Új Néplap, 1995. november (6. évfolyam, 256-281. szám)

1995-11-14 / 267. szám

1995. november 14., kedd Sport 7. oldal Először a hazai közönség előtt Ancsin Laci bizakodóan várja az Álba Volánt Végre itthon! - sóhajthatnak fel nemcsak a jászberényi ko­rongosok, hanem szurkolóik ugyanúgy. Mi tagadás, alapo­san kiéheztek a meccsre járók, főleg azok, akik elfoglaltságuk miatt csupán a hűtőgépgyár szomszédságában követhetik nyomon száguldó kedvencei­ket. Ma este 18.00-kor felgördül a függöny az Ice Lehel sikamlós színpadán, s megláthatja a nagyérdemű, hogy az eleddig várakozáson felülinek ítélt sze­replés nem a véletlen és a sze­rencse arányos ötvözete, ha­nem az elvégzett munka gyü­mölcse. A nyáron átalakult (nem meggyengült!) együttes tagjai valamennyien bizonyí­tani szeretnék létjogosultságu­kat a magyar OB I. mezőnyé­ben, méghozzá annak is a job­bik régiójában, akár az érem­szerzés közelében. Az Ice Le- hel-Alba Volán Riceland talál­kozó előtt a kék-fehérek egyik újdonsült „nagy öregjével”, Ancsin Lacival latolgattuk az esélyeket, valamelyest érté­kelve az elmúlt találkozókat.- Laci, gratulálok a: eddigi meneteléshez. Kihevertétek már a Fradi elleni győzelmet?- Nem tudom, hirtelen mire gondolsz, de semmi különö­sebb ünneplés nem volt, készü­lünk a következő feladatra, vár­juk a volánosokat.- Azt hiszem, ők azok, akik rajtatok kívül a mezőny másik meglepetéscsapata, csak éppen negatív előjellel.- Számomra is meg nem Az egyik „nagy öreg” magyarázható okok játszanak közre abban, hogy a fehérvá­riak gyenge rajtot vettek. Hal­lani belső ügyekről, aztán olya­nokról, hogy talán túl sokat edzettek és most jön ki rajtuk a kollektív fáradtság. Az viszont tény, nem tapasztalható náluk, legalábbis az eddig látottak alapján az igazi csapategység, pedig most is ugyanúgy vannak jó játékosaik.- Ezek a momentumok meny­nyire növelik az esélyeiteket?- Tehát tudván a volános dolgokat és azt, hogy mi pedig kezdünk összerázódni, erősö­dik az önbizalmunk, azt kell mondjam: mindenképpen győ­zelmet várok. Idősebb társa­immal, Batóval és a két Antal­lal azon vagyunk, hogy még egységesebbé tegyük a kollek­tívát, a tehetséges fiatalokat bá­torítjuk, hibáikat megpróbáljuk kijavítani, amiért ők nem sér­tődnek meg.- Végre három teljes sora van a csapatnak, gondolom, a közteherviselés miatt ez nagyon lényeges.- Természetesen, de ami szintén nagyon fontos, hogy nincs egymás közötti és soron­kénti rangsor az öltözőn belül, szinte mindenki egyenértékű já­tékosként teszi a dolgát. Ez is előnye lehet egy felfrissített gárdának, a hierarchia egyelőre nem tud kialakulni a hokisták között, de abban is bízom, hogy edzőnk, Basa János erre is ügyel majd menet közben.- Jelent-e előny nektek a nyi­tott pálya?- Nekem személy szerint nem, hiszen a Dózsában évekig kint játszottam. Szerintem nin­csen annak akkora jelentősége, mint ahogyan azt néhányan gondolják. Minden attól függ, milyen az időjárás, ha enyhe és nedves, akkor valóban pokollá válhat a palánkokkal határolt terület.- Tippelés helyett csupán arra vagyok kíváncsi, mit vársz a keddi vidéki rangadótól?- Elsősorban nagy taktikai csatát. Bevallom, a nagyszerű jászberényi közönség segítsége nagyon fontos tényezőként formálhatja az eredményt, hi­szen mi, akik először mutatjuk meg magunkat a vidéki kisvá­ros mezében, valamelyest szo­rongunk is, akár az első bálos leányzók. A csapat nevében azt ígérhetem, nagyon fogunk igyekezni, hogy megháláljuk a bizalmat, amely tapasztalataink szerint egyre erősödik a hazai táborban. (néder) Kyokushin karate: világbajnoki előkészületek Telek Gyula Japánba utazik Akár elismerik az érdekeltek, akár nem, amióta idén áprilisban meghalt sósai Masutatsu Oyama, szakadás történt a kyo­kushin karate világszervezetén belül. Különben mi mással le­hetne magyarázni azt a tényt, hogy két hónapon belül két vi­lágbajnokságot is rendeznek a sportág őshazájában. Japánban? November elején Tokióban bo­nyolították le az egyiket, melyen azonban lényegesen kisebb számban vettek részt - elsősor­ban az európai - karatékák, mint az elmúlt évtizedekben. A másikra 1996. januárjának utolsó napjaiban kerül sor, Yo­kohamában. A helyi Sports Hall küzdőterén megtartott versenyre nyolcvan ország több mint száz férfi versenyzője nevezett. (A negyvenhat nő részvételével zajló mérkőzések csupán bemu­tató jelleggel szerepelnek a mű­soron.) A súlycsoport nélküli összecsapásokon a teljes magyar válogatott tatamira lép. A hét végén Szolnokon talál­koztak a sportág hazai irányítói, ahol a legfőbb téma az utazó csapat kijelölése volt. A rende­zők négy versenyző és két ve­zető „számláját” állják: Furkó Kálmán, a MKKSZ elnöke, 5 dános mester. Borza József (3 dán) edző, valamint Bencze An­tal (Nyíregyháza), Orsós Mihály (Pécs), Telek Gyula (Szolnok, Banzai) és Tóth Zsolt (Sátoral­jaújhely) karatékák repülhetnek Japánba a szervezők költségén. Sztankó Rita, mint bajnok a ma­gyar szervezetnek, Király Gab­riella (Szolnok, Banzai), Molnár Dorottya (RTK) és Lehr Ágnes (Shin Dojo) a támogatóknak kö­szönhetően szerepelhet a világ- bajnokságon. A válogatás az 1995-ben ren­dezett különböző hazai és nem­zetközi versenyeken mutatott formák és eredmények alapján történt, sok vitára nem is adhat okot. A két Tisza-parti karatéka közül elsősorban Telek Gyula részvételét kíséri megkülönböz­tetett figyelem, s ha híreink nem csalnak, állítólag Szolnok város több prominens személye is fel­sorakozott a támogatók sorá­ban. (G. J.) Másként készül a világranglista? Az ATP, a profi férfi teniszező­ket tömörítő világszervezet vál­toztatásokat fontolgat. Mark Hi- les ügyvezető a „Süddeutsche Zeitung” című német lapnak elmondta, hogy egy új világ­ranglista-rendszer kidolgozásán fáradoznak. A jelenlegi számí­tógépes rangsor ugyanis csupán az elmúlt 12 hónap legjobb 14 tornáját értékeli, ez azonban nem elég áttekinthető az ATP szakemberei számára. Ezért tartják szükségesnek egy másfajta, egyszerűbben nyomon követhető világrang­lista elkészítését. Felvetődött annak gondolata is, hogy iga­zodjanak a naptári évhez, vagyis a játékosok januártól de­cemberig gyűjthessék a ponto­kat. Ugyanakkor figyelni kell arra is, hogy a tornákon sokat szereplő teniszezők ne juthas­sanak túl nagy előnyökhöz. Frankfurti megbeszélésükön szeretnének megegyezésre jutni abban is, hogy ezentúl a fedett pályás tornákon a játéktér borí­tása, illetve a labdák minősége is azonos legyen. Kosárlabda, OIK-selejtező Csont nélküli továbbjutás Labdarúgó NB II. Keleti csoport 1. KTE 14 11 1 2 21- 9 34 2. Diósgyőr 14 10 3 1 28- 4 33 3. III. kér. 14 9 4 1 30- 9 31 4. T.kécske 14 9 2 3 30-12 29 5. T.vasvári 14 8 3 3 19-11 27 6. Ny.egyháza 14 8 1 5 29-14 25 7. Kaba 14 7 3 4 21-13 24 8. Salgótarján 14 5 6 3 14- 9 21 9. Hajdúnánás 14 4 6 4 16-13 18 10. FC Eger 14 5 3 6 24-22 18 11. Gödöllő 14 4 2 8 12-26 14 12. K.barcika 14 3 3 8 16-20 12 13. FCSényő 14 3 1 10 15-39 10 14. FC Hatvan 14 2 2 10 12-31 8 15. KSC 14 1 4 9 11-22 7 16. H.vásárhely 14 1­13 6-50 0 (A III. kér. TVE-SBTC találkozó 3 pontját 3-0-ás gólkülönbséggel a főváro­siak kapták. A fegyelmi bizottság 3 pon­tot levont a Hódmezővásárhelytől, Győri jogosulatlan szereplése miatt;) Nyugati csoport 1. Siófok 14 10 3 1 30-12 33 2. EMDSZ 14 9 2 3 30-13 29 3. Matáv SC 14 9 2 3 22-15 29 4. Kaposc. 14 8 4 2 22- 9 28 5. Dunaferr 14 7 5 2 25-11 26 6. N.kanizsa 14 7 4 3 29-22 25 7. Paks 14 6 3 5 17-17 21 Sz.batta 14 6 3 5 17-17 21 9. BKV Előre 14 5 5 4 26-18 20 10. Budafok 14 4 2 8 18-26 14 11. B.füred 14 3 4 7 13-20 13 12. Veszprém 14 3 4 7 13-23 13 13. Érdi VSE 14 3 3 8 12-18 12 14. Keszthely 14 3 1 10 11-27 10 15. Tatabánya 14 1 5 8 15-33 8 16. Mohács 14 2 2 10 15-34 8 A bajnokság szünetében köny- nyed játszadozásként kupa­meccsek vártak az Olaj KK ifi­csapatára. Az Országos Ifjúsági Kupa selejtezőit játszották a C- csoportban. ahol a házigazdák ellenfelei a Debreceni Sportis­kola, a Salgótarján és a Buda­fok voltak. A december végi területi döntőkre az első két helyezett jut be minden csoportból, a szolnokiaknak tehát semmi okuk nem volt az izgalomra. Már a feldobás előtt egyértelmű volt, hogy egyedül a debrece­niek szoríthatják meg esetleg Bódiékat, a nógrádiak és a pes­tiek nem sok vizet zavarnak. Ráadásul az egykori szolnoki, Horváth Imre által vezényelt kelet-magyarországiak is jól szabott zakót kaptak már a pi­ros-feketéktől a bajnokságban. Szombaton délelőtt - beme­legítésként - a Salgótarján együttesével mérkőzött Pál Szabó Sándor legénysége. A szolnoki fiúk nem is nagyon iz­zadtak meg, csuklóból hozták a találkozót. Sz. Olaj KK-Salgótarján 112-42(57-18) Ld: Cziczás 18, Bódi 17, Ihász 16, ill. Prisztóka 22. Mede 8. Ezután a debreceni gárda lé­pett pályára, és hasonló határo­zottsággal diadalmaskodott a Budafok ellen. Debreceni SI-Budafok 113-65 (67-27) Ld: Fazekas 20, Lakatos 16, Ajanidisz 20, Major 13. A Budafok elleni találkozón szünet után - csakúgy, mint a másik kettőn - a cseresor ka­pott lehetőséget az Olajnál, de így is fölényes szolnoki győ­zelmet hozzott az összecsapás. Budafok-Sz. Olaj KK 69-136 (29-71) Ld: Varga 18, Ajanidisz 16, ill. Bódi 21, Kohári 19, Boldi­zsár 18. A nap utolsó mérkőzésén a Debrecen könnyedén nyert a tarjániak ellen. Debreceni Sl-Salgótarján 117-37 (57-21) Ld: Fazekas 24, Szilágyi 22, Lakatos 12, ill. Prisztóka 15. Vasárnap a két gyengébb ké­pességű együttes kelt legkoráb­ban. találkozójukat a fővárosiak nyerték. Salgótarján-Budafok 49-74(21-26) Ld: Nyerges 20, Prisztóka 13, ill. Varga 21, Várpalotai 16. A selejtezők zárómeccsén dőlt el, kié .lesz az első hely. Cziczásék első félidei tetszetős játéka eldöntötte a helyezések sorsát. Sz. Olaj KK-Debreceni Sí 101-75 (52-26) Ld: Bódi 24, Ihász 15, Bálint 13, ill. Nagy 17, Szilágyi 13. „Szurkolunk a sportág életben maradásáért” Vasicsek János neve az elmúlt huszonöt évben összefonódott a szolnoki női röplabdasporttal. Tizenöt esztendeje került NB L- be együttese, azóta hol jobb, hol rosszabb időket vészeltek át együtt. Volt, hogy a hatodik helyen zárták a bajnokságot, de előfordult az is, hogy meglegyintette őket a kiesés szele. Mégis, valahogy mindig talpon maradt a változó összetételű csapat. Most úgy tűnik, a „kapitány” elhagyja a süllyedő hajót.- Már két évvel ezelőtt felme­rült bennem, hogy befejezem az edzősködést, de úgy gondol­tam, csak akkor távozhatok, ha biztosítva látom ennek a fiatal csapatnak a további NB I-es tagságát - kezdte mondandóját az SZNRC edzője. - A tavalyi szezon végén úgy is bent ma­radtunk, hogy sem én, sem az idősebb játékosok nem tudtak már akkora energiát fordítani a munkába, mint korábban. Azt hittük, így kiharcolt eredmé­nyünkkel felhívjuk magunkra a figyelmet, az önkormányzat mélyebben a zsebébe nyúl, és talán a szponzorok is megtalál­nak bennünket. Nem ez történt. Az ingyenes teremhasználat mellett 500 ezer forintot kap­tunk a működésünkhöz, ami arra sem elég, hogy a bírókat kifizessük és elutazzunk az idegenbeli mérkőzésekre. Ezért aztán játékosokat sem igazol­hattunk, így állt elő az a hely­zet, hogy a csapat túlnyomó ré­sze juniorok közül került ki. Ennek ellenére továbbra is re­ménykedtünk, hiszen ígéretet kaptunk a sportiskola vezetésé­től, hogy az utánpótlás szakág - a korábban tapasztaltakkal el­lentétben - idén valóban part­nerünk lesz. Hát ez sem való­sult meg. Én is, csakúgy, mint a rutinosabb játékosok, szerettem volna, ha nem vész el az NB I- es tagság, hiszen ez számtalan előnnyel jár. Nem számomra, én nem gazdagodtam meg eb­ből a sportágból. De jóval egy­szerűbb egy meglévő folyama­tot tovább vinni, mint az ala­poktól újrakezdeni mindent. Azonban egészen más érdékek jelentkeztek, én pedig belefá­radtam, értelmetlennek láttam a további munkát.- Mi volt az utolsó csepp, amitől túlcsordult a pohár?- Nyerő típusú ember va­gyok, nehezen viselem a vere­séget. A Közgazdasági Egye­tem elleni meccs után. melyen épphogy kikaptunk, az egyik já­tékosom az arcomba nevetett. Akkor úgy éreztem, nincs to­vább értelme. Ennek ellenére december 31-ig segítem a csa­pat munkáját, a szervezési fel­adatokat elvégzem, de a kis- padra nem ülök le. Nem volt könnyű meghozni a döntést, 25 év mégiscsak nagy idő, Sokáig rágódtam magamban, míg elha­tározásra jutottam.- Hogyan fogadta a csapat az edzőváltást? - kérdeztük Kovácsné'Sipos Juditot/arcsa- pat kapitányát. / ., ,., ,,. , ,- A fiatalabbakkal kissé el­szaladt a ló. Mégis sajnálom őket, mert az ő pályafutásukból kimaradnak azok a tornák, azok az élmények, amelyek hozzá­tartoznak a sporthoz. Év végén egyébként én is befejezem pá­lyafutásomat. Évek óta húzom- halasztom, de annyi az elfog­laltságom, hogy most már idő­vel nem győzöm. Mégsem akartam cserbenhagyni a lá­nyokat, hátha találnak valakit helyettem. Az edzői feladatokat egyébként Göblyös Jutka látja el a továbbiakban.- Mihdketten teljesen hátat fordítanak a sportágnak?- Tavaly a szövetség és a já­tékosok egybehangzó vélemé­nye az volt, hogy itt zajlott a legszínvonalasabb strandröp- labdatoma. Ezt természetesen jövőre is folytatjuk, de egyéb­ként megpróbáljuk a röpi nél­kül megszervezni napjainkat. Mindenesetre szurkolunk, hogy életben maradjon ez a sportág Szolnokon. szilvási Labdarúgás, megyei I. osztály A16. forduló válogatottja Horváth (Kisújszállás) Pethő (Jászboldogháza)-Matúz (Kőtelek) Juhász (Alattyán) Aczél (Jászboldogháza) Nagy (Kőtelek)-dr. Bodó (Törökszentmiklós) Kis (Rákóczifalva) Horváth (Kunhegyes) Kincs (Kisújszállás)-Szász (Kunhegyes) A forduló játékosa: dr. Bodó Péter (Törökszentmiklós), aki igazi vezéregyénisége volt a miklósi gárdának, ráadásul gyor­san szerzett góljával megnyugtatta társait is a Vegyi elleni ta­lálkozón A forduló játékvezetője: Nagypál Csaba (Tiszaörs-János- hida) A góllövőlista élmezőnye - 17: Bese (Kunhegyes), 12: Kincs (Kisújszállás), 10: Csikós (Alattyán), Horváth (Kunhe­gyes). Rózsavölgyi (Martfű). Molnár (Rákóczifalva), 9: Kö- vesdi (Jászapáti). 8: Szabó (Jánoshida), Matúz (Kőtelek), Ra­mos (Törökszentmiklós) Az utolsó forduló párosítása-november 18. (szombat), 13.00: Jánoshida-Jászboldogháza (Gyenge), Mezőtúr-Martfű (Pál), Kunszentmárton-Jászapáti (Kormos), Vegyiművek SK-Alattyán (Gyertyás). November 19. (vasárnap), 13.00: Cibakháza-Tiszaörs (Pest megye), Jászalsószentgyörgy-Kun- hegyes (Heves megye), Kisújszállás-Törökszentmiklós (Ba­logh S.), Tószeg-Kőtelek (Jancsó), SZVSI CFC-Rákóczifalva (Molnár A.) Tovább javult Häkkinen állapota A hétfői jelentések szerint to­vább javult a pénteken, a Forma-l-es Ausztrál Nagydíj első edzésén súlyos balesetet szenvedett Mika Häkkinen ál­lapota. A huszonhét éves finn pilóta elhagyhatta az intenzív osztályt, de előreláthatólag még hét-tíz napig a kórházban kell maradnia. Ismert, hogy Häkkinen az időmérő edzésen 200 kilomé- ter/órás sebességgel haladt, amikor elvesztette uralmát a McLaren versenyautó felett. Az autó megpördült, és a pályát szegélyező falnak csapódott, a pilótát pedig eszméletlen álla­potban kellett a kórházba szállí­tani. Szintén tegnap délelőtt hoz­ták nyilvánosságra, hogy Häk­kinen a balesetnél olyan kopo­nyasérülést szenvedett, amely a légzőközpontra is' kihatott. A versenyző életét kizárólag az a gyors légcsőmetszés menthette meg, amelyet közvetlenül a pá­lya szélén végeztek el. Hosszú heteken át zajlott a szolnoki Olaj-csarnokban az ovisok vetélke­dősorozata, amely tegnap érkezett el a fináléhoz. Móka és kacagás töltötte be a teret, no meg óriási hangzavar, hiszen a küzdőtéren lévőket hatalmas hangerővel buzdították az apukák, anyukák, nagymamák, nagypapák és persze a társak. Előbb a B-döntőt bonyolították le, utána került sor a legjobb négy óvoda vetélkedésére. A végső sorrend: első lett a Bajtárs, mögötte a Zengő, a Szivárvány és a Wágner óvoda csapata végzett. fotó: barna

Next

/
Oldalképek
Tartalom