Új Néplap, 1995. szeptember (6. évfolyam, 205-230. szám)
1995-09-12 / 214. (213.) szám
a w wwk J&L ÁJ» j3Lí wLá Mi lesz veled, személyi szám? 2. o. A TIT az évadkezdés lázában 3. o. Kié lesz Szolnokon a városi televízió? 3. o. Új katolikus pap érkezett Tószegre 5. o. Akció a tiszta Tisza-tóért 5. o. Ma 15 óráig feladja, holnap olvashatja: Új beosztásban Október 1 -jétől új beosztásban dolgozik lapunk főszerkesztője, Hajnal József, aki megnyerte a Magyar Rádió miskolci stúdiójának vezetői beosztására kiírt pályázatot. Utódjának kinevezéséről később történik intézkedés. A gyermekek jogai Budapest. A gyermekeknek joguk van a saját életkoruknak megfelelő életvitelhez. Ebbe nem fér bele az a napi többórás fizikai tehertétel, amit a hajnali felkelések, a hosszú utazások és a nagy létszámú osztályok jelentenek - hangsúlyozta Szöllősi Istvánná, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) főtitkára tegnap a gyermekek világnapja alkalmából tartott sajtótájékoztatón, a budapesti Fáklya Klubban. Az utóbbi idők kormányzati, illetve önkormányzati intézkedései elsősorban a gyermekeket sújtják - fogalmazott Sári Lajos, a PSZ elnöke, a Gyermekérdekek Magyarországi Fórumának társelnöke. Pénzkonferencia Salgóbánya. A Magyar Posta elsőként a bank- és pénzforgalomban szeretné bevezetni az úgynevezett front officerendszert, amely a jelenlegi 24—48 órás átfutási időt néhány órára csökkenthetné. A többi között erről a programról, illetve általában a pénzforgalom számítógépes támogatásáról cserélnek eszmét a VI. banki és pénzforgalmi konferencia résztvevői a salgóbányai Medves Hotelben hétfőtől péntekig. Lottónyeremények Az 5/90-es lottón nem volt öttalálatos szelvény. Négytalálatos 114 akadt, nyereményük egyenként 267 443 forint. A hármasokra 2844 forintot, a kettesekre 202 forintot fizetnek. A következő hétre átvitt nettó halmozódó öttalálatos nyereményösszeg 410 890 468 forint. A 6/45-ös lottón nem volt hattalálatos szelvény. A 2 darab 5+1 találatos szelvényre egyenként 1 771 215 forintot fizetnek. Öttalálatos 25 volt, nyereményük egyenként 141 697 forint. A négyesekre 1977 forintot, a hármasokra 355 forintot fizetnek. A következő hétre átvitt nettó halmozódó hattalálatos nyereményösszeg 12 398 503 forint. A dzsókeren egy telitalálatos volt, nyereménye 8 537 630 forint. Ausztria Lottó A Lottó Unió Kft. tájékoztatása szerint a 36. játékhét nyereményei - a 20 százalék jövedelemadó levonása után - a következők: a hat darab 6 találatosra, egyenként 1 947 816; az öt darab 5+1 találatosra 779 126; a 270 darab 5 találatosra 21 642; a 13 235 darab 4 találatosra 588; a 239 050 darab 3 találatosra 40 schillinget fizetnek. A 2 darab dzsókerre, egyenként 1 723 896 schillinget fizetnek. Ismét eredeti szépségében pompázik Szolnok egyik legszebb épülete, a hajdani Kádár cukrászda. A Hajlék Kft. kivitelezésében felújított épület földszintjén rövidesen ismét cukrászda nyílik, amelyet a Kauri Kft. üzemeltet. Már csak apróbb simítások vannak hátra a külső homlokzaton. fotó: mészáros Telt ház a Szigligeti Színházban Sikeresnek ígérkezik a szezon A napokban indította el a Szigligeti Színház a huszonhatodik bérlettípust, amely szerda estére szól, és Básti-bérlet a neve. Erre azért volt szükség, mert a jelentkező igényeket már nem tudták kielégíteni. Az elmúlt évadban huszonegy bérlettípus volt - tudtuk meg Vass Lajos menedzser-igazgatótól. A most kezdődő évadra eredetileg 25 bérlettípust terveztek. A 25., a Gózon-bérlet is újdonság volt már, azonban úgy tűnik, hogy ennyi nem elég. Olyan nagy az érdeklődés a színház előadásai iránt, hogy várhatóan 27 bérlettípussal dolgoznak majd. Bérleteket egyébként október közepéig szoktak árulni. Általában nem illik a bérleteket százszázalékosan eladni, vagyis minden bérletes előadásnál szoktak hagyni üres helyeket, ha valaki esetleg jeggyel szeretne bemenni. Most azonban „telt ház” van, esetleg az erkély utolsó sorában maradt néhány „eladatlan” szék. Várhatóan minden bérlettípusnál élni kell azzal a lehetőséggel, hogy pótszékeket raknak be az egyébként 461 nézőt befogadó nézőtérre. A közönség érdeklődésének titka rendkívül egyszerű -jó darabokban híres színészek játszanak, és lesznek szakmai kuriózumok is. Schwajda Miatyánkját például nemcsak Szolnokon, hanem a pesti Játékszínben is játsszák. A bérletes előadások között szerepel a „Rómeó és Júlia”, az „Osztrigás Mici”, a „West Side Story”, a „Hermelin” a „Leányvásár”. Különlegességnek ígérkezik az „Oliver” című musical is és „A nyár” című költői játék. A tervek szerint a bérletes előadásokon kívül minden darabból öt bérletszüneti előadást is szeretnének tartani. Erről most folynak az egyeztetések. Az előadások „táblája”, beosztása októberre elkészül. Továbbra is lehetőség van arra, hogy a bérletszüneti előadásokra előjegyzést vegyenek fel - előtte egy hónappal már lehet ilyen igénnyel fordulni a szervezőirodához. Konferencia a tanulásért Hogyan lehet tanulásra ösztönözni az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezőket? - Erre a kérdésre keresi a választ a Jász-Nagykun- Szolnok Megyei Művelődési és Ifjúsági Szolgálat és a Nyitott Képzések Egyesület rendezésében az a nemzetközi ifjúsági és felnőttképzési konferencia, amelyen a világ és hazánk különböző régióiban működő felsőoktatási intézmények - kormányzati és nem kormányzati szervek - tagjai és munkatársai vesznek részt szeptember 23-27. között Szolnokon. A hiányos képzettség, hiányos motiváció címet viselő angol-magyar nyelvű konferencia többek között olyan kérdésekkel foglalkozik, mint hogy megnyerhetők-e az alacsony képzettségűek tudásuk rendszeres fejlesztésére; milyen készségek és képességek fejlesztésére van szükség a hiányos képzettségűeknél; mit kell tenni az iskolai alapképzésben, hogy javuljon a szint. A magyar helyzet felvázolására dr. Benedek András munkaügyi államtitkárt, valamint dr. Csorna Gyulát, az Országos Közoktatási Intézet Fejlesztési Központjának igazgatóját kérték fel a szervezők. Regionális tanácskozás Szolnokon Hét megyéből az Alföldért Az Alföld helye a modernizációs programban címmel regionális konferenciát tartanak szeptember 15-én Szolnokon Szabolcs-Szatmár-Beregtől Csongrádig, hét érintett megye képviselőinek részvételével. A konferencia előzménye, hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda Modernizációs Programirodája elkészítette a „Magyarország az új Európában” című anyagot, és ezt, a kormány-előterjesztést megelőzően, széles körű társadalmi és szakmai vitára bocsátotta. A vita megszervezésére és a vélemények összegyűjtésére a programiroda a MTESZ megyei szervezeteit kérte fel. Pelikán Lajos, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei MTESZ ügyvezetője ezzel kapcsolatban elmondta: hat alföldi megye MTESZ-szervezetei már előzetesen is segítséget nyújtottak az anyag összeállításához a Nagyalföld-tanulmány benyújtásával. A programtervezetet az elmúlt időszakban valamennyi megye szakmai, társadalmi és civil szervezetei megtárgyalták, ezek összegzését a szolnoki fórumon végzik el, külön kiemelve az Alföld-régió érdekeit. A modernizációs programot egyébként az országban több területen folyó viták megállapításai alapján véglegesítik, és a tervek szerint még az idén az Országgyűlés elé kerül. A TIT az évadkezdés lázában Nagy a jövés-menés a Jász- Nagykun-Szolnok Megyei Tudományos Ismeretterjesztő Társaság, azaz a TIT szolnoki irodáiban. Az ősz kezdete hagyományosan az új szezon szervezésének ideje is. Mint azt Nyáry László elnöktől megtudtuk, a szervezetnek a megyében több mint 700 tagja van, akik tagdíjat fizetnek, ám ez az összeg a működés költségeinek csak egy töredékét fedezi. Ugyanezt mondhatjuk el az 1,3 milliós állami támogatásról is. A megyei TIT gyakorlatilag önfenntartó, azaz bevételeiből fedezi kiadásait, ami az oktatás, művelődés területén mindenképpen figyelemre méltó teljesítmény. A TIT tevékenységének hagyományos területe a nyelvoktatás. Mellesleg a megyében bevételeinek mintegy a negyede innen származik. Kelet-Magyarországon két olyan vállalkozási körben működtetett nyelviskola van, amely rendelkezik a Nyelviskolák Kamarája Egyesület által adományozott „Minősített nyelviskola” címmel, az egyik a TIT szolnoki nyelviskolája, másik Kecskeméten működik. Ez folyamatosan ellenőrzött magas szakmai színvonalat garantál, de a színvonalas, hatékony oktatás ma már alapvető igény. Vége a hobbi-nyelvtanulás időszakának, aki beiratkozik, kifizeti tandíjat, az általában meg is akarja tanulni a nyelvet, mert erre érdekei szorítják. Legnépszerűbb nyelv a német és az angol, de ha összejön elég érdeklődő, lehet francia, olasz, spanyol, orosz nyelvet is tanulni. Németből és angolból a nyelvvizsga is lebonyolítható helyben. A megyében az országos átlagnál kisebb a nyelveket beszélők aránya, az oktatás iránt tehát bőven van igény, ezt bizoiiyítja, hogy a TIT a megyeszékhelyen kívül is megszervezi nyelvtanfolyamait több városban, így például Jászberényben, Tiszafüreden, Kisújszálláson. A könyvellátást a szervezet saját szolnoki könyvesboltja segíti, ahol igen sok nyelvkönyv, munkafüzet, szótár s egyéb segédeszköz is kapható. A TIT tevékenységének másik jelentős területe a számítástechnikai oktatás, amelyet nagyrészt német segítséggel alapoztak meg. A Német Népfőiskolái Szövetség reutlingeni szervezetével kialakult jó kapcsolatok eredményeképp jutott a megyei szervezet 13 számítógéphez 1993-ban, s ez alapozta meg a képzést, amelyet a Gábor Dénes Műszaki Informatikai Főiskola segít, konzultációs központként. Évente 100-120 érdeklődő ismerkedik meg itt a számítástechnikával különböző színvonalon, betartva az „egy gép egy (Folytatás a 3. oldalon) Változás a szolnoki rádió élén A Magyar Rádió vezetése pályázatot írt ki a vidéki körzeti szerkesztőségeiben lévő stúdióvezetői poszt betöltésére. Az MR szolnoki stúdiója tegnap került sorra, azaz az írásban egyszer már jelentkező pályázókat szóban is meghallgatták. Mint Merza Jenő, a körzeti és nemzetiségi adások főszerkesztője az Űj Néplap érdeklődésére elmondta: számára a pályamunkákat elbíráló bizottság Szőke György kinevezését javasolta, és ő ezt elfogadta. Az új stúdióvezető október 1-jétől tevékenykedhet e beosztásban Szolnokon. A helyre egyébként négyen pályáztak, köztük a volt vezető is. A többi nevet, miután ők nem kértek nyilvánosságot, titokban tartják. A volt vezető vezető-szerkesztői beosztásban rádiózhat tovább. Szőke György ismert személyisége a szolnoki újságírótársadalomnak. A megyében az Új Néplap elődjénél, a Szolnok Megyei Néplapnál hosszabb ideig dolgozott, majd onnan az MR Szolnok stábjához került. A rádiótól távozva a Telegráf című Szolnok és városkörnyéki hetilap főszerkesztője lett, és az volt egészen az orgánum megszűnéséig. A vezetőváltás apropóján megkérdeztük Merza Jenőt, hogy az idei év elején egy szolnoki sajtótájékoztatón beharangozott adásidő-növelés mikorra várható. A főszerkesztő elmondta: a hosszabb adás változatlanul napirenden van, ezzel az elképzeléssel az új stúdióvezető is foglalkozott pályamunkájában. Noha pontos dátumot még nem tud, a közeljövőben mindenképpen lesz érdemi változás. A megye lakosságának kétharmada városlakó Az országos tendenciákhoz hasonlóan tovább csökken a megye népessége, ugyanakkor a városok lakossága nő. Az idei év első napján 422 ezer 838 lelket számláltak szűkebb hazánkban, ebből 273 ezer 534-en mondhatták el magukról, hogy városlakók. Jelenleg egy megyei jogú városi, 14 városi és 63 községi önkormányzat tevékenykedik szűkebb hazánkban - derül ki a KSH megyei igazgatóságának tájékoztatójából. A megye településhálózatában az utóbbi években jelentős átrendeződés következett be. Míg 1985-ben még közepes nagyságú város volt a megyében Szolnok és Jászberény, addig 1990-től már csak Szolnok lélekszáma haladja meg a 30 ezer főt, Jászberény - népességvesztése miatt - középvárosból kisvárossá vált. Mezőtúron hasonló népességfogyás zajlott le, s ma már a város lélekszáma nem éri el a húszezret. A 10 és 20 ezer közötti lélekszámú városok száma viszont 15 év alatt megháromszorozódott, hisz több nagyközséget várossá avattak. Korábban a megyében szinte elképzelhetetlen lett volna a 10 ezer lakos alatti lélekszámú város, ma viszont már ötöt számlálhatunk. 10-20 ezer embernek ad otthont hat városunk, 20-30 ezer lakosú településünk pedig három van. Ä községek összetétele sajátosan alakult, a korábbi 13 nagy lélekszámú faluból ma már csak három - Jászladány, Fegyvernek és Újszász - maradt. A középfalvak száma öszszességében nem változott, az aprófalvaknál ugyanakkor két és félszeres növekedés következett be az elmúlt 15 év alatt. Kis faluból aprófaluvá vált például Jászágó, Kétpó, Mesterszállás, Nagyrév, Szászberek és Tiszaug. Másfél évtized alatt városaink népessége együttesen egyharmadával nőtt, a községeké viszont 38 százalékkal csökkent. A városok közül csak Szolnok és Martfű lakossága növekedett 4, illetve 10 százalékkal. A középfalvak közül Rákóczifalván, Tószegen és Zagyvarékason nőtt a lakosság, Szajolban pedig stagnált. A kisközségek lélekszáma másfél évtized alatt 13 százalékkal csökkent, csupán Cserkeszőlőn és Rákócziújfaluban laknak többen, mint 1980-ban. Az aprófalvak közül leginkább, egyharmad körül, Jászágó, Mezőhék és Nagyrév lakossága fogyott.
