlo­vák vasúti kapcsolatok javí­tása érdekében a határőrség, a vám-, a növény- és állat­egészségügyi, valamint a közbiztonsági szervek képvi­selőinek részvételével. Megegyeztek a többi kö­zött abban, hogy a személy- szállító vonatok utasainak és poggyászainak fokozot­tabb védelme céljából ezen­túl valamennyi Szlovákiá­ban közlekedő nemzetközi vonaton vasúti rendőrség teljesít szolgálatot. A ható­ságok még december 5-éig egyeztetik ezzel kapcsolatos teendőiket a szlovákiai Pár­kányban tartandó következő megbeszélésen. Annak érdekében, hogy a vonatoknak ne kelljen a szükségesnél hosszabb ideig tartózkodniuk a határállo­másokon, ezentúl moz­donycsere nélkül haladnak tovább a szerelvények. A határon esedékes személyi és műszaki vizsgálatokat az úgynevezett bizalmi elv alapján végzik majd, tehát nem ismétlik meg a határ két oldalán ugyanazt a mű­veletet. Az elmondottak mellett a már létező kedvezményeken kívül is terveznek díjmér­séklést a vasutak. Megkezdték a Jugoszlá­via elleni most feloldott gazdasági embargóval ösz- szefüggő többletfeladatok megoldásának összehango­lását is. Elsőként a Sza- badka-Kelebia-Párkány út­vonalon szeretnék megte­remteni egy vasúti szállítási folyosó kiépítésének mű­szaki és személyi feltételeit. B. K. Az 1964-ben alapított Év Au­tója díj odaítéléséről a napok­ban döntött a 21 európai or­szág 56 szakújságíróiból álló zsűri. A végeredmény nem érte váratlanul a szakmai köz­véleményt, hiszen a győztes Fiat Bravo/Brava páros az ér­tékelésnél figyelembe vett va­lamennyi kritériumnak (pél­dául komfort, biztonság, gaz­daságosság, menettulajdonsá­gok, környezetvédelem, ár és ellenérték) messze megfelelt. A Fiat-páros 378 ponttal sze­rezte meg az elsőséget, a Peu­geot 406-osa 363 ponttal a má­sodik helyen végzett. A „bronz­érmet” az Audi A4 érdemelte ki, míg a negyedik az Opel Vectra lett, megelőzve a Mercedes- Benz E-osztályát. A Fiat ezzel immár a hetedik Év Autója cí­met szerezte meg. (A díjat ko­rábban elnyerte a Fiat 124-es, 128-as, 127-es, a Lancia Delta, az Unó, a Tipo, a Punto.) Az 1500 milliárd lírás befek­Az Axel Springer kiadó németországi Bild am Sonntag című lapja Arany Kormánykerék díjjal jutalmazta a há­romajtós Bravót (képünkön) és az ötajtós Bravát. tetéssel kifejlesztett Bravo/ Brava egyébként nemcsak a szi­gorú zsűrinél talált kedvező fo­gadtatásra, hanem a vásárlók kö­rében is. A szeptemberben bemutatott Tipo-utódokból a piaci beveze­tést követően 130 ezer megren­delést vettek fel, s ez év végéig 90 ezer kocsi átadását tervezik. A díj harmincéves történetében első ízben fordult elő, hogy két egymást követő évben ugyan­azon autógyár termékének ítél­ték oda e megtisztelő címet. Ta­valy ugyanis szintén Fiat-mo- dell, a Punto szerezte meg az el­sőséget. L. Z. A Fiat hetedik Év Autója-győzelmét aratta Bravo, Brava Az élet ősszel mindig drágul A fogyasztói árak változása októbertől októberig Százalék Forrás: KSH 33___________________________________^ _______________ 3 2____________________________: 3 1 _______ 1994______ É lelmiszer Nem élelmiszer Összesen A fogyasztói árak színvonala.29 százalékkal nőtt októbertől ok­tóberig,. 12 hónap alatt. A múlt hónapban szeptemberhez képest 2,3 százalékos volt az áremel­kedés. Kisebb része központi, il­letve önkormányzati árintézke­dések következménye. Hasonlóan a tavalyi és ta­valyelőtti évhez, az idén is je­lentkezett az őszi élelmiszerár­hullám, amelynek következté­ben 2 hónap alatt 2,9 százalék­kal drágultak ezek a cikkek. Leginkább a sertéshús, a sertés- zsiradék, az étolaj és a liszt ára emelkedett (4, 12, 16, illetve 11 százalékkal), valamint a tojásé (15 százalékkal). A kenyér szep­tember óta 3-4, a rizs és a cukor 4-5 százalékkal drágult. Az élelmiszerek 12 hónap alatti 24,8 százalékos árnöveke­désén belül a rizs 77, az étolaj 51, a sertés- és baromfizsiradék 48, a burgonya 41, a munkahe­lyi étkezés 30 százalékkal volt drágább, mint tavaly október­ben. Az átlagosnál kevésbé nőtt például a gyümölcslevek (24), az üdítőitalok (20), a kenyér (19), a sertés- és baromfihús (19 és 15), a liszt, kávé (10) és a cu­kor (8) ára. Az egyéb javaké 1 hónap alatt átlagosan 2,1 száza­lékkal növekedett. Az átlagot meghaladja a szeszes italok, a dohányáruk (2,6), a háztartási energia (2,4) és a ruházati cik­kek (4,4 százalék) áremelke­dése. G. J.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom