Új Néplap, 1995. november (6. évfolyam, 256-281. szám)

1995-11-15 / 268. szám

2. oldal Körkép 1995. november 15., szerda Területi kérdésekben semmiféle előrelépés nem történt a daytoni béketár­gyalásokon - értesült a The New York Times. A lap sze­rint Warren Christopher külügyminiszter Japán felé menet azért ejti útba az ohiói támaszpontot, hogy megpróbáljon lökést adni a tárgyalásoknak. Nem hoztak döntést a német felsőoktatási intéz­mények vezetői a tandíjak bevezetéséről - közölte a rektori konferencia elnöke keddi bonni sajtóértekezle­tén. A rektorok többsége el­lenezte azt a javaslatot, amely szerint a jelenlegi in­gyenességet felszámolva a jövő évtől félévenként ezer márka tandíjat fizetnének a diákok. Végső döntés febru­árban várható. Hátrányos megkülönböz­tetés sújtja a vajdasági ma­gyarságot: a gazdaság ve­zető posztjairól kiszorultak a magyarok, az állami mun­kahelyeken teljes mértékben mellőzik őket - mondta Csubela Ferenc, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke a szerbiai Helsinki Bizottság jogi szakértőjével, Biljana Stanojeviccsel foly­tatott tárgyalásain. Leonyid Kucsma ukrán elnök Kijevben fogadta az ukrajnai nemzetiségi szer­vezetek vezetőit. Az elnök ' kezdeményezésére létrejött találkozón a kisebbségek helyzete szerepelt napiren­den. Az ukrajnai magyarok képviseletében Fodó Sán­dor, a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetségének elnöke vett részt az eszme­cserén. A hágai törvényszék má­jusban kezdi meg a háborús bűncselekmények elköveté­sével vádolt ' Dúsan Tadic ügyének tárgyalását. A férfit azzal vádolják, hogy 1992- ben a boszniai Prijedor bör­tönében muzulmán és szerb foglyokat kínzott halálra. Részlegesen leállt az amerikai szövetségi kor­mányzat, mert hiányzik a normális működéséhez szükséges fedezet. A leállás következtében a kormány­zat csak az alapvető köz- igazgatási és rendfenntartási funkcióit teljesíti, erősen csökkentett létszámmal. Halálra köveztek egy iráni muzulmánt a nyugat­iráni Hamadán város teme­tőjében. A férfit házasságtö­résért és szodómiáért ítélték halálra. Határviták, jogsértések fenyegetik a biztonságot Európa egységéről Madridban Az európai biztonság központi eleme a jövőben is csak a NATO lehet, mert ez foglalja magában az észak-amerikai országok vé­delmi kapacitásait is. Meghatá­rozó jelentőségű marad ugyan­akkor Oroszország és Ukrajna aktív részvétele az európai biz­tonsági architektúrában, miköz­ben a kelet- és közép-európai or­szágok bevonása a nyugati integ­rációs szervezetekbe a jövőbeli biztonság további kulcselemét jelenti - állapítja meg az a terje­delmes dokumentum, amelyet a Nyugat-európai Unióhoz tartozó 27 ország miniszteri tanácsa keddi, madridi ülésén hagyott jóvá. Az egyéves előkészület után megszületett tanulmányt az „Új Európai Biztonsági Feltételek Közös Koncepciójaként” végle­gesítették. A biztonságot fenye­gető kihívásokat számba véve a dokumentum elsőként említi a határvitákból, illetve a nemzeti kisebbségek elleni jogsértések­ből fakadó válságok veszélyét. Kitér a koncepció a nemzet­közi terrorizmus, a szervezett nemzetközi bűnözés, valamint az illegális bevándorlás destabili­záló hatására is, s külön is utal arra a kockázatra, amelyet a köz- biztonságnak az egyes szovjet utódállamokban tapasztalható összeomlása jelent. A kihívásokra adandó vála­szok áttekintésekor a dokumen­tum alapelvként szögezi le az „európai biztonság oszthatatlan­ságát” , valamint azt, hogy a biz­tonság és a stabilitás szavatolá­sának a már meglévő európai és transzatlanti intézményeken és a különböző együttműködési megállapodásokon kell alapul­nia. A kelet- és a közép-európai új demokráciák politikai, gazdasági rendszerének sikeres átalakítása, illetve betagolásuk az európai és a transzatlanti intézményekbe „meghatározó jelentőséggel bír” az európai biztonság és stabilitás szempontjából - állapítja meg a tanulmány. Leszögezi ugyanak­kor, hogy ez utóbbi intézmények kiszélesítésével párhuzamosan bővíteni kell az együttműködést Oroszországgal és Ukrajnával. A NYEU miniszteri tanács­ülésén részt vesz Kovács László magyar külügy- és Keleti György védelmi miniszter is. Greenpeace-akció a benzinkútnál. Környezetvédő szervezetek szerint a Shell cég is felelős a nigériai emberi jogi aktivisták kivégzéséért . A zürichi felvonulók az afrikai országban is tevékenykedő olajipari óriás termékeinek bojkottjára szólítottak fel. fotó: feb/reuter Sztrájkjog - kérdőjelekkel Ha megsértik, semmiféle szankciót nem alkalmaz a bíróság Az elmúlt évtizedekben nemigen szerezhettek jártasságot a munkavállalók és a munkaadók a sztrájkra vonatkozó írott és íratlan szabályok alkalmazásában. Az alig fél évtizedes sztrájktörvény ugyan meghatározza a végső fegyver használa­tának főbb szabályait, de adós marad számos konkrét, gyakor­lati kérdés megválaszolásával. Dr. Kiss György munkajogász szerint a törvény egyik sebezhető pontja, hogy általánosan fogal­mazza meg a munkabeszüntetés feltételeit. Köztük például a la­kosság ellátásában az „elégséges szolgáltatások”- biztosításának feltételét. Nincs támpont arra, ki dönti el, hogy akár az egészségügyben, akár a tömegközlekedésben vagy az energiaszektorban mi minősül még elégséges szolgáltatásnak.- Erről a munkaadóknak és a munkáltatóknak kell megál­lapodniuk - mondja Kiss dr. Hogy mi történik, ha nem tud­nak megegyezni, arra nincs jogi válasz. Lehet a munkálta­tónak harmadik féllel szem­ben vállalt szerződéses köte­lezettsége is, amelynek sztrájk miatti megszegése súlyos he­lyi vagy össztársadalmi kárt okoz. A törvény az ilyen ese­tekre sem ad eligazítást. A munkabeszüntetés törvé­nyes vagy nem töryényes vol­tának megállapítását kérő be­adványt egyébként a kérel­mező székhelye, illetve lakó­helye szerint illetékes munka­ügyi bírósághoz kell eljuttatni. Ha a sztrájk minősítésében több bíróság is érintett, a Fővárosi Munkaügyi Bíró­ság dönt. A Fővárosi Bíróság elnöké­től megtudtuk: azon túl, hogy megállapítják az esetleges ' jogsértést, semmiféle jogi szankciókat nem alkalmaznak. Ha a sztrájk jogszerűtlensége anyagi kárt okozott, lehetőség van polgári peres eljárásra. (n. zs.) Több önkormányzati pénzt Az országgűlés tegnap elfo­gadta az új vámtörvényt. Zá­rószakaszához érkezett a költ­ségvetés általános parlamenti vitája. Lamperth Mónika (MSZP) elmondta, hogy a szocialista képviselőcsoport az önkormányzatoknak jutta­tandó 430 milliárdos összeg­gel ért egyet - az előterjesz­tésben szereplő 415 milliárd helyett. Elfogadható, hogy a személyi jövedelemadóból 36 százalék a visszatérítés, ezen belül 25 százalék a lakóhely szerinti és 11 százalék a ki­egyenlítő támogatás. Demeter Ervin az MDF- frakció nevében javasolta az önkormányzatok szja-kiegészí- tésének emelését, az önhibáju­kon kívül hátrányos helyzetű önkormányzatok támogatási rendszerének megtartását, és néhány eddigi cél- és címzett támogatás megőrzését. Az oktatási előirányzatok kapcsán Dobos Krisztina (MDF), Pokorni Zoltán (Fi­desz) és Szöllősi Istvánná (MSZP) egyaránt kifogásolta, hogy már második hete folyik a költségvetés vitája, s még nem született megegyezés az érdekképviseletekkel. (Szöl- lősiné szerint erre hajlam sincs a kormányban.) Nem vi­lágos, hogyan kívánja finan­szírozni a költségvetés a köz­oktatást: 20-25 ezer pedagó­gus elbocsátásával, vagy vol­taképp megvan a szükséges pénz, csak „rossz helyen”. Nem találták a pedagógusok bérfejlesztésének fedezetét sem. Bretter Zoltán (SZDSZ) üdvözölte, hogy 20 százalék­kal nő a felsőoktatás támoga­tása, még ha ez az összeg csak meghatározott feladatokra fordítható is. (S. Á.) Azonnali kérdések, azonnali válaszok Hajléktalanokról, árverésekről Itt a tél, a fagy, mit tesz a kormányzat a hajléktalanok ügyében? - ezzel fordult teg­nap egy kisgazda képviselő az azonnali kérdések órájában Szabó Györgyhöz. A népjóléti miniszter el­mondta: mintegy 25-30 ezer hajléktalan van az országban. A harmincezer lakoson felüli városok kötelesek átmeneti szállásokat létesíteni szá­mukra, de jelenleg e célra csupán 6000 hely áll rendel­kezésre. A kormány az idén jelentősen emelte az eredeti­leg tervezett összeget, az ön- kormányzatok pedig fejen­ként 78 ezer forintot kapnak a hajléktalanok ellátására. Jö­vőre bővítik a gondoskodás­ban részesülők körét és a rá­juk fordított összeget. A földművelésügyi tárca il­letékesét arról kérdezték, hogy miért késnek a földárve­rések? Kis Zoltán államtitkár elmondta, hogy az első föld­alap árverései jórészt befeje­ződtek. A második alap árve­rései azért késnek - összesen 25 helyen -, mert a kijelölés­sel kapcsolatban bírósági eljá­rás van folyamatban. A kérdést fölvető kisgazda képviselő úgy vélte, inkább arról van szó, hogy „a régi igazgató és párttitkár urak használják a földet, és nem akarják leadni”, (simonffv) Ötvenezer pedagógust várnak ma a Kossuth térre Sikertelen bértárgyalások A jövő évi bérről volt szó tegnap különféle, több száz­ezer embert és több munka- területet érintő tárgyaláso­kon, egyeztetéseken. A kö­vetelések és az ajánlatok változatlanul távol állnak egymástól. A pedagógusok 25 százalékos béremelésének nincs meg a költségvetési háttere - véle­kedett Kopcsik István, a Pe­dagógusok Szakszervezeté­nek titkára a Felsőoktatási, valamint a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetével közös saj­tótájékoztatón. Megtartják tehát ma kora délután Budapesten, a Kos­suth téren az országos de­monstrációt, amelyre ötven­ezer tüntetőt várnak. A Peda­gógusok Demokratikus Szak- szervezetének ügyvivői szin­tén arra szólították .fel tagjai­kat, hogy vegyenek részt a megmozduláson. Az Érdekegyeztető Tanács gazdasági bizottságában el­utasították a kormány jövő évi négy-öt százalékos reálke­reset-csökkentési tervét. Részeredmény született vi­szont a Költségvetési Intéz­mények Érdekegyeztető Ta­nácsának ülésén: megállapod­tak az 1992. július elseje előtti munkaviszony beszámításáról és finanszírozásáról a közal­kalmazotti munkaterületeken. Kisebbségi képviselő-választás Vasárnap 156 magyarországi településen urnák elé szólítják a polgárokat; 172 kisebbségi ön- kormányzatot választhatnak. A mandátumért induló 1051 jelölt közül 771-en függetlenként, a többiek különböző kulturális, vagy érdekvé­delmi szervezetek színeiben kémek bizalmat. \ Figyelmeztetés a kormánynak A Magyar Szakszervezetek Országos Szövet­sége nyilatkozatban vállalt közösséget a műve­lődés és az oktatás tüntetésre készülő munka- vállalóival. Az MSZOSZ nem tartja elfogadha­tónak a reálbérek további csökkenését, s arra figyelmezteti a kormányt, hogy a szakszerveze­tek együttes fellépésre is képesek a munkaválla­lók érdekeinek védelmében. Idegen test a reaktorban A Paksi Atomerőmű kettes blokkjának reakto­rából kedden kiemélték a beszorult szabályzó- rudat és a körülötte lévő hat fűtőelem-kazettát. Megállapították, hogy idegen test van a reak­torban, s feltehetőleg ez akadályozta a szabály- zórúd mozgását. Biztosat azonban csak ennek eltávolítása és vizsgálata után tudnak mondani a szakemberek. Ismét szállít kőolajat az „Adria” Százhalombattán a Mól Rt. finomítójában megkezdődött az Adria vezetéken újra érkező kőolaj első 50 ezer tonnányi mennyiségének le­fejtése. A negyedik negyedévre a nemzeti olaj- vállalat összesen 300 ezer tonnás kapacitásra kötött szerződést az Adria csővezeték üzemel­tetőjével. A most beérkező, óránként 1300 köbméternyi kőolajmennyiség orosz eredetű. Hitelhasznosító megbeszélések Magyar-német tárgyalások voltak a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériumban az első­sorban az infrastruktúra fejlesztésére, nyújtott 500 millió márkás hitel felhasználásáról. A német fél hangsúlyozta: szeretné, ha az összeg egy részére még az év vége előtt hitelszerződéseket kötnének. A magyar fél átnyújtotta a kiemelt támogatásra ajánlott beruházások tájékoztató anyagát. Hatpárti megegyezéssel megszületett és kormány elé kerül az újabb változat Célegyenesben a médiatörvény A szakemberek véleménye szerint immár nincs akadálya, hogy többéves vajúdás után még ebben az évben megszülessen a so­kat vitatott médiatörvény. Lapunk úgy értesült, hogy hatpárti megegyezéssel elkészült a jogszabály újabb tervezete, amelyet a kormány várhatóan holnap megtárgyal, majd késedelem nélkül az Országgyűlés elé terjeszt. A pártok megegyeztek az Or­szágos Rádió és Televízió Tes­tület, valamint a közszolgálati médiumokat felügyelő kurató­riumok felállításáról és összeté­teléről. Eszerint a kuratóriumi tag­ságot paritásos alapon alakít­ják ki, egyenlő arányt tartva a mindenkori parlamenti kor­mánypártok, illetve az ellen­zéki pártok jelöltjei között. A döntéshozatalhoz tehát - az erőviszonyoktól függetlenül - a két oldal képviselői közötti részbeni vagy teljes egyetértés kell. A kabinet elé kerülő tör­vénytervezet értelmében a Magyar Televízió a jövőben is két csatornán szolgáltat köz- szolgálati műsort, de az MTV 2-es csatornáját magánosítják. A jogszabály rögzíti, hogy a második számú közszolgálati adást műholdon keresztül közvetítik. Az állami költségvetés tá­mogatja a közszolgálati médi­umok költségvetését, fizeti a sugárzási költségeket és meg­téríti azokat az előfizetési dí­jakat is, amelyek alól a 70 éven felüliek mentesülnek. Bár a törvény 1996. január elsején lépne hatályba, a költ­ségvetés helyzetére való tekin­tettel, a reklámkorlátozásokat csak 1997-ben vezetnék be. A jogszabálytervezet előírja, hogy a Magyar Rádió és a Ma­gyar Televízió átalakuljon rész­vénytársasággá, s rendelkezik ar­ról, hogy el kell végezni az ál­lami vagyon átadásához szüksé­ges vagyonértékelést. Kimondja a törvényjavaslat, hogy a Magyar Rádió, a Magyar Televízió és a Hungária Televí­zió egyaránt közalapítvány for­májában működik majd. (Lantos) * * JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI NAPILAP az Axel ^pringer-Magyarország Kiadó Kft. lapja • Felelős vezető az ügyvezető igazgató • Felelős szerkesztő: BERKI IMRE • Szerkesztő: Laczi Zoltán Tervezőszerkesztő: Mohai Gyuláné • Kiadja az AS-M Kft. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Irodája • Felelős kiadó: NÁNAI TIBOR irodavezető • Szerkesztőség és kiadóhivatal: 5001 Szolnok, Kossuth tér I. I. sz. Irodaház, Pf.: 105. Telefon: 56/424-444, tx: 23-357, fax: 56/422-853 • Készíti a Petőfi Nyomda Rt. Szilády Üzeme, 6001 Kecskemét, Mindszenti út 14. • Felelős vezető: Sebesvári László vezérigazgató. Telefon: 76/482-192 • Az előfizetők részére terjeszti az AS-M Kft. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Irodája az ügynökségek révén. • Árusításban terjeszti a „Rónahír” Észak-alföldi Hírlap-kereskedelmi Postai Rt. Debrecen, Péterfia u. 4. V. em. • Levélcím: 4001 Debrecen Pf. 270. Telefon: 52/347-988/21, 22. mellék • Előfizethető közvetlenül az Új Néplap kiadójánál 5000 Szolnok, Kossuth tér 1. földszint (tel.: 56/424-444) és ügynökségeinél, az Új Néplap hírlapkézbesítőinél, postautalványon és átutalással az MHB Rt. 458-10358 pénzforgalmi jelzőszámra, valamint megrendelhető a kiadónál. • Ügynökségek címe: Szolnok, Magyar u. 9. Telefon: 56/375-620, Jászberény, Bercsényi út 5. Tel.: 57/412-564, Kunszentmárton, Köztársaság tér 12. II. 12. Telefon: 461-445, Törökszentmiklós, Táncsics út 1. Tel.: 56/390-959, 35. mellék, Kunhegyes, Kossuth út 14. Tel.: 59/326-043, 326-621. • Előfizetési díj egy hónapra 437 forint, negyedévre 1295 forint, fél évre 2560 forint, egy évre 5060 forint. • Az áruspéldányok ára: 23,50 Ft • JNK-Szolnok megye határán kívül az egyhavi előfizetési díj 1036 forint. • Az előfizetéssel kapcsolatos észrevételeket a területileg illetékes ügynökséghez munkanapokon 8-tól 16 óráig telefonon és az Új Néplap kiadójához az 56/424-444 telefonon 7,30-tól 16 óráig kérjük bejelenteni, illetőleg levélben megküldeni. • ISSN 0865-9133

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom