Új Néplap, 1995. augusztus (6. évfolyam, 178-204. szám)

1995-08-07 / 183. szám

4. oldal Hazai Tükör 1995. augusztus 7., hétfő Fekete hétvége a közutakon Az átlagosnál több súlyos közlekedési baleset történt szombaton és vasárnap hazánk útjain - tudtuk meg az ORFK ügyeletén. A szomorú krónika szombaton, a kora reggeli órákban kezdő­dött a 3-as főúton. Vatta és Ernőd között egy olasz rend­számú kamion frontálisan üt­között a Liaz magyar pótkocsis teherautóval. A baleset miatt délután két óráig rendőrség ke­rülő, illetve terelőútra irányí­totta a csúcsforgalomban össze­torlódott több száz járművet. A teherautót vezető 25 éves B. László életét vesztette. A másik sofőr, a lengyel szárma­zású P M. súlyosan megsérült, őt a mentők a miskolci Szent- péteri kapui kórház baleseti se­bészeti osztályára szállították. Az első orvosi jelentések sze­rint állapota nem életveszélyes. A rendőrségi vizsgálat eddigi megállapításai szerint a Liaz tí­pusú magyar pótkocsis szerel­vény fékezés közben áttért a út menetirány szerinti bal olda­lára, s bár a réz- és acéllemeze­ket szállító, olasz rendszámú kamion sofőrje az útpadkára felhajtva igyekezett elkerülni az ütközést, a szerencsétlenség mégis bekövetkezett. A rendőr­ség úgy véli, hogy a felelősség a magyar gépkocsi vezetőjét terheli. De a szakértői vizsgála­tot még nem fejezték be. Az anyagi kár megközelíti a két­millió forintot. Nem sokkal később a halál­útként emlegetett MO-ás kör­gyűrű szedett újabb áldozato­kat. A törökbálinti leágazásnál ketten haltak meg, amikor sze­mélygépkocsi és mikrobusz ka­rambolozott. Halállal végződött a körgyűrű 5. kilométerénél tör­tént baleset is: itt egy Mercedes é:,s egy Liaz tehergépkocsi fron­tális ütközése következtében két felnőtt és két gyermek ve- s zítette életét. Ráadásul a végzetes kimene­telű balesetek listája még ezzel sem ért véget. Székesfehérvár közelében a 64-es és 70-es út kereszteződésében két sze­mélygépkocsi és egy mikro­busz ütközésekor egy személy meghalt, négyen pedig súlyo­san megsérültek. Az Ml-autópályán, Bábolna térségében egy német személy- kocsi rohant bele az előtte sza­bályosan haladó teherautóba. A frankfurti fiatalember már soha nem ér haza. U. G. Az atomkísérletek leállítását követelte több civil szervezet Kína és Franciaor­szág budapesti nagykövetsége előtt szombaton, a hirosimai atomtámadás 50. évfordulójának előestéjén. Az atomrobbantás áldozataiért a Kossuth téren vasárnap hajnalig virrasztottak a megemlékezők. fotó: feb/reuter Ön- és közveszélyes poharazás Hazánkban egymillióra becsülik a mértéktelenül ivók számát Évről évre riasztóbb a statisztika. Tavaly idült alkoholiz­musban 1327-en, májzsugorodásban 7277-en haltak meg Magyarországon. A közutakon 2664 ittasan okozott baleset történt. Az idei első négy hónap 2516 balesete közül 341 eset­ben volt vétkes az alkoholt fogyasztó vezető. Érthető, hogy ismét nekiru­gaszkodtak a szakemberek, akik az utólagos ráolvasás he­lyett a megelőzésben látnak kivezető utat az ön- és közve­szélyes helyzetből. Ennek je­gyében ültek tárgyalóasztal­hoz az Országos Alkohológiai Intézet és a Mentálhigiénés Programiroda konferenciájá­nak részvevői is. Eszmecseré­jük azzal vált a szokásosnál nagyobb jelentőségűvé, hogy őszre el kell készíteniük a gondok enyhítésének részletes programját. Megállapításuk szerint az al­koholizmus szó használata kizá­rólag a szenvedélybetegek ese­tében helyénvaló. Pontosabban jellemzi a hazai helyzetet az al­koholos fertőzöttség kifejezés. Ennek hatása - a becsült adatok szerint - egymillió emberre ter­jed ki, és elsősorban a munka­képes, középkorú férfiakat ve­szélyezteti. Hazánkban e téren a legna­gyobb gondot az okozza, hogy folyamatosan növekszik az ége­tett szeszesitalokból elfogyasz­tott mennyiség. Számottevő ré­sze ráadásul a feketekereskede­lem láthatatlan csatornáin talál gazdára. Jóllehet a statisztika szerint az egy főre jutó alkohol- fogyasztás alacsonyabb Ma­gyarországon, mint Franciaor­szágban, az orvosok tapasztala­tai ennek ellentmondanak. A felnőtt férfiak 3 százaléká­ban kimutatható a máj elválto­zása. A vezetők körében ez az arány 8 százalékos. Évente százezer közül több mint két­száz férfi hal meg 55. és 65. éle­téve között májzsugorodásban. A 25 és 44 év közötti korosz­tályban több mint százan. A májzsugorodásban elhunyt ma­gyar nők száma vetekszik az ugyanebben a betegségben szenvedő francia férfiakéval. A Bairanya megyében boncolt ön­gyilkosok 52 százalékában fi­gyeltek meg májzsírosodást. A cselekvési programok ké­sz hőinek érdemes lenne az elmúlt 15 évben elismerésre rndltó eredményt elérő francia példát követniük. Ott követke­zetesen irtják a hasznavehetet­len szőlőket, amelyekből csak lőrét lehet préselni. A külön­böző gyógyító, rehabilitációs programokat a társadalombiz­tosítás finanszírozza. Finnországban csak külön­leges bolthálózatban vásárol­ható vodka, konyak és más tömény szesz. Angliában az országutak mentén tilos a sze­szesital árusítása. De ez ön­magában kevés. Arra lenne szükség, hogy segítőtársakra leljenek a szakemberek. S ne az legyen a magyar virtus mércéje, hogy ki issza asztal alá a másikat, hanem az, hogy ki tud mértéket tartani. Bozsó Bea Karóba húzás, villamosszék és méreginjekció (1. rész) A franciáknál népünnepély volt Csak kisebb torlódások voltak Viszonylag csendes volt a hét vége az országha­táron. A horvát hadműveletek nem növelték meg a Magyarországon menedéket kérők számát. A személygépkocsival utazók lényegében zavarta­lanul átjuthattak egyik oldalról a másikra, bár va­sárnap délutánra a kilépő oldalon Nagylaknál 6, Gyulánál 4 órára, Tompánál pedig befelé 2 órára nőtt a várakozási idő. Lényegesen rosszabbul alakult a kamionosok helyzete: nekik Záhonynál 20 órát kellett kifelé menet vesztegelniük, míg Nagylaknál és Gyulánál 14, Ártándnál 6 óra volt a várakozási idő. Avar és szláv népek Ezek a népek együtt éltek Zala megye területén a 9. században. A többi között ezt bizonyítják azok a régészeti leletek, amelyek a kehidakustányi ása­tások során kerültek napvilágra. Avar szokás sze­rint a halottat a lovával együtt temették el, a szlá­vok viszont elhamvasztották az elhunytat. Az együttélés idején nők és gyermekek mellé is te­mettek lovat, de hiányoztak az avarokra jellemző övcsatok. A településen feltárt avar kori emlékek választ adhatnak arra a kérdésre, milyen mérték­ben váltak az avarok a magyarság részévé. Vitatkozó diákok versengése Ma kezdődik és öt napig tart a tatai Olimpiai Edzőtáborban az a diákdisputa, amelyen 17 or­szág középiskolásai egymással versengve, ango­lul mérik össze vitakészségüket, s fejtik ki véle­ményüket a szegénységről. A vetélkedőt Soros György finanszírozza és a New York-i székhelyű Nyitott Társadalom Intézet regionális gyermek- és tinédzserprogramja keretében rendezik meg. Részvevői hazájukban már kiválóan szerepeltek az iskolai vitafórumokon. Bezárattak tizenhárom vendéglőt Csaknem 110 vendéglátóhelyen jártak ellenőrök a Balaton északi partján a hét végén. Általában rendben találták a dolgokat, de 13 étteremben és büfében olyan állapotok fogadták őket, hogy az azonnal bezárás eszközéhez kellett nyúlniuk, s a szabálytalan tárolás, mosogatás vagy árubeszer­zés miatt további 260 ezer forint helyszíni bírsá­got róttak ki. Privatizációs Honvédelmi vezetők az USA-ban A közvéleményt is felkavaró kegyetlen gyilkosságok után újból és újból fellángolnak a viták a halálbüntetés helyes­lői és ellenzői között. Ma­gyarországon 1990-ben al­kotmányellenesnek minősítet­ték ezt a büntetést, igazodva az európai normákhoz. Ám az USA 12 tagállamában ma is használják az éppen 105 éves villamosszéket. A szo­katlan évforduló kapcsán dr. Kabódi Csabával, az Eötvös Loránd Tudomány- egyetem büntetés-eljárásjogi tanszékének adjunktusával, a téma hazai szakértőjével beszélgettünk.- A világ országainak többsé­gében még mindig hajtanak végre halálos ítéleteket. Az USA Szövetségi Legfelsőbb Bírósága a hetvenes évek elején egy döntésében ugyan alkot­mányellenesnek ítélte az élet kioltását, de megváltoztatta ál­láspontját, s így ma 36 tagál­lamban többszöri bírói határo­zat és a kormányzói kegyelem elutasítása után végrehajtható. A halálba küldés „választéka”: villamosszék, gáz, méreginjek­ció, akasztás, kivégzőosztag. Azt állítják, hogy a leggyor­sabb és leghatásosabb a méreg­injekció. Orvos adja be intravé­násán, egy nyugtató-altató in­Kegyetlen halál: az 1800- 2000 voltos áram iszonyú el­változásokat okoz. FOTÓ: FEB jekció után. Az orvos jelenléte óriási etikai vitákat váltott ki Amerikában.-Gyorsan öl a villamosszék is?- Horrorisztikus leírások, sőt videofilmek tanúsága szerint kegyetlen eljárásról van szó. Az 1800-2000 voltos áram iszo­nyú, látható elváltozásokat okoz, volt, hogy teljesen elsze­nesedett a test, és korábban technikai hibák, sőt tűzesetek is előfordultak a kivégzési cere­móniák során.- Talán nem véletlenül hasz­nálta a ceremónia szót. Úgy tu­dom, valamikor néhány or­szágban népünnepélynek szá­mított egy-egy nyilvános kivég­zés...- Ékes példa erre az 1939. évi versailles-i guillotine-os ki­végzés. A nagyon sok nőt el­csábító, majd vagyonáért meg­gyilkoló „szuper férfi” kivég­zésére külön buszokkal özön­löttek az emberek (főleg nők), akiket még a rendőrkordon sem tartott vissza attól, hogy zseb­kendőjüket az áldozat vérébe mártsák, majd ereklyeként ha- zavigyék. Ä franciák ekkor döntöttek úgy: legyen vége a nyíl vános kivégzéseknek.- Más példák?- Kínában a tarkólövés ter­jedt el, míg Afrikában ma is tar­tanak tömeges kivégzéseket (volt, hogy egy felavatandó híd pil léreire akasztottak fel embe­reket). Különleges volt a spa­nyol és a portugál megoldás: miég a századforduló táján is „garotte”-ba (fojtógépbe) ültet­ték az elítélteket, mára viszont még az életfogytiglani bünte­tés t is eltörölték. Európában ál­talában ez a fejlődés iránya. (Folytatjuk) Takács Mariann Privatizációs bevételek A privatizációs bevételek az év első felében elérték a 26,96 mil­liárd forintot, miközben a kiadá­sok 28,27 milliárd forintot tettek ki - állapítja meg az Állami Pri­vatizációs és Vagyonkezelő Rt. első fél évről szóló összegzése. A privatizációt az első fél év so­rán két szervezet, az Állami Va­gyonügynökség és az Állami Vagyonkezelő Rt. végezte, te­vékenységüket június 16-ától az ÁPV Rt. vette át. Az év első hat hónapjában értékesítésből és vagyonhasznosításból 19,8 mil­liárd forintos privatizációs bevé­tel keletkezett, osztalékból pe­dig 3,1 milliárd forint folyt be. Egyéb forrásból 3,9 milliárd fo­rint érkezett. Az értékesítéseken belül 8,1 milliárd forint névér­tékű kárpótlási jegy volt, 2,7 milliárd forint pedig E-hitel, il­letve a hozzá kapcsolt részletfi­zetés. A készpénzes bevételek összesen 15,9 milliárd forintot tettek ki. A privatizáció előké­szítésére a vagyonkezelő szer­vezetek összesen 749 millió fo­rintot fordítottak. A vagyonke­zelési költségek 2,8 milliárd fo­rintot, a saját működés költségei 2,5 milliárdot tettek ki. A reor­ganizációs feladatok 4 milliárd forintot emésztettek fel. Befek­tetési alapok, illetve társaságok alapítására 2,1 milliárd forintot kellett költeni, garanciális kia­dásokra pedig 1,8 milliárdot. A jogszabályok által meghatáro­zott befizetési kötelezettségek szerint a privatizációs szerveze­tek a költségvetésbe 990 millió forint osztalékot fizettek be. Az alacsony kamatozású állam- adósság csökkentésére 2,7 mil­liárdot kellett fordítani. Az ál­lam vállalkozói vagyona könyv szerinti értéken 1599,9 milliárd forint volt a június 30-ai állapo­tok szerint. Deák János vezérezredes, a Magyar Honvédség parancs­noka és Borsits László, a Hon­védelmi Minisztérium helyettes államtitkára vasárnap ötnapos hivatalos látogatásra az Ameri­kai Egyesült Államokba utaz­tak, hogy részt vegyenek a Cooperative Nugget 1995 elne­vezésű NATO/PfP-gyakorlat megkülönböztetett látogatói programján - tájékoztatta az MTI-t a Honvédelmi Miniszté­rium Sajtóirodája. A tervek sze­Minden ízében megújult az a bábjátékos zenélő óra, amely a Dóm téren a Szegedi Szabad­téri Játékok közönségét szóra­koztatja esténként az előadá­sok előtt. A különleges szerkezet több mint 60 éves, az elmúlt évtize­dekben alaposan megkopott, ezért jó ideje már csak a szín­házi fesztivál egyetlen hónapja alatt működött, az esztendő többi napján némán és mozdu­latlanul állt. Szeged önkormányzata az idei nyárra felújíttatta az or­szágosan is egyedülálló zenélő órát, amely immár - a restau­rálás generálkivitelezőjének, a budapesti Konkoly Józsefnek köszönhetően - három műsort is ad naponta. A fővárosi mester az MTI tudósítójának elmondta, hogy a nagyméretű számlapot mu­zsikára körbejáró 17 másfél méteres fafigurát, jelentős részben újra kellett faragni. Az óra szerkezetéből négy köb­méter szemetet távolítottak el. A frissen festett figurák már teljes egészében komputer ál­tal vezérelt mechanikához kapcsolódnak, a régi bakelit­rint vendéglátóik bemutatják a békefenntartó és humanitárius tevékenységek során alkalma­zott eszközöket és rendszere­ket, valamint tájékoztatják őket a NATO Atlanti Parancsnok­ság, az Egyesült Államok At­lanti Parancsnoksága és az alá­rendelt amerikai parancsnoksá­gok képességeiről, feladatairól, szervezetéről, az amerikai bé­kefenntartó, humanitárius se­gítségnyújtó erők hadműveleti és logisztikai képességeiről. lemez helyett most már CD- ről szól a muzsika és a harang­játék, amelynek ütemére az egyetemi tanácsot és a ballagó diákokat megjelenítő bábuk méltóságteljesen vonulnak. Arcvonásaikban a magyar szellemi élet nagyjait ismer­heti fel a figyelmes szemlélő: a rektor modellje gróf Kle- belsberg Kunó, a ’ 30-as évek kultuszminisztere, Szeged or­szággyűlési képviselője. A di­ákok közt látni például Mikes Kelement, Petőfi Sándort, Csokonai Vitéz Mihályt, Ka­zinczy Ferencet és Barabás Miklóst. Az orvostudományi egye­tem vegytani intézetének fa­lába szerelt zenés bábjátékos óra ezután nemcsak ünnepi al­kalmakkor, hanem hétközna­pokon is mutatja az időt, mu­zsikál és mozgatja bábuit: mű­ködését még a hó, a fagy sem akadályozza, a sínbe ugyanis, amelyhez a figurákat rögzítet­ték, számítógéppel működte­tett hőérzékelő fűtőtesteket építettek. A nagy szakértelmet igénylő felújítás három hóna­pig tartott. (MTI) Megújult a szegedi zenélő óra

Next

/
Oldalképek
Tartalom