Új Néplap, 1995. szeptember (6. évfolyam, 205-230. szám)
1995-09-08 / 210. szám
1995. szeptember 8., péntek Megyeházi Napló 5. oldal A megyei önkormányzat konyhája 1988-ban költözött át az új épület földszintjére, jelenleg ugyan 300 adagot főznek, de á kapacitásuk 500-ra elegendő. Más intézményekből is járnak át ebédelni, mint például a bíróság, az ügyészség, a munkaügyi központ és az APEH dolgozói. Elvitelre is van lehetőség, ezzel nyolcvanan élnek. fotó: mészáros Komoly érdeklődés megyénk iránt ' Szolnokra várják a flamand kormányfőt Tíz évvel ezelőtt jött létre az Európai Régiók Közgyűlése (ERK), amely eredetileg nyugat-európai kezdeményezés volt,/majd idővel a keleti régiók országaiból is csatlakoztak hozzájuk. Ma az Európai Régiók Közgyűlésének több mint 501 tagja van. Hazánkból majdnem minden megye tagja a szervezetnek, így megyénk is, amely 1992-ben csatlakozott ehhez a regionális együttműködéshez. Augusztus végén-szeptember elején Finnországban, Turkuban volt a Kelet és a Nyugat közötti gazdasági együttműködéssel foglalkozó bizottság ülése, melyen részt vett Elek Sándor, a megyei közgyűlés MSZP frakcióvezetője. A bizottság ez évi utolsó ülésén az egyik központi témát az úgynevezett Centurio program 2. kiadásának az elfogadása jelentette. A program lényege, hogy az ERK mint szervezet szeretne egy olyan képzési és továbbképzési folyamatot megvalósítani, amely a régiókhoz tartozó területeknek egy olyanfajta szemináriumot szervez, amely az állam-, illetve a közigazgatás területén próbálja képezni az embereket. Jövőre Budapesten lenne egy nyári Elek Sándor: - Rendkívül fontos, hogy minél többfelé bemutatkozzunk fotó: k. É. egyetem az Európai Régiók Közgyűlése szervezésében, ezt a célt szolgálandó.- Az ilyen fórumok egyébként olyan kapcsolatteremtési lehetőséget biztosítanak - hangsúlyozta Elek Sándor -, amelyekhez egyébként nem lehetne hozzájutni. Megbízást kaptam a megyei közgyűléstől, hogy tárgyaljaik a bizottság elnökével, Luc van den Brande flamand miniszterelnökkel a célból, hogy Flandriával is alakítsunk ki kapcsolatrendszert, ajánljuk fel számukra azokat a gazdasági lehetőségeket, amelyek megyénkben kínálkoznak, tehát hozzuk ide őket, ismerjenek meg minket és viszont. A frakcióvezető hivatalos meghívást adott áfa kormányfőnek az október 2-6. között Szolnokon megrendezendő vállalkozásfejlesztési napokra, s felkérte, hogy tartson előadást megyei vállalkozók számára arról, hogy az Európai Régiók Közgyűlése milyen lehetőséget biztosít a vállalkozásbeli kapcsolatok fejlesztésére. Az egyébként legnagyobb létszámú magyar küldöttség iránt igen nagy volt az érdeklődés. Az ott lévő svéd és német régió küldötteivel is nagyon értékes beszélgetést folytatott Elek Sándor, akik szintén azt keresték, hogy Kelet-Európa félé hol tudnának nyitni. B.Gy. Kisújszállási dalosok Portugáliában A Szolnoki Szimfonikus Zenekar után újabb felfedezők indultak útnak megyénkből az Ibériai-félszigetre. Ezúttal a kisújszállási Phoenix Városi Vegyes Karnak is sikerült meghódítani a perzselő nyárutóban a portugál szíveket. Klasszikus és a magyar kórusmuzsika remekművei csendültek fel Lisszabon és Porto között az olaj- és pálmafákkal, örökzöld tölgyekkel és eukaliptuszokkal tűzdelt Ribatejo tartományban adott nagy sikerű hangversenyeken, Vájná Katalin vezényletével. De vegyük sorjában. A három és fél ezer km-es út során Nizza, majd az Atlanti óceán partjánál, a Pireneusok lábánál fekvő kis baszk falu, Arbonne plébánosának vendégszeretetét élvezve a spanyolországi Salamanca volt az első állomás, ahol a város központjában lévő barokk stílusban épült főtéren a Plaza de Mayoron hallhatták sokan a kisújszállásiak színes dalcsokrát. Ezután már az úticél, Tomar következett. A Tejo folyó melletti kisváros - amelyet a Templomos Lovagok fővárosának is hívnak - gyönyörű várkastélyával, gótikus templomaival, reneszánsz kolostoraival méltán érdemelte ki, hogy az UNESCO a világörökségek között tartsa számon. Hängula-A Phoenix fellépését mindenütt nagy siker kísérte tos, középkort idéző kis utcái vakítóan fehér házainak falaival, festett kis kerámialapokkal díszítve, leander- és rózsalugasokkal, lenyűgözik az odalátogatókat. Vendéglátónk, a tornán Canto Firme Kórus a négy nap alatt színes programot szervezett a kisújszállási kórusnak. Kirándulások a nazarei tengerparton, a híres zarándokhelyre Fatima szentélyébe, az alcolbaca-i cisztercita és a batalhai kolostor megcsodálása után a koronát a lisszaboni városnézés, közte is a híres beléni Jeronimus kolostor megtekintése koronázta meg. A salvaterrai és a Ponte 'de Sor-i templomokban adott koncertek során a közönség szűnni nem akaró tapssal jutalmazta a Phoenix kórust. Mivel a kórustagok családoknál voltak elszállásolva, így alkalom nyílt a jó portói bor mellett a régió ízeinek megismerésére is. Igazi búcsú volt a tomari S. Francisco Kolostorban adott közös hangverseny a Cantofirme Kórussal, mely után így köszöntek el egymástól: Até lista! azaz a közeli viszontlátásra Kisújszálláson.-Báli-Otthonfalu tanulmányterve készült Az élet, a munka és a tanulás színhelyéül szolgáló, úgynevezett otthonfalu tanulmánytervét készítette el Szinyei Béla, a megyei önkormányzat főépítésze. A tanulmányterv szándékai szerint lehetőséget vázol az otthontalanoknak önálló lakás megteremtésére. Emellett kialakít egy olyan központot is, ahol közös tevékenységeket - oktatás és továbbképzés - folytathatnak azok, akik segítséget igényelnek a nehéz helyzetükből való kilábalásra. A tanulmányterv Kállai Katalin kisebbségi előadó és Romhányi László, a Humán Szolgáltató Központ munkatársa ötleteinek, elképzeléseinek felhasználásával született. Az elgondolások szerint életteret, esetleg egy „élő skanzent” kívánnak létrehozni az arra vállalkozó munkanélküliek, otthontalanok vagy kisebbségi helyzetben lévők számára. E közösségszerveződés létrehozhatja a cigány-magyar együttélés példáit is. A tervet mintának szánják a települési önkormányzatok számára, számítva megértő támogatásukra. A tervezet elsősorban lakást és a lakással együtt a telken belül kialakított kisipari munkahelyet, valamint oktatási, kulturális központot tartalmaz. Ez utóbbinál olyan közösségi házra gondolnak, ahol lakodalom vagy más együttes program lebonyolítható száz ember részvételével. Az előadások, tanfolyamok kisebb előadótermeket igényelnek. A telkeken belül kialakítható az állattartás és a kert, vagyis megalapozhatók a létfeltételek. A tervezett átlagos teleknagyság 800 négyzetméter. A lakások alapterülete - 50-60 négyzetméter - biztosítja a legalapvetőbb funkciókat; lakószoba, egy vagy két hálószoba, konyha, kamra, mosdóhelyiség és WC. A területigény 3-3,5 hektár, mely a lakásokon kívül az oktatási központot és a kiegészítő területeket (vályogvetés, szérűskert, fóliatelep) is magába foglalja. A terület alapközműigénye vezetékes víz- és villanyellátás. A telkek kialakításának folytatásával az otthonfalu tovább bővíthető. Az oktatási programba sok hagyományos és modem tevékenység bekerülhet, így a gazdaaszszonyképzés, a tésztakészítés, a kosárfonás és a teknővájás. A hagyományos sertéshizlalás mellett lehetőséget teremtenének kisállatok, nyulak és galambok tartása. A tervezet alapítványok, vállalkozások támogatásával számol, amelyek révén a sokféle tevékenység beindulhat. Ami a lakásokat illeti: szerkezetük a lehető legegyszerűbb, de annyi változatosság van, hogy az egyéni igények követhetők legyenek. Ilyen szerkezet például a Piriscsei Lakásépítő Szabadalom, mely akác vázszerkezetből s kitöltő vályogfalból áll. Ez az eljárás az egyszerű épületszerkezetek felhasználása mellett is biztosítja a megfelelő állékonyságot és az egészséges lakáskörülményeket. A vályogfal csak szigetelt betonalapra kerülhet, és a padló, a falazat, illetve a menynyezet is kellően hőszigetelt. Az építkezés önerőből, a családi közösség kölcsönös munkájából készülne el. A költségek csökkentésére az egyik elképzelés, hogy az építő leendő otthona árának egy részét közmunkában ledolgozhassa. Vitaanyag alapján formálódik a megye koncepciója A területfejlesztési törvény elé „mennek” A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzati Hivatal Térségfejlesztési Irodája - tájékoztatta lapunkat Lakatos István irodavezető - elkészített egy 33 oldalas vitaanyagot, amelynek célja a megye térség- és gazdaságfejlesztési koncepciójának kialakítása, a gazdaság dinamikusabb fejlődésének segítése. Az ipari-agrár jellegű, infrastrukturálisan fejletlen, közepesen urbanizálódott régióban egyes társadalmi-gazdasági gondok az országosnál súlyosabban jelentkeznek. A regisztrált munkanélküliek száma 1995. június 30-án 26 300 fő volt, ami 13,4 százalékos rátát jelent. Ez országosan a negyedik helynek felel meg. Súlyos gondok negyvenhat településen A megye 76 települése közül jelenleg 46 (!) hátrányos-, illetve válsághelyzetben van. Megjelentek a területi gazdasági válság jelei a Tiszazug, a Közép-Tiszavidék és a Nagykunság területén. Tartósan dinamikusan az utóbbi években mindössze három város - Szolnok, Jászberény, és Martfű - fejlődött. A vitaanyag alapján elfogadott koncepció lesz hivatott segítséget nyújtani a majdani megyei területfejlesztési tanács munkájához. Az ország valamennyi megyéjében felállítandó tanácsok a várhatóan ez év októberében elfogadandó területfejlesztesi törvény alapján, új, decentralizált szervezetekként végzik majd munkájukat. A megye közállapota A vitaanyag a megye közállapotáról szólva nem rejti véka alá: a munkahelyteremtések nagyobbik része nem a jelentősebb foglalkoztatási gondokkal küzdő településeken valósult meg. A megyében dinamikusan nőtt a gazdasági szervezetek és a vállalkozások száma. Jelenleg 30 ezer vállalkozás működik, amelynek 80 százaléka egyéni vállalkozás. A vállalkozások aránya ugyanakkor messze elmarad az országos átlagtól. A megye a fejlődés szempontjából egyértelműen kettészakadt. A Jászság és a szolnoki térség kivételével - az ipar csak itt nem omlott össze - a Nagykunság, a Tiszazug és a Közép-Tisza-vidék válságterületnek minősül, az utóbbi kettő elmaradott térségnek is tekinthető. A megye mezőgazdasága is válságba került. Az aszályos évek, a piacvesztés, a felvásárlási árak alakulása a mezőgazdasági termelők nagymértékű eladósodádához vezetett. A súlyos gazdasági helyzeten némileg könnyűének az új típusú gazdaságfejlesztési szervezetek, mint a megyei vállalkozásfejlesztési alapítvány, a kistérségi menedzserek. Ami kiszámítható A megye eddigi népesedési folyamataiban lényeges változás nem várható, a népességszám az ezredfordulóra mintegy 10 ezer fővel csökkenhet, és meghatározó mértékű lesz az elvándorlás. Az időskorúak aránya 21-22 százalékra növekszik, míg a fiataloké 25-26 százalékra csökken. A cigány etnikum aránya és száma tovább növekszik, újabb településeken kerülhetnek túlsúlyba. A megyének számos erőssége létezik. Az iparban a feldolgozó jelleg dominál, számos területen fejlett technológia van. A mezőgazdaság kedvező agrárökológiai adottságokkal rendelkezik. Az idegenforgalom terén vonzerő lehet a viszonylag még természetes környezeti állapotok megléte, a termálvíz és folyóvizek nyújtotta adottságok. Az infrastruktúra területén kiépült az alapellátás, a humán szolgáltatások viszonylag fejlettek. A megye jó földrajzi fekvésű, közel van a főváros. A gyengeségekről is szót ejt a vitaanyag. Az iparban krónikus tőkehiány alakult ki, a piaci kapcsolatok kiépítése esetleges, a megye keleti felében jelentős mértékben leépült az ipari termelés. A mezőgazdaságban is nagymértékű a tőkehiány, a gépállomány elöregedett. A kereskedelemben nem sikerült a tranzitforgalmat eddig kihasználni. A megye egészére a térségi széttagoltság, a műszaki infrastruktúra fejletlensége, a szociális problémák növekedése jellemző. A fejlődés álja , A területfejlesztés terén , - amely hosszabb távú feladatot jelent - tovább nő a jövőben az önkormányzatok felelőssége és lehetősége. A polgároknak, a településeknek fel kell ismerniük, hogy az öntevékeny, kezdeményező magatartásforma jelentheti a fejlődés útját. A hangsúlyt a humán erőforrások fejlesztésére kell helyezni, illetve a szakképzési', továbbképzési és átképzési rendszerek korszerűsítésére. Egy-egy település, térség számára meghatározóak lesznek belső és külső kapcsolatai, amelyek minősége, irányultsága döntő módon befolyásolja szerepüket a régióban. Hosszabb távon csak környezetünket óvó, természeti értékeinket védő terület- és gazdaságfejlesztés tartható fenn. Tovább kell folytatni az infrastruktúra fejlesztését. Megyénkben továbbra is kulcsterület a mezőgazdasági termelés és élelmiszer-feldolgozás korszerűsítése.
