Új Néplap, 1995. augusztus (6. évfolyam, 178-204. szám)

1995-08-09 / 185. szám

2. oldal VllAGTÜKÖR 1995. augusztus 9., szerda Lassan csitulnak a harcok a Balkánon Moszkvába mennek békülni Jugoszlávia azt várja Magyarországtól, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet soros elnökétől, hogy tegyen lépéseket „a szerb krajina elleni horvát agresszió” megállítása és a rende­zésre irányuló tárgyalások újrakezdése érdekében. Ezt a buda­pesti ügyvivő, Branko Novakovic közölte Tóth Jánossal, a ma­gyar külügyminisztérium államtitkár-helyettesével. ___________Rólunk (is> írják___________ B ővítés - osztrák szemmel „Ha mindazokat összeszám­láljuk, akik be akarnak lépni, akkor az egy harminctagú Eu­rópai Uniót eredményez, amely mai szerkezetében so­hasem lesz működőképes” - jelentette ki Wolf gang Schüs­sel osztrák alkancellár, kül­ügyminiszter. Az EU keleti kibővítésének lehetőségeit részletezve a po­litikus szerint „tisztán gazda­ságilag” csak Csehország és Szlovénia érett a tagságra, s azok „az ezredfordulóig bizo­nyosan, minden további nél­kül integrálhatók”. Harmadikként Lengyelor­szágot nevezte meg. Úgy véli, Helmut Kohl német kancellár „csak azért fogja magát még egyszer jelöltetni a választá­sokon, hogy a lengyel kérdést pozitív döntésre vigye. így akkor három, esetleg négy or­szágról fogunk vitatkozni”. Schüssel nyilatkozatában negyedikként említi Magyar- országot, amelynek - akár­csak Szlovéniának - „vonzó dolgokat” kínál az Európai Unió, például termékei beju­tását a nyugati piacra, politi­kai téren pedig „bizonyos be­leszólási lehetőségeket”. En­nek ellentétele az, hogy ezek az országok „próbálják meg külső határaik védelmét meg­erősíteni, hogy kevesebb fe­szültség adódjon az EU-or- szágok belső határain”. FEB Atomburjánzás Nő a nukleáris fegyverkezés veszélye Először vesznek részt olyan hadgyakorlaton a kelet-európai országok, közöttük Magyaror­szág, amely amerikai földön zajlik. A Partnerség a békéért program keretében szervezett Cooperative Nugget fedőnevű akcióra vasárnap érkezett meg a Koczák Imre őrnagy vezette magyar alegység. Szlovákia már nem tart lé­pést Csehországgal, Lengyelor­szággal és Magyarországgal a reformokban és a demokrácia építésének folyamatában - vé­lekednek sokan az Egyesült Ál­lamokban. Erről Michal Kovác szlovák államfő nyilatkozott a pozsonyi rádiónak. Néhány hete botránynak számított, amikor amerikai útjuk után a hárompárti Magyar Koalíció vezetői erről beszámoltak. 150 ezren tüntettek Costa Ricában a kormány gazdaság- politikája ellen. Többek között tanárok, állami és banktisztvi­selők tiltakoztak nyolcezer ál­lami alkalmazott tervezett el­bocsátása, az állami vállalatok bezárása, privatizálása vagy másfajta átalakítása ellen. Három athéni anarchista csoport elismerte, hogy ők okozták a múlt heti pusztító er­dőtüzeket Görögországban. Levelükben a feladók kifejtet­ték: meg akarták mutatni a „gazdag földtulajdonosoknak”, hogyan érzik magukat a „nagy­városi dzsungelben” élő embe­rek árnyat adó zöld nélkül. Szaddám Húszéin azzal vá­dolja Iránt, hogy irakiakat tart hadifogságban, és visszauta­sítja a bagdadi békekezdemé­nyezésekét. Az iraki elnök kö­vetelte Teherántól: bocsássa szabadon a hadifoglyokat. A Nemzetközi Vöröskereszt ada­tai szerint Iránban mintegy 13 ezer hadifogoly van. Harminc éve nem fordult elő ilyen hideg Argentínában. Mí­nusz 26,5 Celsius-fokot és óránkénti száz kilométeres se­bességű szelet mértek az ország déli részén, Patagóniában. A rendkívüli időjárás megviselte a mintegy egymilliós birkaál­lományt. Becslések szerint a juhtenyészet vesztesége elér­heti a harminc százalékot. Osztrák környezetvédők a szlovéniai Krskóban működő atomerőmű azonnali leállítását követelik. Arra hivatkoznak, hogy a reaktor a horvátországi fegyveres konfliktus közelsége miatt nagyon sebezhetővé vált. Pokolgép robbant a Srí Lanka-i Batticaloa város pia­cán. Ezt megelőzően, hétfőn egy öngyilkos merénylő rob­bantott pokolgépet Colombó- ban. A robbanásnak 22 halálos áldozata és több sebesültje volt. A magyar külügyminisztérium vezetői esélyt látnak arra, hogy átfogó Bosznia-konfe- renciát tartsanak Budapesten. Ugyancsak üdvözlik Borisz Jelcin kezdeményezését arról, hogy Szlobodan Milosevics szerb és Franjo Tudjman hor­vát államfő utazzon Moszk­vába, ahol az orosz elnökkel a balkáni válság rendezésének lehetőségeit vitatnák meg. Az De milyen is ma a Kárpátalja? Látható változás, hogy számta­lan hivatalos táblán ukrán szö­veg áll a korábbi orosz helyett. A magyarlakta területeken pe­dig szinte mindenütt feltűntek a magyar nyelvű feliratok. A nagypolitika azt is elfo­gadja, hogy a piros-fehér-zöld a magyarság színe: a magyar és az ukrán lobogó együtt díszíti például a beregszászi tanács székházát. A városban egyéb­ként helyi tagozatot működtet egy ideje a nyíregyházi tanár­képző főiskola. orosz fővárosban közölték: Milosevics és Tudjman két napon belül Moszkvában ta­lálkozik, hogy megvitassa azokat a javaslatokat, amelye­ket Borisz Jelcin tett a válság rendezése érdekében. Az ENSZ emberi jogi főbiz­tosa, Jose Lasso Ayala aggo­dalmát fejezte ki a horvát fegy­veres erők által visszafoglalt krajina polgári lakosságának Kijevtől azonban a gazdasági körülmények miatt pénzt várni reménytelen. Van, aki a magya­rok közül úgy véli: ez a „szegé­nyen tartás” a gyarmatosítás sa­játos formája. Ezzel nem min­denki ért egyet, vitáznak róla és egymással azok, akik szószólói akarnak lenni az itt élő kisebb­ségnek; ez viszont sajnos meg­osztja a magyarságot. A lakosság zömét csontig kínzó szegénység persze nem vá­logat nemzetiség szerint, min­denkit sújthat, akár ukrán-ruszin, akár orosz, akár román vagy ma­szenvedése miatt. A Menekült- ügyi Főbiztosság felszólította Tudjman horvát elnököt, hogy tegye lehetővé a szabad elvo­nulást a krajinában rekedt több tízezer szerb polgári személynek, és akadályozza meg, hogy bármilyen támadás érje őket. Helyszíni jelentések szerint a szerbek kedd délután ismét lőtték Eszéket, áldoza­tokról nincs hír. Mialatt a horvát katonák ün­nepeltek a visszafoglalt terüle­teken, a szerb menekültek az ENSZ szögesdróttal körbevett táborába zsúfolódtak össze, és halálról, kegyetlenkedésekről számoltak be. gyár. Csak a magyar a többinél talán hangosabban tart tőle, hogy a vízumkényszer megnehezítheti a némi pluszjövedelmet hozó utazást Magyarországra. A beregsurányi határátkelő ukrán oldalán két benzinkút hirdeti magyarul, ukránul és oroszul, mi mennyiért kapható. A frissen feltankolt személyko­csik pedig azonnal beállnak a sorba: irány Magyarország. Annak ellenére, hogy néhány hete a magyar vámosok sűrűb­ben ellenőrzik, mi lesz a benzin sorsa Magyarországon. Válaszként Ukrajnában több­felé már szerelik az autókba a kettős benzintankokat: az óra csak azt méri, ami a külső tank­részben elfér. Mostantól a töb­bit adják el Szabolcsban. Kocsis Tamás Nem valószínű, hogy az atom­fegyverkezés szelleme vissza­bújna palackjába, állítja a Nemzetközi Békéért szervezet (Carnegie Alapítvány) leg­frissebb felmérése. Franciaország és Kína nem akar felhagyni a kísérletezéssel, Izrael, Pakisztán és India pedig még csak be sem vallja, hogy képes-e atombomba gyártására. Ukrajna, Belorusszia és Ka­zahsztán viszont egyetértett ab­ban, hogy csökkenti atomfegy­verei számát, illetve a robbanó­fejeket - a biztonságos tárolás végett - Oroszországba szállít­ják. Dél-Afrika szétszereltette hat nukleáris fegyverét. Algéria tavaly feladta atomfejlesztési tervét. Argentína és Brazília a technológia birtokában elállt fegyverkezési szándékától. Á Carnegie Alapítvány be­számolója szerint ellentétes fo­lyamatok figyelhetők meg a Közel-Keleten, Dél-Ázsiában és a Koreai-félszigeten. Irak atomerejének építését félbesza­kította az Öböl-háború, s a léte­sítményeket ellenőrzése alá vonta az ENSZ. Mindazonáltal az iraki hadsereg szakemberei néhány éven belül képesek len­nének atombombával előállni. Líbia, megfelelő szakértelem híján, azzal próbálkozik, hogy orosz atomtechnológusokat csábítson magához. Irán 8-10 évnyire áll a nukleáris fegyve­rek „sorozatgyártásától”, de a CLA kémei azt jelentették, hogy bármikor vásárolna néhányat kész állapotban. A Clinton- kormány nemrég sikertelen kí­sérletet tett arra, hogy meggá­tolja Oroszországot és Kínát két iráni atomreaktor felépíté­sében. A rendelet elodázza a törvény hatályát Felvételik magyar nyelven Idén ősszel mégiscsak anya­nyelvükön felvételizhetnek az egyetemeken, főiskolákon a romániai magyar fiatalok. Az oktatási miniszter ren­deleté egyelőre felfüggesz­tette a vitatott tanügyi törvény hatályát, de a Romániai Ma­gyar Demokrata Szövetség ennek ellenére megszervezi szeptemberre tervezett tilta­kozó akcióját. Asztalos Ferenc, az RMDSZ parlamenti képvise­lője szerint nagy nyugtalansá­got keltett, hogy az új rendelke­zés értelmében csak azokon a főiskolákon, egyetemi karokon lehetne magyarul felvételezni, ahol a képzésnek a nyelve is magyar. Aki tehát románul fel­vételizett volna, be sem kerül­het a felsőfokú intézményekbe. A minisztérium mostani határozata mindamellett nem változtat a lényegen, nyilat­kozta a képviselő. A törvény ugyanis érvényben marad: „paragrafusai a magyarokra nézve jogfosztó előírásokat tartalmaznak, megfosztanak az anyanyelvi képzés lehető­ségétől bizonyos területe­ket”- mondta a képviselő. Több mint 210 ezer szerb menekül a horvát hadsereg elől a visszafoglalt krajina területéről. Beszámolók szerint a horvátok megtámadták a menekülőket, és halálos áldoza­tok is vannak. Az ENSZ menekültügyi hivatala a humanitárius feladatok megoldása érdeké­ben kéri a fejlett országok (főként) anyagi segítségét. fotó: feb/reuter A Kárpátalja-kór minden nemzetiséget egyformán sújt A betegség neve: szegénység „Békés szigetnek” nevezte Tóth Mihály, az ukrán parlament magyar képviselője Kárpátalját azon a beregszászi találkozón, amelyet magyarok és határon túliak együtt rendeztek a hiro- simai és a nagaszaki atomrobbantás jubileumán. Az egykori szovjet birodalom más területeit érintő forrongásokhoz képest valóban érzékelhető béke uralja Ukrajna peremét. Modellek fellépésre várnak egy Hanoiban rendezett divatbemutatón. A 73 milliós Vietnam ily módon is ismerkedik a gazdasági reform új jelenségeivel. fotó: feb/reuter Égi veszélyben az űrállomás Kozmikus szemét százezres tételben Amerikaiak, oroszok, japánok és nyugat-európaiak javában dolgoznak azon, hogy 2002-ig működésbe lépjen az első ál­landó nemzetközi űrállomás. Az összköltséget 40 milliárd dol­lárra becsülik, ám a tervezőknek nem csak a - stílusosan - csil­lagászati összegek előteremtésével van gondjuk. Nagy problémát jelent az is, hogy a világűrben egyre több tárgy kering, amelyek közül még a legkisebb is súlyos ve­szélyt jelenthet a jövendő nem­zetközi űrállomásra. A műholdak felrobbanásá­ból, a ki nem égett üzemanyag- tartályokból maradt darabkák 30-36 ezer kilométeres órán­kénti sebességgel száguldanak az űrben. Ilyen sebességgel be­csapódva egy mindössze né­hány grammos törmelék is sú­lyos kárt okozhat. Ha pedig va­lamivel nagyobb az űrszemét mérete, a hatás megsemmisítő lehet. Márpedig az űrben ke­ringő tárgyak, törmelékek száma egyre gyarapodik. Amióta 1957 októberében a szovjetek felbocsátották az első szputnyikot, 3500 műholdat ál­lítottak pályára a világ országai. Ezek közül mintegy háromszáz kering jelenleg. Egyúttal kere­ken 22 ezer darab tíz centiméter átmérőjű, vagy annál nagyobb űrtárgyat tartanak nyilván. An­nak, hogy nem többet, egyedül az észlelési nehézség az oka: azok a törmelékek, amelyek a műholdak 36 ezer kilométeres magasságában keringenek, csak akkor észlelhetők, ha át­mérőjük legalább egy méter. További gond, hogy a jövő­ben e veszélyforrások száma növekedni fog, ugyanis egyre több műholdat indítanak. Míg eddig évente kétszázzal emel­kedett a veszélyt jelentő űrtár­gyak száma, a jövőben ezek szaporodnak, mivel a nagy táv­közlési cégek rengeteg új mű­holdat állítanak pályára. Pél­dául a Motorola 77, a Teledesic csaknem ezer távközlési szput- nyik felbocsátását tervezi. Ráadásul éppen abba a hét­száz kilométeres magasságba, ami a jövendő űrállomás szá­mára különösen veszélyes. Heltai András JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI NAPILAP az Axel Springer-Magyarország Kiadó Kft. lapja • Felelős vezető az ügyvezető igazgató • Főszerkesztő: HAJNAL JÓZSEF • Felelős szerkesztő: Laczi Zoltán Tervezőszerkesztő: Mohai Gyuláné • Kiadja az AS-M Kft. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Irodája • Felelős kiadó: NÁNAI TIBOR irodavezető • Szerkesztőség és kiadóhivatal: 5001 Szolnok, Kossuth tér 1. I. sz. Irodaház, Pf.: 105. Telefon: 56/424-444, tx: 23-357, fax: 56/422-853 • Készíti a Petőfi Nyomda Rt. Szilády Üzeme, 6001 Kecskemét, Mindszenti út 14. • Felelős vezető: Sebesvári László vezérigazgató. Telefon: 76/482-192 • Az előfizetők részére terjeszti az AS-M Kft. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Irodája az ügynökségek révén. • Árusításban terjeszti a „Rónahír” Észak-alföldi Hírlap-kereskedelmi Postai Rt. Debrecen, Péterfia u. 4. V. em. • Levélcím: 4001 Debrecen Pf. 270. Telefon: 52/347-988/21, 22. mellék • Előfizethető közvetlenül az Új Néplap kiadójánál 5000 Szolnok, Kossuth tér 1. földszint (tel.: 56/424-444) és ügynökségeinél, az Új Néplap hírlapkézbesítőinél, postautalványon és átutalással az MHB Rt. 458-10358 pénzforgalmi jelzőszámra, valamint megrendelhető a kiadónál. • Ügynökségek címe: Szolnok, Magyar u. 9. Telefon: 56/375-620, Jászberény, Bercsényi út 5. Tel.: 57/412-564, Kunszentmárton, Köztársaság tér 12. II. 12. Telefon: 461-445, Törökszentmiklós, Táncsics út 1. Tel.: 56/390-959, 35. mellék, Kunhegyes, Kossuth út 14. Tel.: 59/326-043, 326-621. • Előfizetési díj egy hónapra 437 forint, negyedévre 1295 forint, fél évre 2560 forint, egy évre 5060 forint. • Az áruspéldányok ára: 23,50 Ft • JNK-Szolnok megye határán kívül az egyhavi előfizetési díj 1036 forint. • Az előfizetéssel kapcsolatos észrevételeket a területileg illetékes ügynökséghez munkanapokon 8-tól 16 óráig telefonon és az Új Néplap kiadójához az 56/424-444 telefonon 7,30-tól 16 óráig kérjük bejelenteni, illetőleg levélben megküldeni. • ISSN 0865-9133

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom