Új Néplap, 1995. szeptember (6. évfolyam, 205-230. szám)

1995-09-05 / 207. szám

1995. szeptember 5., kedd Megyei Körkép 3. oldal A szolnoki Meder ABC-t megszépülve nyitotta meg tegnap új tulajdonosa, az Ideál Szolnok Kereskedelmi Kft. Az üzletben 6,5 millió forintos árukészlettel és kedvező árakkal várják a vásárlókat. fotó: korényi Javuló eredmények az idegenforgalomban A második fél évet - az első hóna­pok nehézségei után - végre pozi­tív egyenleggel kezdte az idegen­­forgalom. Június végén először mutatott aktívumot a Magyar Nemzeti Bank idegenforgalmi mérlege. A többlet 34,4 millió dol­lár volt. Az első fél évben elért, 671,8 millió dolláros bevétel 24 százalé­kos növekedést jelent az elmúlt év hasonló időszakához képest. A ki­adás 637,4 millió dollár volt, ami 62 százalékos emelkedést mutat. Ez a kiugróan magas növekedés viszont még az első negyedévben keletkezett, amikor a turistavaluta­­vásárlási láz idején 411 millió dol­lárt - az előző év első három hó­napjához képes háromszor annyit - váltottak ki. Tavaly, az első léi év végén 145,7 millió dollárt tett ki az idegenforgalmi aktívum, 539,7 millió dollár bevétel mellett. Miután az idén a bevételek di­namikusan emelkednek és a kia­dások mérséklődnek, az ágazat je­lentős nyereséget érhet el az év végéig. Államtitkári minifórum Jászladányban Nyomorúság és pazarlás az iskolákban Együttműködnek az önkormányzatok Közösen többet remélnek Tegnapi számunkban tudósí­tottunk a jászladányi, iskola­­avatóval egybekötött tanév­nyitó ünnepségről, melyen részt vett a Művelődési és Közoktatási Minisztérium ál­lamtitkára, dr. Szabó Zoltán is. Az államtitkár az ünnep­ség előtt minifórumon vála­szolt az iskola pedagógusai­nak kérdéseire. Az egyik legégetőbb témát, a pedagóguslétszám-csökkentést firtató kérdésre válaszolva az államtitkár kifejtette: nem fel­tétlenül kell csökkenti az okta­tók létszámát, hanem azt át­strukturálással a gyermeklét­számhoz kell igazítani, s a raci­onálisabb működtetés feltétele­inek megteremtése érdekében úgymond mozgatni kell a lét­számot. A közoktatás átvilágí­tása elkészült, s a minisztéri­umba beérkezett eredmények kiértékelése szeptember végére várható. Ennek ismeretében le­het majd dönteni arról, hogy indokolt-e a létszámcsökkentés vagy a szerkezeti átalakítás. A közalkalmazottak Al-es kate­góriájában megállapított 8500 forintot a minisztérium nem tervezi a jövőben megemelni. Szabó Zoltán elmondta: 1996 szeptember elsejével vál­toznak azok a szabályozók, amelyek a pedagógusok és az iskolák működését irányítják. Úgy vélte, új finanszírozási rendszerre kellene áttérni, mert hatalmas nyomorúság van, ám egyes helyeken bizony pazar­lással is lehet találkozni. A nemzeti alaptantervvel (NAT) kapcsolatos kérdésre vá­laszolva az államtitkár hangsú­lyozta, hogy a NAT immár nyomdakész állapotban van. A közoktatási törvény módosítása miatt - ami még elfogadásra vár a parlament részéről - a NAT-ot a kormány, és nem a minisztérium adja ki, s ha a módosítást az Országgyűlés el­fogadja - amire az államtitkár szerint igen gyorsan sor kerül -, akkor indulhatnak a nyomda­gépek. Kérdés hangzott el a pedagó­gusok nettó bérfizetésének ala­kulásáról is. Szabó Zoltán úgy véli, hogy a pedagógusok prob­lémáját nem egy központi bérfi­nanszírozás oldhatja meg. Az önkormányzatok összességében sokkal jobb döntéseket tudnak hozni abban, hogy hány peda­gógusra van szükség, s azokat miként lehet finanszírozni. Az államtitkár véleménye szerint a közalkalmazotti törvény az egyik legnagyobb gát a pedagó­gusbérek rendezésében.- Az önkormányzatok rend­szerint erejükön felül áldoznak a közoktatásra. Az is tény, hogy valóban nyomorúságos az a bér, amit a tanároknak fizetni tudunk - mondta Szabó Zoltán -, és ezt feltétlenül emelni kel­lene. Az államtitkár egyébként - mint kifejtette - nem lelkes híve a nyolcosztályos gimnázi­umoknak, egyrészt iskolaszer­kezeti okokból, másrészt a gyermekek úgymond verse­nyeztetése miatt. Inkább kon­zerválni kellene a jelenlegi szerkezetet, mintsem felszá­molni, bár a többféle iskolatí­pus kétségtelenül a rugalmas­ságot és a változatosságot je­lenti. Szó esett még az óvodai normatívák emeléséről is. Mint Szabó Zoltán elmondta, ezt va­lóban sürgős teendőnek látják, s a ’96-os költségvetési évben tervezik is az emelését, bár ez sem fogja teljes mértékben fe­dezni a költségeket. B. Gy. Törökszentmiklóson döntöt­tek arról, hogy a város csat­lakozik a Törökszentmiklós és Térsége Együttműködési Társuláshoz. A térségben lévő önkormányza­tok többsége már belépett a tár­sulásba, így Fegyvernek, Ken­gyel, Tiszatenyő, Tiszabő, Kuncsorba, Tiszapüspöki és a megyei önkormányzat. A társulás célja, hogy ezek a települések így egységesen, együttesen fellépve képviselhe­tik közös érdekeiket, avagy a társulásban közös célokat állít­hatnak fel, közösen pályázhat­nak fejlesztésekre. A társulás tagsági díja évente lakosonként 5 forint. Döntöttek Törökszentmikló­son a gáz- és a villamos közmű önkormányzati vagyonrészéről is. Korábban - öt évvel ezelőtt - arról volt szó, hogy a telepü­lési önkormányzatok megkap­ják a települések belterületén lévő közművagyont - akkor még a törvény is így rendelke­zett. Annál is inkább számítot­tak erre, mert voltak közművek, így a gáz, amelyek tanácsi, il­letve önkormányzati és lakos­sági pénzből épültek ki. A törvénymódosítás azonban kedvezőtlenebb helyzetet ho­zott: csak a közművagyon egy része illeti meg az önkormány­zatokat. A törökszentmiklósi önkormányzat elfogadta a tör­vény által rá jutó vagyonrészt: ez a villamos közmű esetében 25 százalékot, a gázközműnél 40 százalékot jelent, részvény formájában. -pé-Keddi Jegyzet Megkezdődött a politikai „nagyüzem” Bár a politika boszorkánykonyhájának eseményeit figye­lemmel kísérő állampolgárok eddig sem panaszkodhattak holt szezonra, hiszen a nyár bőven szállította a meglepő ese­ményeket, nyilvánvaló, hogy az ősz lesz a közélet igazi meg­­pezsdülésének ideje. Amellett, hogy folytatódik a közalkal­mazottak létszámának csökkentése körüli vihar, iskolák és egészségügyi intézmények bezárása, a koalíció szakadása vagy maradása borzolja továbbra is a kedélyeket, hogy csak néhányat említsünk az események közül, a nyári szünet után működni kezdenek a politikacsinálás hagyományos műhelyei is. Elsősorban persze az Országgyűlés, amelynek ülései a jel­zett előzmények után a hagyományosnál is viharosabbnak ígérkezne^. Ennek előre látásához nem kell különösebb jós­tehetség, elég, ha az ellenzéknek az elmúlt napokban nyilvá­nosságra hozott bírálataira, felhívásaira emlékezünk. Ezek a szócsaták és nyilatkozatháborúk nyilvánvalóan folytatódnak a parlamentben is. Bár az Országgyűlés a politika legfelső és leglátványosabb színtere, bizonyos értelemben, a törvényalkotási folyamatok révén rövidebb távon a legfontosabb is, megkockáztatható az az állítás, hogy a lassú, de igazán mélyre ható és hosszabb tá­von meghatározó mozgások az alsóbb szinteken történnek. A városi, községi önkormányzatokban, fórumokon, pártgyűlé­seken folyó helyi csatározások keltette alig érzékelhető el­mozdulások összegeződve a választásokon földrengésszerű változásokat idézhetnek elő. Ez történt 1994-ben, s a tények azt bizonyítják, hogy politikusok tanultak a leckéből. Megnőtt a helyi politizálás becsülete, az országgyűlési képviselők még nyáron is sűrűn megjelentek helyi rendezvé­nyeken, s nyilván még többször megjelennek majd, ha ezek­nek a rendezvényeknek a száma ősszel megnövekszik. Ezt a választók igénylik is, amelyik képviselőt hónapokig nem lát­ják a választókerületében, az igencsak nehéz helyzetbe kerül­het 1998-ban. De persze a helyi politikai rendezvények nem azért van­nak, hogy a képviselőknek alkalmat teremtsenek a megjele­nésre, még ha erre is kihasználhatók, hanem elsősorban arra, hogy helyben segítsenek tisztázni a gondokat. Mert ha nem is kelt országos visszhangot minden helyi konfliktus, mint mondjuk a dabas-sári iskolaháború, gondok, ellentétek azért vannak mindenhol, csak éppen többnyire meg is oldódnak okos és előrelátó kompromisszumokkal. Ebből a szempontból példa értékűnek tartom a pénteki ti­­szaderzsi falugyűlést, amelyről rövid tudósítást közöltünk tegnapi számunkban. Ez a helyi politikában fontos esemény azt bizonyította, hogy ahol megvan az akarat az ellentétek tisztázására, ahol a szemben álló felek mindegyike a közér­deket tartja szem előtt, ott az etnikai viták képében jelentkező érdekellentétek sem válnak kezelhetetlen, a helyi közösség életét folyamatosan mérgező konfliktussá. Bistey András ✓ Afa-ellenőrzés^ek a megyében Átlagosan két feljelentés hetente (Folytatás az 1. oldalról) sok esetben nem fér bele a 30 napba, hiszen az adóhatóság ki­zárólag az államigazgatásról és az adóigazgatásról szóló törvé­nyek szerinti eljárásokat alkal­mazhatja, melyek azonban gyakran igen időigényes eljá­rási rendet követelnek meg. Az utóbbi három évben meg­többszöröződött az áfá-ra vo­natkozóan kiutalás előtt történő vizsgálatok száma: míg az 1992. évben mintegy 350 ilyen jellegű ellenőrzést végeztek, addig a következő években 550-et, majd 850-et. Az idén 1200 ilyen jellegű vizsgálatot terveztek. Ezzel összefüggés­ben folyamatosan csökkenteni kényszerültek a komplex adó­­vizsgálatok számát. Beszédes adat és - egyebek mellett - az előzetes ellenőrzé­sek hatékonyságát is bizonyítja az a tény, hogy ellenőrzéssel a megyében jogosulatlanul visz­­szaigényelt áfa összege éven­ként emelkedő. Az elmúlt három évben 70 millióról 435 millió forintra nőtt, és ez évben is közelíti már augusztus végéig a 300 milliót. A vizsgálatok nagy része to­vábbra is arról tanúskodik, hogy a vállalkozások, vállalko­zók döntő többsége becsületes adózó. Mellettük létezik azonban egy olyan réteg, akik nem a törvényes utat választják. Az ez évben elvégzett kiutalás előtti tételes ellenőrzések során közel 40 százaléknál találkoztak jog­talan áfa-visszaigényléssel. Az ellenőrzések során feltárt jogosulatlan igénylések palet­tája megyénkben is igen színes, mind az elkövetői körre, mind pedig a módszerre vonatko­zóan. Legtöbbjében első ráné­zésre formailag szabályos számlákkal találkozni, és csak a tartalmi vizsgálat során nyert információk döntik meg a lát­szatra jogos igénylést. Mindezek mellett a tapaszta­lat azért óvatosságra inti a vizs­gálatot végző revizort, némely ismertebb név vagy tevékeny­ség láttán is. A mindennaposnak nevez­hető szabálytalanságokon túl azonban soklépcsős problémák is gyakran előfordulnak. Újab­ban a jogtalan igénylésekre specializálódott vállalkozások előszeretettel számláznak - nyilván nem minden ellenszol­gáltatás nélkül - utólagosan, el­lenőrzés számára már nehezen kontrollálható termékértékesí­téseket, illetve Szolgáltatásokat. Ebbe azután sokféle „tétel” belefér. Ezekre az is jellemző, hogy nem holmi aprópénzekről van szó, hanem általában tíz­milliós (vagy több tízmilliós) nagyságrendű ügyletekről. Az emlékezetes ügyek közé tartozik az az eset is, amikor számlán bruttó 32 millió forint­nyi összegben egy bizonyos építési anyagféle öt megyén ke­resztül vándorolt - rövid idő le­forgása alatt míg végül ex­portra került(?). A bökkenője az ügynek rög­tön a rajtnál kezdődött, mégpe­dig a számla szerint az első tranzakciót végrehajtó társaság nem ismerte el sajátjaként az ügyletet. A megyei adóhatóság ez év­ben heti átlagban két feljelen­tést tett az illetékes nyomozó­­hatóságok felé, döntően áfá-hoz kapcsolódó csalás, adócsalás, okirathamisítás alapos gyanúja miatt. Petőfi „átsétál” a falu főterére Jászalsószentgyörgy. Régen dédelgetett pol­gármesteri álmot sikerül megvalósítani a tele­pülésen. A falu életében is jelentős változást hozó vásárlást a napokban ütötték nyélbe - közölte lapunkkal a polgármester, dr. Tóth Já­nos. A mezőgazdasági szövetkezet tulajdoná­ban levő Petőfi-szobrot ugyanis szponzorok segítségével sikerült megvásárolni. A jelenleg igen méltatlan körülmények között található nagyon szép alkotás a falu főterére kerül. Az áthelyezés előtt a szobor helyét Laczkó Jó­zsef, jászberényi vezető tervezővel megter­veztetik. A Petőfit sétáló alakban megjelenítő szobor még ez évben „átsétál” méltó helyére, hogy az elképzelések szerint október 6-án, az aradi vértanúk napján felavathassák. / Állásbörze Mezőtúr. A munkaügyi központ helyi kiren­deltsége szeptember 26-án állásbörzét szer­vez. A rendezvényre meghívják a körzetbe tartozó, munkát kereső munkanélkülieket, va­lamint pályakezdőket, illetve mindazokat a szabad álláshellyel rendelkező megyei mun­káltatókat, akik mezőtúri, túrkevei és kétpói lakosokat tudnának foglalkoztatni. A munkál­tatók a börzére vonatkozó munka­erőigényüket szeptember 22-éig jelezhetik a kirendeltségnek, melynek címe: Mezőtúr, Rá­kóczi utca 3., telefon: 17. Százéves nyugdíjast köszöntenek Szolnok. A MÁV Járműjavító Kft. nyugdíjas­találkozóinak történetében először köszöntenek Százéves embert. A most csütörtökön 10 órától a Járműjavító tiszaligeti üdülőjében tartandó hagybmányos nyugdíjas-találkozón Várszegi István százéves szolnoki lakost, a Járműjavító egykori dolgozóját is felköszöntik. A több mint ezer meghívott vendég - akik nem csak egy­mással, mint volt munkatársakkal találkozhat­nak - szórakoztató műsort is végignézhet. A produkcióban fellép Márkus Ica, Simon Ferenc és Klein Imre. Ha valaki mégsem kapott volna meghívót, de érintett a találkozón, hiszen a pa­tinás cégnél dolgozott és már nyugdíjas, bátran menjen, mert szeretettel várják. Vetőmagban az élvonalban Jelenleg az országban több mint 180 ezer hektáron ter­mesztenek államilag ellenőrzött keretek . között vetőmagnövé­nyeket; ezek tavalyi összho­­zama 344 ezer tonna volt. E mennyiség egynegyede külpia­cokon talált vevőre, mintegy 100 millió dollár értékben. Mennyiség, minőség és válasz­ték tekintetében ennél is többre lenne képes az európai élvo­nalba tartozó magyar kutatás és termelés - mondta a hétfőn Keszthelyen 12 országbeli résztvevővel megnyílt nemzet­közi vetőmag-szimpóziumon Perczel Mihály, a Vetőmag Terméktanács alelnöke. Kifej­tette: az exportpiacok megőrzé­séhez, szélesítéséhez a jelenle­ginél nagyobb arányú állami támogatásra lenne szükség. Kezdjük együtt a iskolaévet!- Pályázzon nyeretlen szelvényeivel- Azok az ügyfelek, akik 1995. augusztus 21 - szeptember 16. között 1.000 Ft értékű nyeretlen gépi ötös lottószelvényt a Szerencsejáték Rt. 4. sz. Területi Igazgatósága Debrecen, Simonffy u. 2/a. címére beküldenek, s a szórólapjainkon szereplő igazolást csatolják, sorsoláson vesznek részt. A pályázatok beérkezési határideje: 1995. szeptember 20. Sorsolás: szeptember 22-én Nyeremények: 1 db 100.000 Ft értékű postatakarékjegy 4 db 50.000 Ft értékű postatakarékjegy 35 db 20.000 Ft értékű postatakarékjegy 100 db 10.000 Ft értékű postatakarékjegy Bővebb felvilágosítás a kirendeltségekben! •85946/1H*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom