Új Néplap, 1995. augusztus (6. évfolyam, 178-204. szám)

1995-08-09 / 185. szám

6. oldal Gazdasági Tükör 1995. augusztus 9., szerda Nő a betét- állomány Az év első hét hónapjában a lakossági megtakarítások ál­lománya 196,4 milliárd fo­rinttal emelkedett, és elérte az 1596 milliárd forintot. A júliusi növekmény 19,4 milliárd forint volt. A Nem­zeti Bank tájékoztatása sze­rint az év eddigi részében mintegy 30 milliárddal na­gyobb összeget takarítot­tunk meg, mint az elmúlt év azonos időszakában. A forint-betétállomány gyarapodása már júniusban felülmúlta a tavalyi növeke­dés mértékét, júliusban a devizabetétek végösszege is tetemesen, körülbelül 6,5 milliárd forinttal emelke­dett, igaz, ebből 5 milliárdot a forintleértékelés hozott a számlatulajdonosok kony­hájára. Az elmúlt hetekben meg­élénkült a pénzintézeti ér­tékpapírok iránti kereslet, az állomány 2,3 milliárd forint­tal emelkedett, és elérte a 250,6 milliárd forintot. Az értékpapírok - főként a kedvező kamatozású állam- kötvények - a korábbinál ugyancsak kelendőbbek vol­tak: a kincstárjegyek iránt viszont elég lanyha az ér­deklődés. A lakosság hitelállomá­nya július végéig 1,8 milli­árd forinttal nőtt, és a tarto­zások értéke meghaladja a 319 milliárd forintot. Traktorba is „Zöld” motor A Győri Rába Rt. szakem­berei kifejlesztették a D 10- es környezetbarát motorcsa­lád erőgépeknél használatos változatát a teherautóknál, illetve az autóbuszoknál al­kalmazott típusokat köve­tően. E járművekhez a rész­vénytársaság mostanáig már kétezernél több kör­nyezetbarát motort állított elő. A traktormotor fékpa­don már vizsgázott, ezek után került sor arra, hogy üzemi viszonyok között is kipróbálják. Egy Rába-Ste- iger 280-as traktorba szerel­ték be. A D 10-es motort ezerórás próbaüzemelte­tésre kapta a traktor tulaj­donosa, a bábolnai IKR Termelésfejlesztési és Ke­reskedelmi Rt. Az erőgép bérmunkát, döntően talaj­előkészítést fog végezni. Működését figyelemmel kí­sérik a bábolnai szakembe­rek, s tapasztalataikról tájé­koztatják a gyártót. A Rába traktor iránt egyébként a távoli konti­nensekről is mutatkozik ér­deklődés: egy dél-afrikai forgalmazó felkérésére pi­ackutatási céllal tettek al­kalmassá a trópusi körül­ményekhez egy Rába trak­tort Győrött. Egymillió tonnás különbség a termésbecslés és a valóság között Betakarítás csalódásokkal A kormányzatnak, a szakembereknek és a termelőknek egyaránt el kell gondolkozniuk azon, mi az oka, hogy az alig egy hónappal ezelőtt 5-5,5 millió tonnára becsült bú­zatermés a jelenlegi, immár megközelítően pontos ada­tok szerint csupán 4,6 millió tonna lesz. Már csak azért is, mert a vártnál gyengébb hozam ezúttal nem fogható az időjárásra - nyilatkozta lapunknak Uhercsák András, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének titkára. ( Munkatársunktól)- Az alacsony terméshoza­mok hátterében elsősorban a termelők rossz anyagi hely­zete áll - mondja a MOSZ- titkár. - Szembe kell nézni azzal a ténnyel, hogy a gaz­dálkodók többségénél - a ko­rábbi évekhez hasonlóan - továbbra sem képződik jöve­delem. Következésképp nincs pénzük fémzárolt ve­tőmagra, műtrágyára, gyom­irtóra sem. így fordulhatott elő, hogy a néhány hetes tar­tós esőzés, a gombabetegsé­gek elleni növényvédő szerek árának megspórolása miatt egy-két hónap alatt roppant nagyságrendű terméskiesés következett be. Uhercsák András szerint a gazdálkodók pénzínsége ki­hat az új termés milyenségére is. Bár az idei gabona minő­sége általában jobb, mint a korábbi években volt, na­gyobb a minőségbeli szóró­dás. A 38-as sikértartalmú, ki­váló búza mellett - még egy­azon nagyüzemen belül is ­megtalálhatók a gyengébb lisztminőségű, 24-es sikértar- talmúak. Milliárdos hozamkiesést kell az idén elkönyvelnie az agrárgazdaságnak azért is, mert elhasználódott, matu­zsálemi korú a kombájnpark. Jellemző adat: az elmúlt öt esztendőben összesen annyi arató-cséplő gépet vásároltak a termelők, mint a nyolcva­nas évek végén egyetlen esz­tendőben.-Mindez arra figyelmez­tet, hogy a mezőgazdaság szereplőinek késedelem nél­kül le kell vonniuk a megfe­lelő következtetéseket - mondja a MOSZ titkára. A 24. órában vagyunk: haladék­talanul olyan feltételeket kell teremteni, amelyek között biztosítható az agrárágazat jövedelmezősége. (újvári) Óránként csak egy olyan döntés születik, amelyet intézkedés követ Túl sok a vállalati értekezlet A magyar vállalatoknál a munkaidő 20 százaléka értekez­letekkel és megbeszélésekkel telik. Erre a következtetésre jutott az osztrák Czipin and Partner termelékenységi ta­nácsadó cég húsz hazai iparvállalatnál végzett felmérése alapján. Még mindig kísért a régmúlt idők betegsége: az értekezlet nem eszköz, hanem cél. Leg­alábbis erre következtethe­tünk abból, hogy a súlyos gondokkal küszködő és nem egyszer létükért küzdő ma­gyar cégeknél túl sok idő jut a szócséplésre. A helyzet körültekintő elő­zetes elemzése, a különféle megoldási lehetőségek szám­bavétele, továbbá előnyeik és esetleges hátrányaik gondos tanulmányozása helyett sokan és sok helyütt már akkor a jól végzett munka örömét érzik, ha körbeülhetik a tárgyalóasz­talt. A sehogy, vagy rosszul előkészített értekezleteknek azután alig van kézzel fog­ható eredményük, de az sem ritka, hogy teljesen kudarcba fulladnak. Ilyenkor legfeljebb annak a határozatnak a meghozatalára kínálnak lehetőséget, hogy legközelebb újra összeülnek és akkor elrendezik a dolgo­kat. De a többi megbeszélés sem dicsekedhet a felmérés tapasztalataival. Résztvevőn­ként és óránként ugyanis mindössze egy olyan döntés születik, amelyet konkrét in­tézkedés is követ. Igen gya­kori „hiba”, hogy a meghozott döntésekről, határidőkről, a felelősök személyéről nincs egyértelmű dokumentum, így mindenki a saját szája íze sze­rint értelmezi a határozatokat. A pontatlan kezdések 10-20 perceket tékozolnak el a résztvevők idejéből. Túl sok idő telik el a múlt elemzésé­vel, s a felszólalók legtöbbje adós marad a konkrét megol­dási javaslatokkal. Ezért fon­tos lenne, hogy korlátozzák a résztvevők számát, tartsák kézben a vitát, készítsenek jegyzőkönyvet és ne enged­jék, hogy kívülről, például te­lefonokkal zavarják az érdemi munkát. Jövőre 20 százaléknál alacsonyabb inflációval számolnak Államháztartás: fölfelé a lejtőn? A stabilizációs csomagterv költségvetést érintő részei már éreztetik hatásukat - állapította meg László Csaba helyettes államtitkár a Pénzügyminisztérium tegnapi sajtótájékoztatóján. Hozzáfűzte, hogy a költségvetési fo­lyamatokban április óta érezhető a javulás - jóllehet, privatizációból még nem volt ebben az évben bevétele az államkasszának. (Tudósítónktól) A központi költségvetésben július végéig 194,7 milliárd forint hiány alakult ki. Az egészében kedvezőtlen fo­lyamaton belül azonban biz­tató mozzanat, hogy míg az első negyedévben átlagosan havi 48 milliárd forinttal, a másodikban már „csak” átlag 15 milliárddal volt rövidebb a tervezettnél a pénzügyi ta­karó, júliusban pedig sikerült 3 milliárdra csökkenteni a havi deficitet. Nagyjából hasonló folya­matok érzékelhetők a bevéte­lek alakulásában is: a múlt hónapban 12 milliárd forinttal több folyt be a költségve­tésbe, mint amennyi az előző hónapok átlagában. A tendencia tehát pozitív, annak ellenére, hogy a bevéte­lek végösszege így is alacso­nyabb az időarányosan terve­zettnél. Kedvezően hatott a pénz­ügyi mérlegre, hogy jelenté­kenyen emelkedtek az általá­nos forgalmiadó-befizetések. Ez azonban „szezonális” je­lenség, mert a vállalkozók nagy része negyedévenként számol el az áfával. Az első hét hónapban egyébként 28,6 milliárdos be­vétel származott a társasági adókból. A vám- és importbefizeté­sek az előirányzottat 4 száza­lékkal haladták meg. Ebben minden bizonnyal része van a nyári turizmusnak és a kül­földi vendégek vásárlásainak is. A lakossági befizetésekből 20 milliárd forinttal több volt az idén, mint egy évvel ko­rábban. A helyettes államtitkár ki­tért arra is, hogy a tárca dol­gozik a jövő évi költségvetés összeállításán: a számítások­ban 20 százaléknál alacso­nyabb inflációval kalkulál­nak. Versenyfutás az inflációval Valahányszor meglódul az infláció, felvetődik a kérdés, érdemes-e ilyenkor takarékoskodni, s ha igen, miként őrizhetjük meg leginkább pénzünk értékét? Persze nem is az a kérdés, hogy egyáltalán érdemes- e az infláció közepette takarékoskodni. Am a munkahely bizonytalan­sága, a jövőről való gondoskodás kikényszeríti a beosztáson alapuló gazdálkodást. Aggasztó adatokat közöl a Gazdaságkutató Rt. felmérése, amely szerint a lakosságnak átlagosan alig fele rendelkezik némi megtakarí­tással, és ennek a csoportnak negyven százaléka is csupán a család egyhavi nettó jövedelmét tudta félretenni. Ez pedig édeskevés, hiszen az első váratlan kiadás, betegség azonnal fölemészti, s a családfenn­tartót adósságba keveri. Még inkább sajnálatos, hogy egyre többen vannak, akik azért kény­telenek hozzányúlni megtakarításukhoz, mert havi jövedelmükből mindennapi kiadásaikat sem képesek fedezni. Az átlag azonban csak úgy jöhet ki. hogy azok, akik képesek tartalékot gyűjteni, egyre keve­sebben vannak, és megtakarításaik jócskán fölülmúlják a család havi nettó jövedelmét. Akiknek viszont alig van spórolt pénzük, azok fő gondja nem az, hogy milyen befektetéssel őrizhetik meg leginkább pénzük reálértékét. Nekik az a legfontosabb, hogy ez az összeg biztonságban maradjon és bármikor hozzáférhető legyen. Számukra a legnagyobb kamatot hozó rövidlejáratú értékpapír, vagyis a kincstárjegy, illetve az egy-két hó­napra, negyedévre lekötött, vagy a látra szóló betét a megfelelő. A nagy pénzösszegek tulajdonosainak megtakarításaik befektetése­kor módjuk van arra, hogy egyszerre többféle célt is kövessenek. A főbb célok - a magas hozam, az értékállandóság, a biztonság és a hozzáférhetőség - úgy érhetők el, ha a megtakarításokat megosztják az említett céloknak leginkább megfelelő befektetési formák között. Ilyenkor beszélünk befektetési tárcáról, portfolióról, amelyben a kincstárjegy, a devizabetét, az államkötvény, a kockázatosabb, ám jö­vedelmezőbb részvény, és jelentős megtakarítás esetén az ingatlan is szerepel Több lábon állva nagyobb az esélyünk arra, hogy legyőzzük az inflációt. Bácskai Tamás ÉRTÉK - PAPÍR - TŐZSDE / Élénkülő részvényforgalom Hosszú pangás után a múlt héten végre mozgásba jött a Budapesti Értéktőzsde állóvize: miközben a tőzsde indexe (BUX) a hét eleji 1491-ről 1500 pont fölé tornázta magát, s elérte az 1511 pontot, a részvényforgalom is meghaladta a 7,6 milliárd forintot. (Ez mint­egy kétszerese a teljes június havi forgalomnak). Az élénkülés főként az ÁPV Rt. augusztus 1-jei nagyszabású tranzakciójának köszönhető: az Egis Rt- ben lévő 28%-os tulaj­donrészét eladta a NatWest angol befektetési társaságnak, 2550 forintos áron. Jó hír a befektetőknek, hogy a részvények az el­múlt héten jórészt ennél magasabban, 2750 forint fölött forog­tak, sőt a heti záróár már a 2835 forintot is elérte. A következő napokban az árfolyam fokozatos erősödésére számíthatunk. A magas heti forgalomban közrejátszott a NatWest augusz­tus 2-ai üzletkötése is: az Egis Rt. részvényeinek 7 százalékát továbbadta - némileg magasabb áron - egy befektetői csoport­nak. A másik gyógyszergyár, a Richter Gedeon részvényeit ko­rántsem keresték az Egishez hasonló mértékben, azonban a napi 15 millió forintos átlagforgalom még kielégítőnek mondható. Az árfolyam emellett meglehetősen kiegyensúlyozott volt: a heti 2050 forintos nyitásról először felkapaszkodott 2060 fo­rintra, majd a hét végére újra visszacsúszott 2050-re. Ennek alapján a közeljövőben nagyobb fellendülésre nem szabad szá­mítanunk, hiszen az eladói oldal továbbra is erős. A Danubius papírjának árfolyama is egy fordított U alakú pályát írt le: a hét eleji 1300 forintos átlagár augusztus 2-ára egészen 1375-ig növekedett, a hét végére azonban ismét 1300 forintra süly- lyedt. A Fotex Rt. részvényeinek árfolyama azonban egyenletesen növekedett: a hét elejei 168 forintos átlagár a hét végére elérte a 180 forintot, 7 százalék hozamot nyújtva a befektetőknek. Csaknem 6 százalékkal emelkedett a Graboplast Rt. részvé­nyeinek az ára is: a hétfői - 150 millió forintos forgalom köze­pette kialakult - 1515 forintos átlagár a hét végére már az 1600 forintot is megközelítette. A frissen bevezetett papírok közül a Hajdútej árfolyama gyors emelkedésnek indult: 1820-ról 2000 forintra nőtt; a Hu­mán változatlanul 1100 forinton cserélt gazdát. Az OTC-piacon kevesebb volt a változás: a MÓL-részvények ára - a papír tőzsdei bevezetése miatti várakozások nyomán - 12 200-12 400 forint közé emelkedett. A Matáv iránt lanyhult a kereslet, a papír ára 17 600-17 650 forint körül mozgott. A Budapest Bank részvényei 3700-3800 forint körül forogtak. A diszkont kincstárjegy-aukciókon szerényen tovább emel­kedtek a hozamok: a 30 napos kincstárjegy évi 28,26 százalé­kos, a 90 napos 32,77 százalékos hozamot nyújt. Konkoly Csaba Concorde Értékpapír Ügynökség Az Ipoly árhulláma mosta a legelőkre a spórákat Lépfene: nincs újabb fertőzés Nem kis riadalmat keltett a nógrádi állattenyésztők körében a lép- fenekór megjelenése. Mint az illetékes szervek bejelentették: az Ipoly menti legelőkön tartott szarvasmarhák lépfenével fertőződtek a múlt héten, s az antibiotikumos kezelés ellenére ötven állat elhul­lott. Szerencsére a kórt sikerült lokalizálni. A fertőzés lehetséges okairól dr. Nagy Attila állatorvos, a Ma­gyar Zoonózis Társaság alelnöke elmondta: a szakemberek feltéte­lezése szerint az Ipolyon levonuló árhullám következtében a víz a partszakasz melletti legelőkre mosta a betegséget hordozó, hosszú ideig élet- és fertőzőképes spórákat. Az sem kizárt, hogy az itatás­hoz szükséges víz kiszivattyúzásakor az ásott kutak vízszintjének csökkenése miatt az iszapba került spórák felkavarodtak, s nagyobb mennyiségben az állatok ivóvizébe is belekerültek. Az állategész­ségügy illetékesei szerint lehetséges, hogy elhullott állatok tetemét dobták a folyóba. Előfordulhatott, hogy a vízgyűjtők területén lévő dögkutak a nagyobb esőzések alkalmával megteltek csapadékvíz­zel, s a fertőzött folyadék a talajon keresztül átszivárgód a folyóba. A lépfene kórokozói az erdőn, mezőn élő gerinces emlősöket is veszélyeztetik. Ennek megelőzésére elhullások alkalmával a leg­biztosabb módszer a kimúlt állatok elégetése. Az ember is fogé­kony a lépfene kórokozójára s a baktérium spórája többféleképpen - így élelemmel, ivóvízzel vagy akár belégzéssel is - bekerülhet szervezetünkbe. Elővigyázatosságra mindenképp szükség van, de tudni kell: az egészségügyi hatóságok rendelkeznek a megfelelő védőgyógyszerekkel. - ug ­A VILÁG GAZDASÁGA - A GAZDASÁG VILÁGA Hárommillió tonna gyümölcsfölös­leget semmisítettek meg tavaly az Eu­rópai Unió közreműködésével. Egye­bek közt 1 millió tonna alma, 720 ezer tonna őszibarack, mintegy félmillió tonna narancs vált a közös agrárpoli­tika áldozatává. A brüsszeli EU-bizott- ság anyagi juttatásokkal is ösztönözte a termelőket a megdöbbentő mennyiségű terményhegy felszámolására. Az Unió az agrárpiac befolyásolására immár évi csaknem 50 milliárd dollárt költ. A pénzügyi beavatkozás rendszerének kritikusai szerint a meredeken növekvő támogatások és ösztönzések nagysza­bású csalásokra, visszaélésekre adnak alkalmat. Sanghajban épül a világ legmaga­sabb felhőkarcolója. A beruházáshoz szükséges 824 millió dollárt egy 37 ja­pán vállalatból álló konzorcium teremti elő. Az épület tervei valószínűleg szep­temberben nyilvánosság elé kerülnek és a jövő évben megkezdődik az épít­kezés. A 460 méter magas, 95 emele­tesre tervezett épület csak a jövő évti­zed elején készül el. Jelenleg egy chi­cagói 110 emeletes épület a világ leg­magasabb építménye - 443,5 méterrel. Szaúd-Arábia túljutott a pénzügyi válságon, amelyet egyebek között az olaj világpiaci árának alacsony szintje idézett elő. Az idén várhatóan egyen­súlyba hozzák a költségvetés két olda­lát. Szaúd-Arábia januárban 40 milli­árd dolláros keretösszegű költségve­tést jelentett be 1995-re úgy, hogy hat százalékkal megnyirbálta a kiadási ol­dalt az állami szubvenciók megkurtítá­sával. Több mint hétmilliárd dollárral csökkent Japán fizetési mérlegének többlete az első félévben a tavalyihoz mérten. Az aktívum 1995 első hat hó­napjában 61,33 milliárd, míg egy évvel korábban 68,37 milliárd dollár volt. A kereskedelmi többlet alig változott: 71,64 milliárd dollárról 71,49 milliárdra mérséklődött. Európa országútjain mind gyakorib­bak az olyan autós országjelzések, amelyek korábban nem léteztek. Az ADAC német autóklub most közzé­tette az Európa hajdani kommunista részén létrejött új államok autós jelzé­seit, amelyeket az ENSZ is elismert. Ezek a következők: BIH - Bosznia- Hercegovina, BY - Fehéroroszország, CZ - Csehország, EST - Észtország, HR - Horvátország, LT - Litvánia, LV - Lettország, MD - Moldova, MK - Macedónia, RUS - Oroszország, SK - Szlovákia, SLO - Szlovénia, UA - Uk­rajna. Évente 8 ezer munkás veszíti el az éle­tét Oroszországban munkahelyi balese­tekben az elavult, vagy meg nem tartott munkavédelmi előírások miatt. A halá­los áldozatokon kívül évente 12 ezren rokkannak meg életre szólóan és 300 ezren szenvednek súlyos egészségügyi ártalmat a munkájukkal összefüggő okok miatt. Az ipari balesetek az elmúlt négy évben meghétszereződtek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom