Új Néplap, 1995. szeptember (6. évfolyam, 205-230. szám)
1995-09-22 / 223. szám
1995. szeptember 22., péntek Az Új Néplap Kunszentmártonban 5. oldal Borika néni, a kofa Pintérné Borika néni jószerével mindenkit ismer. Nem csoda, elvégre ötven éve piacozik. Néptelen a piactér, pedig kedden és csütörtökön sok százan kínálják itt portékáikat. Hogy honnan? Helyből, Szentesről, Mezőtúrról, Hódmezővásárhelyről, a Tizazug kisebb-nagyobb falvajból. Most mutatóban akad vásárló, az eladókról nem is beszélve. Azért mi találtunk egyet, Pintér Józsefné a neve. Amúgy mindenki csak Borika néninek hívja, és kereken ötven esztendeje, hogy valamit eladni először kiballagott. Akkor még máshol volt ez a zsibvásár, de ő azóta is a piac nélkülözhetetlen „tartozéka”. Akár hétfőt mutat a kalendárium, akár vasárnapot, akár csütörtököt. Nem tehetősek az itteni népek, summázza a fél évszázad lényegét. Nála akkor éppen 80 forint volt az uborka, 20 forint egy adag zöldség, a krumpli 45, a szőlő 50, a karfiol 100, a retek meg egy húszas. Gyéren cseppent ezen a napon, mutatja: 600 forint a bevétele, de hát mit csinálna otthon? Reggel, hatkor kitolja a kis kocsiját, és a kora este veti, viszi haza. Öt gyereke, öt unokája, négy dédunokája van, de kofa egy sem lett közülük. Hogy miért? Ezt így okolja: „Kedves, itt nyáron nagyon meleg, télen nagyon hideg van, ősszel meg zuhog az eső. Az efféle nem hiányzik senkinek, nekem elhiheti, mert régóta csinálom. És mi lett a haszna? Nézzen rám: nem szereztem görbe házat, csak görbe hátat. Ennyi. Ha ír rólam, ezt ki ne felejtse!” Ki is a jegyző? Városi oldalainkon mindegyik alkalommal bemutatunk a település vezetői, irányítói közül valakit. A sort dr. Nagy Györggyel kezdjük. Tiszafüreden született, általános és középiskolai tanulmányait is ott végezte, majd a jogi diplomáját a szegedi egyetemen szerezte. Ezt követően Debrecenben dolgozott a bíróságon meg az ügyészségen, és az idén nyáron múlt tíz éve, hogy Kunszentmártonba költözött. Itt volt állás, és a tanácsnál az igazgatási osztály vezetője lett. A felesége doktor, két évet a kórházban töltött, jelenleg körzeti és háziorvos. Két apróságot nevelnek. A teljességhez hozzátartozik, hogy Nagy György 1987-90 között a Kunszentmárton és Vidéke ÁFÉSZ jogtanácsosa volt, majd 1990-től a város jegyzője. Hogy mi a feladata? Ez igen sokrétű, és elsősorban az apparátus szakmai munkájáért felel. Magyarra fordítva: azért, hogy minden a jogszabályok szerint történjen. Jelenleg harmincnyolcán dolgoznak a városházán, és ez a szám év végére hárommal lesz kevesebb. Ugyanis annyian mennek nyugdíjba, és a jelenlegi elképzelések szerint a helyükre nem vesznek fel senkit. Sőt, már a korábban megüresedett állásokat sem hirdették Dr. Nagy György, Kunszentmárton jegyzője meg. (Hiába, a Bokros-csomag náluk is érezteti hatását.) Mint korábban említettem, a jegyző úr elsősorban a testület szakmai munkájáért felel. Ezenkívül sokan, nagyon sokan keresik fel szociális ügyekben. Kinek'segély, kinek pénz, kinek lakás, ilyen-olyan támogatás kellene, holott ez nem az ő feladata, hanem egy bizottságé. Ez a gyakorlat egyértelműen mutatja: szegényedik az ország, szegényednek az emberek. Hogy mi a hobbija? Olvasni mindig nagyon szeretett és szeret ma is. Hogy mit? Jószerével minden érdekli. Feltéve, ha az ideje engedi, mert valahogyan ebből soha nincsen elég. Az oldalt írta: D. Szabó Miklós - Fotók: Mészáros János Egyre több műszaki mentés A helybeli lánglovagok jogszabály szerinti összetétele sajátságos. Hivatásos tűzoltó kettő van, illetve egy közalkalmazott. Kívülük az önkéntesek között is akadnak vagy kilencen, akik az EFA-val vagy a vágó-feszítővel rendelkező Volkswagen Transporterrel bevetésre indulhatnak. Mert itt is éjjel-nappali a szolgálat, hiszen a városon kívül jó néhány környékbeli település is hozzájuk tartozik. Mint Halasi Balázs őrnagy úrtól, a parancsnoktól megtudtuk, átlagosan évente kilencven-száz vonulásuk akad. Az idén eddig már hetven volt, s nagy részük avar-, tarló- és erdőtűznek bizonyult. Ezenkívül kárt okozott az udvari hulladék, szemét égetése, különösen amikor a melléképületeket sem kímélte a vörös kakas. Arra is adódott példa, hogy az apróságok tüzeskedtek, amit azután a tanya széna- és szalmaboglyái bántak. Sajnos a felelőtlen közúti közlekedés, az eszeveszett száguldás, az italozás egyenes következménye, hogy egyre több a műszaki mentés. A minap is mi történt? Csépa és Tiszasas között jó 140 kilométeres sebességgel nekirohant egy kocsi az út menti hatalmas fának. Azt gyökerestül, tövestül kitépte, a benn ülő fiatalok abban a pillanatban szörnyethaltak. A kocsi valósággal összegubancolódott, olyannyira, hogy az utasok földf maradványaihoz úgy bírtak hozzáférni, hogy szét kellett vágni a jármű tetejét. És az efféle mentés sajnos egyre gyakoribb. V alószínű, a jelenlegi laktanya nem a végleges, hiszen az épület, no meg a telek a karmelita rendházé. Ők visszakapták, de hogy mikor lesz költözés, ez még talán^. Ahogy hallottam, pályázat révén épül az új laktanya, és megkapják a volt munkásőrség épületét. A költözködésnek december 31-ig kellett volna megtörténnie, de ebből akkorra aligha lesz valami. Ámbár a helyi lánglovagok tö- ‘ retlenül bíznak a régi szólásmondás erejében, miszerint: ami késik, nem múlik. A városi tűzoltóság tulajdonát képezi az a vágószerkezet is, amelyet Csík Mátyás és Kovács Sándor mutat A környék legnagyobbja Nincsen abban semmi túlzás, hogy a Veress János Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet a környék legnagyobb sulija, hiszen a legújabb statisztikák szerint összesen 698 nappali tagozatos tizenéves látogatja óráit, foglalkozásait. Ezenkívül akad még két levelező osztály is, ami nem más, mint szakmunkások szakközépiskolája. Ide is jár vagy hatvankét felnőtt. Hogy honnan jönnek a diákok? Természetesen legnagyobbrészt helyből, azután Csépáról, Tiszasasról, Tiszaugról, Tiszakürtről, Cserkeszőlőről, Öcsödről, Mesterszállásról, Nagyrévről, Tiszaföldvárról, Martfűről, Békésszentandíásról, Szarvasról stb. Ősztől kollégiummal is rendelkeznek, ahol a hét elejétől a végéig negyvenhat lány meg huszonnégy fiú talál otthont. Közös ismertetőjelük, hogy a Jászságból vagy a Kunságból, esetleg olyan távoli vidékekről érkeztek, ahonnan lehetetlen a bejárás. Ezeket a tanulókat negyvenhat tanár és gyakorlati oktató, további hét szakoktató tanítja. Azért karcsúsodon az állomány, mert elküldték hét technikai dolgozót. Ide többféle iskolatípusba jelentkezhetnek az általános iskola végzősei. Van egy mezőgazdasági gazdaasszonyképző, ahol a sütésen-főzésen kívül a kertészkedés, a szabás-varrás meg bizonyos egészségügyi ismeretek sem hiányoznak a tantárgyak közül. A hároméves képzés inkább a fiúkra vonatkozik, hiszen ezeken ők vannak többen, bár akad közöttük lányos szakma is. így képeznek villanyszerelőket, férfi- és nőiruha-készítőket, szűcsöket, vas- és fémszerkezeti lakatosokat, mezőgazdaságigép-üzemeltetőket, kőműveseket, épületasztalosokat, kereskedőket, épületlakatosokat, autószerelőket meg fodrászokat. Ezeken kívül a négyéves szakközép-iskolai képzés is elkezdődött, ahol a legidősebbek jövőre érettségiznek. A képzés pontos megnevezése: mezőgazdaságigépszerelő és -gép-üzemeltető szakközépiskola. Sőt vannak kereskedelmi szakközép-iskolai osztályaik is, itt a legidősebbek már harmadévesek. Többségük lány. Ennyit dióhéjban erről a suliról, amely több mint hétszázötven nappali és levelező tagozatos diákjával a környék legnépesebb, legnagyobb iskolája. Az első osztályos leendő gazdaasszonyok életük legelső ebédjét készítik Döntetlen lett Nagyon kevés helyen, de azért Kunszentmárton 6-os számú választókerületében megtörtént az a csoda, hogy a múlt évi, december 11-i helyhatósági választáson két induló is hajszálra ugyanannyi szavazatot kapott. Számolták egyszer, megnézték kétszer: döntetlen lett. Azóta ennek a körzetnek nincs helyi, városi képviselője, ugyanis a törvény úgy rendelkezik, hogy a választások után hat hónapot kell várni a soron következő időközi voksolásra. Jó, jó, mondja valaki, a fél év már bőven letelt. Le, ez nem vitás, de akkor meg következett a nyár eleje, és vele együtt a soros mezőgazdasági munkák. És ugye amikor kaszál, kapál, kinn dolgozik az ember, nem ajánlatos voksolásokat szervezni. így történt itt is. A helyi választási bizottság döntött, és ebben a kerületben október 8-ra, vasárnapra ismét urnák elé hívja az ott élő, szavazásra jogosultakat. Korábban azt hallottuk, többen próbálkoznak, de megtudtuk: a négy-öt névből végül is kettő maradt a rostán. Ábécésorrendben: dr. Pálfy Tibor és dr. Ravai Alexe. Egyébként a múlt év végén is ők kapták a holtversenyes, legtöbb voksot ebben a kerületben. Nos, uraim, hölgyeim, október 8-án lehet választani! És szavazni valakire. Abban bízva, hogy most talán nem lesz megint döntetlen... Miről ír a helyi újság? Akad a településnek egy helyi lapja, amelyik a Kunszenti Hírek nevet viseli. Általában kétezer példányban jelenik meg, és van abban minden, akár a jó boltban. A teljesség igénye nélkül néhány téma a legutolsó, szeptemberi számból. írás jelent meg a templom százéves toronysisakjáról, visszatekintettek az önkormányzati munka elmúlt nyolc hónapjára egy képviselő tapasztalatai alapján, képes beszámoló az Epres-kerti népünnepélyről, egy erdélyi útról, de olvashatunk itt anyakönyvi híreket, az elhunytak neveit, életkorát; több apró hír akad benne a Tiszazug sport- és kulturális eseményéről, a helyi focisták nem éppen sikeres rajtjáról. Az itteni focidrukkerek, szurkolók, szakemberek bíznak abban, hogy egyszer minden rossz sorozat megszakad, így a nyeretlenség is. Hozza az újság azon cikkek címét, megjelenési helyét, amelyek ugyan más lapokban láttak napvilágot, de a településsel foglalkoztak. Ezekből kiderül, hogy lapunk augusztusban négyszer írt a Tiszazugról, jobban mondva Kunszentmártonról. Végezetül, de nem utolsósorban akadnak a tizenhat oldalas kiadványban érdekesebbnél érdekesebb hirdetések is. Árulnak gyümölcsöst, telket, családi házat, szántót, rotációs kapát, borozót bérbe adnának, szántást vállalnának, sőt a számok világában kissé gyengécske nebulóknak matematikakorrepetálást is ajánlanak. Aki nem hiszi, vegye meg a lapot az árusításra kijelölt helyeken. Hogy mennyibe kerül? Két fémhúszas éppen kifutja. asztalosmesterről és családjáról van szó. Fenyőfával dolgoznak, amelyeket rendszerint Ukrajnából szereznek be, olykor máshonnan is. Részben itt fűrészelik méretesre őket, és főleg a kereskedők vásárolnak tőlük. Meg azok a különböző családok, építkezők, akik jó és az átlagosnál olcsóbb termékekhez szeretnének jutni. Mert itt akad kerítésléc, csiszolt deszka, de ha belső térelválasztásra kell valami, akkor sem jönnek zavarba. A kiszolgálás napfelkeltétől napnyugtáig tart, ily módon állnak a tisztelt vásárlók rendelkezésére. Ha valaki azonban esetleg szombat délután vagy vasárnap érkezik, akkor sem felesleges az útja. A Família Kft.-ből valaki kiszolgálja. Miért, miért? Mert ebből élnek, ez a munkájuk, a hobbijuk. Soroljam még? Ez a deszka nemcsak méretes, de tökéletesen sima is lesz A Família Kft. ülik rájuk, noha nem a televízió közismert személyeiről van szó. Annyiban hasonlítanak tévésorozat hőseire, hogy ők is családi vállalkozásban teszik a dolgukat, ráadásul szintén messze földön híresek. Hogy miért? Nem másért, mert üzleti kapcsolatban állnak a fél országgal. Szóval Nyercse László Jaj, csak nehogy továbblépjen! Avagy védőkorlát a Körös partján, amikor éppen nem véd. Az ártatlannak felül hiányzik egy darabja, máshol alul nincs meg belőle egy szakasz, de olyan helyet is találtunk: se alul, se felül semmi. Aki pedig itt netalántán leesik, nagy valószínűséggel vagy a kórház, vagy a végső kenet várja. Az alábbi sorokat nem a papok, de még nem is a baleseti sebészek, hanem az érintettek szíves figyelmébe ajánljuk!
