Új Néplap, 1995. október (6. évfolyam, 231-255. szám)

1995-10-07 / 236. szám

1995. október 7., szombat Nézőpontok 5. oldal Szombati Jegyzet A képmutatás dicsérete La Rochefoucauld, XVIII. századi francia mora­lista szerint „A képmutatás a bűn hódolata az erény előtt.” Ez a mondat egyre gyakrabban eszembe jut, amikor közerkölcsünk helyzetét jel­lemző panamákról, visszaélésekről, kisebb-na- gyobb stiklikről olvasok a lapokban, hallok a rá­dióban, a televízióban. Bűnök mindig voltak és lesznek is, minden korban voltak, akik elvették, amit elvehettek a közösségtől vagy embertársaiktól; csellel, hazug­sággal vagy éppen nyílt erőszakkal. De volt egy óriási különbség a régi és a mai bűnösök között: a régiek nemcsak azért titkolták a bűnt, mert féltek a büntetéstől. Titkolták akkor is, ha nem kellett tartaniuk jogi felelősségre vonástól. Féltek ugyanis a környezet, ha úgy tetszik, a társadalom morális ítéletétől. A bűnös még tudta, hogy ő bű­nös, ám fontosnak tartotta, hogy becsületesnek látszódjék, azaz képmutatással hódolt az erény előtt. A sikkasztás nálunk régebben is úri sikk volt, de a leleplezett sikkasztónak illett főbe lőnie magát, a hazugságon kapott politikusnak lemon­dani és visszavonulni a közéletből, a váltóhamisí­tónak legalábbis kivándorolni Amerikába, s örökre eltűnni környezete szemei elől. A múlt század és e század első felének irodalma tele van erről szóló történetekkel. A dzsentri lehetett rom­lott és becstelen, de adott a látszatra, azaz képmu­tató volt. Az említett korok írói nem is mulasztot­ták el leleplezni, ki vitriolos szatírával, ki mély­séges felháborodással. Mostanra alaposan megváltozott a helyzet. A mai kor bűnöseit nem lehet képmutatással vá­dolni. Az ellentmondás feloldódott, csak éppen nem úgy, hogy a bűnösök becsületesekké lettek, és így szűnt meg a képmutatás, hanem úgy, hogy már nem tartják fontosnak a látszatot, ha úgy tet­szik, már nem hódolnak az erény előtt. S abban, hogy ez így van, korántsem csupán a közvetlen vétkesek felelősök, ők csak alkalmaz­kodnak a helyzethez, sőt olykor egyenesen erre kényszerülnek, például egy megnyomorító, fosz­togató adórendszer miatt, de ez a gondolat most túl messzire vezetne, akár egy másik cikk témája lehet. Hihetetlenül megemelkedett a társadalom mo­rális ingerküszöbe, azaz már igen nagy gazem­berséget kell ahhoz elkövetni, hogy valami fel­háborodásféle következzék utána. Nem megy rit­kaságszámba, hogy a sikkasztó, ha már nem sike­rült kibújnia a kontraszelekciótól szenvedő rend­őrség és a végtelenül lassú és nehézkes igazságszolgáltatás szorításából, számot vet azzal, hogy tetté­ért hány évet kaphat, s hogy megéri-e. Er­kölcsi vetülete már nincs a dolognak, ha kiszabadul, emelt fővel kezdhet új életet a lopott pénzből, különben is, ahol minden napra jut egy szaftos ügy, ki emlékszik már évekkel ezelőtti dolgokra! Bizonyos körökben még elismerést is arathat, mint „ügyes”, „élelmes” ember, azokban a körökben, ahol a becsületesnek szinonimája az élhetetlen vagy egyszerűen a hülye. S itt most megint nem a puszta megélhetésért csaló, idegen számlákat gyűjtő, kis kényszervállalkozókról van szó, de azt hiszem, ezzel a közvélemény nagyon is tisztában van. A miniszter, akiről kiderült, hogy egy egész országot vezetett félre, azt állítva, hogy nem szál­lítunk fegyvert egy háborúra készülő, vagy már harcoló szomszédos országnak, miniszter marad­hatott lelepleződése után is, a másik miniszter, aki mélyen a szemünkbe nézett a televízió képer­nyőjéről, és megesküdött, hogy nem lesz forint- leértékelés, csak vállat vont másnap, amikor ala­posan leértékelték a forintot, és természetesen miniszter maradt. Az üzletember, aki öntudatosan arra hivatko­zik, hogy a társadalomnak nagy kárt okozó tette nem jogszabályba, „csak” erkölcsi normákba üt­közik, ezáltal fölmentve éri magát, és folytathatja bújócskáját a paragrafusok között, senki sem kö­zösíti ki. Mellesleg szólva az is elég nagy baj, ha a jogszabály és az erkölcsi norma két külön világ részévé válik. Persze nem kell ezen csodálkozni, hiszen olyan társadalomban, amelyben a tudomány és a művészet eredményeitől a női szépségig minden érték egyedüli kifejezője a pénz, ez nem is lehet másként. A századok óta ostorozott, gúnyolt, szi­dott képmutató pedig lassanként pozitív hőssé növekszik, aki még nem veszítette el egészen er­kölcsi érzékét. De egyúttal korszerűtlen idealista is lesz belőle, akit korunk kemény, kíméletlen és korántsem szégyellős hőse már megmosolyog, mint régi idők itt maradt kövületét. /h^-i^Cry A MÓL Rt. Kutatás-Termelési Ágazat Személyügyi Igazgatósága felvételt hirdet OKTATÁSI KÖZPONT VEZETŐI munkakör betöltésére. Az oktatási központ vezetője az oktatásszervezési osztályvezető közvetlen alárendeltségében irányítja a füzesgyarmati oktatási központ tevékenységét. Feladata:- az épület üzemeltetésével kapcsolatos irányítási feladatok ellátása- tréningek, rendezvények személyi, anyagi és tárgyi feltételeinek biztosítása- olajipari képzések, továbbképzések igény szerinti szervezési feladatainak ellátása A munkakör betöltésének feltételei:- felsőfokú iskolai végzettség- létesítmény üzemeltetésével kapcsolatos gazdálkodási ismeretek és gyakorlat. Azonos megfelelés esetén előnyt jelent:- számítógép-kezelői ismeretek- gazdasági ismeretek- angolnyelv-ismerete A munkavégzés helye: Füzesgyarmat A felvételi jelentkezések benyújtásának tartalma: személyi adatok, iskolai és egyéb végzettséget igazoló okiratok másolata, szakmai önéletrajz. helye: MÓL Rt. Kutatás-Termelési Ágazat Személyügyi Igazgatóság 5000 Szolnok, Ady Endre út 26. Határideje: 1995. október 16. A munkakörrel kapcsolatban Bálint Tibor oktatásszervezési csoportvezetőtől (telefon: 56/422-898 - 2143 mellék) kérhető bővebb információ. VIS20NTELADÓK, . FIGYELEM! Akciós termékeink: Dívius citromlé 0,5 I Dívius citromlé 1/1 I Dívius narancslé 1,5 I Helios lencseleves húsgombóccal Helios bableves húsgombóccal Fehér babsaláta Tiroli húskrém Ecetes karfiol Zvitsal habfürdő Zvitsal babahintőpor 1 \ értesíti kedves vásárlóit, hogy október 9-étől 4’£r7Kt' új helyen várja vásárlóit. 51 Ft 85 Ft 88 Ft 49 Ft 47 Ft 65 Ft 45 Ft 99 Ft 142 Ft 124 Ft Zvitsal hintőpor utántöltő Zvitsal babaolaj 200 ml Ambipur kazetta Ambipur légfrissítő gél Ambipur parfüm utántöltő 112 Ft 206 Ft 246 Ft 182 Ft 470 Ft és még sok más termékekkel várjuk a kereskedőket, viszonteladókat. 20.000 Ft készpénzes vásárlásnál 2 % engedményt adunk. Új címünk: Szolnok, Tószegi út 11., a Papírgyárral szemben. Nyitva tartás: H - P-ig 7 -16 óráig Telefon: 06-60/482-426 *89661/1H* Részvét(te)lenül Megkérdeztem egy óvodás gyerektől, mi az a részvét. Az, amikor sajnáljuk a másikat - felelte némi gondolkodás után. A nagyob­bacska azt mondta: együtt érezni és segíteni a bajba jutottakon. A kamasz szerint ciki, mert kiröhögik a többiek. A felnőtt vélemé­nye: ez az, amit gyorsan el kell felejteni, különben ránk szállnak. Szomorú, de úgy tűnik, az élet­évek gyarapodásával fordítot­tan arányos a részvét mértéke. Az alábbiakban olyan igaz tör­téneteket gyűjtöttünk össze, melyekben a részvét és/vagy részvét hiánya a főszereplő. Záróra Töpörödött nénike, amolyan mesebeli öreganyó álldogál az ABC kulcsra zárt ajtaja előtt. Bentről még élénk mozgás sej­lik át a kirakat üvegén. Ké­nyelmes vásárlók és gondolat­ban már otthon kalandozó dol­gozók. Záróra van. Néhányszor csörren a kulcs a zárban. Egy- egy ember kiszálingózik egy marcona férfi felügyeletével.-Legyen szíves beengedni, egy fél liter tejet szeretnék venni. Nézze! Csak egy kis apró van nálam - nyitja szét ezerránc tenyerét az öregasszony. Ilyen alapon mindenki bejö­hetne, s akkor sose mehetnénk haza - vág vissza az ajtónálló. De még olyan sokan vannak bent! - próbálkozik a néni.- A záróra az záróra! - s kö­nyörtelenül csörren a kulcs. Anyó értetlenül áll egy dara­big- kék szemét a könnyfátyol sávossá hígítja, majd eltipeg. Ki tudja, mire gondol... Ebédidő Az asszony feldúltan rohan a folyosón. Szorosan magához ölel egy apró lánykát. A kicsin csak egy szál ruha van. Keze- lába lóg, fejét nem tudja tartani. Már sírni sincs ereje. Miközben anyja igyekszik befele gyűrni könnyeit, ólomsú­lyú másodpercek és a bizonyta­lanság érzése nehezedik rájuk. Fehér köpenyesek jönnek- mennek. A kisdedre ügyet se vetnek. Az asszonyon páni féle­lem kezd úrrá lenni. Attól ret­teg: karjai közt hal meg a gyermeke. Könyörögve nyögi egy bennfentesnek tűnőnek: Kérem, segítsen! A kislá­nyomat a kiszáradás fenyegeti! Már acetonszagú a lehelete és nincs vizelete!- Akkor bizony előbb kellett volna hozni. Különben sincs orvos. Ebédel - hangzik a vá­lasz.- Ezek szerint a következő fél, egy órában meg is lehet halni?!- próbál a nő harcolni.- Az orvos is ember - re­keszti be a vitát a megszólított.- Az én gyerekem nem em­ber? - tör fel az anyából a féle­lem és a harag sajátos elegye. Válasz nincs. Ellenben meg­érkezik az orvos. Most még időben... A buszon A fiatal, fármeros mama három túláradó jókedvű lurkónak igyekszik érdekfeszítő előadást tartani a buszozás illemtanáról. Közben felváltva gyömöszöli vissza őket az ülésbe. Ellenőrök! - terjed a tömeg­ben hirtelen.- Kérem a jegyeket!- érkezik a sokgyerekes füléhez a felszó­lítás, aki azonnal továbbpasz- szolja azt a legnagyobb gye­reknek. A fiú vadul kotorászni kezd zsebében. Eredménytele­nül. S jön a büntetés. Könyörte­lenül. Hiába bizonygatják né­gyen is kánonban, hogy ők bi­zony nem potyautasok. A nő sími kezd, mikor vé­konyka pénztárcájából összeko­torja, és remegve átadja a pénzt. Látszik a mozdulatán: nála minden fillérnek helye van, s ezt nem tudja pótolni.- Jó ez a „gyerekes” trükk ! - veti oda némi elismeréssel a hangjában az egyik ellenőr. Az utasok közül többen fel­hördülnek. Szurkolni kezdenek a farmerosnak. De ő nem szól semmit. Megszégyenülten le­száll a megszeppent gyerekek­kel a következő megállónál. A buszból néhányan jól lát­ták, amint a legkisebb fiú ökölbe zárt, koszos kis man- csocskájából előkerültek a je­gyek. Állítólag az egyik ellenőr is látta... Útkereszteződésben Az elegáns autó egyet rándul, még gumi néhány tízmétert, majd elnémulva megáll. Ponto­san egy nagy útkereszteződés kellős közepén. Szerencsére a külső sávban. Az est most telepszik a vá­rosra. A közlekedési lámpák már sárgán villognak, de az au­tós- és gyalogosforgalom még igen élénk . Az autón monoto- nul villogni kezd a vészjelző. Négykerekű társai gondosan kikerülik. Van, aki lassít és ala­posan megszemléli az autót (vagy a benne ülő nőt?), mások türelmetlenül dudálnak. A jár­dán egy kamaszcsapat vad rö­högésbe kezd. Kutyát sétáltató jól szituált idős úrral, és ugyan­ezt a műveletet végző jól erő­ben lévő fiatalemberrel bővül a bámészkodók hada. De senki nem ajánja fel segítségét. Elegáns, negyvenes hölgy pattan ki az ülésből. Rádiótele­fonon beszél, majd a telefont egyéb értékeivel gondosan a csomagtartóba zárja. És vár. Néhány perc múlva taxi érke­zik. Vezetője kis kanna üzem­anyagot töltött a tankba.- Csak ez volt a baj? - kér­dezi valaki a nézelődők közül.- Nem. A baj sokkal na­gyobb. Amúgy részvétem a részvétteleneknek - szól vissza a nő, és elhajt. járvás Máig sem bánja, hogy lemondott Próbát tettem. Megkérdeztem néhány ismerősömet, hogy ki most a népjóléti miniszter. A legtöbben nem tudták meg­mondani. Azt válaszolták: Kovács Pál volt... Dr. Kovács Pál volt népjóléti miniszterrel, országgyűlési képviselővel egy rendezvényen találkoztam, ahol is pillanatok alatt körbevették az emberek, áradt felé a tisztelet és az őszinte nagyrabecsülés. Ami­kor interjút adott az Új Néplap­nak, azzal kezdtem a beszélge­tésünket, hogy a népszerűsége nem csökkent a lemondása óta.- Én inkább a szakmában ta­pasztalom - a szociálpolitiká­ban és az egészségügyben - ezt a népszerűséget. A szocialista párti szervezetektől is sok meg­hívásom van fórumokra, be­szélgetésekre.- Amikor lemondott, vol­tak, akik elítélték érte. Mások egyetértettek Önnel. Nem bánta meg azóta ?- Egyáltalán nem. Azokat az intézkedéseket, amelyek miatt lemondtam, nekem kel­lett volna népszerűsíteni. Rá­venni képviselőket, hogy sza­vazzanak meg olyan intézke­déseket, amelyeknek még a gondolatával sem értek egyet. Azt hiszem, ez tisztességtelen lett volna. Mivel az én bőröm­ről és az én szociálpolitikai értékrendemről volt szó - ha azt sérti egy intézkedés, azt nem tudom végrehajtani. Mint kormánytag, nem mondhattam volna azt, hogy vannak intézkedések, amiket én, mint népjóléti miniszter, nem hajtok végre.- Pedig Ón volt az egyik ritka kivétel az egészségügy­gyei foglalkozó miniszterek közül hosszú évqk óta, aki nem próbált ködösíteni, és problémákat a szőnyeg alá söpörni. És voltak reális el­képzelései is a változtatásra. Nem sajnálja ezeket a terve­ket?- Persze, sajnálok sok min­dent. De azt mondom, hogy nem szabad olyan politikát csinálni, ami tankönyvekre, elméletekre alapozódik. Ez viszont azt is jelenti, hogy fo­lyamatosan figyelni kell a va­lóságot, még az olyat is, ami ilyen rettentő gyorsan válto­zik, mint a miénk. Voltak terveim, amelyeket most már, hogy lemondtam, nem valósíthatok meg. Sajná­lom persze. Most más felada­taim vannak. A szocialista párt novemberi kongresszu­sán például egy stratégiát aka­runk elfogadni - és én készí­tettem el ennek a szociálpoli­tikai részét. Paulina Éva Feketicsi gyerekek Kunhegyesen Szülőotthonok - köztes állapotban Mint emlékezetes, a népjóléti miniszter olyan döntést hozott, hogy október 1-től az ország­ban több - köztük három me­gyénkben - szülőotthon nem kap tb-támogatást. Ez gyakor­latilag egyet jelent a bezárá­sukkal, hiszen a fenntartó ön- kormányzatok nem tudják mű­ködésüket biztosítani. Ä döntés tiltakozó akciók sorát indította el, és e tárgyban egy fórumot is rendeztek Szolnokon Kökény Mihály államtitkárral. Most arra voltunk kíváncsiak, hogy az október eleje hozott-e ér­demi fejleményt az intézmé­nyeknél? Törökszentmiklóson Varga Imre jegyző szerint egyelőre minden a régi kerékvágásban halad, de ez feltehetően csak a látszat. Várhatóan a jövő héten tárgyalnak újból a szakminisz­tériumban a szülőotthon sorsá­ról, és reménykednek az év vé­géig szóló tb-támogatásban. A folytatás tehát bizonytalan, egy biztos: az egészségbiztosítási pénztárral nincs szerződése a szülőotthonnak. Kisújszálláson Dómján László alpolgármester hasonló helyzetet vázolt, azaz bizonyta­lanság és némi bizakodás ve­gyül az érdekeltek körében. A szülőotthon még működik, és az a meg nem erősített hír járja, hogy az év végéig működhet is. Ami tény: a nőgyógyászati szakrendelést változatlanul tá­mogatja az egészségbiztosítási pénztár. Kunhegyesen Szelekovszky István polgármester az eddigi disputát a süketek párbeszéde­ként jellemezte, és ennek „kö­szönhetően” a vidék tovább sorvad, a centralizáció pedig erősödik. A nyolc település szülő anyáit kiszolgáló intéz­mény érdekében hat hónapra szóló tb-támogatást kértek, és bíznak a talpon maradásban. Ha ez nem sikerül, a szülő­otthont krónikus betegek utó­gondozójává szeretnék átalakí­tani. Huszonhat feketicsi általános iskolás tanuló érkezett egy hete Kunhegyesre. A vajdasági gyermekek, annak ellenére, hogy a front csupán 60-70 ki­lométerre húzódik településük­től, szerencsére csak közvetett módon érezték a több éve hú­zódó értelmetlen öldöklés hatá­sát. A vendéglátó Kossuth Álta­lános Iskola „szeretetközpontú igyekezete” így elsősorban a személyes kapcsolatok révén kívánta gazdagítani a íeketi- csiek magyarságismeretét. Erre kiváló lehetőséget nyúj­tott, hogy az intézmény a héten nyílt iskolanapot tartott. Itt a tanórákon szerzett ismereteken kívül kulturális és sportprog­ramok kínáltak tartalmas elfog­laltságot a vajdasági gyermek­delegációnak. A kunhegyesi családok vendégszeretetét él­vező tanulók egyébként sem unatkoztak a héten. A rendha­gyó történelemórán szerzett ismereteiket ugyanis egri ki­rándulással és az Országház megtekintésével is bővíthették.

Next

/
Oldalképek
Tartalom