Új Néplap, 1995. október (6. évfolyam, 231-255. szám)

1995-10-26 / 251. szám

Ma talán eldől a szolnoki patikák sorsa 3. o. Számon kérték ' a baloldali értékeket 3. o. A szerkesztőség postájából 4. o. Börtönmunka- dotációval 5. o. Költségvetés érzékeny pontokkal 5. o. PAPÍR-ÍRÓSZER NYOMTATVÁNY­SZAKÜZLET Mátyus Kft. Szolnok, Baross út 2. Várjuk régi és új vásárlóinkat hétfőtől - péntekig 9-17 óráig Teiefon/fax: 56/421-303 ^•90840/W Négy keréken Mai lapszámunkban ismét autós melléklettel jelentke­zünk. Ebben többek között megismertetjük olvasóinkat az új autók idei őszi döm- pingjének két érdekes típu­sával, az Opel Vectrával (képünkön), és a Peugeot 405-öst felváltó 406-os mo- dellcsaláddal. Bemutatjuk a hazánkban mentőautóként is népszerűvé vált Toyota Hiace utódját. Beszámolunk továbbá a Mitsubishi és a Volvo együttműködésének gyümölcséről, a Carismáról, mely Európában készül az európaiaknak. Mellékletünkből nem hi­ányzik a teszt sem. Ezúttal egy rendkívül jó ár-érték vi­szonyt produkáló dél-koreai autóról, a Daewoo Esperóról szerzett tapasztalatainkat ad­juk közre. Összeállításunkat a 6. és 7. oldalon találják ol­vasóink. Fél magyarországnyi területet lát el szolgáltatásaival a Westel Rádiótelefon Kft. szolnoki központja. A mikrohullámú összeköttetések kapacitásbővítése érdekében egy újabb parabolaantennát szereltek fel tegnap a „Fehér ház” tetejére. Felvételünk a beemelést örökí­tette meg. FOTÓ: MÉSZÁROS Másfél évtized fegyház vár a pókerarcú özvegyre Egy éve, hogy megkezdődött Tuska János meggyilkolása mialt a nyomozás, amely során az áldozat volt feleségét, valamint Tuska legkedvesebb alkalmazottját gyanúsították a bűntett hi­degvérű elkövetésével. Tegnap a megyei bíróságon dr. Nikula Valéria tanácsa ítéletet hirdetett a nem mindennapi ügyben. Nyugodt ünneplés október 23-án Szűnjön meg a zsákutca az oktatásban A ma 9 órakor kezdődő önkor­mányzati ülés legfontosabb na­pirendi pontjait vette sorba a tegnapi városházi sajtótájékoz­tatóján Várhegyi Attila, Szolnok polgármestere. A tárgysorozatból legfajsú- lyosabbnak a középfokú oktatás jövőjével foglalkozót minősí­tette, miután az a kultuszminisz­térium azon oktatáspolitikai el­képzelése szellemében fogant, hogy minél több fiatal kapjon érettségi bizonyítványt. Az isko­lák közötti átjárhatósággal - képletesen szólva - a zsákutcá­kat akarják megszüntetni, így például egy három évre beirat­kozott szakmunkástanulónak is legyen lehetősége menet közben változtatni és leérettségizni. Ez azért fontos, mert már egy sereg szakmánál követelmény a kö­zépfokú végzettség. Várhegyi Attila hangsúlyozta: a szolnoki középiskolák eddig is jól mű­ködtek, szakmai mutatóikkal állják a versenyt országosan, és ezért remélhető, hogy a változta­tás nem okoz nagyobb zökke­nőt. Fontos rendelettervezetként kerülnek a képviselők elé a va­gyongazdálkodásról, illetve a köztisztaságról szóló előteijesz- tések. Az előbbi érinti az ön- kormányzatot, a polgármesteri hivatalt, valamint az intézmé­nyeket. Ezek az intézmények feladatukból fakadóan gazdál­kodnak a rájuk bízott vagyon­nal, és a rendelet azt határozza majd meg, milyen korlátok kö­zött végezhetik e tevékenységü­ket. A háztartási tüzelőolaj-fel­használás lakossági költségei­nek kiegészítéséről szintén ren­delet születik. Ezzel kapcsolat­ban a polgármester megje­gyezte: a hivatal és a Mól Rt. között tárgyalások folynak a tü­zelőanyag kiadásának mikéntjé­ről, és főleg arról, hogy a HTO ne válhasson a feketekereskede­lem tárgyává. Az ülés nyűt ré­szében döntenek még a városi gyógyszertárak privatizációs alapelveiről, valamint sor kerül a megyei könyvtár beruházásá­val összefüggő kötelezettségvál­lalás módosítására. Várhegyi Attila végül októ­ber 23-a kapcsán azt mondta: Szolnokon szerencsére az ünne­pen nem volt szélsőséges, az emberekben félelmet keltő megnyilvánulás. Köszönet jár ugyanakkor a politikai és társa­dalmi élet mindazon szereplői­nek, akik megtisztelték a városi megemlékezést. A szolnoki Széchenyi-lakótelepen épül Vita a görög katolikus templomról Májustól kezdve tanúk sokasá­gát hallgatta ki a bíróság, szak­értők mondtak többféle véle­ményt, a másodrendű vádlott, Engler Zoltán pedig, ahogy tel- tek-múltak a hónapok, úgy ke­rült egyre távolabb a nyomozás elején tett részletes beismerő vallomásától. Ami a hossza­dalmas eljárás során nem válto­zott, az Tuskánénak a kívülálló számára ijesztően rezzenéstelen arckifejezése volt. Mi történt hát 1994. július 21. éjjelén? Ahogyan azt a bí­róság megállapította, a férjétől elvált, de vele együtt élő asz- szony - ki tudja, miért - elhatá­rozásra jutott: elteszi az embert láb alól. Tervéhez több isme­rőse személyében „végrehajtó­kat” keresett. Kezdetben siker­telen próbálkozása végül férje legkedvesebb alkalmazottjánál sikerrel járt. A bizonytalan anyagi helyzetben lévő idült al­koholista Engler Zoltán ötven­ezer • forintért vállalkozott Tuska János megölésére. A végzetes napra az asszony mindent előkészített. A kislányt elvitte nagyanyjához, Englert többször is figyelmeztette az előtte álló feladatra. Kivárták, míg a férfi hazatér és elalszik. A nő egy vascsövet hozott be a garázsból, amivel a felbérelt társ lesújtott az ágyon fekvő védtelen emberre, végül közös erővel végeztek is vele. A holttestet valahol elrejtet­ték, később pedig Tuskáné volt az, aki párja eltűnését bejelen­tette a rendőrségen. Az ismeret­len helyen tartózkodó személy felkutatására indított eljárás kö­rülbelül egy hónappal később váltott át gyilkossági nyomo­zásba, amikor Szajol határában egy napraforgótáblában találtak egy felismerhetetlenségig ösz- szeaszalódott emberi tetemet, és azt az „eltűnt” vállalkozóval azonosították. Az asszony mindvégig taga­dott, később pedig - jogával élve - egyáltalán nem tett val­lomást. A bíróságot a bizonyí­tékok arra sarkallták, hogy mindkét vádlottat bűnösnek mondja ki emberölés elköveté­sében. Az asszony 15, segítő­társa 13 év, fegyházban letöl­tendő büntetést kapott. Az ügyész tudomásul vette a dön­tést, a vádlottak és védőik fel­mentésért fellebbeznek. Az íté­let tehát még nem jogerős. Úgy tűnik, ellentét feszül a szolnoki görög katolikus egy­ház és a városi önkormányzat között, a Széchenyi-lakótele­pen tervezett templom körüli nézeteltérések miatt. Jaczkó György lelkészt és az egyház- községet kellemetlen meglepe­tés érte, amikor a Szolnok Vá­ros Polgármesteri Hivatala által 1993 júniusában jóváhagyott vázlattervvel ez év szeptember elején fölkeresték Pataki Fe­renc városi főépítészt. A meg­A nap teljes fényével tündököl. A szolnoki, gyomos udvara Délibáb út 14.-ben lakó K. Juditot azon­ban nem ez foglalkoztatja. Mar­kos legények viszik a holmiját a szomszédos lakás üvegezetten ab- lakú, kopott szobájába. Idegesen topogva mondja:- Kilakoltatnak, mert nem fize­tem a lakbért. Fizettem én addig, amíg lopásért öt hónapi szabad­ságvesztésre nem ítéltek. A leszá- zalékolásomért járó hétezer meg a családi pótlékként kapott három­beszélésen derült ki, hogy az egyház telkének egy részére, melyet egykor a megyei ön- kormányzattól kaptak, sportlé­tesítményt szándékozik építeni a város. Túl azon, hogy a szak­rális építmény és a világi léte­sítmény közeli szomszédsága valószínűleg ellentétek forrása lesz, problémát okoz a tulajdon­jog kérdése is. Az egyház már adott át egyszer területet a vá­rosnak. Az igaz, hogy vissza­kapott egy jóval kisebb darabot, ezer forint viszont a létminimum­hoz is kevés kettőnknek. Csukafe­jest ugrunk a kukába, hogy meg tudjunk élni. Óvodáskorú kislánya, helyze­tüket fel nem fogva segít a pako­lásnál. Anyja a kezét tördeli: - Meg fogunk fagyni mind a ketten. Még kályhát sem lehet berakni abba a lyukba. Mit akarnak? Azt, hogy megint putrikban éljünk? Eddigi lakása több helyiségből áll. A falakon általa felragasztott, tiszta tapéta. A fürdőszoba beren­de a csere közös megegyezéssel történt, egy kialakítandó par­koló reményében, amit a temp­lomba járók is használhattak volna. Véleményük szerint a mostani átrendezés előzetes megállapodás hiányában erősen diktátum jellegű, s felborít minden eddig kialakított elkép­zelést. A terv szerint elveendő terület helyett a másik oldalon kapnának pótlást, s így tolnák el abba az irányba a templomot, (Folytatás a 3. oldalon) dezésének helye üits. Ki tudja, mikor, ki adta el azokat az ön- kormányzati lakásból. A végrehajtó heti programja kész: három nap, három kilakolta­tás. És ezzel nincs vége a sorozat­nak. Több tucat kilakoltatási ügy van folyamatban a városban, lak­bérhátralék miatt. Akinek nincs hová menni, annak ott az utca vagy a híd alja..-. Egy asszony által már lakott lakásba kerül K. Judit holmija. (Folytatás a 3. oldalon) Közegészségügyiek kitüntetése Szolnok. Tegnap emlékezett meg 1956. október 23-árci az Ál­lami Népegészségügyi Tisztior­vosi Szolgálat Jász-Nagykun- Szolnok Megyei Intézete. Várhe­gyi Attila, Szolnok polgármestere mondott ünnepi beszédet. Az ün­nepség végén jubileumi emlék­érmet adtak át azoknak, akik hu­szonöt, harminc, negyven évet töltöttek el közszolgálatban. Em­lékérmet kapott: Molnár Jó- zsefhé, Sorbán Gizella, Gömöri Jánosné, Papp Jánosné, Nagy Sáhdomé, Tarjányi Istvánné, Je­néi Mátyásné, Kocsis Károlyné, Patai Ferencné, Blaskó Lászlóné ésdr. Stefandel István. Szórópusztán ivóvízku­tat fúratott a besenyszögi ön­kormányzat, ezzel az ott élő mintegy ötven lakos egészsé­ges ivóvízhez jutott. FOTÓ: MÉSZÁROS Az időseket köszöntötték Karcag. Tegnap a Déryné Műve­lődési Központban az, idősek vi­lágnapja alkalmából műsorral köszöntötték a város legidősebb­jeit. Félárú fogorvosi ellátás Miskolc. Az utóbbi három hónap gyakorlati tapasztalata az, hogy a bevezetett fogászati térítéskötele­zettség mellett, az előző évekhez viszonyítva a fogászatot felkere­sők száma az egyharmadára csök­kent, de még így is, a megjelent betegeknek csupán a 15 százaléka fizetőképes Miskolcon. Ezért a fogorvosi kamara által ajánlott árakat 50 százalékukra mérsékelik november elsejétől a miskolci Semmelweis Kórházban. Tiszasüly összes utcájában kiépítik a csatornahá­lózatot, mely a hunyadfalvi szennyvíztisztítóra csatlakozik. A község valamennyi ingatlanára bekötik a csonkot 1996 végéig. Felvételünkön az elkészült szakasz visszatemetése látható. FOTÓ: MÉSZÁROS „Még a temetőből is kidobnának” Kilakoltatás a szolnoki Délibáb úton

Next

/
Oldalképek
Tartalom