Új Néplap, 1995. szeptember (6. évfolyam, 205-230. szám)
1995-09-20 / 221. szám
Részletek a készülő nyugdíjtörvényről 2. o. Új kórházszerződéseket kötnek 2. o. Megvalósuló Tisza-tavi elképzelések 3. o. Jász-Nagykun-Szolnok megyei napilap VI. évfolyam, 221. szám 1995. szeptember 20., szerda Ara Ft 23 50 PÉNTEKEN " néplap JCYC HETI IV-, RÁDIÓ-, MOZIMŰSOROS PROGRAMAJÁNLATA Tiltakoznak A megyei közgyűlés egészségügyi, szociális és foglalkoztatásügyi bizottsága szeptember 14-i ülésén tájékozódott a megyében működő szülőotthonok finanszírozásának megszüntetésével kapcsolatos állami szándékról. A bizottság egyhangúlag meghozott állásfoglalásában tiltakozik a lakosság, az önkormányzatok érveit, érdekeit figyelmen kívül hagyó, rendkívüli gyorsasággal végrehajtani kívánt miniszteri döntés ellen. Az állásfoglalást eljuttatják Szabó György népjóléti miniszternek, az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak, és kérik a döntés felülvizsgálatát. Diákdemonstráció A Jászberényi Tanítóképző Főiskola diákjai is csatlakoznak a tandíj elleni tiltakozó megmozduláshoz. Szeptember 27-én Jászberényben felvonulnak, majd ezt követően a fővárosba utaznak, és részt vesznek az országos demonstráción. A jászberényi főiskolások véleménye az, hogy a tandíjat a kormány ne most, s ne ilyen módszerrel vezesse be. Egyetértenek azzal, hogy legyen tandíj, de 1996 februárjától. Befejeződtek A Nemzetközi Valutaalap és a magyar kormány közötti tárgyalások kedden befejeződtek. A valutaalap delegációja az államháztartási reformra vonatkozó elképzelésekkel, valamint a kormány hároméves gazdasági programjának céljaival általánosságban egyetértett. A tárgyalások nem zárultak le, azok a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank éves közgyűlésén, októberben folytatódnak. Két Lotti A 38. heti Két Lotti (33-ból 3- at) játékban a 3+3-asokra jutó, összesen nettó 59 millió 612 ezer 53 forint tovább halmozódik a 6-os nyerőosztályban. A háromtalálatosok 35 372, a 2 találatosok 409 forintot érnek. A nyerőszámok: 1,41, 51, és 4,24, 46. Gondozóotthont avattak Abonyban Értelmi fogyatékosok ötven férőhellyel bővített otthonát adják át ma délelőtt ünnepélyes formában Abonyban, a Nagykőrösi út 10. szám alatt. A Pest Megyei Önkormányzat tulajdonában lévő, korábban hetven férőhelyes intézmény bővítése és berendezése 64 millió forintba került. Az összeg egy részét - negyven százalékát - állami céltámogatásként kápta az önkormányzat. Mint Lovass László, a Pest Megyei Önkormányzati Hivatal főtanácsosa érdeklődésünkre elmondta: a bővítés a Premiterv Kft. tervei alapján a Bau-Vertikál Kft. kivitelezésében készült el. A férőhelyek gyarapodása mellett komfortosabb lett az otthon, többek között betegszobával, társalgóval és foglalkoztatóval. Javultak az ott dolgozók munkakörülményei is, miután nővérszoba és öltöző áll rendelkezésükre. A kunszentmártoni Veress János Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet számára a város megvette a felszámolásra került Uniszöv műhelyeit. A „lerobbant” csarnokokat pályázati pénzből, saját munkával hozták helyre az intézmény tanulói, és most már jó körülmények között gyakorolják választott szakmájuk fogásait. Felvételünk a mezőgazdaságigép-szerelőket örökítette meg. fotó: mészáros Szoftverkezelők tanévnyitója Az Országos Képzési Jegyzék ajánlása alapján szoftverkezelői képzés indult a tiszafüredi Kossuth Lajos Gimnáziumban. A minap megtartott tanévnyitó után harminc nappali tagozatos felnőtt diák kezdte el egyéves tanulmányait, segítve ezzel a már főiskolai képzést is bonyolító, két számítástechnikai szaktanterem jobb kihasználását. A középiskolai érettségi bizonyítvánnyal rendelkező tanulók 630 órában szakmai alaptantárgyakat tanulnak, 490 órában pedig gyakorlati foglalkozásokon vesznek részt. Az egy év eltelte után a sikeres vizsgázók szoftverkezelői szakmunkás-bizonyítványt kapnak. A tiszafüredi gimnázium ezzel az új képzéssel a térségi foglalkoztatási gondokon is igyekszik enyhíteni. Ezen szándékukat erősíti az is, hogy az első szakmához jutóknak tandíjmentes ez a speciális képzés. Lottólázban a megye Nem valószínű, hogy létezik olyan ember, akinek ne fordult volna meg fejében, hogy mi lenne ha... ő nyerné meg az ötöst. Ennek az esélye ugyan megvan, de az a fránya sorsológép - mondják sokan - megvicceli a játékos kedvű, önkéntes adózókat. Ennek viszont nincs sok köze a nyeretlenségi sorozathoz. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy 1957-58 között volt az eddigi lottótörténelem legnagyobb sikertelenségi sorozata, amikor 37 héten keresztül halmozódott a nyereményalap, pedig akkor még kézi húzás volt. Igaz, a maximális nyeremény a fél százalékát sem tette ki a jelenleginek. Az elmúlt héten országosan 9 millió 200 ezer, megyénkben pedig 524 ezer lottószelvényt áhítottak ki. A játékkedv fokozódását jól érzékelteti, hogy a totónál az utóbbi egy hónap alatt 3,6 százalékos volt a növekedés, a 6-os lottóból viszont 20,3 százalékkal, az 5-ös lottóból pedig 75 százalékkal több szelvényt adtak el. A telitalálat 19 héttel ezelőtt 245 milliót hozott valakinek a konyhájára. Ennél többnek, 275 milliónak 1974-ben örülhetett valaki. Ezen héten a tét 490 millió. Valószínűsíthető, mi leszünk a világ egyetlen olyan országa, ahol az összlakosság számát megközelíti, ha meg nem haladja a vásárolt szelvények száma, s elérhetjük, azt is - mint ahogy megtudtuk Paczolay Sándortól, a Szerencsejáték Rt. debreceni területi igazgatójától -, hogy a szelvényekből egy hét alatt befolyt, kis híján 500 millió forintot szerencsés esetben valakinek ki is fizetik. Néptáncosok fesztiválja Szolnokon Október 22-én és 23-án országos néptáncfesztiválnak ad otthont Szolnok, ahol immár tizenhetedik alkalommal találkozhatnak a hazai amatőr együttesek. Az ország egyik legrangosabb táncos seregszemléjén fellép többek között a Bartók, a Bodrog, a Nógrád, a Nyírség, a Szeged, a Zala, a Vidróczki, míg a nemzetiségiek közül a délszláv Tanac Táncegyüttes. Megyénket a Jászsági Népi Együttes és a Tisza Táncegyüttes képviseli majd. A bemutatandó produkcióknál követelmény az újdonság, a zsűri pedig külön-külön értékeli az előadást, a koreográfiát, a zenét és a szólótáncot. Díjakat öt kategóriában osztanak ki az első három helyezettnek. A rendezési költségekhez Szolnok önkormányzata 800 ezer, míg a kultuszminisztérium 300 ezer forinttal járul hozzá. Függetlenül attól, hogy a résztvevők nevezési díjat fizetnek és fedezik tartózkodási költségeiket, még mintegy félmillió forint hiányzik a lebonyolításhoz. A méteres csukától az apró keszegig Halpusztulás a Zagyván Ha méreteiben és turisztikai vonzatúban nem is akkora az a Jászberény körüli halpusztulás, amelyről hírt kaptunk, mint az idei balatoni angolnapusztulás, mégis feltétlenül figyelmet érdemel. Hiszen bármennyi és bármilyen fajtájú hal is pusztul el, mindenképpen azt jelzi, hogy valami baj van az élővízzel. Többen is betelefonáltak szerkesztőségünkbe, hogy péntek este-szombat reggel óta egyre több döglött halat látnak a Zagyva jászberényi szakaszán főleg horgászok, de olyanok is, akiket - mint például a mezőgazdasági dolgozókat - a munkájuk a folyó mellé szólított. Mint elmondták, megdöbbentő látvány volt, amint a sok-sok, hassal felfelé fordult hal élettelenül sodródott a folyón lefelé vagy éppen az utolsókat „csapta” - s ezeken kívül is rengeteg olyan hal volt, amelyik a víz színére feljőve pipált, azaz oxigénért „kapkodott". Mint megtudtuk, a pusztulás nem volt fajspecifikus, egyaránt találtak méteres csukákat, nagy pontyokat, kisebb méretű harcsákat, keszegeket és egyéb kishalakat is. Elmondták azt is, hogy ezek a pusztulófélben lévő egyedek könnyű zsákmányt jelentettek a folyó mellé sereglett „orvhalászoknak”, akik a döglött halak közül is sokat hazavittek. Érdeklődésünkre a horgászszövetségben megerősítették a hírt, mely szerint Jászberény környékén valóban nagymérvű halpusztulás volt, s ilyet Jászteleknél is észleltek, de már kisebb mértékben. A Közép-Tisza Vidéki Környezetvédelmi Felügyelőségre tegnap reggel érkezett bejelentés a halpusztulásról, s szakembereik azonnal a helyszínre siettek felülvizsgálatra, szemrevételezésre és vízmintavételre. A halpusztulás okát egyelőre csak találgatni lehet - egyesek nem zárják ki a környékbeli, • esetleg fentebbi, hatvani gyárak „hatását” sem -, ám a pontos vizsgálatokra várni kell. Nem akarta, mégis a halálát okozta Sajnos a szórakozás esetenként olyan eseményekbe torkollik, amelyeket utólag, bármennyire is szeretnék, mégsem lehet meg nem történtté tenni. Az utóbbi időben több olyan kisebb, egészen jelentéktelennek tűnő kocsmai „párbaj" vezetett igen súlyos következményekhez, ahol igazából maga a „győztes” sem kívánta „ellenfele” vesztét. Az elmúlt év végén Zagyvarékason egy italboltban történt lökdösődés során vesztette kis híján életét egy vendég, ez év tavaszán pedig Tiszaföldváron szenvedett - majdnem végzetessé váló - koponyaalapi törést egy hanyatt lökött ember. Az indulatok Túrkevén a Damjanich úton lévő palackozott italok boltjának környékét sem kerülték el a közelmúltban. Szeptember másodikén este a helybéliek közül bizonyára még sokan elképzelhetetlennek tartották volna azt, hogy a két ember rövidesen egy mondvacsinált pletyka miatt egymásnak ugorjon. Azt pláne hitetlenkedve fogadták volna, hogy az egyik, igaz, szándékán felül, de a másik halálát okozza. A 34 éves Tibor azon az estén a szeszt árusító boltnál találkozott össze a nála jóval idősebb Mihállyal. Kapóra jött az alkalom, a fiatalabbik rákérdezett arra a szóbeszédre, amit állítólag a 74 éves ismerőse terjesztett róla. Bár az idegenek számára is kevésbé volt hihető a dolog, arra mégis alkalmas volt, hogy a két ember között haragot ébresszen. Kimentek az üzletből, s rosszat sejtve pillanatok múlva csak egyikőjük, Tibor ment vissza. Társának, aki immár eszmév letlenül feküdt a bolt előtti járdán, vizet kért. A fején vérző sérültet az ügyeletes orvos nyomban kórházba utalta. Mivel az idős embert nem tudták kihallgatni, csak Tibort kérdezhették a történtek felől. Másnap életveszélyt okozó testi sértés gyanúja miatt hallgatták ki. A jegyzőkönyv tanúsága szerint egyáltalán nem akarta rágalmazója vesztét. Mindössze annak - a leírtak szerint komolytalannak ígérkező - támadását akarta elhárítani, és e közben történt a baj: Mihály olyan szerencsétlenül esett hátra, hogy a feje nagy koppanással zuhant a betonra. Míg a korábbi két esetben az orvosi segítségnek köszönhetően még lehetett mit tenni, a túrkevei dráma sajnos visszavonhatatlan következményekkel járt: Mihály, a kocsmai nézeteltérés áldozata néhány nap múlva belehalt sérülésébe. A termés messze elmarad a várakozásoktól A kukorica idén nem hoz pénzt Az idei esztendő egyáltalán nem kedvezett a megyében a kukoricának. A betakarítás megkezdődött, s az eddigi tapasztalatok bizony siralmasak. A becslések szerint mintegy 3,1 tonnás hektáronkénti átlagtermésre lehet számítani, ami egyet jelent azzal, hogy ebben az évben a kultúra nem fog jövedelmet hozni. Kukorica nélkül viszont nincs állattenyésztés, ezért az is valószínű, hogy a kevesebb jószág takarmányozásához más megyékből is kell hozni tengerit. A megnövekedett felvásárlási árak pedig előrevetítik az újabb húsáremelés lehetőségét. Ez évben a tavalyinál kisebb területen, negyvenkilencezer hektáron vetettek kukoricát szűkebb pátriánk gazdálkodói. Különösen a szövetkezetek, társas vállalkozások ódzkodtak a növénytől, hiszen az utóbbi időben termesztése inkább kudarccal, mintsem sikerrel járt volna. A kistermelők, egyéni gazdák ezzel szemben nem a várható jövedelmezőséget nézték, amikor 31 ezer hektáron vetették el a tengerit, hanem az állatállományuk takarmányszükségletének biztosítása volt a fő szempont. Ez persze azt is jelenti, hogy a kistermelők kukoricája nem képez piaci árualapot, legfeljebb egymás között cserél majd gazdát a termény. A szemes kukoricaként vetett terület egyötödét már lesilózták a termelők, a rossz termékenyülés miatt ugyanis sok ezer hektáron elmaradt a csőképződés. Ami a várható termést illeti, a szövetkezeteknél és társas vállalkozásoknál 4,5-4,6 tonnás, míg a magángazdaságokban 2,5 tonnás átlaghozammal lehet kalkulálni - tudtuk meg az FM megyei hivatalában. A szóródás természetesen jelentős, hiszen 5 mázsás eredmény éppúgy előfordul, mint 80 mázsás hozam. Összességében 122 ezer tonna szemeskukorica-termés várható a megyében, jóval kevesebb, mint tavaly. Ez pedig előrevetíti azt, hogy a lecsökkent állatlétszám ellátására máshonnan is kell takarmánynak valót behozni, ami nyilvánvalóan megnöveli a költségeket. Az is biztos, hogy - 31 mázsás megyei átlagterméssel kalkulálva - az idén a kukorica nem hoz nyereséget, habár az árak emelkednek. (Folytatás a 3. oldalon)
