Új Néplap, 1995. szeptember (6. évfolyam, 205-230. szám)

1995-09-16 / 218. szám

TALLÓZÓ Összeütközött két vonat 2. o. Ahol a pénz, ott a hatalom 3. o. Kórházi mosolyszünet 4. o. A tv-vetélkedö „nagy vesztese” 4. o. GYEREKOLDAL 7. o. ÉRDEKESSÉGEK 8. o. Herbály Imre, a megyei közgyűlés alelnöke tegnap megnyitotta Szolnokon, a Vá­rosi Művelődési Központban és környékén a kézműves-termékbemutatót és -vásárt, melyen mintegy 70 kiállító, köztük a lengyelországi Biesko-Biala és Tamow megyei vállalkozók mu­tatják be tevékenységüket és termékeiket. fotó: k. é. Vágyálom vagy valóság? Az Alföld „modem” jövője Meg kellene végre határozni pontosan, mi is a bűvös fogalomként használt modernizáció lényege - hangzott el több hozzászóló szá­jából a felszólítás tegnap a szolnoki megyeházán a hét alföldi me­gye részvételével rendezett „Az Alföld helye a modernizációs prog­ramban” című tanácskozáson. Az összegző vitán többek között fel­szólalt Forgács Imre, a kormány Modernizációs Programirodájá­nak vezetője és Havas Miklós, az MTESZ országos elnöke is. Pál László a Mól Rt. új elnöke Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. még az idén sze­retné nyélbe ütni a Mól privatizációját, a személyi változtatá­sok is feltehetően e folyamat megkönnyítését szolgálják. Miniszteri biztos Balatonfüred. Miniszteri biz­tos irányítja a szívkórház né­ven közismert balatonfüredi Állami Kórházat. Katona Zol­tán, a Borsod-Abaúj-Zemlén Megyei Kórház főigazgatója tegnap délután foglalta el posztját, megbízatása három hónapra szól. Tahy Ádám, a szívkórház eddigi főigazga­tója mint helyettes dolgozik tovább. Az intézkedés annak a széles körű tényfeltáró vizs­gálatnak a befejezésével tör­tént, amelyet az orvosok egy részének bizalmatlansági in­dítványa után, a Népjóléti Minisztérium kezdeménye­zett a kórházban. Új stúdióvezetők Budapest. A Magyar Rádió (MR) hat körzeti stúdiójának főszerkesztői posztjára leg­utóbb kiírt pályázat elbírá­lása a napokban lezárult - tá­jékoztatta Simkó János alel­­nök pénteken az MTI-t. Az alelnök az MTI-nek el­mondta: a pályázatokat szakmai bizottság bírálta el. A testület javaslata alapján döntött a munkáltató a hatá­rozatlan idejű kinevezések­ről. Az új főszerkesztők ok­tóber 1-jétől foglalják el he­lyüket. Ez alól kivétel a nyír­egyházi stúdió, amelyet Nagy Miklós szeptember 1- jétől irányít. Pécsen Kovács Zoltán eddigi munkatárs, Debrecenben Tomyi Ferenc, Miskolcon Hajnal József, Szolnokon Szőke György lett az új főszerkesztő. A szegedi körzeti stúdió vezetését pe­dig továbbra is Vágási Kál­mán látja el. Gyáravató Székesfehérvár. „A Stoll­­werck székesfehérvári gyára a bizalom jele, amelyet min­den későbbi befektetőnek fel tudunk mutatni. Sikere szív­ügyünk, mert a sikerek újabb beruházókat vonzanak hoz­zánk. Magyarország nem Mexikó, nem fog összeom­­lani. S az, hogy egy sikeres városba, egy sikeres gyár te­lepült, a magyar gazdaság szilárdságát, fejlődőképessé­gét, fejlődését, s a hosszú ha­nyatlás utáni első sikeres lé­péseit jelzi.” Egyebek között ezt hangsúlyozta Göncz Ár­pád köztársasági elnök teg­nap Székesfehérvárott, a Stollwerck Budapest Kft. új gyárának avatásán. Garabonciás nap Budapest. Garabonciás dél­utánt rendez a Magyar Mező­­gazdasági Múzeum szeptem­ber 17-én, vasárnap 14-17 óra között a városligeti Vajdahu­­nyad-várban. A több művelő­déstörténeti kort átfogó hely­színen a Garabonciás Törté­nelmi Társaság középkori lát­nivalókkal, játékokkal várja az érdeklődő publikumot. A három testőr és D’Artagnan lovag „vívóiskolájában” a gyerekek például vívóleckét vehetnek, de találkozhatnak a bús képű Don Quijote lovag­gal, aki hűséges fegyverhor­dozójának szamara hátán vág­tatva keres új kalandokat. ' Ügyességüket próbára téve a vendégek a helyszínen lévő kézművesműhelyekben kora­beli felszereléseket és dísz­tárgyakat készíthetnek. A tanácskozás egy vitasorozat le­zárását jelentette, ugyanis az érin­tett megyék az elmúlt időben sorra megvitatták - szakmai, tár­sadalmi, civil szervezetek részvé­telével - a kormány modernizá­ciós programját, s most került sor ezen viták tapasztalatainak ösz­­szegzésére, amelyet ajánlás for­májában eljuttatnak a Moderni­zációs Programirodához. háncsik Imre, a megyei köz­gyűlés elnöke bevezetőjében hangsúlyozta: úgy látja, hogy az Alföld-program végrehajtása ve­szélybe került, ezért egyesítem kell az erőket. Kádár Zoltán, a megyei MTESZ alelnöke külön is kiemelte, hogy a megyei viták so­rán az Alföld és az agrárium helyzete mindenütt megjelent, hi­szen ez az itt élőknek létkérdés. A felszólalások során több bí­rálat érte a kormányprogramot. A súlyos állapotban lévő gyere­kek ellátása, gyógyítása - azoké, akik betegségükkel in­tenzív osztályra kerülnek fontos kérdés az orvoslásban. Ez a témája a szeptember 21-23. között Szolnokon rende­zett országos kongresszusnak. A rendező a néhány éve alakult Magyar Gyermekanesztezioló­­giai és Intenzív Terápiás Társa­ság, a Hetényi kórház gyer­mekosztálya, a szolnoki „Gyermekeink Egészségéért”, valamint „A Szegedi Gyerme­kekért” Alapítvány. Mint dr. Szűcs Sándortól, a megyei kórház gyermekosztálya inten­zív részlegének vezető főorvo­sától megtudtuk, a Hetényiben 18 éve kezdődött el a gyerme­kek intenzív ellátása. Valószí­nűleg a hosszú múlt miatt kapta meg Szolnok a kongresszus megrendezésének lehetőségét. Tóth Albert , az Alföld-program kidolgozója szerint a nyersanyag jó, de a késztermék kifogásol­ható, hiszen az anyagban az Al­föld helyzete, gondjai csak szét­szórva jelennek meg. Többen is úgy vélték, hogy az alföldi térség részére ez a program nem ad túl nagy perspektívát. Forgács Imre, a programiroda vezetője vitazáró hozzászólásá­ban elmondta: az ország súlyos gazdasági helyzetében nagyon fontos, hogy legalább minimális társadalmi konszenzusra jussunk, s ehhez nyújt alkalmat ez a ta­nácskozás is. Nem csak a kormá­nyon múlik, hogy lesz-e alföldi modernizáció, hanem a társa­dalmi, szakmai és civil szerveze­teken is. A tanácskozás végén a részt­vevők közös nyilatkozatot fogad­tak el. A gyermekek intenzív ellá­tása mindig is létezett, hiszen a súlyos beteg gyerekeket mindig kezelték, gyógyították, azonban nem mindig voltak meg az ellá­tásnak az intenzív osztályok, részlegek által biztosított kö­rülményei. Még ma is ott tar­tunk, hogy nem minden megyei kórházban van gyermek-inten­­zívosztály vagy részleg, pedig ezen a szinten már szükséges volna. Erről, illetve e részlegek kialakításának feltételeiről szól majd előadásában dr. Szűcs Sándor. A kongresszuson sok aktuá­lis szakmai kérdésről hangzik el előadás az égések kezelésé­től, az agyhártyagyulladáson át a szívproblémákig. A több mint 250 részt vevő között vannak felnőttaneszteziológusok is, akik azért jönnek el, mert mun­kájuk során gyermekeket is kell altatniuk. P. É. Drágul a liszt A közeljövőben várható a liszt árának 10-20 százalékos emelkedése, mert megnöve­kedett a kereslet a magyar liszt iránt külföldön - jelen­tette be Makay György, a Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és Keres­kedők Szövetségének főtit­kára. Jelenleg mintegy 70 forgalmazó és gyártó tevé­kenykedik a magyar csoma­­goltliszt-piacon. Stratégiájuk és értékesítési elveik külön­bözőek, ám ’ pillanatnyilag abban egyetértenek, hogy a kedvező piaci hatásokat ki kell használniuk. A malmok korábban nem tudták érvényesíteni áreme­lési szándékaikat. A hazai termelők más élelmiszerek árába be tudták építeni az inf­lációt, így a liszt előállítói vi­szonylagos hátrányba kerül­tek a többi ágazathoz képest. A főtitkár azonban annak a reményének is hangot adott, hogy a termelői árak növeke­dése talán nem jár együtt au­tomatikusan a fogyasztói árak nagymértékű emelkedésével. A közgyűlés elfogadta a társa­ság 1994. évi konszolidált be­számolóját. Ennek elkészítését a számviteli törvény először 1995 szeptemberére tette köte­lezővé. A Mól Rt. 1994. évi mérleg szerinti eredménye mínusz 2,4 milliárd forint volt, amelyet a Mól vállalatcsoport -542,5 mil­lió forintos mérleg szerinti vesztesége mínusz 2,58 milli­árd forintra változtatott. A közgyűlésen tájékoztató hangzott el a Mól Rt. privatizá­ciójáról, amelyből kiderült, hogy az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. (ÁPV Rt.) még az idén értékesíteni kí­vánja részvényeinek 32-38 szá­zalékát. A részvények kibocsá-A rendezvényen - melyen kép­viseltette magát a megyei ag­rárkamara, valamint a megyei kereskedelmi és iparkamara - Szabó Rudolfné dr., Herbály Imre, Tokár István és dr. Füle István országgyűlési képvise­lők, valamint Szűcs György, az Iposz elnöke válaszolt a zöm­mel iparosokból álló hallgató­ság kérdéseire. „Bemelegítés­ként” Tokár István figyelmez­tette a kamarák képviselőit, hogy jogosítványaiktól önként nem válnak meg a minisztéri­umok, a kamaráknak harcolni kell értük. Herbály Imre azt kérte a köztestületektől: minél hamarabb igyekezzenek elérni, hogy minden érintett tagja le­gyen a kamaráknak, mert csak akkor tudnak segíteni a nagypo­litika színpadán. Szűcs György a mintegy 900 ezer főt számláló egyéni vállal­kozói réteg érdekében szállt síkra, hisz mint mondta, egy­tási árát - csakúgy, mint leg­utóbb az OTP bank privatizáci­ójakor - a külföldi befektetői érdeklődés függvényében álla­pítják meg. A Mól Rt. privatizációját megelőzően - az ÁPV Rt. szándékai szerint azt elősegí­tendő - az állami tulajdonos a társaság igazgatóságába új ta­gokat javasolt, és többségi tu­lajdonosként azokat meg is szavazta. Az igazgatóság új elnöke Subái József helyett Pál László volt ipari és kereskedelmi mi­niszter, aki - saját bevallása szerint - elkötelezett támoga­tója a kormány által elfogadott és jelenleg előkészítés alatt álló privatizációnak. szer munkavállalóként, máskor viszont vállalkozóként közelí­tenek hozzájuk. Nem ismerik el az adózás során azt, hogy az egyéni vállalkozó nem jöve­delmet termel, hanem nyeresé­get, így a jelenlegi adózási rendszer nem engedi, hogy ez a szféra gazdaságilag növeked­jen. Éppen ezért külön adó­rendszert kellene kialakítani az egyéni vállalkozóknak - hang­súlyozta. Dr. Füle István osztrák pél­dákkal igazolta a kamara létjo­gosultságát, s kifejtette, a Laj­tán túl a kamarák nélkül nincs országos költségvetés. Ezért ná­lunk is olyan helyzetet kell te­remteni - folytatta -, hogy a kamarák érdemben beleszól­hassanak a gazdaságpolitikai döntésekbe. A hozzászólók egyike meg­kérdőjelezte a kötelező tagság szükségességét. (Folytatás a 3. oldalon) Múlt heti veresége után nagy érdeklődés mellett lépett pályára a Mól Szolnok KK férfi kézilabda-együttese. Ellenfele az első fordulóban fö­lényes győzelmet arató Duna­­ferr gárdája volt, amely a nyá­ron alaposan megerősítette so­rait, és szinte elgázolta a Nyír­egyházát. A kosárlabda-mér­kőzésről átrándult szurkolók segítségével vehette fel a küz­delmet a piros-fekete együttes, amellyel közel tíz percig tudott lépést tartani a vendégcsapat. Ekkor Bendó válogatott szél­sőhöz méltó módon megrán­totta a szekeret, szünet után pe­dig a másik válogatott, az át­lövő Szép Kiss Krisztián volt igazán elemében, a beálló Hor­vátinál egyetemben. Az eredmény nem maradt el: 24-19 (12-8). Felvételünkön Golovin, a Mól Szolnok KK irányítója Imrét akadályozza meg a gól­szerzésben. (Tudósításunk a 11. oldalon) fotó: korényi Kongresszus az intenzív ellátásról Ha súlyos beteg a gyerek... A képviselők segítségét kérik a megyei kamarák Ahol a pénz, ott a hatalom Kapkodás jellemezte Magyarországon a gazdasági kamarák indulását, s ennek hatásai ma is jól érzékelhetőek. A tagság ré­széről türelmetlenség tapasztalható, hiszen ha a tagdíj fejében nem kap jóformán semmit a vállalkozó, akkor a köztestület hamar leértékelődik. A kamarák jogosítványaikhoz viszont nem jutnak automatikusan, hiszen ezekhez a minisztériumok görcsösen ragaszkodnak, ahol ugyanis a pénz, ott a hatalom - hangzott el egyebek között tegnap Szolnokon, a megyei kéz­műveskamara gazdaságpolitikai fórumán.

Next

/
Oldalképek
Tartalom