Új Néplap, 1995. november (6. évfolyam, 256-281. szám)

1995-11-16 / 269. szám

1995. november 16., csütörtök Hazai Tükör / 5. oldal Nem a nagy baj szú ármánykodása Titkos adótábla, titkosszolgálatok Az Országgyűlés tegnap le­zárta a személyi jövedelem- adóról szóló törvény általános vitáját, bár a képviselők még nem tudják, melyik adótábla lesz a végleges. Többen hangoztatták: ellentétes a jogegyenlőség elvével, ha a nem bérből élők hátrányosab­ban adóznak, mint a bérből élők. Az pedig az ártatlanság vélelmét sérti, ha az adóhatóság jövedelembecslésével szemben az adózó állampolgárnak kell bizonyítania, hogy jövedelme annyi, amennyit bevallott. Akar László pénzügyi állam­titkár az általános vita lezárása­kor arról igyekezett meggyőzni a képviselőket, hogy a stabili­zációs program „nem a gonosz, nagy bajszú pénzügyminiszter ármánykodása”, hanem egy mély gazdasági válság megol­dási lehetősége. A nemzeti össztermék néhány év alatt 20 százalékkal csökkent, s mivel a reáljövedelem kisebb arányban mérséklődött, folyamatosan csúsztunk lefelé a gödörbe. El kell indulnunk végre kifelé, még ha ez fájdalmas intézkedé­seket követel is. Lezárult tegnap a nemzetbiz­tonsági szolgálatokról szóló törvény általános vitája is, amely tükrözte az ellentmon­dást: az országnak széles körű jogosítványokkal rendelkező titkosszolgálatokra van szük­sége, de minél több joggal ren­delkeznek a szolgálatok, annál nagyobb a visszaélés lehető­sége. Az ellenzék szélesítené az országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának ellenőrzési jog­körét, ugyanakkor garanciális szabályokkal jobban körülbás­tyázná a titkosszolgálatok mű­ködését. (simonffy) A miniszterelnökkel ébredt szerdán az ország Horn kész megállapodni Horn Gyula az 1998. évi vá­lasztásokig megőrizné a kor­mány jelenlegi személyi ösz- szetételét, s erősítené a kan­cellári irányítás eszközeit. Megállapodásra szeretne jutni a szakszervezetekkel, és partner abban, hogy jövőre ne csökkenjen a közalkalma­zottak reálkeresete. A miniszterelnök minderről a Kossuth rádió szerda reggeli magazinműsorának élő adásá­ban beszélt. Megerősítette: a kormány társ abban, hogy ne nyíljon tovább az olló a ver­senyszférában dolgozók, illetve a közalkalmazottak keresete között. Személyesen is kész tárgyalni és olyan megállapo­dásra jutni a szakszervezetek­kel, amely a konkrét kormány­zati vállalásokat is tartalmazza. Az MSZP közelgő kongresz- szusával kapcsolatban leszö­gezte: nyitott minden megoldás iránt. Jónak minősítette viszo­nyát az MSZP frakciójával, amelytől, mint mondta, az el­múlt 16 hónapban minden alapvető törekvéséhez támoga­tást kapott. A koalícióval kap­csolatban kijelentette: ő maga, a kormány és az MSZP is abban érdekelt, hogy ez fennmarad­jon. Ugyanakkor jelezte: na­gyobb készséget vár el a part­nertől a szükséges szerkezeti változtatások végrehajtásához, valamint a népszerűtlen dönté­sek melletti kiállásban. A tavalyinál jóval drágábban fűtünk és eszünk Eddig 29 százalék az infláció Októberben tovább gyorsult az infláció üteme, ez derül ki a Központi Statisztikai Hi­vatal tájékoztatójából. A ti­zedik hónapban 2,3 száza­lékkal emelkedtek az árak a szeptemberi 2 százalékhoz képest. Augusztusban 0,4, júliusban pedig 0,9 százalé­kos volt a drágulás. Júniusban az előző esztendő ha­todik hónapjától számított 12 havi áremelkedés mértéke 31 százalékot tett ki. Ez fokozato­san csökkent, és szeptemberben már csak 28,8 százalék volt. Októberben azonban ismét emelkedni kezdett, és elérte a 29 százalékot. Az októberi 2,3 százalékos árnövekedés kisebb része származik központi, illetve önkormányzati árintézkedé­sekből, zöme piaci indíttatású, ám ezek hátterében is a köz­ponti áremelkedések hatása húzódik meg. A növekvő energia- és üzemanyagárak, valamint a fo­rint folyamatos leértékelése kihat a piaci árak alakulására: az élelmiszerárak egy hónap alatt 2,9 százalékkal emelked­tek. Az elmúlt 12 hónapot vizs­gálva, legnagyobb mértékben a háztartási energia drágult: az árak egy év alatt 58,5 száza­lékkal emelkedtek. Az élelmi­szerek ára ez idő alatt 24,8 százalékkal növekedett. Kompromisszum a mínusz négy és a nulla százalék között Egyeztetés után megállapodás? Kompromisszumos ár-bér megállapodási javaslatot ter­jesztett elő a kormány az Érdekegyeztető Tanács plenáris ülésén. Ennek lényege, hogy a kabinet megelégszik jövőre a 2 százalékos reálbércsökkenéssel, és lemond a munkavál­lalók tb-járulékának 2 százalékos emeléséről - közölte Bokros Lajos pénzügyminiszter. A tanácskozás kezdetén a munkavállalók azt az igényt fogalmazták meg, hogy jö­vőre ne kerüljön sor további reálbércsökkenésre. A munkaadók kiálltak az ár-bér megállapodás megkötése mellett, mert szerintük csak így lehet 1996-ban a gazdál­kodás számára stabil körül­ményeket biztosítani. A vitá­ban Bokros Lajos jelezte, hogy elképzelhető egy kompro­misszumos megállapodás a kormány által javasolt 4 száza­lékos reálbércsökkenés és a munkavállalók által igényelt nulla pozíció között. A pénzügyminiszter - egy közbeiktatott kormányzati egyeztetés után - bejelentette: azon túl, hogy a kormány megelégszik a 2 százalékos reálbércsökkenéssel, és le­mond a munkavállalók társa­dalombiztosítási járulékának 2 százalékos emeléséről, a kompromisszumos ár-bér megállapodásnak része lenne az is, hogy 1997-ben átfogó személyijövedelemadó- és tár­sadalombiztosítási reformra kerül sor. Minderre úgy, hogy a munkavállalók nettó kere­sete nem csökkenne. A jövő esztendőben a költ­ségvetési és a versenyszférá­ban hasonló béremelést valósí­tanának meg, s ennek garan­ciáiról 10 napon belül előter­jesztést készít a kormány a Költségvetési Intézmények Érdekegyeztető Tanácsának. A kormány vállalná azt is, hogy az állami, illetve a többségi állami tulajdonú vállalatoknál határozattal nem korlátozza a szabad bérmegállapodást. Bérért és becsületért Pedagógusok tízezrei tüntettek a Kossuth téren nyomai Panaszok, jogos követelések - humorban elbeszélve FOTÓ: FEB/DIÓSI IMRE Régen volt a tegnapihoz hasonló méretű és hangulatú de­monstráció a sokat megélt budapesti Kossuth Lajos téren. Az oktatásügy hazai történetében, a pedagógus-érdekvédelem krónikájában pedig bizonyosan példa nélküli ez a Parlament előtt lezajlott tüntetés. Már-már visszatérő esemény a tan­ügyiek közös megmozdulása: helyzetük javításáért 1989 óta évről évre utcára kényszerülnek a nevelők. Kora délután a Roosevelt téren és a környező utcákban gyüle­keztek az ország minden részé­ből érkezett pedagógusok, a köz- és felsőoktatásban, a köz- gyűjteményekben és a közmű­velődésben dolgozók. Az ő ér­dekeiket képviselő három rep­rezentatív szakszervezet de­monstrációjához több kisebb értelmiségi, közalkalmazotti tömörülés is csatlakozott. Támogatásukról biztosítot­ták tanáraik követeléseit a Hö- koszon keresztül az egyetemi, főiskolai hallgatók is. Az összefogás jelentőségé­ről beszéltek az Akadémia előtt felállított dobogóról a testvérszervezetek képviselői, és - többek között - a békés­csabai, a pécsi küldöttek. Több mint egy órán át tar­tott, míg a tömeg rendezett so­rokban, táblaerdő alatt átvo­nult a szomszédos Kossuth térre. Panaszokról, jogos kö­vetelésekről - és nem kevés akasztófahumorról - tanús­kodtak a feliratok. ' „A tudomány felszámolásá­hoz nem kell tudomány”, „A szakértő fosztogat, munka­könyvét osztogat”, „Már az összes méz lekopott a madza­gunkról" , „A múltat kell eltö­rölni, nem a bérünket” - ilyen és ehhez hasonló jelszavak so­rakoztak a transzparenseken. Lényegében ugyanezt fo­galmazták meg a Kossuth téri felszólalók, Szöllősi Istvánné, Kis Papp László, Vadász Já­nos, a demonstrációt szervező szakszervezetek vezetői. A legpontosabban talán a Szakszervezetek Érdek­egyeztető Fórumának üze­nete fejezte ki a jelenlévők érzéseit, gondolatait: a bér­emelésért és egyben a szakma becsületéért de­monstrálok nem ártani, ha­nem használni akarnak e sok megpróbáltatást kiállt or­szágnak. (Deregán) Kedvezménycsökkentés. A kormány ma várhatóan a sze­mélyszállítási és utazási ked­vezmények átalakításáról is tárgyal. Az előzetes hírek sze­rint 1996-ban valószínűleg 75- ről 70 százalékra csökken a diákok és a nyugdíjasok utazá­sához nyújtott központi hozzá­járulás. Ugyanakkor a sporto­lók és a természetbarátok 50 százalékos utazási kedvez­ményben részesülhetnek. Meghallgatás. Az Alkot­mánybíróság folytatja és várha­tóan még novemberben lezárja a lakáscélú kölcsönök kamat­emeléséről szóló törvény al­kotmányossági vizsgálatát. A több mint 200 ezer családot érintő jogszabály miatt beérke­zett beadványok tárgyalásakor a testület meghallgatta a pénz­ügyminisztert. Obstrukció. A koalíciós pár­tok szerint azért nem sikerült megalakítani az országgyűlés privatizációs ügyeket vizsgáló bizottságát, mert az ellenzék az eddigi pártközi egyeztetéseken sorozatosan elutasította az MSZP és az SZDSZ kompro­misszumos javaslatait. Ha na­pokon belül nem történik előre­lépés az ügyben, a koalíció még a héten indítványozni fogja, hogy az országgyűlés elnöke határozzon a vitás személyi kérdésekben - jelentették be a kormánypártok képviselői. Visszavonás. Elképzelhető, hogy a hét végén megszűnik a baranyai határszakasz megerő­sített őrzése, és visszavonják az odavezényelt öt határvadász századot. A korábbi tervek sze­rint vasárnap pihent erőkkel váltották volna fel a déli határ mentén szolgálatot teljesítő egységeket. A néhány napja megszületett szerb-horvát megállapodás nyomán a határ­őrség vezetése értékelni fogja a kialakult helyzetet, és a meg­változott körülményeknek megfelelő intézkedést hoz. Csatlakozás. A Belügyi Dol­gozók Szakszervezetének or­szágos tanácsa úgy döntött, hogy társul a Független Rendőr Szakszervezet december 2-ára meghirdetett demonstrációjá­hoz. Szerdai közleménye sze­rint a BDSZ szintén tarthatat­lannak véli a közalkalmazotti munkavállalók helyzetét, és arra kéri kollégáit, hogy vegye­nek részt a megmozduláson. Kiemelés. A Paksi Atom­erőmű 2. számú blokkjának re­aktorából szerdán kivették azt az apró rozsdamentes acéldara­bot, amely a feltételezések sze­rint kiváltotta a múlt hét köze­pén bekövetkezett műszaki hi­bát. Felszínre hozása azért tar­tott ilyen sokáig, mert 22 méter magas vízoszlopon keresztül, a reaktor aljáról kellett kiemelni. PILLANTÁS A TÁRGYALÓTEREMBE A nagyitól perelt gyerek Kinél maradjon a gyerek? A kérdésre évente több ezer perben kell választ adniuk a bíróságoknak. Újabban gyakran kell ítélkezniük olyan ügyekben is, amelyekben valamelyik nagyszülő kívánja elperelni a gyermek elhelye­zésének és tartásának jogát. Az előzmény szokványosnak mondható. A szülők élettársi kapcsolata megszakadt, az apa elköltözött, s nyilatko­zatban rögzítette: belenyug­szik, hogy a kicsi az anyjánál maradjon. Az élet azonban tragikus fordulatot adott az eseményeknek: kiderült, hogy az édesanya gyógyítha­tatlan beteg. A gyermeket a nagyszü­lőkre bízta, kérve a gyámha­tóságtól, hogy a nagymamát rendeljék ki gyámnak. Az anya két hónap múlva el­hunyt, s ekkor az apa kerese­tet indított, hogy a kisfiút nála helyezzék el. A gyámhatóság a gyermek fejlődését a nagyszülőknél látta biztosabbnak. A bíróság - a pszichológus szakvéle­ményét is mérlegelve - szin­tén az anyai nagyszülők mel­lett döntött. Az apa fellebbezésében a családjogi törvényre hivat­kozott: a gyermek elhelyezé­séről a szülők határoznak, csak megegyezésük hiányá­ban dönt a bíróság. Ha csak egy felügyeletre jogosult szülő van, ő tarthat igényt rá, hogy a gyermek nála legyen. E jog csak akkor nem illeti meg, ha a gyermek érdekét veszélyezteti a szülői felügyelet. A bíróság másodfokon helyt adott a fellebbezésnek, mert a pszichológus szakvé­leményében az is szerepelt, hogy a gyermek apjához is szeretettel ragaszkodik. A nagyszülők gazdagítják ugyan a kisfiú életét, de ez nem járhat azzal hogy a gyermeket szülőjétől elide­genítik. dr. Lajer Erika December 22-én kezdődik a vakáció, január végén zárul az első félév Mozgalmas hetek az iskolákban Mozgalmas időszak előtt állnak az alsó- és középfokú taninté­zetek diákjai: a következő napokban-hetekben lesznek az elő­zetes középiskolai felvételik, a tanulmányi versenyek iskolai fordulói, az előmenetel első mérlegét megvonó szülői értekezle­tek, majd január végén a félév lezárása következik. Különösen az iskolaváltás előtt álló diákok számára fontosak a most zajló pályaválasztási ren­dezvények: a szülőknek tartott tájékoztatók, a felsőbb iskolák nyílt napjai. Azok a szülők, akik az első két hónap tapaszta­latai alapján iskolacserét fon­tolgatnak, vagy - elsős közép- iskolások esetében - a gyereket át akarják íratni másik taninté­zetbe, ezekben a napokban je­lentkezhetnek a kiszemelt új is­kolában. Már megkezdődtek és de­cember közepéig tartanak az előzetes középiskolai felvéte­lik. Az érdekeltek többsége az új esztendő beköszöntése előtt megtudhatja, hogy jövőre hol tanulhat tovább, mivel a közép­iskoláknak december 31-ig kell tájékoztatniuk a tanulót, a szü­lőt és az általános iskolát a fel­vételi eredményéről. Az általános iskolákban ugyancsak november végén, de­cember elején tartják a tanév má­sodik szülői értekezletét. Az első negyedévi tanulmányi eredmé­nyek ismeretében ekkor hangza­nak el az első figyelmeztetések, vagy elismerések. Szülői törő­déssel, segítséggel ilyenkor még sok hiba kijavítható. A tanulmányi versenyek is­kolai fordulói, az írásbeli pá­lyázatok elkészítése ugyancsak ezekben a hetekben esedékes. Folynak az országos középisko­lai tanulmányi versenyek válo­gatói is. A diákok persze már a szü­netre készülődnek. A téli vaká­ció december 22-től január 2-ig tart. A szünet előtti utolsó taní­tási nap december 21., a szünet utáni első tanítási nap pedig ja­nuár 3. Az első félév január 31 - ig tart, s febmár 7-ig kapják kézhez az értesítést az érintet­tek az elért tanulmányi ered­ményekről. dr. Kecsmár Ilona

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom