Új Néplap, 1995. szeptember (6. évfolyam, 205-230. szám)
1995-09-29 / 229. szám
1995. szeptember 29., péntek Kulturális Panoráma 5. oldal A tévé képernyője előtt Ha az ember vidéken él - ami persze korántsem jelenti a negatív provinciálisát különös figyelemmel kíséri, mi is jelenik meg a képernyőn abból, ami az úgynevezett vidéken történik. Úgy tűnik, ma még nincs igazán gazdája a televízióban a vidék Magyarországának. Vagy mégis? Szemétszüret Akad stúdió, amely hajlandó nyakába venni az ország tájait? A régiókban élő emberek gondjait, problémáit? Úgy vélem, létezik ilyen műhely, s egyre erőteljesebben munkálkodik: a regionális adások szerkesztősége, élen Peták István igazgatóval, aki médiabeli tapasztalatait vidéken éppen itt, a rádió szolnoki stúdiójában szerezte, s innen ma is természetes, elszánt érdeklődése a régiók dolgai iránt. A Magyarország ma, a vidékiek magazinja mindig friss, eleven, kritikai hangvételű riportjaival igyekszik tükröt tartani napjaink valóságának. Legutóbb pedig, szombati napon szinte példátlan vállalkozásba fogott: szemétszüretre hívta az ország polgárait. A különös akcióra a szokatlan szóösszetétel is utal, ugyanis a szüret és a szemét párosítása meglehetősen furcsa és bizarr. Hisz szüretelni ősszel szőlőt, máskor hasznos termést szokás általában. A szemét begyűjtetik, ha van, aki begyűjti, megszabadítván a parkokat, erdős területeket, házak környékét, összefoglalva: a közterületeket elszomorító csúfságaitól. Szombaton sokan tették, azaz szüretelték a „dúsan termő” szemetet, s a televízió előbb az egyesen, majd a második csatornán - természetesen a vidék televíziója - rendszeresen beszámolt az eredményekről, hogy kis csapatok, iskoláscsoportok, alkalmi együttesek miként szorgoskodtak, hogy szebbé varázsoljanak egy parkot, utcát, megszabadítván az elhullajtott, eldobált, felelőtlenül otthagyott szeméttől. Sajnálatos, hogy Szolnokról nem érkezett híradás, vagy talán nem is hallotta meg senki a rendkívül hasznos munkára szólító felszólítást? A televízió nagyhatalom - még mindig -, nagy mozgósítóerő rejlik benne. Ezért üdvözlendő minden olyan vállalkozása, mely egészséges célokért történik. Akár ez a most „vezényelt” országos televíziós szemétszüret is. Más kérdés: környezetünk védelmében, tisztasága érdekében tevékenykedik más is, a Natura magazin is, csak hát kissé magára hagyatottan, és általában délidőben, amikor legkevésbé ül asztal helyett képernyő elé az ember. Filmek az éjszakában Éjjel tizenegykor viszont a puhapihe ágyikó vonzóbb sokkal, mint a kékesen villogó képernyő. Alighanem még az elszántabbakkal is megesik, hogy elszunyókálnak, akár film nézése közben is. Kedd óta azonban ne restelkedjen emiatt senki, hisz megesett ez Törőcsik Mari színművésznővel is, aki saját filmjét, a Vasvirágot nem tudta végignézni egy kései vetítéskor. Ezt maga vallotta be, a Stúdió ’95-ben, amikor az ötvenes években készült Herskófilmről esett szó, melynek bájos leányszereplőjét színinövendékként ő alakította. Ez persze kissé humoros, de lehet bosszantó is, ha éjszakáznia kell a nézőnek, hogy egy-egy értékesebb programot megtekintsen. S erre a Százéves a mozi sorozata is alkalmat ad, bosszúságra. Hisz a filmtörténeti ritkaságok, mint például legutóbb a Türelmetlenség, csak a kései órákban láthatóak. Arról nem is beszélve, hogy a film útjának megismerése az érdeklődő diákok, fiatalok programjai is lehetnének. Ha netán a délutáni, kora esti időben sugároznák őket. így azonban alighanem üres székekkel megy az öregfilmek televíziós mozija. Avagy félálomban nézhetőek végig. Pedig a mai nézőktől távol eső világukkal, formai kísérletezéseikkel igen tömény odafigyelést igényelnének a nézőtől. Griffith filmje, a Türelmetlenség nem könnyű szórakozás, kétségtelen, de örömmel ismerhettük fel benne a párhuzamos montázs rendkívüli feszültségteremtő hatását, ahogyan sodorja előre a cselekményt is, egyre rövidebb részletekkel, így bontván ki a végkifejletet, s a vonatos, autós üldözésben az első jelentkezését csodálhattuk meg egy gyakorta alkalmazott filmes megoldásnak, mely ma már szinte közhely izgalmat vadászó szórakoztató filmekben. Ne feledjük, 1916-ban készült, s visszatekinteni rá egy kicsit olyan érzés, mint amikor gyermekkorára néz vissza a felnőtt. Van másfél szabad órája? - kérdi a sorozatra csalogató hírverő: van, csak az Istenért, ne az éjszakában. VM. Újra szól a dzsessz a HEMO-ban Világhírű művészek koncertje Szolnokon A „Bitié Moon Jazztársaság” és Helyőrségi Művelődési Otthon közös rendezésében szombat este nyolc órakor kétzongorás koncertet ad Szakcsi Lakatos Béla és dr. Vukán György. Szakcsi Lakatos Béla legutóbb hét évvel ezelőtt lépett fel a megyeszékhelyen. Vele beszélgettünk a hangverseny előtt.- Az életútjuk iránt érdeklődőnek feltűnik, hogy mindketten magas fokú komolyzenei ■végzettséggel rendelkeznek, s hogy mindketten_autodidakta módon váltak hírneves dzsesszmuzsikusokká.- Valóban így van - pedig ez a mi fiatalságunk idején még nem ment könnyen! Akkoriban ugyan a dzsesszt már nem sorolták a kapitalizmus elvetendő és elítélendő termékei közé - ennek ellenére semmiféle útonmódon sem lehetett tananyaghoz jutni. Tanulásunkat mindössze néhány rossz minőségű magnószalag és az .Amerika Hangja” által sugárzott felvételek segítették.- A dzsesszben ritkaságszámba megy a kétzongorás formáció. Hogyan találtak egymásra partnerével?- Mintegy tizenöt évvel ezelőtt a nemrégiben elhunyt, nagyszerű dzsesszzongorista, Gonda János egy négyzongorás koncertet hozott össze, mely alkalommal Csík Gusztáv, dr. Vukán György és jómagam voltunk partnerei. A mai napig nem tudom elfelejteni ezt a hangversenyt; négy csodás Steinway zongorán játszottunk - és ekkor derült ki, hogy mi ketten tökéletesen tudunk egymáshoz alkalmazkodni. Olyan ez, mint egy jó házasság: engedni kell a másikat is érvényesülni a produkció érdekében. De szép lenne, ha a politikusok is így gondolkodnának! Mint ahogyan többi művész vendégünktől, így Öntől is megkérdem: hogyan látja a dzsesszmuzsikusok helyzetét ma Magyarországon ?- Meg kell mondanom, hogy elég kilátástalannak látom a helyzetet. Hazánkban a dzsessz sohasem tartozott a legnépszerűbb műfajok közé, az operett és a cigányzene mindig megelőzte a sorban. S ez még mind nem elég: lehet, hogy a mai gazdasági helyzet „eredményeként” a tehetséges muzsikusok elmenekülnek innen. A dzsessz nem kap támogatást; a szponzorálás is ritkaságszámba megy. Márpedig az oly sűrűn emlegetett Európához való csatlakozást pezsgő dzsesszzenei élet nélkül el sem tudom képzelni.- Mit hall Önöktől a szombati koncert közönsége?- Szólóban saját szerzeményeinket adjuk majd elő - kettesben pedig örökzöldeket játszunk. Szathmáry Judit A milánói Scala és a New York-i Metropolitan között Rost Andrea Szolnokon énekel A Tallinn Általános Iskolában figyeltek fel a hangjára Négy előadásból álló kamarakoncert helyszíne lesz Szolnokon a megyeháza díszterme. Az első program, Rost Andrea áriaestje október 2-án, hétfőn, 19 órakor kezdődik. Ezt követi október 30-án a Budapesti Fúvósegyüttes, november 27-én Kincses Veronika és Vajda Gergely, míg december 18-án az Auer vonósnégyes műsora. sedett. '91 óta a bécsi Staatsoper tagja. Tavaly a milánói Scalában, idén a Salzburgi Ünnepi Játékokon, illetve Londonban a Covent Gardenben énekelt. Jövőre már szerződése van a New York-i Metropolitan Operába, ahol Donizetti Szerelmi bájital című operájában mutatkozik be. Hogyan éli meg a sikert? Munka nélkül nem megy. Sokat kell ... és másik arca készülni, dolgozni. Az tény, hogy a milánói Scalában való éneklés rangot ad. A külföldi utak a gyermekeimnek is nehezek érzelmileg. Sokszor helytállt mellettük az édesanyám és a férjem. A lányom tíz-, a kisfiam ötéves. Már nagyobbak, hamarosan velem együtt utazhatnak. Tervezzük, hogy esetleg Szolnokra is elkísérnek.- A szolnoki programban szerepel Chopin g-moll balladája, énekel áriát Mozart (A varázsfuvola, Figaró házassága), Donizetti (Don Pasquale, Lammermoori Lucia), Verdi (Rigoletto, Traviata), Gounod (Rómeó és Júlia) operáiból, Liszt Mefisztójábál. A repertoárt ki állítja össze?- Természetesen minden alkalommal én, a férjem segítségével. * Rost Andrea áriaestjén zongorakísérőként közreműködik a férje, Harazdy Miklós, aki zongoratanulmányait a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán, Falvay Sándornál végezte. Zongorakísérőként énekversenyeken, ária- és dalesteken közreműködött többek között Londonban, Helsinkiben, Athénban, Barcelonában, Amsterdamban, Dániában, Moszkvában, Kölnben, Párizsban. Karmesférkéát ídSfr1 tpáP-f!' dúsban debütált. Harazdy Miklós -scs-Rost Andrea egyik... A művésznő budaörsi lakásán cseng ki a telefon. Rost Andrea kedvesen fogadja érdeklődésünket a szolnoki fellépés előtt. <- Mindig szerettem énekelni - mondja. - Hét-nyolc éves lehettem, amikor felfigyeltek a hangomra a szolnoki Tallinn általános iskolában. Pesten születtem, azonban kisiskolásként néhány évig a nagyszüleimnél laktam a Tiszaparti városban. 14 éves elmúltam, amikor elkezdtem énekelni tanulni.- Ön ’ 89-ben fejezte be énektanulmányait a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán. Már ezt megelőzően is díjakat nyert Hollandiában, Athénban, Barcelonában, nemzetközi énekversenyeken. Operaéhekesi portréja ezután kitelje’96-ban százéves lesz a mezőtúri Teleki Blanka Gimnázium üreg, de nem vén gimnázium A mezőtúri Teleki Blanka Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola nevezetes születésnap előtt áll - jövőre lesz éppen százesztendős. A szép kort természetesen illendő méltóképpen megünnepelni. Éppen ezért nem lehet csodálkozni azon, hogy a jubileumra már évek óta készülődnek, tervezgetik, szervezik az eseményeket. A Teleki Alma Mater Alapítvány 1991 óta működik - feladata egyebek mellett az, hogy a nevezetes centenáriumot Megszervezze. Ennek jegyében szerveznek - szeptember 30-án - egy találkozót az öregdiákokkal, melyre természetesen minden érintettet várnak. A szervezők nagyon remélik, hogy sokan elmennek ezen a napon az öreg iskolába, hiszen nagyon sokan vannak, akik ott diákoskodtak. Az egyeztető megbeszélésen részletesen szó esik a számba jöhető programokról és minden egyébről, ami a centenáriummal kapcsolatos. Nyilván várják az ötleteket, javaslatokat, hiszen most még semmi sem késő, idő a jubileumi eseményekig még bőven van. Hogy az öregdiákok pontosan tudják, hol várják őket: a gyülekező a gimnázium főépületében lesz. Ezt követően délelőtt 10 órakor plenáris üléssel kezdődik a találkozó, melyen többek között tájékoztatást kapnak a résztvevők az eddig végzett munkákról, valamint az előkészítő bizottságok megalakítása, után papírra vetik az iskola 100 éves születésnapja előkészítésének ütemtervét. Tehát, a szervezők minden volt telekist szeretettel várnak. Jó, ha az iskolavezetés előre tud a részvételi szándékról, persze azokat az öregdiákokat sem küldik el, akik későn értesültek az eseményről, és váratlanul toppannak be. Patkós Éva Megjelent az Év fotói album, melyben az 1994. esztendő legjobb képeit válogatták össze a szerkesztők. Megyénkből csupán két alkotó, Mészáros János és Barna Sándor (lapunk munkatársai) képei találhatók a reprezentatív könyvben, mely a Pelikán Kiadó gondozásában látott napvilágot. Mészáros János sajtófotó díjas képriportja a szajoli vasúti katasztrófát örök tette meg, míg Barna Sándor fotói a Devils Motoros Klub találkozóján készültek. Ürganunák a köbön A múlt héten adtunk hírt arról az újszerű televíziós filmsorozatról, amelyet alkotói gyermekeknek szánnak, s amely sci-fi történetbe ágyazottan oktat-nevel. Az Ürgaminák országos beharangozója a szolnoki Hozam Klubban volt, ahol Czégé Zsuzsa, a Felix Film producere szakmai titkokba avatta be az érdeklődőket. A.filmsorozat ötleté másfél évvel ezelőtt született, amikor is Czégé Zsuzsa úgy látta, hogy több szempontból is reménytelen a fiatalok helyzete. Úgy vélte, létre kell hozni egy sorozatot, amely oktat és szórakoztat is egyben, így született meg a Science fiction külsőbe csomagolt Űrgammák terve, amely fő törekvése a szórakoztatva oktatás lett. Az első forgatókönyv egy év alatt készült el, s az írásba szaktanárokat is bevontak. A tudást játékos formába csomagolják, hogy ne úgy érezze a gyerek, hogy éppen most tanítják vagy oktatják. A sorozat alapjátéka röviden: hat gyerek egy véletlen révén a szó szoros értelmében rabjaivá válik kedvenc videojáték-programjának: a gép ugyanis beszippantja őket. Hirtelen egy idegen űrhajón találják magukat, de szerencsére ismerik annak berendezéseit és a játék szabályait, így a segítségére tudnak lenni a két űrlénynek - Dexternek és Szinisztemek. A díszlettervezők kiválasztása igen alaposan történt, s csak a 6. nyerte meg a pályázatot, mivel mindegyik az amerikaiakat akarta másolni, ám a sorozat készítői olyat szerettek volna létrehozni, amilyen még nem volt. A gyerekszereplőket is több mint 600 jelentkező közül választották ki. A készítők hangsúlyozták: tudják, hogy nem ez oldja meg az oktatás helyzetét, s is nem akarják átvenni a pedagógusok szerepét, de kiegészítőnek szánják sorozatukat az oktatáshoz. A tévénézők egyébként először november 10-én találkozhatnak az Űrgammákkal. BGy.
