Új Néplap, 1995. október (6. évfolyam, 231-255. szám)

1995-10-25 / 250. szám

1995. október 25., szerda Gazdasági Tükör 7. oldal * Külföldi bankok és nyugdíjalapok a Magyar Befektetők Fórumán Nyugdíj - előtakarékosságból A kormány szándéka tovább stabilizálni a gazdaságot és meg­teremteni az ország tartós fejlődésének feltételeit. A fejlesztés­nek fontos tétele a hazai tőkepiac kondícióinak erősítése, a be­fektetők lehetőségeinek bővítése - mondta Draskovics Tibor pénzügyminisztériumi államtitkár azon a tanácskozáson, me­lyet Magyar Befektetők Fóruma címmel rendeztek tegnap. Nem túl derűs előrejelzések A költségvetés parlamenti vi­tája előtt sorra-rendre jelen­nek meg a kutatóintézetek előrejelzései a gazdasági környezetről, a várható fo­lyamatokról. A múlt héten egy másik cég, ám hasonló felmérését közöltük a gazda­ság jelenlegi és jövőbeli álla­potáról, tegnap a GKI Gazdar ságkutató Rt. állt a nyilvá­nosság elé prognózisaival. Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Rt. elnök­vezérigazgatója szerint az idei stabilizációs tendenciák 1996-os jövőjét számos bi­zonytalansági tényező veszé­lyezteti. Nagy a valószínű­sége annak, hogy jövőre még nem indul be a várva várt gazdasági növekedés. Az egyensúlyjavulás a GKI szerint csupán átmeneti, mert az idén sem történt ér­demi előrelépés a gazdaság modernizációjában, szerke­zeti átalakításában. Ezért nem tudni, folytatódhat-e az export növekedése és az im­port csökkenése. Az államháztartás valódi refonnjának szakmai munká­latai még csak beindultak, az elvi viták sokáig elhúzódhat­nak. Jövőre legalább egymil- liárd dollár pótlólagos tőke­bevonásra lesz szükség, hogy a folyó fizetési mérleg hiánya ne növekedjék. FEB Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Német márka 95,86 Osztrák Schilling 13,62 USA-dollár 133,00 ECU (Európai Unió) 175,05 Az államtitkár szerint a Bok­ros-csomag végrehajtásának egyik célja, hogy 1996-ban je­lentősen javuljon a hazai gaz­dasági környezet a befektetők számára. A jövőben a kor­mány a nyugdíjrendszer átala­kításával is a tőkepiac fejlesz­tésére törekszik. Olyan rend­szert akar megvalósítani, amelyben a dolgozók nyugdí­juk egy részét előtakarékosság révén szerzik meg. Tekintettel arra, hogy napja­inkban még kevés nyugdíjalap működik hazánkban, ezért az önkéntes nyugdíjbiztosító pénz­táraknak, illetve nyugdíjala­A szövetség hiányolja, hogy nem születtek meg, illetve kés­nek az olyan sarkalatos törvé­nyek, mint például a termőföld­ről, az élelmiszerről, a szövet­kezetekről, az agrárrendtartás­ról, a vadászatról vagy az erdő­ről szóló jogszabályok, illetve azok módosításai. Ezek nélkül viszont rendkí­vül megnehezül a gazdálkodás, a termékek piacra juttatása és értékesítése - summázták tö­mören álláspontjukat a résztve­vők az Agrárszövetség orszá­poknak szánt adókedvezmé­nyeket továbbra is fenn kíván­ják tartani. Várhatóan 2000-re már a magyar tőkepiac szerep­lőinél is jelentős teret kapnak a honi nyugdíjalapok. A tanácskozáson Kádár Béla, az Országgyűlés Költ­ségvetési és Pénzügyi Bizott­ságának elnöke kijelentette: ahhoz, hogy az ország to­vábbra is befektetési terepe maradjon a külföldi tőkének, jelentősen fejleszteni kell a hazai pénz- és a tőkepiacot. Vonzóbb lehetőségeket kell teremteni, mert megtört a ked­vező folyamat. Az elmúlt öt gos választmányának tanácsko­zásán. Solymosi József elnök kevés­nek ítélte az 1996. évi költségve­tési törvénytervezetben a mező- gazdaságnak szánt 84 milliárd forintos agrártámogatást. Véleménye szerint ez az ösz- szeg az idei év „prolongálására” sem elegendő. Jövőre legkeve­sebb 110 milliárd forinttal kel­lene segíteni az agrárgazdaságot, mégpedig úgy, hogy az összeg nagyobbik részét a termelők kap­ják. Csak így lenne megállítható évben a Kelet-Európába hozott mintegy 25 milliárd dollárból még 9,5 milliárdot hazánkban fektettek be. Előny lehet, hogy a volt KGST-országok közül legin­kább Magyarország gazdasága, vált nemzetközivé. A külföldi cégek részesedése a magyar külkereskedelemből immár el­éri a 45 százalékot. Figyelemre méltó, hogy nem csupán tőkebefogadók, hanem egyúttal tőkeexportőrök is va­gyunk: a magyar alapítású ve­gyes vállalatok száma megha­ladja a 2000-et a szomszédos államokban. Jelentős eredmény, hogy ha­zánkban a GDP több mint 60 százalékát már a magángazda­ság állítja elő, és ha a „fekete­teljesítményeket” is hozzávesz- szük, akkor a privát szféra ará­nya eléri a 70 százalékot. a vidék további lecsúszása. Az Agrárszövetség jövőjéről szólva az elnök úgy nyilatko­zott: keresik a helyüket a poli­tika palettáján. Jelenleg nem tartják idősze­rűnek sem a kormánykoalíció, sem az ellenzék valamely párt­jához való csatlakozásukat. Mint megfogalmazta: ellen­zéki oldalon egyébként sem látnak programjukhoz közel álló politikai tömörülést. Vi­szont mindent megtesznek, hogy kedvezően befolyásolják a parlamenti pártok törvényke­zési munkáját. Azaz: lobbyzni fognak a mezőgazdaság érde­kében. Újvári Az Agrárszövetség lobbyzni kezd Keresik helyüket a parlament politikai palettáján A koalíciós kormány másfél éves tevékenysége csalódást oko­zott az Agrárszövetségnek, amely remélte, hogy a választások után véget ér a mezőgazdaság mélyrepülése. Nem így történt. Önkormányzati bankszámlák Áz OTP vezetése úgy véli: ha a tervezett államháztar­tási reform során korlátoz­zák vagy megszüntetik az önkormányzatok szabad bankválasztását, az nem­csak az önkormányzatok jo­gos érdekeiket sérti, hanem számos ponton ütközik az alkotmánnyal is. A sajtóhoz eljuttatott köz­lemény szerint a bank veze­tői a jövő évi tervszámok összeállításánál már számol­tak azzal, hogy az önkor­mányzatok nettó finanszíro­zási rendszerre térnek át, ám úgy vélik, ez a bank várható összbevételeinek csupán fél ezrelékét érinti. Az önkormányzatok már négy éve szabadon dönthet­nek bankkapesolataikról, ezért döntő hányadukat első­sorban a versenyképes kon­díciók és a magasabb szolgál­tatási színvonal révén tudta ügyfélként megtartani az OTP. Az idén az önkormány­zatok 95 százaléka már itt vezeti számláját, itt vették föl hiteleik 92 százalékát, és itt kamatozik betéteik 94 száza­léka. A közlemény megálla­pítja: a múlt év végi adatok szerint a bank teljes betétál­lományának mindössze 6 százaléka származott az ön- kormányzatoktól . Az OTP a hagyományos számlavezetésen, forint- és devizabetétek elhelyezésén, rövid és hosszú lejáratú hite­lek nyújtásán túl jelenleg teljesíti az önkormányzatok kereskedelmi és beruházási tevékenységével kapcsola­tos bankszolgáltatásokat is. Ezeknek az ügyleteknek a lebonyolítója az OTP Con­sulting Rt. Az útalapból utat építenek? Jelenleg a benzin árából literenként 9,50 forint az útalapot il­leti, s ezt áprilistól 13 forintra emelik. Vajon mire fordítják az útalapra befolyt pénzeket? - kérdeztük Plachy Sándortól, a közlekedési tárca osztályvezetőjétől.- 1992 óta létezik az útalap­törvény, amely előírja, hogy az alapra befolyt összeget kizáró­lag az utak karbantartására, üzemeltetésére és építésére szabad felhasználni. Mivel tör­vényről van szó, ezt az Ország- gyűlés évről évre ellenőrzi is. Az idén várhatóan — hiszen még nincs vége az évnek - 47 milliárd forint folyik be. , - Mire fordítják ezt a pénzt?- Először is ebből kell visz- szafizetnünk az útépítésekre felvett hitelek részleteit, az idén mintegy 21 milliárd forintot. Fejlesztésre 8, üzemeltetésre 6,5, fenntartásra 11,5 milliárd forintot fordítunk. Ezek az ösz- szegek reálértékben az előző évinek alig valamivel több mint a felét teszik ki.- Jövőre 13 forintra emelik a hozzájárulást.- Ahhoz, hogy teljesíteni tudjuk minden feladatunkat, 14-15 forint volna a reális, de belátjuk, hogy ez nagy megter­helés a fogyasztóknak. Mivel ez az emelés minden dikk árá­ban jelentkezik, hiszen mindent szállítanak, a tárca vezetése úgy látta jónak, hogy csak 13,50-et kérjünk. A Pénzügyminiszté­rium csupán 12 forintot java­solt. Hosszú vita után 113-ban egyeztünk meg, de csak április elsejétől. Ez éves átlagban va­lamivel kevesebb, mint az évi 12 forint lenne.- Az M3-as autópálya építési költségeit kiemelték az alapból.-Ez sem egészen így van! Az M3-as építéséről a jövő évi költségvetés elkészítése után hoztak döntést. A kormány ezért csak 1997-től 2002-ig vál­lalhatott évente 2 milliárd forint támogatást az építkezésre. Az 1996. évi 2 milliárdot, de leg­alább 1 milliárd forintot az út­alapból kell fedeznünk! Ha eh­hez hozzáteszem, hogy jövőre már mi sem kapjuk meg a 25 százalékos áfa-visszatérítést, akkor az 1996-ra megemelt út­alap kevesebb lesz, mint az idei. Koós Tamás Bővíti tevékenységi körét a fuvarozók biztosítója A tagság igényei szerint Az érzékeny áruk letétjét is fedezik majd Szombati rendkívüli közgyűlésén módosította alapszabályát a TIR Biztosító Egyesület. Erre azért volt szükség, mert az egye­sület bővíteni kívánja tevékenységi körét. Olyan új szolgáltatá­sok bevezetését tervezi, mint a fuvarozási árukár-biztosítás, a CMR általános fuvarozási biztosítás, a külföldön ütőn lévő so­főrök baleset-, betegség- és poggyászbiztosítása. A közgyűlésen ismertették a TIR biztosító gazdálkodásának idei eredményeit. A szeptember 30-ig terjedő összesítés alapján a biztosító egyesület összva­gyona 111 millió 690 ezer fo­rint, eredménye pedig megkö- zélíti a 34 milliót. A TIR Biztosító Egyesület 1994 márciusa óta működik, induláskor 15 millió forint volt a vagyona. Eredetileg egyetlen célra, a TIR-ügyek­kel kapcsolatos vámreklamá­ciók kárfizetésére hozta létre a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete. Másfél évet meg­haladó működése során azon­ban kárrendezési célú kifize­tést még nem teljesítettek. A biztosító egyesületnek jelen­leg mintegy 2 ezer tagja van. Mivel az egyesület eredetileg önsegélyező és nem profit- orientált céllal szerveződött, messzemenően figyelembe kell vennie a tagok biztosítási igé­nyeit. A szombati közgyűlésen több, főként érzékeny árut (tej­terméket, húsipari terméket, elektronikai cikkeket) fuvarozó egyesületi tag is javasolta, hogy vezessenek be olyan biztosítási formát, amely fedezné a felso­rolt áruk szállítása esetén köte­lezővé tett 5 millió forintos le­tét összegét. Ezt a nagy összeget ugyanis az egy-két kamionnal rendel­kező kis- és középfuvarozó vál­lalkozók nem tudják letétbe he­lyezni és így fokozatosan ki­szorulnak az érzékeny áruk fu­varpiacáról. A biztosító részé­ről elhangzott, hogy már dol­goznak ezen a konstrukción. A VILÁG GAZDASÁGA - A GAZDASÁG VILÁGA Lábadozó európai gazdaság A világgazdaság változásai­ról a Kopint-üatorg Piacku­tató Rt. adott ki tájékozta­tást. E szerint a FÁK orszá­gaiban egy előre csak a visz- szaesés üteme lassul, míg Kelet-Közép-Európa leg­több államában megindult a gazdaság fejlődése. Az OECD országok gazda­sági növekedése 3 százalék körül mozog. Nyugat-Euró- pában ez az emelkedés 2 szá­zalékos. A fejlődés okai kö­zött megemlítendő a sikeres monetáris politika, a gazdaság szerkezetének átalakítása, az elavult technológiák leépí­tése, a magasan képzett szak­emberek alkalmazása és az export ösztönzése. Az említett gazdaságoknak két sebezhető pontjuk van: az egyik az Európa-szerte nö­vekvő munkanélküliség, a másik a költségvetés - szinte mindenütt tapasztalható - ki- sebb-nagyobb hiánya. A rendszert változtató or­szágokban is javultak a mak­rogazdaság mutatói. A FÁK országai közül kiemelt gazda­sági növekedésről csak Ör­ményország esetében lehet beszélni. Általában viszont megállapítható a visszaesés ütemének csökkenése. A kö­zösség termelésében a GDP átlagban 4, az- ipari teljesít­mény 3 százalékkal esett vissza. Kelet-Közép-Európában szinte mindenütt növekedés mutatkozik, s az infláció szá­mottevően mérséklődött. Se­hol sem haladja meg a 30 szá­zalékot. Csehországban és Szlovéniában - éves szinten - 9-11 százalék körül alakul. A korszerű, gazdaságos termelés kibontakozásához a térségben mindenütt cseké­lyek a fejlesztés belső forrá­sai. Ezzel együtt élénkül a be­ruházási kedv Lengyelor­szágban, Szlovéniában és Romániában. B. B. ÉRTÉK - PAPÍR - TŐZSDE Az „októberi sokk” után Magukhoz tértek az árfo­lyamok a Budapesti Érték­tőzsdén a múlt heti, immár rendszeressé vált „sokk” után. Az Egis papírja 3000 Ft-ról 3250 forintra, a Richteré 2015-ről 2185 forintra, a Da- nubiusé pedig 1195-ről 1210 forintra emelkedett a héten. Úgy látszik, 1850 forinton stabilizálódott a Graboplast, 1700 forinton a Pannonplast, a Pick Rt. új ára pedig a 6200- as tartományban keresendő. Mint ismeretes, hétfőn fel­függesztették a Pick kereske­dését a tőzsdén, miután 5 ezer forintos árfolyamon jött létre egy 16 darabra szóló önkötés. Az ezt megelőző üzletben még 6150 forintért adták a Pick részvényeit. A kereske­dési szabályzat szerint ha az öt napnál nem régebbi záró­árhoz képest egy részvény ármozgása elér 20 százalékot, akkor az adott napra felfüg­gesztik az értékpapír kereske­dését. Másnap ismét fölerő­södött az árfolyam, 6000- 6250 forint közötti áron cse­réltek gazdát a szalámigyár részvényei, s e sávban mo­zognak azóta is. Nem lehet megállítani vi­szont a Dunaholding Rt. pa­pírját, mely naponta tőzsdei csúcsokat dönget, s már .át­törte az 5500 forintos határt is. Hasonlóképpen korlátokat tör át a Fotex Rt.-é is, csak ezek az alsó korlátok: 127 fo­rint a negatív csúcs, s még nem látszik a gödör alja. A papír ára dollárban írt le szép bukfencet, tavaly ápri­lisban még 3,85 dollárért je­gyezték a befektetők a leg­utóbbi alaptőke-emelést, s ma 0,94 dollárt ér. A nyári jegyzések közül csak a Hajdútej Rt. papírjai­nak tulajdonosai örülhettek, hiszen a héten több tízezer részvény cserélt gazdát 2200- 2250 forintos áron, miközben a kibocsátás csupán 1750 fo­rinton valósult meg. Az OTP és a Humán rész­vénytulajdonosok legször­nyűbb rémálmai váltak va­lóra: az OTP 885, a Humán 825 forintot ér. Az OTC-piac rendkívül nyugodt, talán csak a kincstár- jegyeknél és az államkötvé­nyeknél van némi mozgás. Vihar előtti a csend a kibo­csátás előtt álló Mól Rt. pia­cán, az ár hetek óta nem moz­dul a 117,5-118,25-ös sávból. Beállt a Matáv 180 száza­lékra, nem kell sem a Biogal, sem az Alkaloida a sikertelen privatizáció után, s eltűntek a Chinoin vevői is, így az árak 370-380 százalékon rögződ­tek. Csütörtökön két óriáskötés is született a kárpótlási jegyek piacán. Egy 100 ezer és egy 150 ezer darabra szóló üzlet jött létre, 198, illetve 210 fo­rintos árfolyamon. Minimális esés volt az 1 hónapos diszkont kincstárjegy piacán. Az átlag évi 29,14 százalék, nem változott a 3 hónapos piac, így a kamat évi 30 százalék. Viszont limittel esett a 6 hónapos és a 12 hó­napos kincstárjegy hozama. Ez 1 százalék volt, így az új elszámoló kamatok évi 31,5 százalék körül alakulnak. Tóth Zoltán Cashline Broker Kft. Tel: 266-5742 Bútorszalcvásár nyílt a BIVV-ii. Az érdeklődőket szombaton és vasárnap várják a rendezők. FOTÓ: FKB/DIÓSI IMRE

Next

/
Oldalképek
Tartalom