Új Néplap, 1995. augusztus (6. évfolyam, 178-204. szám)

1995-08-11 / 187. szám

1995. augusztus 11., péntek Megyei Körkép 3. oldal Befejezéséhez közeledik a bronzkori település feltárása Túrkevén „Lakásviszonyok” évezredekkel ezelőtt Túrkeve határában, átmenve a Ballai-hídon az egykori Ballai Állami Gazdaság központja felé, búza- és napraforgótáblák karjában egy érdekes kiemelkedés ötlik az arra járó szemébe. Közelebb haladva a gyomai földúton, egy akácosokkal körül­vett halom, a környék legmagasabb, 8 méter magas „dombja”, Terehalom tárul elénk. Mostanában az itt folyó ásatás érdekes­sége vonzza a túrázni, kerékpározni vágyókat. 1985 óta 1991 kivételével Csá- nyi Marietta és Tárnoki Judit, a szolnoki Damjanich Múzeum munkatársai minden nyaruk egy részét itt töltötték, a halom­feltárással. Jelenleg befejezé­séhez közeledik a tíz éve tartó kutatómunka. Ez a halom nem kunhalom, mely a vidékre oly jellemző rézkori temetkezési hely. Ez a kiemelkedés a formája alapján is látható, többrétegű település. A Boroszló-ér mentén, egy ártéri magas ponton, egy ár­vízmentes területen vertek ta­nyát a legelső megtelepülök, egy eleve létező kiemelkedésre. A szakemberek egy kb. 20 ház­ból álló bronzkori települést, egy úgynevezett teli telepet is­mertek meg az ásatás során, ahol házanként 10-15 ember lakhatott. A szelvény sárga ré­tegei mutatják az emberöltők egymásra települését. Jelenleg a legelső megtelepültek által létrehozott utcák, házak feltá­rása folyik. Megállapításuk sze­rint kétszáz éven át alig válto­zott a házak, utcák helye. Szo­rosan állnak egymás mellett a 6-12 méter hosszú házak, szinte összeérnek. Az utca szélessége 1 méter sincs, szűk, sötét siká­tor lehetett. Döngölt, agyagpad­Egy réteg - egy emberöltő jós, föld fölé épített patics, fel­menő falú házakban laktak, me­lyeknek cölöpök tartották a te­tejét, ami nádból készült. Az Ónix Center Szolnok féldrágaköve Míg készült, mindenki arra volt kíváncsi, vajon mi lesz belőle. A magas, négyszin­tes épület végül is Szolnok egyik legszebb üzletháza lett. Figyelmet felkeltő ha­talmas kirakataival, han­gulatos színével. Nem lehet el sem téveszteni, hiszen a városközpontban talál­ható, a buszpályaudvar mellett. Neve Ónix Center. A bevásárlócentrum a na­pokban nyílt meg. Ha nem tudnák: az ónix egyébként féldrágakövet jelent. Az Ónix Center amiatt is különleges, hogy a Külke­reskedelmi Bank finanszí­rozásában épült, japán hi­telből. Az építtető és üze­meltető a Priméra Bt. Az Ónix alapterülete szintenként 289 négyzet- méter. Sokféle áru megta­lálható a centerben, amely­nek helyeit vállalkozók Igényes holmikkal várják a vásárlókat minden üzletben bérlik. Kapható itt füg­göny, lakásvilágítási esz­közök, berendezések, könyv, hírlap, papír-író­szer, cipő, gyermek-, női és A karcsú, tetszetős épületről már az utcáról látszik, hogy benne üzletek találhatók férfidivatáru, bőrdíszmű. A földszinten hangulatos snackbárban lehet feltöl­tődni. Lesz egy órás is, va­lamint sportruházatot áru­sító üzlet. Később, úgy két hét múlva tervez nyitni egy CD-árus, valamint lehet, hogy lesz a világhíres már­kának, a Benettonnak is boltja, de ahhoz még igen sok feltételnek kell telje­sülnie. Ennek kérdése fél éven belül eldől. Az épület alatt, a pincé­ben - ha a tervek valóra válnak, két hónap múlva — korszerű fitnessklubot ala­kít ki egy fővárosi cég. A legfelső, harmadik, negye­dik szinten irodák lesznek. Az Onixben levő üzletek kilenc órától fél hétig van­nak nyitva hétköznap, míg szombaton kilenctől egyig. Hogy miért nagy máris a forgalom a centerben? Mert jó és változatos az árukész­let, a sok üzlettel széles körű a profil. T. A. Fotók: Mészáros FOTÓ: PÓLYA PÁL A jövő nyáron - ha az anyagi lehetőségek is engedik - sze­retnék az egész telepet a máso­dik szintig feltárni, -bordács­Gazdacsere A jászberényi gazdakör jó barátságot alakított ki a sep­siszentgyörgyi gazdákkal. A jász világtalálkozóra is vár­ták őket. Augusztus első napjaiban látogattak ide az erdélyiek, s részt vettek a kulturális ren­dezvényeken. A jászberényi gazdakör augusztus 29-én és 30-án Ausztriába utazik tapaszta­latgyűjtésre. Burgenlandi gazdákhoz látogatnak majd el. Látlelet Kitaszítani a különbözőt Még akkor is a legegyszerűbb, ha a legrafináltabb okokat kell megtalálni először a megbélyegzéshez, az elutasításhoz, végül pedig a kiközösítéshez. Vagy éppen ellenkezőleg, elég csupán egyetlen érvet felhozni ahhoz, hogy valaki különbözősége miatt jusson el a kitaszítottságig. Mert esetleg más a bőrszíne, mások az értékítéletei, s nem képes elfogadni a megalkuváson és erő­szakosságon alapuló társadalmi viszonyok törvényeit. Legcse­kélyebb erőfeszítéseket sem téve arra, hogy mindent úgy fogad­jon el, ahogyan a többség. Ezért sem olvad bele a szürkeségbe, de nem is rejtőzködik, hanem vállalja a különállását. Csakhogy éppen ezzel a magatartással válik a támadások célpontjává. Akár attól is függetlenül, hogy ki miben különbözik. Ha bárki is dologtalanul tengeti életét, ebből még nem lehet arra következ­tetni, hogy örömmel tölti el. A létfenntartás kényszere miatt sem, de még inkább azért, mert minduntalan érzékelheti a kikö­zösítés nyílt vagy lappangó veszélyeit. Bármikor felelősségre vonható, és bármikor okot adhat arra, hogy a többség bűnbakot lásson benne. így előbb-utóbb védtelenségét lepleznie kell, olykor erőszakosan is. Talán azért sem véletlen, hogy a telje- sítményelvűség és a teljesítménynélküliség kísértetiesen ha­sonló erkölcsi megítélés alá esnek. Mert vannak, akik úgy gon­dolják, mindegy, mibe kezdenek, csak teljes erőbedobással csi­nálják. De minél inkább ennek vágya hajtja őket, annál világo­sabban tapasztalhatják, hogy a látszólagos mértékfelettiség, a függetlenség és mozgalmasság mindenben, alapjában véve csak az agresszív önigazolás kényszereit erősítik. Alighogy megteremtődik a valódi vagy illuzórikus teljesít­ményen alapuló különbözőség megnyugtató állapota, .újra és újra szembesülniük kell a peremre sodródás esélyével. De leg­alább ez többletélményt jelent azokhoz képest, akik tehetetlen­ségükben élik át különbözőségüket, s akikkel bármit meg lehet tenni. Ha nem így lenne, nyilván elvétve fordulnának elő olyan köznapi példák, melyekből arra következtethetünk, hogy a kü­lönbözőségnek kézzelfoghatóan eltérőek a következményei. Annak ellenére is, ha a mai világ felelőtlenségében rejtezik va­lami nagyszabású erőszakosság. Méghozzá abból a szempont­ból, hogy bár - konkrét példával élve - a milliomos vállalko­zóknak is számolniuk kell a megbélyegzéssel vagy az elutasí­tással, de mégis sokkal védettebbek azoknál, akiknek a cselek­vés szabadságát az önfenntartás kényszerei határozzák meg. Alighanem éppen az utóbbiak gyarapítják a kitaszítottak körét, akik másságukat végérvényesen elveszítették. A sajnálat vagy a megvetés világában élve viszont életük előzményei egyre ke­vésbé fontosak. Kerékgyártó T. István Egyéves a Cervinus Rádió Hidat vert Szarvas és Mezőtúr között A megyehatárok csupán névleges válaszfalak A Hármas-Körösön átívelő valódi hídra még sokat kell várni Mezőtúr és Szarvas kö­zött, ám úgy tűnik, a két szomszéd város az utóbbi hó­napokban közelebb került egymáshoz, mint valaha. A Körös békési oldaláról ugyanis éjjel-nappal szól a Cervinus Rádió, amit elősze­retettel hallgatnak megyénk­ben is, mindenekelőtt Mező­túron, Öcsödön és Puszta­bánrévén. Ennek kapcsán kérdeztük Szenes Jánost, az alapítók egyikét, a csaknem harmincfős stáb irányí­tóját.- Pontosan augusztus 18-án, Dona-napkor lesz egy éve, hogy 6.01-kor így köszönthettem a hallgatókat: - Jó reggelt, Szarvas, jó reggelt, Mezőtúr! - emlékezik vissza a felelős szerkesztő 1994 nyarára. - Egyébként - teszi hozzá - a rádió ötlete, ennél ré­gebben született. Dankó Ervin­nel, a cég ügyvezetőjével évekkel ezelőtt elkezdtük járni a hivatalo­kat, hogy bármilyen formában is, de szóljunk az itt élőkhöz.- Miért éppen Mezőtúr lett Szarvason kívül a legfőbb híd­főállás? Reggeli lapszemle: a felelős szerkesztő az Űj Néplappal- Ma sem tudom, milyen szerencsés pillanatban jöttünk ide, de a város lakóival, az ön- kormányzattal s intézményeivel végtelen korrekt kapcsolatot építettünk ki. Köszönet ezért Mezőtúrnak. Sokszor hihetet­lennek tűnik, de még nem tud­tunk olyat kérni, amit az itt élők ne teljesítettek volna.-Hogyan tovább?- A magam részéről tovább szeretném építeni Szarvas és környéke kapcsolatait. A rádió első percétől hittem abban, hogy a megyehatárok csak név­leges válaszfalak. Nekünk ott kell szólni az emberekhez, ahol tudunk adni valamit. Ezért a to­vábblépés érdekében legkésőbb szeptemberben helyi szerkesz­tőséget nyitunk Mezőtúron, ké­sőbb talán másutt is.- Sokszor elkoptatták már azt a szlogent, hogy a Körös nem elválaszt, hanem összeköt. Mi ezt valljuk a mindennapi munkánkban és tesszük is a műsorokban reggeltől estig. Ez a jövő... L. Z. Hiányzik a lengyel piac Miklóson Olvasói levélben kifogásolták Törökszentmiklóson a „lengyel piac” megszüntetését. A polgármesteri hivatalból is érkezett információ lapunkhoz ezzel kapcsolatban. Az olvasói levélre reagálva a város jegyzője, dr. Varga Imre a következőket mondta el:- Július elsejétől a 35/1995-ös kormányrendelet tiltotta meg, hogy magyarországi piacon külföldi személyek árusítsa­nak. Törökszentmiklóson ezt a jogszabályt hajtottuk végre, ami egyébként nem a polgár- mester, hanem a jegyző hatás­köre.- A lakosok talán azért sé­relmezték, mert úgy tudják, hogy más városokban megen­gedték.- A jegyzőnek államigazga­tási feladatokat is el kell látnia, a jogszabályokat nem lehet a saját belátásunk szerint értel­mezni. Ez. a kormányrendelet az ilyen jellegű feketegazdaság felszámolását tűzte ki célul. A külföldi árus ugyanis úgy árult a „lengyel piacon”, hogy nem fizetett áfát, tb-járulékot, sze­mélyi jövedelemadót. így könnyű olcsónak lenni. Abba is bele lehet gondolni, hogy a ma­gyar kereskedők jelentős része küzd a megélhetésért.- Az emberek, gondolom, az olcsó vásárlási lehetőséget lát­ták a „lengyelpiacban”.- Végül is maga a piac Tö­rökszentmiklóson sem szűnt meg.- Lehet, hogy én laikus va­gyok, de piaci napokon most is szinte ugyanazokat a külföldi árukat látom, mint korábban. Annak idején szó volt arról, hogy a külföldiek esetleg ma­gyar árusnak adják át a porté­kát.- Lehet, hogy itt is megtör­tént ez. Tény, hogy jóval keve­sebben árulnak most a piacon, mint azelőtt. Az is lehet, hogy most már magyar árusok árul­ják ugyanazokat az árukat, de nyilván 20-30 százalékkal drá­gábban. A rendeletnek nem az volt a célja, hogy bezárjuk a piacot - mint ahogy ez is nem is történt meg nálunk hanem az, hogy a külföldiek is a legális vállal­kozókkal azonos feltételek mel­lett áruljanak. -p­Tábor cukorbeteg gyerekeknek Az újszegedi Diabetes Gyerekeket Támogató Egyesület és a Hetényi kórház gyermek-cukorbeteggondozója által szerve­zett táborban negyvenhét gyerek (15 felnőtt kísérővel) üdül a Tiszaligetben. Szolnokon ez az első olyan tábor, amelyet a cukorbeteg gyerekeknek rendeztek. Beatrix, Edit, Anita és Zsu­zsanna Szolnok megyéből ér­keztek. Azt mondják, máskor is szívesen eljönnének ilyen tá­borba, mert:- Itt mindig van valamilyen érdekes program.- Az a jó, hogy itt olyan sok gyerek van...- Barátokat találtunk itt ma­gunknak. Olyan gyerekeket, akiket ismerünk már a gondo­zóból. De ott nem tudunk ösz- szebarátkozni, mert olyan ciki odamenni valakihez... Az új szegedieknek ez a 13. táboruk. Korábban a diabétesz­gondozó szervezte, 1991 óta az egyesület. Dr. Román Ferenc, táborvezető:- Egy ilyen táborban a gye­rekek találkoznak hasonló tár­saikkal. Amíg egy osztálykö­zösségben például, mondjuk egy cukorbeteg gyerek van, és ott neki egyedül kell megbir­kóznia ezzel a problémával, itt, a táborban rájönnek, hogy nin­csenek egyedül. Ez a felisme­rés oldja a pszichés stresszt. Ugyanakkor az is a célunk, hogy önállóságra szoktassuk ezeket a gyerekeket, akik túl­zottan kötődnek az édesany­jukhoz: ugyanis ő figyel a dié­tájukra, ő adja be az injekciót. Itt megtanulják a gyerekek azt is, hogyan segítsenek magu­kon, társukon, ha baj van. Dr. Retkes Tamás, a szol­noki gyermek-diabéteszgon- dozó vezetője:- A gyerekek sokat szen­vednek attól a gondolattól, hogy miért éppen ők betegek. Itt a táborban, nagyon nagy könnyebbséget jelent a felis­merés, hogy nincsenek egye­dül. Ez a betegség a szülőket is nagyon megviseli, még job­ban féltik a gyereket, és nem merik elengedni például az osztálykirándulásra, és ezzel akaratlanul is még jobban megbélyegzik. A táborban az a szerencsés, hogy feloldód­nak ezek a felszültségek. P. É.

Next

/
Oldalképek
Tartalom