Új Néplap, 1995. augusztus (6. évfolyam, 178-204. szám)

1995-08-31 / 204. szám

1995. augusztus 31., csütörtök Körkép 3. oldal Elkészült a Jászladáwyl Általános Iskola újabb szárnya, már csupán az áll­ványbontás, a járdaépítés és a takarítás van hátra. Ezt az épületrészt, hasonlóan a tavaly át­adotthoz, a gyöngyösi Fuga Kft. építette. fotö: mészáros Szeptemberben végkiárusítás a Patyolatnál ruhákból, fehérneműkből Ki mossa majd a lakosság szennyesét? (Folytatás az 1. oldalról) Mint az új ügyvezető el­mondta, a cégnél nincs válság, a kft. pénzügyi helyzete stabil, hi­tel-, illetve adótartozása nincs. Jelen pillanatban arról van szó, hogy elébe mennek a problé­máknak, megpróbálják meg­előzni a bajokat. Egyértelműen lehetett látni, hogy a jelenlegi körülmények között semmi nem indokolja, hogy tovább folytas­sák a mosást, a vegytisztítást.- Reményeink szerint csak átmenetileg szüneteltetnénk ezeket a szolgáltatásokat - hangsúlyozta Kányási Tibor. - Ha a leállást követően a techno­lógiát át tudjuk úgy alakítani, hogy az szinkronba kerüljön a piaci igényekkel, s azokat gaz­daságosan kielégítse, akkor sze­retnénk egy takarékosabb üzemmódban újraindítani. Arra a kérdésre, hogy a la­kosság hova vigye ezután mo­satni, tisztíttatni a ruhát, az ágy­neműt, Kányási Tibor kifejtette:- Vannak jelenleg olyan, magántulajdonban lévő vegy- tisztítók, mosodák, amelyeket igénybe lehet venni, tehát a la­kossági ellátás szerintem nem fog a mosás-vegytisztításban csorbát szenvedni. Például a bérfehémemű-szolgáltatásunk egy szociális szempontokkal kevert tevékenység volt, s mi ezt azért is szüntettük meg, mert a felvevőhelyeket felszámoltuk, tehát nincs hol bonyolítani to­vább. Műszakilag, jogilag le le­het választani a tevékenységi körről a mosást-vegytisztítást, s lehetőség van arra, hogy valaki ezt átvegye, s ebben a Patyolat természetesen partner lenne. A jelenlegi terveik szerint a Mártí­rok úti telephelyen továbbra is működni fog egy felvevőhely, s amit itt összegyűjtenek, azt más városban kimossák és vissza­hozzák. Az üzletek további sorsáról szólva az ügyvezető igazgató elmondta, hogy közülük jó né­hány önkormányzati bérlemény volt, s ezeknél a bérleti jogról lemondtak. A cég tulajdonában lévő ingatlanokból pedig amit csak lehet, bérbe adnak. Sajnos tömeges dolgozói lét­számleépítéssel is számolni kell, s ezt időben bejelentették a munkaügyi központban. A dol­gozók november 15-től kapják meg a felmondást, ha addig nem sikerül saját erőből vagy külső vállalkozó bevonásával a most szünetelő tevékenységeket újraéleszteni. Természetesen a jogszabály­ban megszabott járandóságot - végkielégítést - mindenkinek ki tudják adni. Kányási Tibor úgy véli, Szolnokon a Patyolat Kft. egy­részt a kisszámú lakossági meg­rendelés miatt került ilyen hely­zetbe, másrészt mert a nagy fo­gyasztóknak - honvédség, kór­házak, nagyobb közületek - sa­ját mosodájuk van. Terveik szerint szeptember elején nagy végkiárusítást ren­deznek, amíg a készlet tart, amikor is két helyen, a Kossuth téri üzletben és a Mártírok úti központi irodaházban kedvez­ményes áron adják a náluk lévő cipőket, ruhákat, kabátokat, ágyneműket, fehérneműket. B. Gy. Megyénkből ketten kapták meg Nemzetközi jogosítvány biogazdálkodásból Hazánkban és Európában is első alkalommal indítottak 1993-ban a Gödöllői Agrártu­dományi Egyetemen biogaz­dálkodási szakmérnöki szakot. A nemzetközi jogosítványt adó, a legújabb tudományos, mező- gazdasági eredményekre ala­pozó kétéves képzésbe tizenné­gyen kapcsolódtak be az or­szágból. A közelmúltban lezajlott dip­lomaátadáson megyénket két szakember is képviselte. Vereb Dér Ferencné, a Biokultúra Egyesület Jász-Nagykun-Szol- nok megyei csoportjának veze­tője és Kovács Imre szolnoki agrármérnök, a Cereol Nö­vényolaj-ipari Rt. martfűi gyá­rának munkatársa. Mindketten naprakész bio­gazdálkodási ismeretekkel fel­vértezve, immár kvalifikált szakmérnökként tevékenyked­hetnek a biokultúra, biogazdál­kodás népszerűsítése terén.-scsj­Már nem tilos a Tilos Rádió A Tilos Rádió holnap 22 óra­kor kezdi meg immáron legá­lisan sugárzott műsorát. E te­vékenységre a nem kereske­delmi rádiók számára kiírt frekvenciákat elosztó pályázat második fordulójában kapta meg az engedélyt. Mindezt a közösségi rádió munkatársai jelentették be tegnap fővárosi sajtótájékoztatójukon. A ko­rábban különböző lakásokból sugárzó Tilos Rádió 1991-ben jelent meg az éterben kalózrá­dióként, majd 1993 augusztu­sában szabad elhatározásból függesztette fel működését. Megfelelő előkészítéssel, hosszú távra Kell a varroda Derzsnek Start néhány nap múlva Az országra nyithat a szolnoki televízió (Folytatás az 1. oldalról) közösködés nem jött szóba, és a televízió esetleges értékesítése a jelenlegi viszonyok között csak áron alul történhetne meg. Ami az előkészületeket illeti, eddig végig hétpárti egyeztetés zajlott, és a képviselő-testület elé egy szándéknyilatkozat ke­rül. Amennyiben ezt elfogadja, akkor írható majd alá a 2002. Kft.-vel a végleges szerződés. A Baló-féle vállalkozástól a he­lyi televízió komplett műsoro­kat kapna, és közben lehetőség volna számára, fő műsoridőben is regionális hírek közlésére, események tudósítására. Vár­hegyi Attila hangsúlyozta: az SZVT kapcsán nagyon szeret­nék elkerülni a fővárosra jel­lemző médiaháborút, mert ez Szolnokon fölöslegesen kötne le energiát a pártoknál. Végül egy formálódó, egy­szeri lakásfenntartási támogatás lehetőségéről esett szó. A rá­szorulók - bérlők és tulajdono­sok egyaránt - ebből a pénzből az energiaár-emelés és a lak- béremelés- anyagi terheit eny­híthetnék, ha a szolnoki köz­gyűlés szeptemberi, tehát kö­vetkező ülésén igent mond rá. Lakossági devizamegtakarítás Július végéig 86,5 milliárd forinttal növekedtek a la­kossági devizamegtakarítá­sok, míg tavaly ebben az időszakban mindössze 36 milliárddal. A Magyar Nemzeti Bank adataiból azonban kiderül, hogy a tiszta - a forintleér­tékelést nem számító - nö­vekedés az idén csak 18,5 milliárd forint volt, míg ta­valy 25 milliárd. Az idén hét hónap alatt ugyanis mintegy 20 százalékkal értékelődött le a forint, míg tavaly ebben az időszakban nem egészen 6 százalékkal. Mostanában sokszor írunk olyan örömteli ese- mény(ek)ről is, amikor egy településnek sikerül enyhí­teni foglalkoztatási gond­jain. Érdekes, hogy gyakorta varro­dát nyitnak ilyenkor a vállalko­zók, akik szintén sablon szerint ígérik, hogy a gyengébb beta­nulási időszak után jobb pén­zeket tudnak majd fizetni, s fő­leg még több dolgozót alkal­mazni. Aztán - sajnos ez a jel­lemzőbb - jön a „feketeleves”: a vállalkozók a kizsákmányo­lás legvadabb változatába illő éhbérekkel szúrják ki az alkal­mazottak szemét, ami sajnos még mindig csak a kisebb baj, mert ha ez a spórolós finanszí­rozás sem biztosítja nyeresé­güket, akkor fájdalmas hirte­lenséggel otthagynak csapot- papot - a koreográfiában itt a gazdaságtalan üzemelés a kulcsszó -, s kilátástalan hely­zetbe sodornak több családot azzal, hogy sokszor az egyetlen kenyérkereső kerül így az ut­cára. Jó példa volt erre Tiszaörs, ahol a vállalkozó még a bérleti díjjal is „sáros” az önkormány­zatnak, de a tiszafüredi, kun- madarasi, abádszalóki lányok, asszonyok is tudnának erről mesélni egy s mást. Most Ti- szaderzsről kaptuk a hírt, hogy az önkormányzat varroda nyi­tását tervezi. Az önkormányzat optimiz­musának elsődleges alapja, hogy a hivatal tisztségviselői személyes inspekciót tartottak a tiszaderzsi varroda megnyitá­sában fantáziát látó Tóth és Tsa Kft. hajdúböszörményi üzemé­ben. Ott volt elég megrendelés a jól felszerelt, modem technikai színvonalú üzemben, megfele­lően kerestek a dolgozók. Biz­tosított a derzsi szakmai gárda is, hiszen alig három éve még Derzsen is dolgozott - a tsz melléküzemágaként - egy var­roda. Tény az is, hogy a szövetke­zeti átalakulással járó herce­hurca után ez is bezárt, de az ott dolgozók szaktudása garan­ciája lehet annak, hogy az ön- kormányzati épület földszint­jén, amit a korábban ott dol­gozó Villars csokoládécentrum kivonulása után a tiszafüredi áfésztól bérel a hivatal, már szeptember 1-jén meginduljon a varrósor. A vállalkozó, úgymond meghálálva az ingyenes hasz­nálatot, saját szakembereivel végezte, illetve még végzi is a négymillió forintos technika te­lepítését, a villanyszereléstől a szalagrendszerű gépsor beállí­tásáig. A 24 leendő tiszaderzsi var­rónő pedig a közhasznú mun­kások segítségével csinosította ki új munkahelyét. Az már az önkormányzati büdzsének nyújthat segítséget, hogy az új varrónői gárda - többségük tar­tósan munka nélküli - kikerül a segélyezési alapból. És ez nem csak a községi kasszának könnyítés, ha hozzátesszük, hogy a faluban 60 százalék fe­lett van a munkanélküliség. A bérekkel kapcsolatosan a munkaadó 17 500 forint bruttó minimálbért garantál, ami vé­leménye szerint megfelelő tel­jesítés esetén 30-32 ezerre is feltornázható. Az amúgy is bebiztosított rendelésállományhoz pedig olyan biztos piac jön még, mint a Hadügyminisztérium ruhá­zati megrendelése. Optimális esetben ezek a tényezők még azt is lehetővé teszik, hogy két műszakban dolgozzon a var­roda, amely valóban biztató készültségi fokban várja a szeptemberi megnyitót. Percze Pályázatot nyert a Tiszaparti Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola Európai szintű képzés indulhat Igazán kedvező hírről számol­hatott be - érthetően nem kis büszkeséggel - a szolnoki Tisza­parti Gimnázium és Egészség- ügyi Szakközépiskola igazga­tója, dr. Pataki Mihály : az iskola pályázat révén a Munkaügyi Minisztériumtól elnyert egy PHARE-programot, amely a szakközépiskolai képzés kiszéle­sítését jelenti. Ehhez 25 000 ECU - megközelítőleg 4,3 millió forint - is párosul. A Munkaügyi Minisztérium által kiírt pályázat lényege az volt, hogy ha a pályázó iskola vállalja az emberi erőforrások projektjé­nek kifejlesztését a szociális (hu­mán) szolgáltatási szférában, ak­kor erre támogatást kaphat. A Ti­szaparti Gimnázium és Egészség- ügyi Szakközépiskolában úgy vél­ték, megfelelnek ezen követelmé­nyeknek. Az intézményben egész­ségügyi szakközépiskolai képzés folyik, de jövő év szeptember else­jétől a régi típusú egészségügyi szakra már nem lehet beiskolázni.- Pontosan kapóra jött nekünk - magyarázza dr. Pataki Mihály igazgató -, hogy egy humán, egészségügyi jellegű szolgáltatá­sokon alapuló osztályt indítsunk. Ehhez azt kellett nekünk - és ter­mészetesen az önkormányzatnak is - vállalni, hogy minimálisan öt tanéven keresztül tudjuk a képzést indítani. Magyarországon a 68 pályázó­ból húsz-egynéhány nyert csupán. Az igazgató úgy véli, hogy nagy­szerű lehetőséghez jutottak, mivel az iskolában megvannak azok a föltételek, amelyekkel lehetett pá­lyázni. A jó eredmények mutatják, hogy adott a szakmai munka. Most szeptemberben már szakér­tők látogatnak az iskolába az esz­közigény elkészítésére, s a teljes eszközállományt biztosítja a Vi­lágbank. Időközben elkészült a képzés tanterve is. Ehhez az iskola szemé­lyi, tárgyi feltételei adottak, s ezért úgy vélik, a programot meg tudják valósítani. Az egészségügynek szüksége van arra, hogy úgyneve­zett orientációs képzés folyjon speciális tantárgyakkal, melyek azonban humán területre is érvé­nyesek. 1996. szeptember 1-jétől tehát az egészségügyi szakközépiskola helyett egy korszerűbb, jobb, ki­próbált, európai léptékű-mértékű humán szakközépiskolai osztályt lehet indítani.- A programban igazi európai szintű oktatást akarnak, aminek mi is nagyon örülünk, s ehhez nem asszisztálunk, hanem aktív cse­lekvői vagyunk - hangsúlyozta dr. Pataki Mihály.- bgy ­Tanévnyitó előtt Kiskulcsoson A karcagi Kiskulcsosi Álta­lános Iskola igazgatónőjé­vel, Ecsedi Irénnel beszél­gettünk a tanévkezdés előtti helyzetről. A képviselő-tes­tület 2000. július 31-ig ne­vezte ki őt igazgatónak. Az iskolába belépőt rögtön megcsapja a festékszag, ami arról tanúskodik, hogy nagy munka folyt a tantermekben. Festettek, meszeltek, csiszol­ták, lakkozták a parkettát, hogy a szeptemberi évkez­désre megszépült termekben fogadhassák a gyerekeket.- Az Önök iskolája a város legkisebb létszámú oktatási in­tézménye, ám diákjaik szépen megállják helyüket a benti is­kolák diákjai között is. Milyen lehetőségei vannak az itt tanu­lóknak?- Iskolánk nyitott az új módszerek iránt. Az alsó tago­zatban már negyedik éve ok­tattunk a Tolnainé- és a Ro- mankovics-módszerrel. Felső­ben egy osztály a Bánréti al­ternatív program alapján ta­nulhat magyar nyelvet és iro­dalmat. Miután tanulóink ösz- szetétele heterogén, sok a ke­véssé teljesítményorientált diák, így a differenciált okta­tást is eredményesen alkal­mazzuk esetükben. Alapvető feladatunknak tartjuk a tehet­séggondozást is.- A megszorító intézkedések s az önkormányzat azon dön­tése, hogy az óraszámokat megemelte a pedagógusoknál, hogyan érinti az iskolát?- Huszonhatról huszonket­tőre csökkent az álláshelyeink száma, az 5. és 8. osztályban tanulócsoportokat kell össze­vonnunk, csökkenteni kell a napközis csoportok számát, szakköreink nem lesznek, és a tanórán kívüli sportfoglalko­zásokat is mérsékelni kell.- Ilyen gazdasági helyzet­ben nehéz tervezni. Mi az, amire szükség volna, ha lenne pénz?- Egy nyelvi laborra, a szá­mítástechnikai oktatásra óra­rendi keretek között s gépcse­rére, és minden álmom egy fi­zika-kémia labor kialakítása lenne. A tornateremben a tető­tér befejezése, a sportudvar kialakítása, a csatornarend­szerre kötés mind fontos lenne. Most azonban ezekre nincs pénz, így marad a kis­kulcsosi nevelők lelkiismere­tes munkája, amellyel meg­kezdjük a tanévet. -de­Jász-Nagykun-Szolnok megyébe látogatott a kisebbségi ombudsman Munkaeszköze: a nyilvánosság ereje- Legfontosabb szakmai feladatomnak a kisebbségi és helyi, úgynevezett „nagy” önkormányzatok közötti konfliktusok ke­zelését tekintem - mondotta tegnapi szolnoki sajtótájékoztató­ján dr. Kaltenbach Jenő, az Ombudsman Hivatal kisebbségi ombudsmanja, aki tájékozódó látogatáson járt megyénkben. Az ombudsman személye - aki egy mecseki sváb falucskában született - nem ismeretlen a megyében, mivel a jogi egyetem elvégzése után két évig a tisza­füredi tanácsnál dolgozott. A mostani látogatásra kölcsönös kapcsolatfelvétel alapján került sor. Az ombudsmant a megye­házán fogadták: Szabó József, a megyei önkormányzat alelnöke, dr. Bozsó Péter főjegyző, Sze­keres János, a megyei etnikai bizottság és dr. Kenyeres Imre, az MSZP .Szolnok városi el­nöke, Kállai Katalin etnikai ta­nácsadó, valamint a Humán Szolgáltató Központ munkatár­sai - dr. Kozáková Radnay Má­ria és Romhányi László -, akik ismertették a cigányság helyze­tét elősegítendő oktatási prog­ramjukat, valamint „Otthon­falu” elnevezésű programjukat, amely saját erőből felépítendő, nevelési célzattal is bíró épüle­tegyüttes lenne, ahol a szociális és foglalkoztatási gondok egy része is megoldást nyerne. Kal­tenbach Jenő elmondta: ötlete­kért jött, nincs tudatos prog­ramja. Egy olyan szakmai gré­mium felállítását tervezi, amelyben mind a 13 országos nemzetiségi önkormányzat képviseltemé magát, akikkel együtt dolgozhatna. Az om­budsman munkaeszközei - hangsúlyozta - a meggyőzés, a nyilvánosság ereje lesznek. Elmondta: tudomása szerint a helyi kisebbségi önkormányza­tok sehol sem éltek a nemzeti­ségi törvényben biztosított jo­gukkal, miszerint a „nagy” ön- kormányzatok a kisebbségi ön- kormányzatok kezdeményezé­sére 90 napon belül kötelesek a két önkormányzat közötti vi­szonyt illetően helyi rendeletet alkotni. Segítségképpen az om­budsman mintarendelet megal­kotását tervezi. A délutáni program során a kisebbségi ombudsman elláto­gatott Tiszaburára, illetve Tisza­füredre. -scs-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom