Új Néplap, 1995. október (6. évfolyam, 231-255. szám)
1995-10-31 / 255. szám
1995. október 31., kedd Hazai Tükör 3. oldal Tiszasülyön Kevesebb a munkanélküli Tiszasülyön napjainkban kétezer-hatvan lakos él. Az önkormányzatnak látszat szerint sok pénze van, most építik a szennyvízhálózatot. A költségnek - amely ötvenötmillió körül van - jó része központi támogatás, harmada saját erő. Ha az előzetes elképzelések megvalósulnak, 1996 végéig a porták kivétel nélkül csatlakozhatnak az űj szennyvízrendszerre. Ami az éves költségvetést illeti, ez százhuszonhatmillió. Ennek a zöme az intézmények fenntartására szükséges. A hatvannyolc közalkalmazott, köztisztviselő közül eddig senkit sem kellett elbocsátani. Sőt a szennyvízelvezető rendszer építése új munkaalkalmat teremtett húsz helybelinek, akik korábban jövedelem- pótló támogatásban részesültek. Ide is elérkezett a gáz, és tudomásunk szerint a munkálatok az idén elkezdődnek. A felmérések alapján a lakások hatvanegy százalékát később ilyen módon szeretnék fűteni. Jó lenne, ha a telefonhelyzet is javulna. Eddig a távközlésbe huszonnégy helyi állomást kötöttek be, ezek közül huszonegy közületi és három magán. -dszmSűrűn cseng a telefon a kamaránál A megyei kereskedelmi és iparkamara 14 ezer 500 tagja közül eddig mintegy 3300 küldte vissza az adatlapot a szervezet központjába. A szeptemberben postázott adatlapok és tagdíjelőleg-számlák miatt megszaporodtak a kamara telefonjai. Voltak, akik a kamarai törvényben előírt tagság kötelező voltát nehezményezték, de érdeklődő, segítséget kérő hívások is akadtak szép számmal. A kamara most újabb levéllel keresi meg tagjait. Ez egyrészt tájékoztat a formálódó osztályszervezetek működéséről, valamint a napokban számlázzák az október 11-i küldött- gyűlés döntése alapján meghatározott, 1995. évi tagdíjat is. Természetesen az utóbbi megkeresés csak azokat a vállalkozásokat érinti, amelyeknek az éves tagdíj- fizetési kötelezettsége meghaladja a már befizetett előleg ösz- szegét. A tagdíj az ipari és szolgáltató tevékenységet végzőknél a nettó árbevétel és az alvállalkozói teljesítmény különbözeiének, a kereskedelmi jellegű vállalkozóknak a nettó árbevétel és az eladott áruk beszerzési értéke közötti különbözetnek a 0,8 ezreléke. Az egyéb tevékenységet végzőknél a helyi adó alapjául szolgáló nettó árbevétel 0,8 ezreléke képezi a fizetendő összeget. Az éves minimális tagdíjat 2 ezer forintban határozták meg, de ez az összeg a kamarai törvény szerint nem haladhatja meg az iparűzési adó jelenlegi legmagasabb mértékét, ami a korrigált nettó árbevétel 8 ezreléke. Az iskola létszáma: tizennyolc Láttunk egy iskolát, amelyben a létszám a tanító úrral is csak egy híján húsz. Hogy merrefelé található? Egy kétszázhetven lelkes településen, Hunyadfal- ván, ahol 1990 óta a szülők kérésére ismét létesült alsó tagozatos csoport, ha úgy tetszik, iskola. Majercsik Zoltán tagozatvezetőnek nem egyszerű a felkészülés, elvégre a négy osztály diákjai vagy harmincötféle tárgyat tanulnak oly módon, hogy akad négy negyedikes, öt harmadikos, öt másodikos és négy elsős. Bizony, az efféle osztatlan csoportban a pedagógusnak ezerfelé kell figyelnie, hogy amíg mondjuk egy nebulóval foglalkozik, a többi tizenhét se unatkozzon. Hogy másról is essék szó, a hunyadfalvi tagiskola legjobb diákja Körmendi Mónika, aki végig ötös. Ikertestvére, az öt perccel fiatalabb pedig négyes. Nagy örömmel fogadtak benFOTÓ: MÉSZÁROS JÁNOS nünket, és amikor azt kérdez- ennyi kéz emelkedett a ma- tük, kinek melyik óra a legked- gasba. vesebb, a testnevelés hallatára D. Sz. M. Megszomjazta-lak a Szép élet utcában Jánosnak és feleségének, született Vajon Ilonának ahhoz, hogy ez az otthon így nézzen ki. (Egyébként korábbról nem rokonok, csak névrokonok.) A ház előtt nyírott bokrok: ez a rész a családfőé, a hátsó kert pedig felesége keze munkáját dicséri. Egy fiuk van, aki a megyeszékhelyen katonatiszt, lányunokájuk pedig a közgazdaságiban elsős. Bent is temérdek a virág, a szépet mindketten szeretik, szóval nem lehetnek rossz emberek. Nem csak otthonuk, hobbijuk is a kertművelés, kertészkedés. Sokféle gyümölcsöt megterem ez a kis birtok, és a termésről azt állítja János bácsi: Nyersen is jó .meg csepegtetve, a pohárból kis mennyiségben sem rossz. A Vajon házaspár meg János bácsi sógornője a mutatós kinézetű lak előtt Csataszögön, a hangzatos nevű Szép élet utca páros oldalán mutatós ház díszeleg. Rajta felirat: Megszomjazta-lak. Meg bizony, mert sok-sok fillért, forintot félre kellett tenni Vajon Negyed évszázad a családok szolgálatában A láthatatlan felelősség 25 éve A családi nosztalgiázások során szinte minden alkalommal szóba kerül a lakodalom és az a pillanat, amikor két fiatal örök hűséget fogad egymásnak. Természetesen csak akkor, ha az esküvőről szép emlékek maradtak meg. Az emlék pedig attól lehet szép, ha az eseményt méltóképpen rendezik meg. A negyed évszázados születésnapjára készülő szolnoki Családi Intézet munkatársai éppen ezen fáradoznak a háttérben, gyakran láthatatlanul, ám annál nagyobb felelősséggel. Az elmúlt huszonöt évről és a jövőről beszélt dr. Sipos Erika, az intézet igazgatója. A Családi Intézet - amely négyéves költözködés után végre állandó helyre került a városháza szomszédságában, a Kossuth téren - 25 éve végzi intézményes formában az esküvők, polgári temetések, névadók, honosítások előkészítését és lebonyolítását. A rendezvények előkészülete az intézet ügyfélszolgálatánál történik, ahol nagyon ügyelnek arra, hogy a légkör ne hivatalos, inkább családi legyen. Annál is inkább, hiszen az anyakönyvvezetők - akikkel egyébként kitűnő kapcsolatban állnak - a későbbiekben azt használják fel beszédükben, ami itt, a zárt ajtók mögött elhangzik. A Családi Intézet a legmodernebb technikával segíti a házasulandókat a zene, a ruha, a csokrok kiválasztásában. Noha az árak az intézet szolgáltatásainál is emelkedtek, a lakossági igény egyértelműen azt jelzi: szükség van rájuk. Ezt bizonyítja egyébként a statisztika is: évente mintegy ezer rendezvényt bonyolítanak le. Még mindig az esküvőknél maradva: a házasulandók gyakran felteszik a kérdést, van-e lehetőség arra, hogy az esküvőre ne a városházán, hanem más helyszínen kerüljön sor. Az igazgatónő szerint ennek „csak” technikai akadálya van: egy-egy hétvégén félóránként van esküvő. A Családi Intézet 1996. október 15-én lesz 25 esztendős, s ebből az alkalomból egész éves rendezvénysorozatot szeretnének rendezni. Terveik között szerepel a „25 évesek”, vagyis a 25 éves házasok bálja. Vendégül szeretnék hívni az anyakönyvvezetőket és az esküvők közreműködőit (énekeseket, zenészeket, versmondókat) is. Szeretnék újra „megkeresni” a legszebb párt, és megrendezni a rendezvényszervezők konferenciáját. -csrKözérzetünk Keserű (lett) a csokoládé Megboldogult tanár koromban, ha Szerencs felé vetett a sors a tanulmányi kirándulás vagy országjárás során, egyszer sem hagytuk ki a település híres cégét, a csokoládégyárat. Érdekes volt, ahogyan a nagy masszából az ügyes masinák különböző ízű, zamatú apró édességeket készítettek. No meg a látogatás végén mindig adódott olyan maradék, nyesedék, amelyet a diákok jó étvággyal eltüntettek. * Mindezt azért írom bevezetőmben, mert a minap szolnoki középiskolások keresték fel Szerencsen ezt a gyárat. Nem szovjet hadseregbeli méretben, hiszen húszán sem lehettek. Alaposan meglepte őket a rendész válasza: az efféle látogatás megszűnt, amióta svájci a tulajdonos. Hogy miért, nem tudott a derék ember elfogadható feleletet adni, mondván, ő csak egy közkatona, de bevallotta, más iskolák, más csoportok is igen keresetlen szavakkal küldik melegebb éghajlatra az új tulajt, meg azokat is, akik hozzájuttatták a gyárhoz. Elvégre aligha katonai, nemzetgazdaságilag fontos üzemről van szó, még csak nem is veszélyes anyagokat előállító cégről. Bár lehet, hogy a svájci normák szerint a csokoládétörmelék, bizonyos selejt cukorkák is annak számítanak. Az osztályfőnök tanácstalanul szobrozott, és az egyik negyedikese megjegyezte: - Tanárnő, elérkeztünk oda, hogy Magyarországon, magyar osztályfőnök vezetésével magyar diákok nem mehetnek be egy olyan gyárba, ahol csokit készítenek. Aligha lehet erre mit mondani, de biztos megvan rá a hivatalos indoklás. Kaján ötlettel azt javasoltam, próbálkozzanak Svájcban bejutni egy ottani csokigyárba. Természetesen, ha majd arra járnak. Hátha a kinti tulajdonosok előrelátóbbak, és beengedik a magyar csoportot, hiszen tudják, a csokit a fiatalok (is) eszik. Meg veszik is, és az vesz, akit valamivel fognak. Mondjuk egy látogatással. Szerencsen - meg még sajnos sok helyen - az a helyzet, hogy a csoki keserű lett. Most a szolnokiaknak, máskor meg majd másnak. Csúnya a hasonlat, de ide kívánkozik: nem csak a juhokat kell etetni, ha nyírni akarjuk őket. Ezt már Mária Terézia is tudta. Talán az új tulaj még most tanulja? D. Szabó Miklós Nincs gáz a gázszámlákkal Október 18-án beszámoltunk róla, hogy az átutalási számlával rendelkező fogyasztóktól szeptemberben nem vontak le gázdíjat. Hogy ez miért történt, arról akkor nem sikerült pontos információt szereznünk. Azóta kiderült az igazság. A díjbeszedők júniusban tájékoztatták a fogyasztókat, akikkel tudtak beszélni, hogy júliusban és augusztusban mely körzetekben nem lesz gázóra-leolvasás - a szabadságok miatt. így vagy a júliusi, vagy az augusztusi leolvasás kimaradt, nem csak Szolnokon, hanem a megye más településein is. Ezért utóbb valóban kéthavi gázdíjat'kellett egyszerre kifizetni a fogyasztóknak, de ez a nyárt hónapok fogyasztása volt, ami alacsony szokott lenni. Szeptember 1-jétől 8 százalékkal drágult a gáz. Ebben a hónapban minden fogyasztónál leolvasták az óra állását. Az addigi fogyasztást a régi áron számlázzák, a leolvasást követőért kell csak a megemelt áron fizetni. A pénzintézetek is e szerint kapnak értesítést ügyfeleik gázdíjáról, így vonják le a számla értékét. Tehát az elmaradt díjlevonás miatt nem éri hátrány a lakosokat. Megtudtuk azt is, hogy vannak háztartások, ahol a gázt mostanában „szagosabb”-nak észlelik. Ha ilyen előfordul, az nemcsak azt jelentheti, hogy erősebben illatosítják a gázt, hanem azt is, hogy valahol szivárgás van, vagy a tűzhely égője nincs jól beszabályozva. Ilyen esetekben értesíteni kell a Tigázt, a 420-838-as szolnoki telefonszámon. P. E. A karcagi Györffy István Nagykun Múzeumban e héten még látható A redemptio szerepe a Jászkunság fejlődésében című kiállítás. fotó: barna Gyerekekkel volt tele tegnap délután a szandaszőlősi művelődési ház, ahol a szolnoki Cé-Có együttes Utazás Meseországba címmel zenés műsort adott. Amint azt felvételünk is bizonyítja, az apróságok nagy tetszéssel fogadták a produkciót. fotó: mészáros Lebukott „olajmágnások” (Folytatás az 1. oldalról) óriási nyomáson gázolaj tört fel, ami ki is vetette a „munkagödörből” az olajtolvajokat. Ettől még nem csüggedtek, szakszerűen ráhegesztettek a csőre egy csapot, amelyre nagynyomású gumicsövet csatlakoztattak. A csőfúrás helyét is profi módon határozták meg. A Százhalombatta és Szajol közötti csőszakasz egy bozótos részen halad át, ami elrejtette az „akció” helyét. Az árok kiásása után a gödröt egyébként is visz- szatemették, így a „munkálkodás” tényét nemigen lehetett felfedezni. Csak amikor a Mól emberei kiirtották a bozótot, derült fény az esetre. A tolvajok saját bevallásuk szerint nem sok olajat loptak el saját használatukra. A Mól szakemberei ezt vitatják. Mindenesetre a mennyiséget nehéz lesz megállapítani, hiszen egy vezetékszakaszban 400 ezer liter olaj áramlik, ha abból „eltűnik” pár ezer liter, szinte észrevehetetlen. A tájékoztatón elhangzott, hogy a csőfúrás veszélyes tevékenység. Ezt azonban nem érzékelik a tolvajok. Pedig ha tudnák, hogy mennyire tűz- és robbanásveszélyes a cselekedetük, talán nem is vállalkoznának a kétes kimenetelű megcsapolásra. Óriási szerencse kellett itt is ahhoz, hogy ne robbanjanak fel. Ha a vezeték felrobban, hatalmas mennyiségű kőolajszármazék folyik ki a földbe, felmérhetetlen károkat okozva. Ennél a tószegi esetnél a helyreállítás költségei egymillió forintot tesznek ki. A gyanúsítottak beismerték tettüket, ügyük folytatását szabadlábon védekezve várják. ta Sütőipari cégek privatizációja A várakozást meghaladó befektetői érdeklődés nyilvánult meg az egyszerűsített privatizációban meghirdetett 73 cég megvásárlása iránt - ismertette az egyszerűsített program helyzetét tegnap sajtótájékoztatón Both János, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. igazgatója. Az egyszerűsített listán hét sütőipari cég szerepel. A lista egyik esélyese a Szolnoki Sütőipari Rt. A Jász- Nagykun-Szolnok megyei piacon tevékenykedő cég az idén 700 millió forint bevételre számít, adózás előtti nyeresége tavaly 10.5 millió forint volt. A cég piaci részesedése 20 százalékos, több mint félszáz konkurenssel kell állnia a versenyt. A társaság iránt már több befektető jelezte érdeklődését.
