Új Néplap, 1995. augusztus (6. évfolyam, 178-204. szám)

1995-08-15 / 190. szám

1995. augusztus 15., kedd 3. oldal Hazai Tükör Esztergom 50 ezer Suzuki A napokban legördült az esz­tergomi gyártószalagról az 50 ezredik Magyarországon gyár­tott Suzuki Swift személygép­kocsi. A több mint 32 milliárd forintos beruházással létreho­zott autógyárban 1992 októbe­rében kezdődött meg a sorozat- gyártás, s a termelés azóta a terveknek megfelelően, fokoza­tosan nő. Az autó ma már több mint 50 százalékban magyar termék, s egyre több fut belőle a nyugat-európai utakon is. A választék gyors ütemben bő­vült, jelenleg az alaptípusok 11 féle változata mellett 13 fajta, különböző extrákkal felszerelt, limitált sorszámú modellt kínál az ország legnagyobb autóke­reskedői hálózata. Tihanyi Ta­más, a Magyar Suzuki Rt. saj­tófelelőse az MTI érdeklődé­sére elmondta, hogy Eszter­gomban megkezdődött a házi fejlesztésű 3 ajtós kisáruszál- lító, a Suzuki Van sorozatgyár­tása is. A honatyák is így látják Az én Marokkóm címmel nyűt meg Szekeres Ferenc fotókiállítása tegnap délután Szol­nokon, a Helyőrségi Klub kiállítótermében. Az eseményen megjelent Mohamed Ben Kad- dour (haloldalt), a Marokkói Királyság Nagykövetségének ideiglenes ügyvivője is. A képeket az első tanítási hét végéig lehet megtekinteni. . - mészáros ­Most még kiszolgáltatottak vagyunk... Furcsa ez a nyár. A kánikula ellenére nem sok nyomát látni a gondtalanságnak, sokszor találkozunk csüggedt emberekkel, akik féltik a jövőjüket, bizonytalanok már a mában is. Hogyan látszik mindez „fentről”, hogyan látják a honatyák ezt a keserű nyarat? Erről beszélgettem Dögéi Imre és Búzás Sándor or­szággyűlési képviselőkkel, akikkel egy nyári rendezvénysoro­zaton találkoztam. Dögéi Imre:- Én jogosnak érzem az ag­godalmakat, akár egyénnel, akár gazdálkodóval, akár egy szövetkezet elnökével találko­zom. A magyar mezőgazdaság ugyanis nem bír ki minden csa­pást. Mások voltak az elképze­lések, és más lett a valóság, mert olyan gazdasági csomag­terv valósult meg, amely a me­zőgazdaságot sújtó intézkedé­sek tömegét tartalmazza. A jövő bizonytalanná vált. Ugyanakkor a hitelt - mert azt fölvették, mert nélküle nem boldogultak - fizetni kell, akár tudja a gazdálkodó, akár nem. Szerintem ennek a helyzetnek a megoldását kell, hogy keresse valahogy a kormány. A mező- gazdaság számtalan régi és új keletű gonddal küzd. Például azzal, hogy elöregedett a gép­park, azzal, hogy nincs költ­ségvetési támogatása. Nyilván­valóan az egyik legfontosabb kérdés lenne megtalálni ez utóbbihoz a forrásokat. Búzás Sándor:- Az egész gazdaságban van bizonytalanság valóban, mert olyan a helyzete, hogy hitelfel­vételre kényszerül, és az adós­ság nagyon nagy terhet rak rá. Tény az is, hogy az ország el­adósodása nem állt meg. Két lehetőség van: vagy szembenéz a kormányzat a helyzettel, és vállalja a népszerűtlen intézke­déseket, vagy sodródik, és pró­bálja túlélni ezt a folyamatot. Azt hiszem, az emberekben azért van bizonytalanság, mert ezek az intézkedések olyan jut­tatásokat érintettek, érintenek majd, amelyekről az emberek nem hitték, hogy megszűnnek. A rendszerváltást követően vol­tak illúziók, de közben rájöt­tünk, hogy igenis kapitalizáló­dunk, alkalmazkodnunk kell a nemzetközi tőkepiachoz. És aki nem rendelkezik saját tőkével, az ki van szolgáltatva a nem­zetközi tőkének. Én egyik hi­bának azt látom, hogy a privati­zációt túlideologizálták.- Úgy érti, hogy erőltetett volt?- Igen, mindent privatizálni akartak, akarnak. Pedig egy jól működő, fegyelmezett állam is tud jó tulajdonos lenni, erre Nyugaton is vannak példák. Tudomásul kell venni, hogy a külföldi tőke nem azért jön ide, hogy megoldja az itt jelentkező szociálpolitikai gondokat. Hiú ábránd, hogy a külföldi tőke megoldja a munkanélküliséget.- Mi lehet hát a megoldás?- Addig nincs igazi megol­dás, amíg a vállalt szolgáltatá­saink terhe nagyobb a megter­melt új értékeknél. Addig ki vagyunk szolgáltatva egy olyan folyamatnak, amelyet egyfajta gyarmatosításnak is lehet ne­vezni. P. É. A rendőrre is rátámadt az ámokfutó (Folytatás az 1. oldalról) A Tószegen szolgálatot telje­sítő körzeti megbízott volt be­osztva a Vegyiművek térségé­ben lévő utak ellenőrzésére. Este nyolc előtt pillantotta meg a Ladát, amely az „előzni tilos” táblának fittyet hányva igyeke­zett egy másik jármű elé ke­rülni. Az „akció” persze nyom­ban felkeltette az egyenruhás érdeklődését, de a szabályta­lankodó rá sem hederített a megállásra ösztönző karjelzé­sekre. Lassítás nélkül zúgott el a rendőr mellett. A Lada az aszfaltról letérve földúton folytatta tovább a szá­guldást. Amikor az is elfogyott, a szántóföld következett. A személyautó - bár gazdája mindent elkövetett - végül megadta magát a nehéz terep­nek. Az ámokfutó, jó erőben lévő fiatalembernek még akkor sem volt elég, az őt utolérő, igazoltatni szándékozó rendőrt lökdösni kezdte. Egy, a közeli úton családjával autójában épp arra járó férfi gyanúsnak találta a szántóföldön veszteglő jár­műveket, majd észlelve a dula­kodást, az elszánt ellenfelével küszködő rendőr segítségére si­etett. Közös erővel aztán sike­rült megbilincselni a magából kivetkőzött embert. Nem sokkal később fény de­rült rá, hogy milyen okok kész­tették a ladást menekülésre. Va­lóban nem csodálkozhatunk azon, hogy a szabálytalanul előző, ittasan, jogosítvány nél­kül vezető sofőr nem kívánta a rendőrrel való találkozást. Az előállított tószegi lakos B. Jó­zsef ellen hivatalos személy el­leni erőszak gyanúja miatt kez­deményeztek eljárást az ügyészségi nyomozó hivatal­nál. H. Gy. Jól megfizetik az „ingyenes” üdülést Megyénkbeli fiatalember hozott be szerkesztőségünkbe egy nye­reményüdülésről szóló ajánlatot, amit egy váci székhelyű cégtől kapott, amellyel korábban semmi kapcsolata nem volt. Az útiköltség természetesen őt ter­heli, és van még egy apróság: amennyiben elfogadja az ingye­nes üdülést, helyfoglalási díjat kell a cégnek fizetnie - 100 né­met márka körüli összeget. Olvasónknak gyanús volt ez a hirtelen jött szerencse, vajon miért akarják őt megajándé­kozni? Az utazási irodákban már is­merik az ehhez hasonló ajánla­tokat. Ugyanis a „szerencsés” nyertesek gyakori vendégek ná­luk. Egy részük megérdeklődi, nem veszi-e át az utazási iroda a nyereményt. Másik része - mint azt az újságok hirdetési rovatai is bizonyítják - „áron alul” meghirdeti a nyereményút át­adását. De mi történik azokkal, akik el is mennek egy ilyen útra? Az IBUSZ szolnoki irodájá­ban például már találkoztak olyan utassal, aki elment egy in­gyenesnek meghirdetett nflusi hajóútra: több mint 70 ezer fo­rintjába került. Ugyanis az uta­zás feltétele, hogy a repülője­gyet a nyereményt biztosító cégnél kell vásárolni, és még néhány, az utazással kapcsolatos dolgot náluk intézni. így került az ingyenes út végül több mint 70 ezer forintba, holott az IBUSZ-nál például 76 ezer fo­rintért 9 napos utat biztosítanak Egyiptomba, 53 ezer 600 forin­tért pedig 6 naposat. A nyere- ményutak általában reklámfogás részei. A cég adja a szállást, de a feltétel, hogy a repülőjegyet és minden mást nála vásárolja a vevő. így került például 45 ezer forintba egy olyan repülőjegy egy utasnak, amelyet az IBUSZ- nál 32 ezerért árulnak. Keddi Jegyzet Többség és kisebbség Az elmúlt rendszer egyik volt külügyminisztere emlékirataiban a háború utáni jóvátételt tárgyalások történetéről mesél. Kö­zömbös, hogy melyik számon kérő országgal folyt a vita, egy kaptafára ment valamennyi. Egyik oldalon ült a magyar fél, a másikon az éppen aktuális tárgyalópartner, s a levegőben egymás után röpködtek a kíván­ságok. Monoton egyhangúsággal, véget nem érő sorban. Egyenként igen jól hangoztak, talán igazolni is lehetett mind­egyiket valamilyen érvvel. A számon kértek csendben ültek és hallgattak, egyedül a küldöttségvezetőnek támadt egy jó ötlete. Széllel szemben nem volt értelme vitatkozni, így pusztán fölírta és összeadta az elhangzott számokat. A végeredmény megdöb­bentő volt! Ha valamennyi igényt elfogadták és kielégítették volna, ráment volna az egész ország. Tokkal, vonóval együtt. Az ellenfélben volt némi sportszerűség - nem ma történt -, s miután nem szerepelt céljai között a másik teljes letiprása, újra előadott követeléseit jóval mértéktartóbban, a valóság talaján állva fogalmazta meg. Ha nem is háború után, de ma is tárgyalóasztalnál ülünk. Egyik oldalon a csendes többség, akiket ma még valamilyen régi beidegződés vagy a tehetetlenségi nyomaték miatt az or­szággal azonosítanak, s vele szemben azok, akik ilyen-olyan okból megkülönböztetik tőle magukat, elkülönülésüknek mind harsány hanggal, mind tételesen meghatározott jogokkal formát kívánnak adni. E tarka sereget leginkább gyakran használt sza­vukkal lehet megnevezni - másság. Másság, melyet a többség a vád szerint semmiképpen nem akar elismerni és tolerálni, mert erre évezredes megrögződött gondolkodásmódja miatt képtelen és alkalmatlan. Lásd a korábbi kísérlet eredményét, amikor a problémát csak úgy lehetett megoldani, mint a mesebeli fehér és fekete bárá­nyok esetében, szétválasztással. Az igaz, hogy a kiváló nyáj vitte magával a legelőt is, és az idegen gyapjúak közül is nem keveset, de mindenhol van hiba. Ez most nem megy, a rét már kicsi, tovább szabdalni nem le­het. Marad többség regulázása, egészen addig, amíg magába szállva tudomásul nem veszi a korszellemet és a dolgok ez idő tájt kívánatos rendjét. Ám mi lesz, ha a zöm, az egykori külügyérhez hasonlóan számolgatni kezd? Akkor sincs baj. Manapság a számok csodá­latos dolgokká lesznek, ha statisztika néven kezdjük őket tár­gyalni, s a csodálatos dolgok csodákra képesek. Talán valamit azért ők is megpróbálhatnak a siker reményé­vel. Üljenek át a másik oldalra, akkor egyúttal századunk nagy kaukázusi gondolkodójának tézisét is igazolhatják a gyakorlat­ban: „Ha nincs ember, nincs probléma.” Szathmáry Betörőkért jutalom A vagyonvédelmi cég vezetője (jobbról) a megjutalmazott rendőrök társaságában fotó: barna (Folytatás az 1. oldalról) A rendőrség körülbelül másfél évvel ezelőtt szerződést kötött a vagyonvédelmi céggel, amely­nek eredményeként a kft. riasz­tórendszerének központját a főkapitányság ügyeletén he­lyezték el. Az együttműködés része az is, hogy a kft. ügyve­zető igazgatója megjutalmazza azokat a rendőröket, akik a ri­asztórendszer jelzései alapján sikeres elfogást hajtanak végre. A kirakatbetörések esetében elsősorban az események gyor­sasága miatt rendkívül nehéz kézre keríteni a tetteseket, ép­pen ezért tekinthető elismerésre méltónak a Szolnoki Rendőr- kapitányság közrendvédelmi osztályán dolgozó rendőrök (Farkas László zászlós, Zom- bor Zoltán főtörzsőrmester,. Gőz Gerzson főtörzsőrmester, Szabó Bernadett őrmester, Vol- ter Ildikó őrmester, valamint Joó Kovács Balázs) cseleke­dete. H. Gy. Iskolaszezon akció a Centrum Áruházban. Aki augusztus 15-30 között iskolafelszerelést (taneszközöket, táskát, tornafelszerelést, iskolaköpenyt, stb.) 2000 Ft felett vásárol sorsjegyet kap, és értékes nyereményeket nyerhet az augusztus 31-i sorsoláson. Fődíj: 1 db versenykerékpár Nyeremények: Walkman, sporttáska, videokazetták, audiókazetták, édességcsomag. Részletes felvilágosítás az áruház osztályain! Ez a tanév is jól kezdődik! *85506/ih* A Nagykunságért díjas néprajzos A hat nagykun település (Kar- —pe—| cag, Kunmadaras, Kisújszállás, Túrkeve, Mezőtúr, Kunszent­mártoni által alapított Nagykun­ságért Díjat idén dr. Bellon Tibor egyetemi docens kapja. A Kar­cagon eltöltött 30 év alatt dr. Bel­lon Tibor munkásságával, tevé­kenységével nagyban hozzájá­rult a Nagykunság megismerte­téséhez. Több könyvet írt erről a tájegységről, most készül a leg­újabb, melynek címe: A nagy­kunsági mezővárosok állattartó gazdálkodása a XVIII-XIX. szá­zadban. A kitüntetett jelenleg a JATE néprajzi tanszékén docens, s mellékállásban a karcagi Györffy István Nagykun Mú­zeum elismert néprajzosa, ’94. szeptember elsejéig igazgatója is volt. Tavaly a Magyar Néprajzi Társaság főtitkárává választot­ták. A Nagykunság és a magyar néprajztudomány érdekében Dr. Bellon Tibor nem sza­kadt el a Nagykunságtól végzett több évtizedes tudomá­nyos tevékenységéért, kultúra- közvetítő munkásságáért ítélték neki a díjat, amelyet augusztus 20-án, az ünnepi önkormányzati ülésen vesz át Karcagon. Vita egy érvényes döntés után Tiszaderzsen Félreértés vagy vádaskodás? Tegnap Tiszaderzsen elégedet­ten kezdte tárgyalni a képviselő- testület a féléves pénzügyi be­számolót, ugyanis az önkor­mányzat a múlt héten értesült ar­ról, hogy az állami szervek tá­mogatták 7 millió 948 ezer forin­tos pályázati kérelmüket. Varga Sándor polgármester szerint ez is hozzájárul ahhoz, hogy az év vé­géig ne fenyegesse csőd a köz­ségi gazdálkodást. A napirendi pontok előtt azonban heves vitát váltott ki a Tisza-parti kemping bérleti szerződése. Az eddigi bérlő, Szomor Csaba, aki tagja a testületnek is, az önkormányzat által szabott új feltételekkel de­cember 31-től lemondott a to­vábbi üzemeltetésről. A képvise­lők közül ezek után többen kér­ték, hogy nyilvánosan tisztázzák az ügy részleteit. Szomor Csaba vállalkozó, amikor ismételten szót kapott, kemény kijelentése­ket tett: megkérdőjelezte a köz­ségi jegyző szavahihetőségét, s kétségbe vonta szakmai alkal­masságát is. Ezt arra alapozta, hogy tudomása van arról, misze­rint távollétében a képviselők azután szavaztak júliusi ülésü­kön a bérleti szerződés „önkor­mányzati változatára” igennel, miután a jegyző közölte velük, hogy azzal ő, mármint Szomor Csaba is egyetért. Marek György jegyző határozottan visszautasí­totta ezt a hangnemet, s kérte, hogy szavahihetőségét, szakmai rátermettségét ne a képviselő, hanem az arra illetékesek minő­sítsék. A vita végül kompro­misszummal zárult. Többen kér­ték, hogy a személyeskedő és vádaskodó hangnem helyett a testület következő ülésén tisz­tázza a vitás kérdéseket.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom