Új Néplap, 1995. november (6. évfolyam, 256-281. szám)

1995-11-02 / 257. szám

1995. november 2., csütörtök Közlekedésbiztonság 7. oldal Iskolás kisrendőrök. Karcagon az általános iskolák előtt a gyermekbalesetek meg­előzésére reggel és délben „kis rendőrök” irányítják a forgalmat. Ennek köszönhetően nem fordult elő ilyen baleset idén az iskolák előtt. Hétfőn a városi rendőrkapitányság ajándékát, egyenpelerint vettek át a Györffy István és a Kiskulcsosi iskola kis rendőrei, melyet a kisúj­szállási Kunszöv, a karcagi Anditex Bt. és a Rinocérosz Stúdió készített. így a forgalmat egyenruhában, hatékonyabban tudják irányítani társaik védelmében. fotö: barna Legyünk partnerek az utakon! Valamennyiünket érintő és érdeklő, sokat vitatott kérdés a közúti közlekedés. Vannak, akik úgy hiszik: mindaz, ami manapság az utakon történik, kizárólag a szakem­berek, a járművezetők ügye. Ez egyáltalán nem igaz, nem hangzatos szólam, amikor azt mondjuk: együtt köz­lekedünk, járművezetők, gyalogosok, így az egész társa­dalmat érintő kérdésről van szó. Javaslatok a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésére A közlekedési infrastruktúra fejlesztési javaslatait szerte az országban nagy érdeklődés kíséri. A közlekedési szaktárca a közelmúltban adott ki tájékoztatót a magyarországi gyorsforgalmi úthálózat tervezett fejlesztési lehetőségeiről. Milyen szerep jut térségünknek a tervezett új autópálya- és autóút-hálózatban? A baleseti adatok tükrében egyértelmű, hogy a közúton legnagyobb veszélyt a gyalo­gos- és a kerékpáros-közleke­dés hordozza: megyénkben napjainkig 149 baleset okozója volt, ez az összes baleset 27 százaléka. (Ebből 108 kerék­páros és 41 gyalogos.) A közúti közlekedés szabá­lyokon alapuló, partneri vi- szqny. Olyan partnereké, akik járművel vagy gyalogosan, egymásra utalva közlekednek. Hazai viszonylatban a gyalo­gosok a közúti közlekedés ta­lán legnagyobb számú részt­vevői és egyben a legvédtele­nebbek. Különösen fontos ab­ból kiindulni, hogy a biztonsá­gos és zavartalan közlekedés alapvető feltétele a „bizalmi elv”, hogy a közlekedés szabá­lyait mindenki betartja, és számíthasson arra, hogy azo­kat mások is betartják. Emel­lett szükséges az is, hogy a közlekedés résztvevői előzé­kenyek és türelmesek legye­nek egymással szemben. Itt is, mint az élet más terü­letén, vannak lényeges kivéte­lek a bizalmi elv alól. A teljes­ség igénye nélkül néhányat említek. Olyan esetben, ami­kor számunkra kellő időben felismerhető mások szabály- szegő magatartása, tovább nem bízhatunk, hanem minden tőlünk telhetőt meg kell tenni a veszélyhelyzet megszünteté­sére, a baleset elhárítására. Másrészt nem hivatkozhat az más közlekedő szabálytalan­ságára, aki maga is szabályta­lanul közlekedik. Nem szabad számítani arra, hogy a közlekedés szabályait olyan személyek is betartják, akiktől koruk, testi fogyaté­kosságuk vagy más ok miatt felismerhetően nem várható el szabályos magatartás (gyer­mekek, rokkantak, idősek). A konkrét balesetek elemzé­séből kitűnik, hogy a gyalogo­sok hibájából bekövetkezett balesetek oka legtöbb esetben az úttesten való szabálytalan áthaladás, az álló, takaró jár­művek közelében való úttestre lépés. Legtöbbször a balesetet okozó (szenvedő) személy is­meri a vonatkozó szabályt, de valami más motiválja ennek be nem tartását. Sokszor apró kis korrigálás segít a tragédiák elkerülésé­ben. Ennek feltétele a figyel­mes járművezetés, a szabályok (sebességhatárok) betartása, előzékeny, udvarias magatar­tás, olykor enyhe fékezés, irányváltoztatás. Mindezekkel elkerülhető egy baleset, vagy csökkenthető annak súlyos­sága, netán egy életet menthet meg... Különösen fontos foglal­kozni az úttesten való, főleg lakott területen kívüli gyalo­gosközlekedéssel. Előírás, hogy gyalogosan a leállósá­von, az útpadkán vagy kerék­párúton (ha van) kell közle­kedni. Ha ezek valamelyike nincs, vagy nem járható, az út­test menetirány szerinti bal szélén (forgalommal szemben) egy sorban kell közlekedni. A rossz látási viszonyok kö­zepette (éjjel, ködben, hava­zásban, esőben) a gépjármű­vek vezetői sokkal nehezeb­ben, késve észlelhetik az előttük levő akadályokat, így késve vagy már egyáltalán nem tudnak cselekedni, mivel járművüket nem a belátott tá­volságnak megfelelő sebes­séggel vezetik, és akkor bekö­vetkezhet a súlyos következ­ményekkel járó baleset. Ha a forgalommal szemben közlekednek a gyalogosok, akkor folyamatosan látják a gépkocsik mozgását, veszély esetén van idejük az útpadkára lelépni. Saját biztonságukat szolgálja, ha ruházatukon fényvisszaverő anyagot (kar­szalagot) helyeznek el, kezük­ben zseblámpát tartanak. A kerékpárosok nagy ve­szélyben vannak éjjel, a lakott területen kívüli szakaszokon. Mindezt fokozza, ha járművü­ket nem világítják ki - előre fehér, hátra piros fényt adó - lámpával. Elgondolkodtató, hogy az idén öt olyan, külterü­leten történt halálos baleset volt, amikor a kerékpáros nem volt kivilágítva. Ezen balese­tek többsége megelőzhető lett volna, ha a mindössze 800- 1000 forint körüli összegbe kerülő világítófelszereléssel van a jármű ellátva. Érdeme­sebb világítófelszerelésre köl­teni azt az összeget, mint a ki­szabott büntetésre. Megéri, mert életet ment(het). Németh Jenő A magyarországi jelenlegi au­tópálya-hálózat sűrűsége nagy elmaradást mutat a fejlett pi­acgazdasággal rendelkező or­szágok hálózatához viszo­nyítva. Európában a leghosz- szabb autópálya-hálózattal Németország büszkélkedhet, több mint tízezer kilométeren szelik át az országot a 2x3 sá­vos korszerű pályák. A néme­tek után a franciák következ­nek a statisztikában közel hét­ezer, majd Olaszország hat­ezer kilométernyi autópályá­val. Hazánkénál is kevesebb gyorsforgalmi úttal Románia rendelkezik. A gyorsforgalmi úthálózat megfelelő szintű ki­építettségét jobban jellemzik a fajlagos értékek. A százezer lakosra vetített autópálya-ellá­tottság Ausztriában a legma­gasabb: 18,6 km, Hollandiá­ban például 14 km, míg Ma­gyarországon mindössze 2,8 km. A gyorsforgalmi úthálózat építésének igénye elsősorban a személy- és áruszállítási telje­sítményekhez kapcsolódik. Hazánkban ezek a szállítási teljesítmények egyes forgal­masabb útvonalakon az 1970- es években érték el a kritikus határt, amikor a 2x 1 sávos főu­takon már torlódások akadá­lyozták a közlekedést. Az el­múlt évtizedben az autópálya­fejlesztési ráfordítás 142 km új gyorsforgalmi út építését tette lehetővé, az 1980-as 209 km- es hálózat 351 km-re nőtt. A növekvő motorizáció, a megváltozott társadalmi, gaz­dasági, külgazdasági környe­zet várható forgalmi igénynö­vekedése fokozott terheket há­rít a közúti közlekedésre is. Az országos közúthálózat csak úgy tud megfelelni az igé­nyeknek, ha megvalósulnak a hálózat gerincét képező nagy kapacitású gyorsforgalmi utak. A gyorsforgalmú útháló­zat fejlesztési tervénél a kö­vetkező célok elérését határoz­ták meg: a terv segítse elő az ország társadalmi, gazdasági fejlődését és integrálódást az A Magyar Vöröskereszt Jász- Nagykun-Szolnok Megyei Szervezete és a megyei bal­eset-megelőzési bizottság rendezésében, szervezésében az idősek világnapja, az őszi közlekedésbiztonsági kam­pány, a novemberi egészség­hónap alkalmából az alábbi helyeken kerül sor tájékoztató előadásokra: Európai Unióba, segítse a kü­lönböző országrészek közötti gazdasági-társadalmi különb­ségek kiegyenlítődését, segítse a környezet és az emberi élet védelmét, járuljon hozzá a pi- ackomform közlekedés meg­valósításához. A gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésénél alapvető fontos­ságú a várható forgalmi igé­nyek meghatározása. A forga­lombecslési számítások a ha­zai motorizációs körzetbeosz­tások alapján készültek. A mo­torizációs fejlettségi szintet az ezer lakosra jutó személygép­kocsi-ellátottsággal jellemzik. Hazánkban ez a szint legma­gasabb Budapesten és a me­gyei nagyvárosokban, ahol 220-260 személygépkocsi jut ezer lakosra, míg egyes terüle­teken 100 alatt marad. Az út­hálózat-fejlesztési terv 430 személygépkocsi/1000 lakos nagy távú motorizációs szint­nek megfelelően dolgozta ki a távlati javaslatokat, mivel a nemzetközi tapasztalatokat fi­gyelembe véve várható, hogy Magyarországon is gyorsan fog növekednie gépkocsiállo­mány a következő évtizedek­ben, és jelentős hatást gyako­rol a gazdaság szerkezetére. A gyorsforgalmi úthálózat fejlesztési terve autópályák lé­tesítését a kiemelt nemzetközi fő forgalmi áramlatok irányá­ban biztosítja, autóutak létesí­tését azokon az útvonalakon, ahol a magasabb építési költ­ség hatékonysága hosszú tá­von sem realizálható. Meglévő főútvonalakat ütemezetten au- tóúttá fejlesztik a követező fázisokkal: átkelési szakaszok kiváltására településeket elke­rülő utakat építenek, kritikus szakaszok kapacitásbővítésére négysávos utakat létesítenek, párhuzamos utakat építenek a mezőgazdasági forgalom szá­mára, és a csomópontokat igény szerint átépítik külön szintű kereszteződésekké. A fejlesztési terv a jelenlegi gyorsforgalmi hálózathoz November 5-én 16 órakor Törökszentmiklóson a műve­lődési központban, 6-án 15 órakor a vasutas nőklubban. Fegyverneken az Idősek I. Számú Otthonában (Felszaba­dulás utca 171. sz.), november 7-én 10 órakor, ugyanitt más­nap. 8-án 10 órakor. Szapárfaluban az Idősek Napközi Otthonában (Ady nagy távlatban további 965 km autópálya és 2094 km autóút kiépítését irányozza elő, a tel­jes hálózat hossza 3439 km lesz. A nagy távú fejlesztésben 2030-ig befejezését tervezik az Ml-es, M3-as, M5-ös és M7- es sugárirányú autópályáknak, és a Budapest körüli M0 kör­gyűrű építésének, amelyre több változatot és hatásvizsgá­latot is készítettek. A fenti fő­hálózat kiegészítéseként került a programba az Ml5-ös autó­pálya. amely kapcsolatot biz­tosít Szlovákia és Pozsony felé. továbbá az M30-as autó­pálya. amely Miskolcot köti az M3-as autópályára, és a Kassa felé vezető nemzetközi útvonal fontos eleme. A gyorsforgalmi hálózat fontos részei a gyűrű irányú autóutak. Térségünk új háló­zati eleme az első ütemben au­tóútként kiépítésre tervezett S8 jelű 200 km hosszú út. Rába- füzes, Veszprém, Dunaújvá­ros, Kecskemét, Szolnok, Eger útvonalon, 2x2 sávos kiépített­séggel. A későbbiekben terve­zik ennek az útnak Veszprém és Szolnok városok között au­tópályává fejlesztését és új Duna-híd építését Dunaújváros térségében. A főváros és a me­gye kapcsolatát részben új nyomvonalon tervezett S4 au­tóút fogja biztosítani, melyet 2x2 sávval kiépítenek az ár- tándi határátkelőhelyig. A középtávú fejlesztési ja­vaslat 2000-ig visszafogott fejlesztést irányoz elő, figye­lembe vévé az ország gazda­sági helyzetéből és a rendel­kezésre álló rövid időből adódó realitásokat. Megyénkből a nyugati or­szágrészbe, a Balaton és Győr, illetve Ausztria felé se­gíti az eljutást a múlt héten át­adott 405. számú új út. A 4. számú főút 50 km szelvényé­ben külön szintű csomópon­ton keresztül lehet ráhajtani a 405. sz. útra, amely Újhartyán térségében összeköttetést biz­tosít az M5-ös autópályához, majd a csatlakozó MO-s kör­gyűrű igénybevételével köz­vetlenül kapcsolódhatunk be az Ml-es, illetve az M7-es au­tópálya forgalmába. Dr. Herczeg Gyuláné Endre utca 42.) november 9-én 10 órakor. Jászberényben az Idősek Klubjában november 9-én dél­előtt fél tizenegykor, majd ugyanezen a napon délután fél háromkor a Jászberényi Vörös­keresztes Klubban. Szolnokon november 15-én délután 4 órakor a Vöröskeresz­tes Klubban (Tófenék út). A Vöröskereszt kampánya A közlekedés biztonságáért Télen több az utasbaleset A baleset látványa, a balesetet szenvedő kiszolgáltatottsága, szánalmas helyzete megrendíti a szemlélőt. Különösen megrendül az ember, ha gyermeket vagy idős embert ér baleset, még akkor is, ha közismert az ő veszélyezte­tettségük. Az a tapasztalat (Szolnok vá­rosban közlekedő helyi autóbu­szokon), hogy a téli hónapokban ugrásszerűen megnő az idős em­bereket érő utasbalesetek száma. Az esőtől, felhordott sártól, hó­tól csúszós és jeges utakon a köz­lekedésben részt vevő járművek fékhatása rosszabb. Az autóbusz­megállók, az autóbuszok padló­zata és lépcsője a szennyeződés­től ugyancsak csúszós, balesetet okozhat. Az utasbalesetekkel összefüggő biztosítási eljárások során tapasztaltak alapján kérjük kedves utasainkat - elsősorban az idősebb korosztályt - a követke­zőkre:- Mindenképpen az első ajtón szálljanak fel, ott látja Önöket a gépkocsivezető.- Lehetőleg üljenek le az autó­buszon.- Az autóbuszülésen kényel­mesen szíveskedjenek hátradőlni.- Ha állni kényszerülnek, ka­paszkodjanak.- Csomagjaikat úgy helyezzék el, hogy mozgásukat ne akadá­lyozza.- A jegyérvényesítő készülék ruházatukat felsértheti, annak a tartóoszlopába lehetőleg ne ka­paszkodjanak.- Ne álljanak fel ülőhelyükről, még jelezni sem, amíg meg nem áll az autóbusz, a leszállás jelzé­sére kérjék meg az ott álló utaso­kat.- Ha van választási lehetősé­gük, akkor a második ajtónál szálljanak le.- A leszállást követően óvato­san, de minél előbb távolodjanak el az autóbusztól, különösen az utolsó ajtónál. Azokban a megállókban a le­szállás utáni magatartás külön fi­gyelmet igényel, ahol az autó­busz az ajtók becsukása után ki­fordul, mert a fellökés veszélye is fennáll, ezért különösen fontos az eltávolodás. Ha mégis bekövetkezik a bal­eset, akkor a teendők a követke­zők:- Ha autóbuszon történt, szólni kell a gépkocsivezetőnek.- Ha lehetőség van rá, szemta­núkat kell keresni, akiknek lak­címét kell megjegyezni.- Ha a balesetet szenvedett já­róképes, a lehető legrövidebb időn belül (jegyzőkönyv felvé­tele érdekében) keresse fel a Jászkun Volán Rt. Helyi Sze­mélyszállítási Üzletágát (Szol­nok, Jubileum tér 3/a, telefon: 420-703).- Ha a baleset sérültje nincs járóképes állapotban, akkor is ér­tesíteni kell az autóbusz üzemel­tetőjét. Trényi Ferencné Idős emberek veszélyben Az idős emberek nagyobb veszélynek vannak kitéve a közleke­désben, esetleges sérüléseik súlyosabb kimenetelűek, lassabban gyógyulnak, mint a fiatalabbaké. Az idős emberek közlekedés közbeni kiszolgáltatottsága - többnyire a helytelen szokások miatt - elsősorban az úttest keresztezésekor fordul elő. Mindenki belátása, saját ké­nyelme szerint osztja be napi tennivalóit, de célszerű, hogy az idős ember, ha teheti, ne a csúcs- forgalom idején induljon útnak, mert a tolongás, a bosszúság fo­kozza a balesetveszélyt. Az úttesten történő átkelés előtt fáradjon el a legközelebbi gyalogos-átkelőhelyig még ak­kor is, ha ez kerülőt jelent. Itl valamennyi autós számol a gyalogosok megjelenésével, idejében meg tudja állítani a járművét. Ennek megelőzése érdekében érdemes egyértel­műen az autós tudtára adni. ha a túloldalra kíván átkelni. Ak­kor induljon el, ha bizonyos abban, hogy a vezető elsőbbsé­get fog adni. Amennyiben nagy a jármű- forgalom, várja meg azt a pil­lanatot, amikor más gyalogo­sokhoz csatlakozhat. Átkelés­nél ne menjen átlós irányban az úttesten, a legrövidebb utat vá­lassza. A fényjelző készülékeknél csak a zöld jelzésre induljon el, de ha már az úttesten van, ami­kor a lámpa villog vagy pirosra vált, kérjük, feltétlenül halad­jon tovább, mert a bizonytalan­kodás nagyobb veszéllyel jár. Növelhető a láthatóság fény­visszaverő anyagok alkalmazá­sával, világos színű ruhadarab viselésével, esetleg valamilyen világos tárgy (újság) kézben tartásával. Csőké István

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom