Új Néplap, 1995. október (6. évfolyam, 231-255. szám)

1995-10-03 / 232. szám

1995. október 3., kedd Hazai tükör 3. oldal Áriaest Szolnokon. Egy ritka karriert befutott fiatal énekművész bűvölte el tegnap este közönségét Szolnokon, a megyeháza dísztermében. Rost Andrea nem kis dologgal büszkélkedhet, hisz 1996-ban a New York-i Metropolitan Operában, Donizetti Szerelmi báj­ital című operájában mutatkozhat be. A szolnoki áriaesten Harazdy Miklós zongoraművész kíséretével aratott nagy sikert. fotó: barna Jászberényben Új helyen a kölcsönző A Vöröskereszt jászberényi szerve­zete régen foglalkozik gyógyászati segédeszközök kölcsönzésével. Sok ember szorult rá, hogy rövi- debb-hosszabb ideig járókeretet, to­lószéket, mankót kölcsönözzön, de a csecsemőmérlegtől a babakocsiig sok hasznos eszközt lehet igénybe venni a Vöröskereszt jóvoltából. A kölcsönző Jászberény külön­böző helyein „ütött tanyát”, mivel a Vöröskeresztnek nem állt rendel­kezésére ideális helyiség. Most ismét új helyen található a gyógyászati segédeszközök köl­csönzője. A Vöröskereszt pályáza­tok révén három konténert nyert. A gyűjtött ruhaneműk tárolása így megoldódott, s a hajléktalanok nappali melegedőjének kialakítása is lehetségessé vált. A Vöröskereszt főtéri helyiségei így felszabadultak. A gyógyászati segédeszközök kölcsönzése pedig jó körülmények között történik. Háttérbe szorulnak a helyi hírek? Negyven százalékot vállalt a község Tiszapüspöki tanévkezdés (Folytatás az 1. oldalról) nyerte el a Privát Bt.-vei. Ez utóbbi Rádió 2000 néven .je­lentkezett be” az éterbe. A me­gye rádiója naponta 12-től 20 óráig szólhat, a sugárzási enge­dély 5 km-es szórási körzetet tesz lehetővé. Mivel hangsúlyo­zottan megyei média megterem­tése a cél, az engedély kiterjesz­tését kérik 8-11 km-es sugárra. Az előterjesztés szerint a stúdió a megyeháza II. számú épületének harmadik emeletén kap helyet. Az alapítás társasági formában valósul meg. A Viacom Kft. mi­nimális törzstőkével jön létre, többségi tulajdonosa a megyei önkormányzat, a kisebbségi a rá­diót majdan működtető Média-3 Kft. A működtető társaság októ­ber 1-jétől él, tagjai szolnoki jogi és magánszemélyek. A rádió csak az év vége felé szólal meg. A mezőtúri képviselőket vi­szont október 5-ei ülésükön egy vételi ajánlat foglalkoztatja. A budapesti székhelyű Globál Kft. elvégeztette a helyi kábeltévé-há­lózat értékelését, az összeg több szempontot figyelembe véve 23- 24 millió forint között mozog. Ezt az ajánlatot azonban az ille­tékesek sokallják. Ezért a testület elé az a határozati javaslat kerül, hogy ennyiért nem vásárolják meg, azaz a kábeltelevíziós rend­szer ezen anyagi feltételekkel nem kerül az önkormányzat tu­lajdonába. Problémáktól mentesen kezdő­dött a tanév a tiszapüspöki álta­lános iskolában. A községben az iskola, az általános művelő­dési központ, az óvoda, a ter­mészettudományi oktatóköz­pont közösen gazdálkodik. Évente 27 millió forint áll a rendelkezésükre. A szeptemberi iskolanyitás­kor már tudták biztosítani a munkához szükséges személyi és tárgyi feltételeket. Az isko­lába 213 tanuló jár, 80 óvodás gyerek van a községben, és 102 diák veszi igénybe a napközit. Ez utóbbiak közül 80 ingyen vagy 50 százalékos térítési dí­jért étkezik. Az elmúlt öt évben nem csökkent az iskolába járók száma, a gyerekek közel fele a cigány etnikumhoz tartozik. Ezért az iskola etnikai támoga­tást kap a cigány tanulók fel­zárkóztatására, ebből a pénzből ki tudták gazdálkodni a szakkö­rök, a korrepetálások működési feltételeit. Külön foglalkoznak a jó tanulmányi eredménnyel rendelkező diákokkal is. Az is­kolai oktatás keretében német nyelvet tanulnak, tanórán kívüli nyelvoktatás nincs. A beiskolázás is zökkenő- mentes volt. A tankönyvek árát már tavasztól, részletekben le­hetett befizetni. Az ár 40 száza­lékát vállalta az önkormányzat: 174 ezer forint központi tan­könyvtámogatást kapott a köz­ség, 100 ezret pedig saját költ­ségvetéséből biztosított erre a célra. A tankönyvek árának ki­fizetése csak három-négy csa­ládnál okozott gondot, a teljes összeget végül csupán egyetlen családtól kellett átvállalni. Alku a felszámolóval Maga darál az önkormányzat Mai Jegyzetünk Mennyit (nem) ér a tudás? Nem kitaláció, annál szomorúbb, megtörtént az eset. Két kö­zépiskolában is - az egyik szolnoki - előfordult, hogy az üres állásra jelentkezők közül a tudományegyetemet végzetteket nem vették fel. Pedig elismert pedagógusok, de végzettségüket, letöltött éveiket tekintve úgymond: drágák. Helyettük huszon­éves, majdnem kezdő, főiskolai diplomával rendelkezők kerül­tek be. Elvégre nekik jóval kevesebbet kell adni, arról nem be­szélve, hogy már csak a koruk, emberi tapasztalataik - bár ugyanezt állíthatnám fosztóképzővel is - miatt formálhatóbbak, alakíthatóbbak. Miközben vannak középiskolák, ahová bejutni csak egyetemi diplomával lehet, és nem árt a tudományos munka sem, máshová - pedig ezek is középfokú oktatási intéz­mények - a főiskolai oklevél is bőven elegendő. (Most nem a kényszerhelyzetekre gondolok, amikor nincs más jelentkező.) Pedig ezekben az intézményekben is érettségire és legtöbbször felvételikre kellene fölkészíteni a végzősöket. Vajon mennyire képes erre a huszonéves ifjú pedagógus? Nyilván kevésbé, mint nagyobb tapasztalattal rendelkező, képzettebb kollégája. Mert akár tetszik, akár nem, a főiskolai és az egyetemi oktatás között van egy alapvető különbség. Az egyik elsősorban tucatképzést végez, rövidebb idő alatt, a másik tudományosat is, hosszabb félévekig. Ezt nekem elhihetik, mert mindkettőt végigjártam. Ez akkor is igaz, ha vannak olyan főiskolai karok, ahol remek fejek oktatnak, és az én egyetemi éveim során is előfordult olyan docens(!), aki dadogásával, összefüggéstelenségeivel in­kább faiskolába illett. A leírtak ellenére sem véletlen, hogy az egyik az általánosnak, a másik a középiskoláknak képez neve­lőket. Nem tagadom, főiskolai oklevéllel is lehet tanítani gim­náziumban, de azért később illik megszerezni a másik diplomát is. Már legalábbis annak, aki aki ad magára és a szakjára. Másik eset: érettségizett, kereskedő kislány, aki országos he­lyezettként hamarabb fejezte be a tanulmányait, szomorúan kö­zölte, hogy kenyéradó gazdája három éve ugyanazt a fizetést adja. Egy fillért sem emelt. A társa akadozva-bakadozva tanult, de szintén annyit, tizenezer forintot vihet haza. Sőt, a minap ér­kezett egy szőke csoda, a főnök feleségének a rokona, aki havi hétezerrel(l) keres többet, holott velük egyidős. Hát, akkor eny- nyit ér a tudás és az országos helyezés - nézett rám. ígértem, megírom a nevét meg boltokat, hadd szégyellje magát főnök, de a hölgy tiltakozott: ne tegyem, mert ha mindez nyomtatásban megjelenik, aligha lesz maradása, és a kis pénz is jobb a sem­minél. Úgy tűnik, ma az országban az élet sok-sok területén a kö­zépszerűség a divat, a jó. Középszerű vezetők nem szívesen al­kalmaznak náluk jobb, felkészültebb, tapasztaltabb szakembe­reket. De hölgyeim és uraim, olcsó húsnak híg a leve! És ez nemcsak a szólásban, de a napi gyakorlatban is igaz. Akkor is, ha jön magyarázat: azért nincs az iskola... az első százban, nyolcvanban, ötvenben, mert rossz a gyerekanyag. És a peda­gógusok képzettsége milyen? Mert valahol ez is számít az isko­lák helyezésében. Ámbár minek papolok én, amikor a szakértelem néhány or­szágos szintű irányító, miniszter, vezérigazgató, ilyen-olyan il­letékes esetében is olyan, mint az űrhajó, körül a levegő. Ritka, és nagyon, de nagyon hiányzik. Miért lenne ez kivétel néíiány helyi főnök esetében? D. Sz. M. Az árak nem szöknek majd az égig Látszólag nem nagy ügy. Ám egy faluban, ahol sokan fog­lalkoznak állattartással, mint Tiszaderzsen, egy daráló kér­dése is nagyon fontos. A volt tulajdonos, a helyi té- esz csődje után különösen! Ezért örültek a helyi gazdák, amikor a legutóbbi falugyű­lésen a község jegyzője beje­lentette: az önkormányzat mindent megtesz azért, hogy a daráló a község tulajdoná­ban maradjon. Az sem mel­lékes persze, hogy hosszú idő után újra járni fog! Az előzményekhez hozzá­tartozik, hogy csak a daráló kétharmada volt a tsz tulaj­donában. A „maradék” még á jogelőd, az abádszalóki Le­nin Téesszel kötött szerződés alapján a derzsi önkormány­zatot illeti. Miután a szövetkezet fel­számolását végző cég, a szolnoki Agrogenerál Kft. elhatározta, hogy értékesíti a darálót, az önkormányzat azonnal lépett. Még a hivata­los meghirdetés előtt érvé­nyesíteni kívánta elővásár­lási jogát. Szerény, vagy inkább sze­gény anyagi helyzetében azonban a készpénzfizetés gondot okoz a hivatalnak, ezért egy 1174 négyzetméte­res építési telket ajánlott a darálóért cserébe. A felszámolók előzetesen igent mondtak erre a külön­leges alkura, így minden re­mény megvan arra, hogy a daráló nem kerül Derzsen „idegen kézbe”, aminek a he­lyi gazdák örülnek a legjob­ban. „így a bérdarálás árai nem szöknek majd az ege­kig” — mondják. Erre maga az önkormányzat is törek­szik. Tervezik, hogy az üzlet megkötése után maguk üze­meltetik a darálót; nem adják ki bérbe, hanem a már állo­mányban lévő fizikai dolgo­zókkal járatják tovább.-P­Csintalan Sándor a Klub Szolnok fórumán Rossz üzlet a belső pártvita A kormányzó pártok közötti koalíciós vitáról, az MSZP-n be­lüli nézetkülönbségekről fejtette ki véleményét többek között tegnap a Klub Szolnok fórumán Csintálan Sándor, a Szocia­lista Párt ügyvezető alelnöke. A rendezvény vendége volt Har- sányi László, a Szonda Ipsos igazgatója, a Népjóléti Miniszté­rium egykori közigazgatási államtitkára. Az MSZP és az SZDSZ koalíciós torzsalkodását firtató kérdésre Csintalan bevezetőként elmondta: ez az ország első valóságos koalí­ciós kormánya, hiszen erről meg­állapodás született. Korábban más módszer dívott, egy karizmatikus személyiség „összerakott” egy koalíciót, és válság esetén „meg­vettek kilóra” 36 képviselőt. E koalícióra vitathatatlanul szükség van, mert sem most, sem 1998-ban nem lehet majd néhány fős többséggel kormányozni. Á koalícióban részt vevő pártok ve­szekedéseit természetesnek tar­totta, és szerinte néhány éven be­lül ezekről az újságok csupán kis- hírekben tudósítanak. Az MSZP és az SZDSZ között létrejött megállapodással kapcso­latban rámutatott: a fejben megal­kotott szerződésről nem szabad lett volna elhinni, hogy kiállja a gyakorlat minden próbáját. A megállapodásnak jót tett volna egy évenkénti áttekintés, összeg­zés és szükség szerinti módosítás. A Szonda Ipsos kimutatása alapján a kisebbik kormányzópárt politikusai huzamosan népsze­rűbbek, ez minek tulajdonítható? - hangzott el egy másik kérdés. Csintalan válaszából kitűnt, min­dig könnyebb a népszerűségi lista élén állni annak, aki világbajnok sportolókat fogad, tüntet ki, és e közben mindig mosolyog. Az Csintalan Harsányi Sándor László SZDSZ-ről úgy vélekedett, hogy ott kettős hatalom van, és a párt­vezetés csak önmaga megjeleníté­sével tudja magát definiálni. Miután tehetséges politikusok nem mindennap születnek, érthe­tően szükség van rájuk, és ha el­vonják tőlük a közéleti levegőt, az mindannyiunk vesztesége, legyen bármely pártról szó - ezt már az MSZP ügyvezető alelnöke egy, Nagy Sándorral a Magyar Nem­zetben megjelent inteijúra vonat­kozó kérdésre válaszolta. Radioaktív hulladékok Hat településen végeznek majd a közeljövőben felderítő kuta­tásokat, helyet keresve a kis- és közepes aktivitású radioaktív hulladékoknak. A program irá­nyító testületé tegnapi ülésén döntött arról, hogy Diósbe- rényben, Németkéren, Üveg­hután, Udvariban, Sárszentlő- rincen, valamint Mórágypn kezdik meg a kutatásokat. Áz első szakaszban három telepü­lés környékén elemzik az adott­ságokat, csak szükség esetén következik a további három te­lepülés. Amennyiben a hat te­lepülés egyike sem alkalmas az említett hulladékok elhelyezé­sére, további településeket ke­resnek erre a célra. A geológiai vizsgálatok legfontosabb fel­adata, hogy 1996 második felé­ben a kormány dönthessen a te­lephely kiválasztásáról. A kuta­tások helyszínéül kijelölt tele­pülések közül valamennyi hoz­zájárult ezekhez a munkákhoz. A megyében ötven vállalkozás foglalkozik oktatással Döntő az üzleti szempont, másodlagos a képzés A hét végén befejeződött Szolnokon a Hiányos képzettség, hi­ányzó motiváció címet viselő ötnapos nemzetközi konferencia, amelynek házigazdája a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Művelő­dési és Ifjúsági Szolgálat volt. Vezetőjével, dr. Horváth Attila igazgatóval beszélgettünk a rendezvény zárását követően.- Mit profitálhat a humán szféra a konferenciából?- Azzal, hogy idetérítettük Szolnokra - az „agyleszívás” módszerét választva - ezt a nem­zetközi felnőttképzési rendez­vényt, önképző jellege is volt, hi­szen a téma legjobb hazai és kül­földi szakemberei tartottak elő­adást. Kollégáim nagy része fel­nőttnevelési szakember, ezért is vállaltuk a szervezést a budapesti Nyitott Képzések Egyesület felké­résére.- Több előadó együtt emlegette a munkanélküliséget és a hiányzó képzettséget. Ez világtendencia?- Szomorú, de így van. Alul­képzettség esetén az emberek önérvényesülési lehetőségei sok­kal korlátozottabbak. Miközben ezt mindenütt tudják, az oktatáson spórolnak legtöbbet az állami pénzeszközökből.- Mennyire kontrasztos a kép a felnőttképzés, -nevelés terén nem­zetközileg?- Nagyon. Míg a fejlett orszá­gokban arra törekednek, hogyan lehet összekötni a tapasztalati úton való tanulást a modem médiákkal, informatikával, Indiában - ahogy előadás is volt erről - elefántháton utaznak a falvakba, és arról tarta­nak felvilágosító előadásokat, hogy nem illik verni a feleséget.- Az is elhangzott egy előadá­son: korábban az állam központi­lag szabályozta az oktatást, ma az egyén választása a döntő. A tanu­lási lehetőségek és az igények fe- dik-e egymást nálunk?- Az országban kétezer, hihetet­lenül sok, megyénkben mintegy ötven olyan vállalkozás van, amelynek célja az iskolán kívüli képzés. Ezen vállalkozások nagy részében az üzleti szempont a döntő, és másodlagos, hogy a fel­nőttek alkalmasabbá váljanak az egy-egy szakterületen végzendő munkára. A munkanélküli szpon­zor nélkül nem tudja ezeket a programokat megfizetni. Az utca embere ma még legtöbbször nem tudja: tisztességes vállalkozással áll szemben, vagy jól rászedik. Gyermekvetélkedő zárta a vadásznapokat A természet szeretetére nevelik az „utánpótlást” Természetféltő barátsággal - így hangzott a zárszó azon a megnyitón, melyen az abádszalóki Hubertus Va­dásztársaság a 35. alkalom­mal megrendezett vadász­napok zárórendezvényére invitálta a környék iskoláit. A jó hírű társaság, mely hosszú évek óta nagy figyel­met fordít a természetvédő és állatbarát utánpótlás ne­velésére, idén is komolyan vette a gyermekeket. Megnyitójában erről is beszélt Lovász János, a szervezőbizott­ság elnöke, megerősítve azt az örök becsű mondást, miszerint „Sohasem tanácsol mást a termé­szet és mást a bölcsesség”. Fi­gyelemre méltó kezdeményezés, hogy a szalóki vadászok egész éves elfoglaltságot kínálnak a gyerekeknek. Ennek része volt az is szombaton, hogy szakmai zsűri értékelte a természet és vadgazdálkodás témakörét fel­dolgozó iskolai pályázatokat. Itt a kunhegyesi Kossuth iskola ta­nulóinak pályaműve bizonyult a legjobbnak. Éves munkát érté­kelt Kővári László festőművész is, aki a vadásznapok tiszteletére kiállított gyermekrajzokat és kompozíciókat minősítette. Több jutalmazott pályamű mellett Ki- szelák Gábor abádszalóki és Sas Laura kunhegyesi tanuló feltét­lenül megérdemli, hogy elisme­rően szóljunk műveik természet­féltő barátságáról. A nap csúcseseménye azon­ban a negyedik alkalommal meg­rendezett összetett verseny volt, amelyen negyven abádszalóki, kunhegyesi, tomajmonostorai, ti- szaderzsi és tiszaburai iskolás természetőr döntötte el, hogy ki a legjobb légpuskalövészetben, tájfutásban és a szellemi vetélke­dőn. A 20 ezer forintos fődíjat - otthon tartva ezzel az 1994-ben elnyert vándorkupát is - Abád- szalók kapta, míg a 12.600 forin­tos jutalommal járó ezüst- és bronzérem a kunhegyesi Kos­suth és a.tomajmonostorai csapat vitrinjét díszítheti a jövőben.- p -

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom