Új Néplap, 1995. október (6. évfolyam, 231-255. szám)

1995-10-31 / 255. szám

1995. október 31., kedd Hazai Tükör 3. oldal Tiszasülyön Kevesebb a munkanélküli Tiszasülyön napjainkban két­ezer-hatvan lakos él. Az önkor­mányzatnak látszat szerint sok pénze van, most építik a szenny­vízhálózatot. A költségnek - amely ötvenötmillió körül van - jó része központi támogatás, harmada saját erő. Ha az előzetes elképzelések megvalósulnak, 1996 végéig a porták kivétel nél­kül csatlakozhatnak az űj szennyvízrendszerre. Ami az éves költségvetést il­leti, ez százhuszonhatmillió. En­nek a zöme az intézmények fenn­tartására szükséges. A hatvan­nyolc közalkalmazott, köztisztvi­selő közül eddig senkit sem kel­lett elbocsátani. Sőt a szennyvíz­elvezető rendszer építése új mun­kaalkalmat teremtett húsz helybe­linek, akik korábban jövedelem- pótló támogatásban részesültek. Ide is elérkezett a gáz, és tu­domásunk szerint a munkálatok az idén elkezdődnek. A felméré­sek alapján a lakások hatvanegy százalékát később ilyen módon szeretnék fűteni. Jó lenne, ha a te­lefonhelyzet is javulna. Eddig a távközlésbe huszonnégy helyi ál­lomást kötöttek be, ezek közül huszonegy közületi és három magán. -dszm­Sűrűn cseng a telefon a kamaránál A megyei kereskedelmi és ipar­kamara 14 ezer 500 tagja közül eddig mintegy 3300 küldte vissza az adatlapot a szervezet központ­jába. A szeptemberben postázott adatlapok és tagdíjelőleg-szám­lák miatt megszaporodtak a ka­mara telefonjai. Voltak, akik a kamarai törvényben előírt tagság kötelező voltát nehezményezték, de érdeklődő, segítséget kérő hí­vások is akadtak szép számmal. A kamara most újabb levéllel ke­resi meg tagjait. Ez egyrészt tájékoztat a formá­lódó osztályszervezetek működé­séről, valamint a napokban szám­lázzák az október 11-i küldött- gyűlés döntése alapján meghatá­rozott, 1995. évi tagdíjat is. Ter­mészetesen az utóbbi megkeresés csak azokat a vállalkozásokat érinti, amelyeknek az éves tagdíj- fizetési kötelezettsége megha­ladja a már befizetett előleg ösz- szegét. A tagdíj az ipari és szolgáltató tevékenységet végzőknél a nettó árbevétel és az alvállalkozói tel­jesítmény különbözeiének, a ke­reskedelmi jellegű vállalkozók­nak a nettó árbevétel és az eladott áruk beszerzési értéke közötti kü­lönbözetnek a 0,8 ezreléke. Az egyéb tevékenységet végzőknél a helyi adó alapjául szolgáló nettó árbevétel 0,8 ezreléke képezi a fizetendő összeget. Az éves mi­nimális tagdíjat 2 ezer forintban határozták meg, de ez az összeg a kamarai törvény szerint nem ha­ladhatja meg az iparűzési adó je­lenlegi legmagasabb mértékét, ami a korrigált nettó árbevétel 8 ezreléke. Az iskola létszáma: tizennyolc Láttunk egy iskolát, amelyben a létszám a tanító úrral is csak egy híján húsz. Hogy merrefelé található? Egy kétszázhetven lelkes településen, Hunyadfal- ván, ahol 1990 óta a szülők ké­résére ismét létesült alsó tago­zatos csoport, ha úgy tetszik, iskola. Majercsik Zoltán tago­zatvezetőnek nem egyszerű a felkészülés, elvégre a négy osz­tály diákjai vagy harmincötféle tárgyat tanulnak oly módon, hogy akad négy negyedikes, öt harmadikos, öt másodikos és négy elsős. Bizony, az efféle osztatlan csoportban a pedagó­gusnak ezerfelé kell figyelnie, hogy amíg mondjuk egy nebu­lóval foglalkozik, a többi tizen­hét se unatkozzon. Hogy másról is essék szó, a hunyadfalvi tagiskola legjobb diákja Körmendi Mónika, aki végig ötös. Ikertestvére, az öt perccel fiatalabb pedig négyes. Nagy örömmel fogadtak ben­FOTÓ: MÉSZÁROS JÁNOS nünket, és amikor azt kérdez- ennyi kéz emelkedett a ma- tük, kinek melyik óra a legked- gasba. vesebb, a testnevelés hallatára D. Sz. M. Megszomjazta-lak a Szép élet utcában Jánosnak és feleségének, szüle­tett Vajon Ilonának ahhoz, hogy ez az otthon így nézzen ki. (Egyébként korábbról nem rokonok, csak névrokonok.) A ház előtt nyírott bokrok: ez a rész a családfőé, a hátsó kert pedig felesége keze munkáját dicséri. Egy fiuk van, aki a me­gyeszékhelyen katonatiszt, lányunokájuk pedig a közgaz­daságiban elsős. Bent is temér­dek a virág, a szépet mindket­ten szeretik, szóval nem lehet­nek rossz emberek. Nem csak otthonuk, hobbijuk is a kertmű­velés, kertészkedés. Sokféle gyümölcsöt megterem ez a kis birtok, és a termésről azt állítja János bácsi: Nyersen is jó .meg csepeg­tetve, a pohárból kis mennyi­ségben sem rossz. A Vajon házaspár meg János bácsi sógornője a mutatós kinézetű lak előtt Csataszögön, a hangzatos nevű Szép élet utca páros oldalán mutatós ház díszeleg. Rajta fel­irat: Megszomjazta-lak. Meg bizony, mert sok-sok fillért, fo­rintot félre kellett tenni Vajon Negyed évszázad a családok szolgálatában A láthatatlan felelősség 25 éve A családi nosztalgiázások során szinte minden alkalommal szóba kerül a lakodalom és az a pillanat, amikor két fiatal örök hűséget fogad egymásnak. Természetesen csak akkor, ha az es­küvőről szép emlékek maradtak meg. Az emlék pedig attól lehet szép, ha az eseményt méltóképpen rendezik meg. A negyed év­százados születésnapjára készülő szolnoki Családi Intézet mun­katársai éppen ezen fáradoznak a háttérben, gyakran láthatat­lanul, ám annál nagyobb felelősséggel. Az elmúlt huszonöt évről és a jövőről beszélt dr. Sipos Erika, az intézet igazgatója. A Családi Intézet - amely négyéves költözködés után végre állandó helyre került a városháza szomszédságában, a Kossuth téren - 25 éve végzi in­tézményes formában az eskü­vők, polgári temetések, név­adók, honosítások előkészítését és lebonyolítását. A rendezvények előkészülete az intézet ügyfélszolgálatánál történik, ahol nagyon ügyelnek arra, hogy a légkör ne hivata­los, inkább családi legyen. An­nál is inkább, hiszen az anya­könyvvezetők - akikkel egyéb­ként kitűnő kapcsolatban állnak - a későbbiekben azt használ­ják fel beszédükben, ami itt, a zárt ajtók mögött elhangzik. A Családi Intézet a legmodernebb technikával segíti a házasulan­dókat a zene, a ruha, a csokrok kiválasztásában. Noha az árak az intézet szolgáltatásainál is emelkedtek, a lakossági igény egyértelműen azt jelzi: szükség van rájuk. Ezt bizonyítja egyébként a statisztika is: évente mintegy ezer rendez­vényt bonyolítanak le. Még mindig az esküvőknél maradva: a házasulandók gyakran felte­szik a kérdést, van-e lehetőség arra, hogy az esküvőre ne a vá­rosházán, hanem más helyszí­nen kerüljön sor. Az igazgatónő szerint ennek „csak” technikai akadálya van: egy-egy hétvé­gén félóránként van esküvő. A Családi Intézet 1996. ok­tóber 15-én lesz 25 esztendős, s ebből az alkalomból egész éves rendezvénysorozatot szeretné­nek rendezni. Terveik között szerepel a „25 évesek”, vagyis a 25 éves házasok bálja. Ven­dégül szeretnék hívni az anya­könyvvezetőket és az esküvők közreműködőit (énekeseket, zenészeket, versmondókat) is. Szeretnék újra „megkeresni” a legszebb párt, és megrendezni a rendezvényszervezők konfe­renciáját. -csr­Közérzetünk Keserű (lett) a csokoládé Megboldogult tanár koromban, ha Szerencs felé vetett a sors a tanulmányi kirándulás vagy országjárás során, egyszer sem hagytuk ki a település híres cégét, a csokoládégyárat. Érdekes volt, ahogyan a nagy masszából az ügyes masinák különböző ízű, zamatú apró édességeket készítettek. No meg a látogatás végén mindig adódott olyan maradék, nyesedék, amelyet a diá­kok jó étvággyal eltüntettek. * Mindezt azért írom bevezetőmben, mert a minap szolnoki középiskolások keresték fel Szerencsen ezt a gyárat. Nem szov­jet hadseregbeli méretben, hiszen húszán sem lehettek. Alapo­san meglepte őket a rendész válasza: az efféle látogatás meg­szűnt, amióta svájci a tulajdonos. Hogy miért, nem tudott a de­rék ember elfogadható feleletet adni, mondván, ő csak egy köz­katona, de bevallotta, más iskolák, más csoportok is igen kere­setlen szavakkal küldik melegebb éghajlatra az új tulajt, meg azokat is, akik hozzájuttatták a gyárhoz. Elvégre aligha katonai, nemzetgazdaságilag fontos üzemről van szó, még csak nem is veszélyes anyagokat előállító cégről. Bár lehet, hogy a svájci normák szerint a csokoládétörmelék, bizonyos selejt cukorkák is annak számítanak. Az osztályfőnök tanácstalanul szobrozott, és az egyik negyedikese megjegyezte: - Tanárnő, elérkeztünk oda, hogy Magyarországon, magyar osztályfőnök vezetésével magyar diákok nem mehetnek be egy olyan gyárba, ahol csokit készítenek. Aligha lehet erre mit mondani, de biztos megvan rá a hivatalos indoklás. Kaján ötlettel azt javasoltam, próbálkoz­zanak Svájcban bejutni egy ottani csokigyárba. Természetesen, ha majd arra járnak. Hátha a kinti tulajdonosok előrelátóbbak, és beengedik a magyar csoportot, hiszen tudják, a csokit a fiata­lok (is) eszik. Meg veszik is, és az vesz, akit valamivel fognak. Mondjuk egy látogatással. Szerencsen - meg még sajnos sok helyen - az a helyzet, hogy a csoki keserű lett. Most a szolnoki­aknak, máskor meg majd másnak. Csúnya a hasonlat, de ide kí­vánkozik: nem csak a juhokat kell etetni, ha nyírni akarjuk őket. Ezt már Mária Terézia is tudta. Talán az új tulaj még most ta­nulja? D. Szabó Miklós Nincs gáz a gázszámlákkal Október 18-án beszámoltunk róla, hogy az átutalási számlával rendelkező fogyasztóktól szep­temberben nem vontak le gázdí­jat. Hogy ez miért történt, arról akkor nem sikerült pontos infor­mációt szereznünk. Azóta kide­rült az igazság. A díjbeszedők júniusban tájé­koztatták a fogyasztókat, akikkel tudtak beszélni, hogy júliusban és augusztusban mely körzetekben nem lesz gázóra-leolvasás - a szabadságok miatt. így vagy a jú­liusi, vagy az augusztusi leolva­sás kimaradt, nem csak Szolno­kon, hanem a megye más telepü­lésein is. Ezért utóbb valóban kéthavi gázdíjat'kellett egyszerre kifizetni a fogyasztóknak, de ez a nyárt hónapok fogyasztása volt, ami alacsony szokott lenni. Szeptember 1-jétől 8 százalék­kal drágult a gáz. Ebben a hónap­ban minden fogyasztónál leolvas­ták az óra állását. Az addigi fo­gyasztást a régi áron számlázzák, a leolvasást követőért kell csak a megemelt áron fizetni. A pénzintézetek is e szerint kapnak értesítést ügyfeleik gázdí­járól, így vonják le a számla érté­két. Tehát az elmaradt díjlevonás miatt nem éri hátrány a lakoso­kat. Megtudtuk azt is, hogy vannak háztartások, ahol a gázt mostaná­ban „szagosabb”-nak észlelik. Ha ilyen előfordul, az nemcsak azt jelentheti, hogy erősebben illato­sítják a gázt, hanem azt is, hogy valahol szivárgás van, vagy a tűzhely égője nincs jól beszabá­lyozva. Ilyen esetekben értesíteni kell a Tigázt, a 420-838-as szol­noki telefonszámon. P. E. A karcagi Györffy István Nagykun Múzeumban e héten még látható A redemptio szerepe a Jászkunság fej­lődésében című kiállítás. fotó: barna Gyerekekkel volt tele tegnap délután a szandaszőlősi művelődési ház, ahol a szolnoki Cé-Có együttes Utazás Meseországba címmel zenés műsort adott. Amint azt felvételünk is bizonyítja, az apróságok nagy tetszéssel fogadták a produkciót. fotó: mészáros Lebukott „olajmágnások” (Folytatás az 1. oldalról) óriási nyomáson gázolaj tört fel, ami ki is vetette a „munka­gödörből” az olajtolvajokat. Et­től még nem csüggedtek, szak­szerűen ráhegesztettek a csőre egy csapot, amelyre nagynyo­mású gumicsövet csatlakoztat­tak. A csőfúrás helyét is profi módon határozták meg. A Százhalombatta és Szajol kö­zötti csőszakasz egy bozótos részen halad át, ami elrejtette az „akció” helyét. Az árok kiásása után a gödröt egyébként is visz- szatemették, így a „munkálko­dás” tényét nemigen lehetett felfedezni. Csak amikor a Mól emberei kiirtották a bozótot, derült fény az esetre. A tolvajok saját bevallásuk szerint nem sok olajat loptak el saját használatukra. A Mól szakemberei ezt vitatják. Min­denesetre a mennyiséget nehéz lesz megállapítani, hiszen egy vezetékszakaszban 400 ezer li­ter olaj áramlik, ha abból „eltű­nik” pár ezer liter, szinte észre­vehetetlen. A tájékoztatón elhangzott, hogy a csőfúrás veszélyes tevé­kenység. Ezt azonban nem ér­zékelik a tolvajok. Pedig ha tudnák, hogy mennyire tűz- és robbanásveszélyes a cselekede­tük, talán nem is vállalkozná­nak a kétes kimenetelű meg­csapolásra. Óriási szerencse kellett itt is ahhoz, hogy ne robbanjanak fel. Ha a vezeték felrobban, hatalmas mennyi­ségű kőolajszármazék folyik ki a földbe, felmérhetetlen károkat okozva. Ennél a tószegi esetnél a helyreállítás költségei egymil­lió forintot tesznek ki. A gyanúsítottak beismerték tettüket, ügyük folytatását sza­badlábon védekezve várják. ta Sütőipari cégek privatizációja A várakozást meghaladó be­fektetői érdeklődés nyilvánult meg az egyszerűsített privati­zációban meghirdetett 73 cég megvásárlása iránt - ismer­tette az egyszerűsített prog­ram helyzetét tegnap sajtótá­jékoztatón Both János, az Ál­lami Privatizációs és Vagyon­kezelő Rt. igazgatója. Az egy­szerűsített listán hét sütőipari cég szerepel. A lista egyik esélyese a Szolnoki Sütőipari Rt. A Jász- Nagykun-Szolnok megyei pi­acon tevékenykedő cég az idén 700 millió forint bevé­telre számít, adózás előtti nye­resége tavaly 10.5 millió fo­rint volt. A cég piaci részese­dése 20 százalékos, több mint félszáz konkurenssel kell áll­nia a versenyt. A társaság iránt már több befektető jelezte érdeklődését.

Next

/
Oldalképek
Tartalom