Új Néplap, 1995. augusztus (6. évfolyam, 178-204. szám)

1995-08-08 / 184. szám

1995. augusztus 8., kedd Közlekedésbiztonság 5. oldal Forgalmi helyzetkép a déli elkerülő útról Kevesebb kamion a belvárosban A záróvonal átlépése életveszélyes lehet A harmadik ütemként épült, a Holt-Tiszán átvezető útsza­kasz tette lehetővé, hogy Szolnok várost teljesen elke­rülve bonyolódhat a forgalom a Budapest-Debrecen főúton. Alig néhány hét telt el a szol­noki elkerülő út befejező sza­kaszának átadása óta, de a közúti járműforgalom megfi­gyelése alapján az a tapaszta­lat, hogy a városban még job­ban lecsökkent az áthaladó nehézteher-forgalom. A 4-es főút kedvezőbb vonal- vezetése miatt csak elvétve ke­rülnek külföldi kamionok a belvárosi utakra. Jól vizsgázott az üt közlekedésbiztonsági szempontból is. Az elkerülő út átadott szakaszán súlyos sze­rencsétlenség és személyi sérü­léssel járó baleset sem történt. Megfigyelhető azonban né­hány veszélyes forgalmi szituá­ció, amelyek a későbbiekben balesetek forrása lehet. A Holt- Tisza melletti martfűi úti, külön szintű csomópont térségében több alkalommal előfordult, hogy az egymástól elzárt for­galmi sávok között szabályta­lanul, a záróvonal átlépésével visszafordulnak a járművek. A csomóponti ágak minden irányból biztosítják a főútra való felhajtást, és információs táblák jelzik a megfelelő beso­rolási irányokat. Ha a járműve­zető mégis tévedett, a legköze­lebbi leágazásnál korrigálhatja a tévedését, ugyanis Szolnok térségében négy helyen is épült csomópont, tehát rövid távolsá­gon belül lehetőség van az út­irány módosítására. Forgalmi konfliktushelyzet követel figyelmet az út Szajol felőli irányából. A korábban át­adott négynyomú úthoz csatla­kozik itt az útpálya. A csomó­pont átépítése után a 4-es csak egy sávban folytatódik Buda­pest irányába, a külső sávról csak jobb kis ívben, a város felé lehet kanyarodni. A sávváltá­sokra - főként a tehergépjármű­vezetőknek - kell nagyobb fi­gyelmet fordítaniuk. Megfigyelések szerint a szolnokiak továbbra is a 4-es főút régi szakaszán járnak szí­vesebben. Biztonságosabb csat­lakozási lehetőséget nyújt, ha a városcentrumból Szajol irá­nyába a szandaszőlősi külön szintű csomóponton keresztül hajtunk fel, itt ugyanis nem kell az ellenirányú forgalmat ke­resztezni, és a befonódást külön sáv is segíti. A déli elkerülő úton a forga­lom gyorsabb lebonyolítása ér­dekében néhány forgalmi korlá­tozást is bevezettek. Nem hasz­nálhatják az utat a mezőgazda- sági vontatók, munkagépek és a lovas kocsik. Ezek a lassan ha­ladó járművek a régi úton köz­lekedhetnek. A Holt-Tisza és a szajoli elágazás között két me­zőgazdasági út csatlakozik a főúthoz. A balesetveszély miatt itt nem szabad balra lekanya­rodni a főútról. A kerékpárosok részére kerékpárutakat építet­tek. A martfűi csomópontban Szandaszőlős felé két kerékpá­ros-aluljárón kell áthaladni, így elkerülhető, hogy a kerékpáro­zók a forgalmas főúton halad­janak keresztül. A Vízpart krt.-i üdülőterületek felé a holt-tiszai híd északi oldalán épült kerék­párúton lehet eljutni. A tömegközlekedési járatok útvonalai nem változtak, a buszvezetők azonban a zsúfolt útkereszteződések megszűnése óta pontosabban tudják a me­netidőt tartani. Továbbra is a régi 4-es úton járnak az autóbuszok a 6-os busz vonalán. A főúton a Gyü­mölcsös elnevezésű új megál­lónál a kifelé menő autóbuszra is fel lehet szállni, így az uta­soknak nem kell a négy sávon a nagy sebességgel haladó autók között átkelni. Megállóknál utasvárók elhe­lyezését is tervezik. Várható, hogy az Evezős csárdától a zár­kerti bekötőútig a kerékpárutat is meghosszabbítják. Dr. Herczeg Gyuláné Bekössem, ne kössem? A biztonsági öv ilyenkor talán felesleges. ...ám, ha autóba ül Megyénkben az év első felé­ben harminchétén veszítették életüket közúti baleset követ­keztében. Közülük kilencen gépkocsivezetőként, tizen­egyen utasként haltak meg. Vajon életet menthetett volna meg a helyesen bekapcsolt biztonsági öv? Erre soha nem fogunk választ kapni. Az általános vélemény sze­rint a gyermekek gyalogos­ként és kerékpárosként vannak a legnagyobb veszélynek ki­téve. Ez valóban így van, mégis figyelemre méltó, hogy a balesetet szenvedett minden harmadik gyermek személy- gépkocsiban sérül meg, és minden negyedik ugyanebben a járműfajtában veszíti életét. A biztonsági övét ellenzők körében gyakran hangoztatott érv, hogy balesetveszélyes szi­tuációban ki tudják támasztani magukat. Erre a legritkább esetben van elegendő idő, de az ember által kifejthető erő sem elég. Biztonsági öv nélkül 15 km/h sebességgel történő ütközés esetén, az időben ész­lelő és felkészülni tudó sze­mély a lábak és kezek kitá­masztásával még általában tud védekezni a sérülések ellen. Ugyanis 10 km/h sebességgel ütközés 40 cm-ről, 20 km/h- nál 150 cm-ről, 30 km/h-nál első emeleti ablak, 50 km/h- nál harmadik emeleti ablak, 90 km/h-nál a tizedik emeleti ab­lak magasságából való leesés­nek felel meg. A balesetiok- kutatás egyértelműen igazolja, hogy a be nem kötött utasok közötti kölcsönös sérülés oko­zása is igen jelentős. A bizton­sági öv oldalütközéskor is ha­tásos védőeszköz. A személygépkocsi hátsó utasai ugyanakkora kockázat­nak vannak kitéve, mint az elöl ülők. A hátsó utast látszó­lag jobban védi az előtte lévő párnázott üléstámla, mint a vezetőt, aki az esetleges ütkö­zéskor annak közvetlen köze­lében a szélvédő, a kormány és a műszerfal mögött ül. Az utas biztonságérzete most is hamis, ugyanis a lassításból származó erők akkorák, hogy a hátsó ülésen tartózkodók gyakran átrepülnek az első támla felett, és teljes lendület­tel csapódnak a szélvédőhöz vagy a műszerfalhoz, esetleg a jármű vezetőjéhez. Intenzív fékezéskor vagy ütközéskor az utastérben elhe­lyezett eszközök, csomagok előrevágódása is okozhat sérü­lést. A járműben tartózkodók veszélyeztetettsége akkor a legkisebb, ha a nehezebb tár­gyak az ülések közé, a padlóra kerülnek. Kombi gépkocsinál célszerű az utasteret a csomag­tértől hálóval elválasztani. A biztonsági öv rendelte­tése, hogy megakadályozza az emberi testnek a jármű belső szerkezeti elemeihez történő csapódását; megnyújtsa a szervezetre káros lassulás idő­tartamát; védje az utast a gép­kocsiból való kizuhanástól. A biztonsági öv által oko­zott sérülés leginkább akkor fordul elő, ha a hevedert nem az előírásoknak megfelelően használják. Az is megálla­pítható, hogy az öv haszná­lata nélkül súlyosabb sérü­léssel járt volna a közúti esemény. Ki kell cseréltetni a biz­tonsági övét, ha az jelentős igénybevételnek volt kitéve vagy használat közben meg­rongálódott. Időnként nem árt ellenőrizni a felerősítő csavarokat, mert hiába a „legbiztonságosabb” öv, ha csak 2-3 csavarmenetnek kell ellenállni az ütközéskor keletkező, hatalmas erőnek. Csőké István Szolnokon sem „rózsás” a helyzet 1994 első félévében a Szolnok Városi Rendőrkapitányság ille­tékességi területén 81 személyi sérüléssel járó közúti közleke­dési baleset történt. Ez év azonos időszakában 101 sérüléssel járó balesetet regisztráltunk, ami sajnálatos módon összessé­gében 24,6 százalékos emelkedést jelent. 1994 első félévében 2 halálos, 43 súlyos és 36 könnyű, míg ez év első felében 9 halálos, 54 súlyos és 38 könnyű sérüléssel járó baleset következett be. A balesetek minden területén emelkedő tendencia figyelhető meg, annak ellenére, hogy számtalan országos, megyei és regionális közúti ellenőrzési, il­letve sebesség-ellenőrzési ak­ciót hajt végre a rendőrség ép­pen a balesetek megelőzése ér­dekében. A baleset okozója ’94 első félévében hét esetben, míg ’95 első félévében 22 esetben volt valamilyen mértékben alkoho­losán befolyásolt, ami több mint 200 százalékos emelke­dést jelent. Ennek megfelelően az ittas állapotban okozott sú­lyos kimenetelű balesetek száma négyről tizennégyre nőtt, amely 250 százalékos, illetve a könnyű sérüléssel járó balese­tek száma háromról nyolcra nőtt, ami 166 százalékos emel­kedést mutat. Csak a szeren­csének tudható be, hogy egyik félévben sem történt ittas álla­potban okozott halálos kimene­telű közúti baleset. A balesetek fő okai rendre a gyorshajtás, a szabálytalan kanyarodás, gya­logosok hibája, valamint a fi­gyelmetlenség. A baleset leg­főbb okozói rendre a személy­gépkocsi-vezetők, a motorke­rékpár-vezetők és a gyalogo­sok. A balesetek több mint két­harmad része reggel 7 óra és délután 18 óra közötti időben történik, ugyanakkor a korábbi évhez képest az éjszakai (22-06) órákban bekövetkezett balesetek száma többszörösére emelkedett. Az 1995. június 13-án Szol­nokon, a Széchenyi-lakótele- pen bekövetkezett, három em­beréletet követelő tragédiára való tekintettel az eseményt követően a közlekedési osztály a Széchenyi-lakótelepen végre­hajtott, úgynevezett villámak­cióval reagált, melynek ered­ményeképpen négy ittas gép- járművezetőt szűrtünk ki a közúti forgalomból, illetve számos esetben kellett szabály­sértési feljelentéssel élnünk. A jövőben hasonló villámakciót fogunk végrehajtani a hasonló súlyos kimenetelű balesetek el­kerülése érdekében. Szűcs Tibor rendőr százados Veszély vagy szórakozás? A sok lóerő csak a profik kezében engedelmeskedik Abádszalók, 40 fok árnyékban. Aki teheti, a vízben keres me­nedéket a perzselő napsugarak elől, azaz nem mindenki. Sokan egy új „őrületnek” hódolnak, melynek a neve jet ski, magya­rul: motoros vízisí. Ezek a jár­művek az 1200 köbcentit és a 80 LE-t is elérhetik, s 70-80 km/h sebességre is képesek, ami vízen igen tekintélyesnek számít. Ember legyen tehát a talpán, aki ezeket a járműveket meglovagolja. A szakemberek csak profiknak javasolják a használatukat, a kezdőket pedig óvatosságra és nagy odafigye­lésre intik. Ennek ellenére itt, most más tapasztalható. Kez­dők és profik őrült sebességgel száguldoznak egy bójákkal kö­rülhatárolt kis vízfelületen, egymásra, illetve a vízi közle­kedési szabályokra tekintet nélkül. A jármű kölcsönzői csak „tétlen szemlélői” a hát- borzongató szórakozásnak, amelynek tíz percéért ezer fo­rintot is meghaladó összeget kell fizetni. Az elmúlt évben két könnyű, három súlyos, két halálos bal­eset következett be a jet ski használata közben. Az idén idáig már négy súlyos sérülés történt. A balesetek okai mindig a vízijármű-vezető vezetési gya­korlatának hiányában, illetve az úgynevezett „vagánykodásban” keresendők. A Dunán, a Balatonon meg­találták a megoldást. Kérdés, hogy a Tiszán még hány em­bernek kell megsérülnie vagy meghalnia addig? B. L. Hiába, értékes fém az alumínium Lopják a jelzőtáblákat A közutak kezelői, fenntartói nap mint nap találkoznak a for­galombiztonságot befolyásoló különböző eseményekkel, hi­szen ez egyik legfontosabb fel­adatuk. Lehetőség szerint azonnal be kell avatkozniuk, ha valamilyen ok miatt a közleke­dés biztonságát veszélyeztetve látják. Ezért kell a közutakat ál­landó felügyelet alatt tartani, ezért kell folyamatos ügyeleti szolgálatot működtetni. Ebben a tevékenységben a közutak fenntartói együttműködnek a közlekedésrendészet, a közle­kedési hatóság munkatársaival, de legalább ilyen fontos a köz­lekedés valamennyi résztvevő­jének aktív közreműködése. Az elmúlt két-három év egyik szomorú tapasztalata az, hogy a közutak mellett elhelye­zett jelzőtáblákat oszlopostól ellopják. Mindenfajta tábla ál­dozatul esik ennek a vandál szokásnak. Vannak közöttük elsőbbséget szabályozó, vasúti, átjárót, veszélyes útkanyarula- tot jelző, tájékoztatást adó táb­lák. Nem kizárt, hogy a táblák alapanyagát alkotó alumínium vált olyan értékes anyaggá, A közlekedésbiztonsági oldal a megyei baleset-megelőzési bizottság elnökségének tagjai- a közúti igazgatóság, a közlekedési felügyelet, az autóklub, a Teszöv, a Vöröskereszt, a Mól Rt., a Jászkun Volán, a pedagógiai intézet, a Hungária Biztosító Rt., a megyei rendőr-főkapitány­ság közlekedési osztálya - közreműködésével készült. Összeállította: Horváth Győző hogy még ilyen közveszélyt okozó lopást is megéri meg­kockáztatni. Sajnos ezek az ese­tek mindennaposak a Jász- Nagykun-Szolnok megyei köz­utakon, sőt újabban az útfenn­tartó telepekre is betörnek a táblatolvajok. A közlekedésbiztonság érde­kében a közúti igazgatóság pó­tolja az ellopott táblákat, az így keletkezett kár több százezer forintra rúg, de félő, hogy az igazi vesztesek azok lesznek, akik egy-egy hiányzó tábla mi­att balesetet szenvednek. Napjainkban nagy ütemben folynak a közműépítések. Ör­vendetes dolog, hogy kis tele­pülések egész sorában épülnek a gáz-, szennyvíz-, telefonveze­tékek, illetve csatornák. Az ese­tek nagy részében a keskeny közterületen a korábban létesült elektromos vezetékek, vízveze­tékek, csapadékvíz-elvezető árkok miatt az új közművek csak az útterületen - tehát a padkában vagy az útburkolatok alatt - helyezhetők el. Ez a megoldás műszaki szempontból is sok nehézség­gel jár, de emellett igen nagy mértékben zavarja a forgalmat. A forgalomkorlátozás, a félpá­lyás útlezárás, a várakozás, a burkolat mellett nyitva lévő mély árkok akadályoztatást, sőt veszélyt jelenthetnek. Ezért na­gyon fontos, hogy az útterüle­ten folyó munka jelzése, elkerí­tése, szükség esetén megvilágí­tása, szabályos, folyamatos le­gyen, hogy az építők alkalmaz­zák mindazokat az eszközöket - táblákat, korlátokat, jelző­lámpákat -, melyeket forga­lombiztonság érdekében ré­szükre a hatósági engedélyek­ben előírnak. Ellenőrzéseink során találkoztunk olyan gáz­vezeték-építéssel, ahol a közeli fáról letört gally jelezte csupán az útburkolatban lévő 1 méter mély munkagödröt. Gyakori hiba az is, hogy a táblák, korlá­tok a munka kezdetén a he­lyükre kerülnek, de nem köve­tik a munka előrehaladását, sőt még a munka befejezése után is ott maradnak. Az adott helyen és időben tehát az úton munkát végzők jelzései, vagy azok hiánya is befolyásolják a forgalombiz­tonságot. Dr. Pintér László Pályázati felhívás Az Országos Rendőr-főkapitányság és a Közlekedési, Hírköz­lési és Vízügyi Minisztérium a 2002/1992. sz. Kormányhatáro­zatban kapott felhatalmazás alapján a közlekedésbiztonság javí­tására irányuló társadalmi kezdeményezések anyagi támogatá­sára pályázatot írt ki. Pályázhatnak azok a magánszemélyek, állami szervek, társa­dalmi szervezetek, oktatási intézmények, melyek a közlekedés- biztonság javítására irányuló tevékenység gyakorlati megvaló­sítását tűzték ki célul. A pályaművet legfeljebb 10 oldal terjedelemben, 3 példány­ban legépelve - 1995. szeptember 1-jéig - a megyei rendőr-fő­kapitányság közlekedési osztályára (5002 Szolnok, Pf. 97) kell megküldeni. Bővebb felvilágosítás munkanapokon az MRFK közlekedési osztályán (Szolnok, Szapáry út 18. sz.) kérhető.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom