Új Néplap, 1995. október (6. évfolyam, 231-255. szám)

1995-10-13 / 241. szám

HOL­MI? Heti tévé-, rádió-, moziműsor és programajánlat Új fegyverek az APEH kezében 2. o. Eltérő ellenzéki álláspontok 2. o. Pazarlóan szegényes a megye költségvetése 3. o. Városházi Napló- Szolnok 5. o. PHARE-pályázaton nyert csaknem 6 millió forint segít­ségével éjszakai betegápoló szolgálatot szervez Salgótar­jánban a városi egészségügyi­szociális központ. A tervek sze­rint három szakképzett ápoló áll majd az egyedül élő idősek rendelkezésére hirtelen rosszul- lét, az egészségükben váratla­nul bekövetkező bármilyen vál­tozás esetén. Natnrexpo ’96 néven jövő év augusztus 15. és szeptember 8. között rendezik meg azt a nem­zetközi kiállítást és tudomá­nyos konferenciát, amely 1996 legjelentősebb magyarországi természet- és környezetvédelmi eseménye lesz. A Naturexpo ’96 több szempontból közelíti meg az ember és természet kapcsolatát. A szakkiállítással és szakmai fórummal párhuza­mosan a nagyközönséget vonzó szórakoztató rendezvényeket is tartanak. Határozatlan időre felfüg­geszti az Ipari és Kereske­delmi Minisztérium 1995. ok­tóber 12-től az étkezési búza (KTJ 9111013), a takarmány- búza (KTJ 9111012) és a búza- kenyérliszt (KTJ) 8413100) exportengedélyeinek kiadását. A korábban már kiadott, érvé­nyes exportengedélyeket a mi­nisztérium nem módosítja. Legalább 35 százalékos béremelést követel a jövő év elejétől az Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szak- szervezetének (EDDSZ) buda­pesti szervezete. A Népjóléti Minisztérium és az Egészség- biztosítási Önkormányzat nem vitatja ugyan a testület tegnapi nagygyűlésén megfogalmazott követelés jogosságát, de a szak­tárca csak 15 százalékos bér­emelésre lát lehetőséget. A Magyar Ellenállók és An­tifasiszták Szövetségében tegnap ünnepélyesen lezárult a második világháború befeje­zése és a fasizmus felett aratott győzelem 50. évfordulója al­kalmából szervezett rendezvé­nyek sorozata. A találkozón - a MEASZ tagjai mellett - részt vettek a Magyar Nemzeti El­lenállási Szövetség, valamint az orosz és az ukrán nagykövetség képviselői, akik hazájuk kitün­tetését adták át a Vörös Hadse­reggel együtt küzdött harco­soknak. Szolnokon fizetik a legtöbb, Tiszabőn a legkevesebb adót Míg 1994-ig az egyéni vállalkozások száma dinamikusan nőtt, az idei esztendő a fordulat évének tekinthető, hiszen egyre kevesebben választják szőkébb hazánkban a megélhetésnek ezt a formáját. A társas vállalkozások számának alakulása ezzel szemben lassú növe­kedést mutat. A vállalkozók mindenesetre még mindig nem szere­pelnek súlyukhoz mérten a közteherviselésben - hangzott el tegnap az APEH megyei igazgatóságának szolnoki sajtótájékoztatóján. A megyében ez év szeptembe­rében mintegy 31 ezer - ebből 7 ezer társas - vállalkozást regiszt­ráltak. A vállalkozók aránya a népességen belül tehát körülbe­lül 7 százalék, ez hasonló a nyu­gat-európai adatokhoz, az or­szágos átlagtól azonban elmarad - tájékoztatta elöljáróban a mé­diák képviselőit Söllei János igazgató. A vállalkozások alaku­lását és megszűnését figyelem­mel kísérve megállapította: az idén stabilizálódott ez a szféra. Az egyéni vállalkozók 11 százaléka, valamint 561 társas vállalkozás „elfelejtett” eleget tenni a tavalyi évről szóló beval­lási kötelezettségének, ezeket a lépéseket összesen 70 millió fo­rint bírsággal „honorálta” a me­gyei adóhatóság - tudatta a to­vábbiakban az APEH vezetője. Gazdasági trendekről szólva az igazgató részletesen elemezte a megyében működő vállalko­zások teljesítményét. Mint meg­tudtuk: nettó árbevételük tavaly 24,3 százalékkal nőtt az azt megelőző évhez képest, export­juk pedig 40%-kal bővült, mi­közben országosan „csupán” 28%-os növekedést számítottak a szakemberek. Az árbevétel, és különösen az export toplistáján azonban zömében külföldi tu­lajdonú társaságok szerepelnek. Szűkebb hazánk (egyéni és tár­sas) vállalkozásainak egyébként 55 százaléka gazdálkodott 1994- ben nyereségesen. Jövedelmezőségben a társas vállalkozásoknál számottevő a javulás, míg a „magánzóknál” valamelyest nőtt a veszteséges, és ötszörösére duzzadt a „nul­lára” futók száma. A társas vál­lalkozások távaly összesen 2,94 milliárd, míg az egyének 1,2 milliárd forint eredményt pro­dukáltak. A nyereséges egyéni vállalkozók átlagjövedelme 139 ezer forintra rúgott 1994-ben. (Folytatás a 3. oldalon) Martfűn is HTO-támogatást lehet igényelni Nem volt elbocsátás a martfűi általános iskolákban. A tanév­kezdésre megvoltak a személyi és a tárgyi feltételek. - Többek között ez volt a képviselő-testü­let tegnapi ülésének témája. Martfűn is meg kell oldani az önkormányzati patika magáno­sítását. A Lenin úti gyógyszer- tár épülete 2 millió forintot ér. A testület úgy döntött, hogy 20 százalékos engedménnyel megvételre kínálja a jelenlegi vezetőnek. Döntöttek a helyi autóbusz­közlekedés helyközivé minősí­téséről is. A járatok útvonala és indulási ideje változatlan, a menetjegy 2 forinttal drágább, de növekszenek a tanulók és a nyugdíjasok utazási kedvezmé­nyei. Délutánonként plusz egy járatpárt indítanak a Móricz Zsigmond úttól a városházáig és vissza. Döntöttek a HTO-támogatás- ról is. A fűtési idényre havi ezer-, illetve kétezer forintos utalványt lehet kérni, illetve egyszeri, nagyobb összegű tá­mogatást igényelhet az, aki a HTO-val biztosított fűtését gazdaságosabb módra akarja felváltani. A kérelmet október 30-i& a művelődési és népjóléti irodánál kell benyújtani. „Röghöz kötés”, modernizációval Magyarországon ideálisnak mondható modern társadalom talán valamikor a jövő században jöhet létre, de addig is cselekednünk kell, el kell indulnunk a modernizáció rögös útján, mert lemaradá­sunk még nagyobb lehet. Ebben nagy szerepe van a fejlett agrár- gazdaságnak - hangsúlyozta a Magyar Közgazdasági Társaság me­gyei szervezete jubileumi rendezvénysorozatának tegnapi vendége, dr. Orosz Sándor, a parlament mezőgazdasági bizottságának elnöke. A bizottsági elnök a szolnoki Techpika Házában tartott előadá­sában többek között hangsú­lyozta: neves közgazdászok hatá­rozottan állítják, hogy csak az le­het sikeres modernizációs prog­ram, amelyik az agrárgazdaság és a vidék modernizációjára tá­maszkodik. Magyarországon ez a megállapítás tökéletesen igaz. Alapvető, hogy a modernizá­ciós program az ország adottsága­ira és lehetőségeire épüljön. Ter­mészeti adottságok tekintetében jól állunk, hiszen bőven van me­zőgazdasági tevékenységre al­kalmas földterület, amely több lábon álló művelést tesz lehetővé. Emellett a magyar agrárértelmi­ség is nagyon jól képzett. Az adottságokhoz tartozik az is, hogy a történelmet és a ha­gyományokat nem lehet elfe­ledni. Hazánk történelme során főleg agrárország volt, s ebből következik, hogy falusias a vidék, s annak meghatározója az agrá- rium. Az agrárgazdaság fejlődése ugyanakkor azzal jár, hogy kike­rülnek emberek a közvetlen me­zőgazdasági tevékenységből. Alapvető érdek mégis, hogy ez a réteg is maradjon a faluban, s ezt a jó értelemben vett röghöz kötést gazdaságilag kell biztosítani. Dr. Orosz Sándor szerint a me­zőgazdasági alapanyag-termelés tulajdonviszonyaira az elaprózó- dottság, a használati és tulajdon- viszonyok gyökeres elválása jel­lemző, továbbá az, hogy ez a ter­melés monopolisztikus érdekek­től is átitatva, de mindenképpen a feldolgozás és forgalmazás szfé­rájától és tulajdonviszonyaitól függetlenül alakult ki. Jellemző rá az élelmiszer-ipari túlkoncentrá- ció kialakulása is. Az előadó szólt arról is, hogy nem jó, ha külföldi tulajdonolja a magyar földet, ám mégis fel kell állítani a teljes tiltás logikája he­lyett a korlátokkal megengedés lehetőségét, amikor is szigorú fel­tételek esetén juthat földhöz kül­földi személy. B. Gy. Ax. óriás jópofi pofi. Igencsak meglepődött Iván- csik Imre, a megyei közgyűlés elnöke, országgyűlési képviselő és ismert gombaszakértő, amikor tegnap kora reggel jelentkezett nála Kramer István szolnoki gombaszedő, hogy megkérdezze, ehető gombát talált-e a túrkevei határban. Az elnök irodájában fogadta a sze­rencsés gombaszedőt, akivel jó hírként közölte, hogy egy nagyon ritka méretű óriás pöfeteget zsákmányolt, ami ehető. Méreteiről csak annyit: a gomba kerülete 155 cm, súlya közel 10 kg, és egy negyvenfős család egyszeri ebédjéül szolgálhat. fotó: barna Magyar cégek a havannai vásáron Első, alkalommal magyar cégek is részt vesznek az október 29-én nyíló 13. havannai nemzetközi vá­sáron. A Tátrastart Bt. szervezésé­ben öt vállalat mutatja be termé­keit a karibi térség legrangosabb seregszemléjén azzal a céllal, hogy ebben az irányban is bővít­sék a piacot. Amint a szervezők az MTI munkatársának elmondták: erre jó esély kínálkozik, hiszen a kubai kormány gazdaságmegúju­lási törekvéseinek keretében a kül­földi cégek részére is előnyös le­hetőségeket kínál. Elviszi termé­keit Havannába a Tégla és Cserép­ipari Kft., és a Pietra Épületkerá­mia Rt. A Pest Megyei Kézműves Kamara orvosi műszereket, kerá­miákat, a Détári Konzervgyár tar­tósított élelmiszereket kínál, a Ko­rona Gombatenyésztési Egyesülés pedig nemcsak késztermékkel, szaporítóanyaggal, hanem a ter­melési technológiák átadási szán­dékával is jelentkezik. (MTI) Szolnok a sziklák városa? Mint ismeretes, Szolnok heggyel ugyan nem rendelkezik, de több helyen díszítik a Széchenyi-lakótelep szomszédságában, a Gyermekváros mellett az évek óta ottfelejtett óriási betontömbök, amelyek látványnak sem valami igézőek, de bal­esetveszélyesek is az ott játszó gyerekek számára. fotó: barna Egyenes út vezetett a tragédiához „Nem tudom, hány pofont kaptam, mire felálltam. Kimentem a konyhába, ő is utánam jött... Felvettem a kést a kenyér mel­lől. Veszekedtünk tovább, fenyegetett, közben fölényesen vi­gyorgott rám. Léptem előre még egyet, és belevágtam a kést... A gyerekek nézték a tévét a szobában... Valahogy így hangzott a párja haláláért felelősségre vont asz- szony bíróság előtt tett vallo­mása. Mint ahogyan az nyil­vánvalóvá vált, Ilona és József élete külön-külön sem volt si­keres. Attól kezdve azonban, hogy 1993 nyarán összekerül­tek, talán még rosszabbá vált a sorsuk. Jóllehet elsősorban ma­guk tehettek erről. Már a kezdetek sem sok jót jósoltak. A hat gyermekét ne­velő Ilona akkori élettársának akkoriban kellett börtönbe vo­nulnia, így hát kapóra is jött az előzetes letartóztatásából épp szabaduló József társasága. A bíróság előtt - tettéről őszintén - valló asszony szerint szépen indult az új emberrel való kapcsolata. Ittak ugyan mindketten, néha egy-egy po­fon is elcsattant, ezek az idők mégis szép emlékként marad­tak meg benne. Ha az idén júli­usban történteket tekintjük, bi­zonyára igaza is lehet. Persze addig is történt közöttük egy és más. A férfi egyre durvábban bánt a nővel, volt, hogy nagyon megverte. Ez egyszer majdnem véget is vetett viszonyuknak. Néhány heti távoliét után aztán nagy fogadkozások közepette visszafogadta őt asszonya. A terror persze ugyanúgy folyta­tódott, mint azelőtt. Az sem változtatott az elviselhetetlen helyzeten, hogy Ilona - ezúttal Józseftől - teherbe esett. A ha­lott gyermek megszülése után a gondjaiban magára maradt nő ismét az alkoholban talált me­nedéket. Ebben az állapotban közeledtek a végzetes nap felé. Az utolsó vitájuk szinte tör­vényszerűen tragédiába torkol­lott. Valami jelentéktelen dol­gon kaptak össze. Végül az asz- szony volt az, aki egy hirtelen ötlettől vezérelve a konyhában felkapta a kenyérvágáshoz használatos kést, és döfött. A szúrás olyan szerencsétlenül érte a férfit, hogy az percek múlva holtan rogyott össze. Az ügyészség emberöléssel vádolta Ilonát, aki nem is ta­gadta bűnösségét. A megyei bí­róság is e szerint állapította meg az asszony felelősségét, büntetésként öt év börtönt sza­bott ki. Az ítélet nem jogerős, a vádlott és védője enyhítésért fellebbezett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom