Új Néplap, 1995. augusztus (6. évfolyam, 178-204. szám)
1995-08-28 / 201. szám
4. oldal Gazdasági Tükör r 1995. augusztus 28., hétfő Módosítják a adójóváírások rendjét Ingatlanadóból - lakásalap Javuló tendenciát mutatnak a makrogazdasági folyamatok - jelentette ki gazdasági és önkormányzati vezetők előtt a hét végén Bokros Lajos pénzügyminiszter. Úgy vélte, hogy az év végére remélhetően 28-29 százalékon megáll az infláció és 2 százalékos lesz az idei gazdasági növekedés. Kérdésekre válaszolva a miniszter többek között elmondta: a kormány minden eszközt megkeres ahhoz, hogy az export célú beruházások „indító” támogatását megduplázhassa, de erre a pénzre csak komoly befektetők számíthatnak. Az adópolitikáról szólva kiemelte: nem tartható tovább, hogy a vállalkozók egyheted annyi adót fizessenek be, mint a bérből és fizetésből élők, ezért az adójóváírások rendjét módosítani fogják. A miniszter szerint az arányos közteherviselést szolgálja az ingatlanadó bevezetése, amelynek bevételéből a rászorulók lakáshoz jutásának esélyeit kívánják javítani. Bokros Lajos a helyi ön- kormányzatok költségvetési helyzete kapcsán úgy vélte: nem a visszaosztás mértékén múlik gazdasági függetlenségük megőrzése. A kérdés az: hányféle normatíva van, és lehet-e ezek között ésszerűen átcsoportosítani pénzeket? Az szja-visszaosztás illetően hajlik a 20 + 20 százalékos kompromisszumra. Az önkormányzatok támogatására a költségvetés 414 milliárdot tervezett, ezzel szemben az érintettek 430 milliárdot várnak, de a kérés teljesítéséhez meg kell találni a forrásokat. A faipar hanyatlása Összeomolhat a hazai erdőgazdálkodás, ha a kormányzat a kisvállalkozók számára nem teremti meg az erdészeti tevékenységhez szükséges legalapvetőbb feltételeket - jelentette ki Rumpf János, a Soproni Erdészeti és Faipari Egyetemen ma kezdődő nemzetközi erdészeti tanácskozás szervezője. Az egyetem tanszékvezető tanára elmondta, hogy az 550 milliárd forint értékű vagyont megtestesítő, 1,7 millió hektárnyi erdős területnek a fele a kárpótlási folyamat lezárását követően magánkézbe került, a fennmaradó területtel pedig az ÁPV Rt. rendelkezik. Évente mintegy 5 millió köbméter fa kitermelésére kerül sor, ennek 40 százalékát tüzelőként hasznosítják, a többiből pedig deszka, papír, forgácsfa készül. A szakemberek szerint a jelenlegi alacsony szintű feldolgozás oka az ipar hanyatlása, műszaki leépülése. E folyamatot azonban nem tartják visszafordíthatatlannak. A mostani konferencia éppen erre kívánja ráirányítani a figyelmet. A tanácskozáson részt vevő hazai és külföldi erdészeti szakemberek áttekintik a hazai erdőgazdálkodás hagyományos jellegzetes formáit, majd kidolgozzák a kisvállalkozások tevékenységére vonatkozó álláspontjukat, javaslatukat. Határidők cégvezetőknek Augusztus 28.-a társasági adó előlegének befizetése,-a fogyasztási adó előlegének befizetése,-az útalap-hozzájárulás előlegének befizetése. Augusztus 31.- a kőolaj-hozzájárulás átutalása,-megállapodásuk alapján a hónap utolsó napjáig fizeti meg a cégautót használó magánszemély a kifizetőnek a cégautó utáni adót. Foglalkozásegészség-ügy A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. tv. 58. §-a annak idején úgy rendelkezett, hogy a munkáltatók - a régi üzemorvosi rendszert felváltó - foglalkozásegész- ség-ügyi szolgálatot kötelesek biztosítani. A szabály végrehajtására a nemrég hatályba lépett 89/1995. (VII. 14.) Korm.-, illetve 27/1995. (VII. 25.) NM-rendeletek vonatkoznak. E jogszabályok egyik leglényegesebb része a munkahelyeken szokásos tevékenységek foglalkozás- egészség-ügyi osztályokba sorolása. A lista a munkahelyi kockázatok alapján A, B, C és D kategóriákat állít fel, majd az adott kategóriákban foglalkoztatottak száma alapján meghatározza az egyes munkahelyek orvos- és ápolószükségletét. A szolgálat fenntartása azt jelenti, hogy a munkáltató létrehoz és működtet orvosi rendelőt, alkalmaz orvost és ápolót, valamint fedezi az egészségügyi dologi kiadásokat is. Főállású orvost és ápolót azonban nem feltétlenül kell foglalkoztatni, ehelyett a cég választhatja azt is, hogy - szintén a kockázati kategóriáktól függő - térítési díjat fizet annak az intézménynek, amely az adott munkahelyen vállalja a szolgáltatás elvégzését. A szolgálat biztosításával kapcsolatos hatósági ellenőrzési jogkört gyakorló Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatnak (ÁNTSZ) a munkáltatók szeptember 22-éig jelentést kötelesek küldeni, amelyben közlik a munkavállalók létszámát, az általuk végzett tevékenységet, és a foglalko- zásegészség-ügyi szolgálat biztosításának módját. (Ugyanakkor a szolgálat vezetője is köteles jelentést tenni az ellátottak létszámára vonatkozóan, az esetleges kihasználatlan kapacitást így az ÁNTSZ propagálhatja az újonnan létrejövő munkáltatók között.) A szolgálat feladatai közé tartoznak a munkaköri alkalmassági vizsgálatok, a foglalkozási betegségek, fokozott expozíciós esetek kivizsgálása és a munkavégzés egészségkárosító hatásainak vizsgálata. Ez utóbbi helyszíni vizsgálatot jelent, amit az egészségkárosító kockázatok jelenlététől és mértékétől függően, meghatározott időközönként meg kell ismételni. Ezeken kívül a munkavédelmi törvény is felsorol néhány esetet, amikor a munkáltató köteles a foglalkozás- egészség-ügyi szolgáltatást igénybe venni (pl. veszélyes technológia üzembe helyezése előtt). Kárpótlási jegyek dicstelen útja a zúzógépig Ne nyugodjanak békében Háromszáz forinton múlt a Metro sorsa A kárpótlási jegyek kibocsátásának, forgalmazásának s megsemmisítésének rendszere egészében nem felel meg a biztonsági követelményeknek - állítja a Kormányzati Ellenőrzési Iroda. Eddig 130 milliárd címletértékű kárpótlási jegyet bocsátott ki az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal (OKKH). Ezek több mint felét részvénycserékben, illetve a privatizáció során már felhasználták. A küldetésüket imigyen betöltött értékpapírokra az érvénytelenítés, majd a megsemmisítés vár. Ám mindmáig hiányzik e folyamatjogi szabályozása. Az érintett intézmények ezért egymással nem mindig összhangban álló belső utasításokkal próbálták rendezni az eljárás részterületeit - közölte lapunk munkatársával dr. Nagy Ferenc címzetes államtitkár, az OKKH elnöke. A privatizációs csomagokba elkülönített káipóüási jegyeket ugyancsak tételes nyilvántartás mellett az ezek összegyűjtésével megbízott Budapest Értékpapír és Befektetési (BÉB) Rt. veszi át. Az államtitkár szerint főként a nem kielégítő szabályozás rovására úr- ható, hogy a BÉB Rt.-nél sorozatosan elmulasztották a tételes nyilvántartás elkészítését. E dokumentumok hiányában pedig nincs mód a visszakeresésre, az utólagos ellenőrzésre. A kárpótlási jegyek megsemmisítése tavaly márciusban indult meg, a folyamatot a kibocsátó, a vagyonkezelők és a BÉB Rt. képviselőiből alakult háromtagú felügyelő bizottság irányította. A megsemmisítést előkészítendő, a beolvasó gép valamennyi letéti csomagról sorozat, sorszám, illetve címlet szerinti tételes listát készített. A felügyelő bizottság ezeket a számítógépes listákat vetette össze a megfelelő kárpótlási csomag első és utolsó, majd néhány véletlenszerűen kiválasztott tételével. Az ellenőrzés utolsó mozzanata közvetlenül a zúzógép asztalán történt. Itt vették szemügyre a vízjeles bélyegzőt, a domborzati nyoma- tot, továbbá a kárpótlási jegyek hátoldalán a forgalmazó bank pecsétjét, a két tisztviselői aláírást, illetve a kibocsátás dátumát. A bizottsági jegyzőkönyvek tanúsága szerint szinte valamennyi privatizációs csomagban találtak több-kevesebb példányt, amelynek hátlapjáról hiányzott valamelyik adat. Bár a hiba az első megsemmisítéskor kiderült, s ezt szóvá is tették, Nagy Ferenc még senkitől sem kapott elfogadható magyarázatot a tévedésekre. Az értékpapírt vizsgáló cég hamisítványt ugyan nem talált, a forgalmazó Budapest Bank technikai hibára hivatkozik. Nagy Ferenc állítja: az OKKH nyilvántartása alapján a jegyekről utólag is bebizonyítható, voltak-e eredendő tulajdonosnál, vagy sem. Csath Róza A debreceni Metro áruházban tapasztalt törvényellenességet tudatos csalásnak minősítette Balogh László, a Vám- és Pénzügyőrség debreceni parancsnokságának helyettes vezetője. A helyzet „objektív” tisztázása érdekében tartott sajtótájékoztatót tegnap a Vám- és Pénzügy- őrség Országos Parancsnoksága. Jelen volt Jaross László, a Metro magyarországi ügyvezető igazgatója is, annak ellenére, hogy nem hívták meg. A tájékoztatóra ugyan beengedték, de felhívták a figyelmét: „észrevételi jogával ne éljen”. így aztán szó nélkül kellett végighallgatnia a vádakat, miszerint a Metro debreceni áruházában nem vezettek pontos jövedéki és vevőnyilvántartást, törvényellenesen egyszerre folytattak kis- és nagykereskedést. Egyébként pedig - így a parancsnokhelyettes - semmiféle előírást nem tartottak be. A kérdésre, hogy miért éppen a debreceni áruházat vizsgálták, Balogh László elmondta: nem kaptak felső utasítást, a visszaélésekre a vásárlók hívták fel a figyelmüket. Hogy kik voltak a bejelentők? Természetesen , névtelenséget élveznek. Az ellenőrzést előre elkészített terv szerint végezték, és idejében figyelmeztették az üzlet vezetőségét, hogy tegyék rendbe a papírjaikat. Ók azonban állítólag elzárkóztak az együttműködéstől. Sőt az eljárást végzőket a svájciak meg is fenyegették. Á nyilvánosság előtt hallgatásra ítélt ügyvezető igazgató lapunk munkatársának elmondta: a Metro kis- és nagy- kereskedői engedéllyel egyaránt rendelkezett. Kifogásolta a hatóság, hogy csak ötszáz forintos illetékbélyeget csatoltak az üzletvezető erkölcsi bizonyítványának kérvényéhez, holott az új rendelkezés nyolcszázat ír elő. Épp, amikor korrigálni akarták a tévedést, a Belügyminisztériummal való levél- és bélyegváltás közben intézkedtek a vámosok. Jaross László szerint ezen múlott a Metro sorsa. A svájci nagykövet pedig csak beleavatkozott a hirtelen eseménybe, nem fenyegetőzött. Mire a végrehajtás megkezdődött, már minden engedélyük rendben volt. Neki úgy tűnt, hogy a vámosok, nem ismervén a Metro üzlethálózat tevékenységét, csalást gyanítottak. Sajnálja a történteket, már csak azért is, mert a tíz napi zárva tartás miatt - az elmaradt áfa-befizetés okán - 120 millió forintos veszteség érte a költségvetést. Bozsó Bea 450 MHz-en Nos, igen, a fejlődés. Akinek van mobiltelefonja, már szinte elképzelni sem tudja az életét nélküle, pedig alig öt éve, hogy a Westel munkába állt. És mennyi mindenre volt elég ez a néhány esztendő... Nemcsak a szolgáltatások köre bővült rohamosan, hanem a készülékek is egyre kisebbek, egyre könnyebbek lettek. Sokan nem tudják, de már a 450 MHz-es telefonok családjában is van jónéhány „apróság". A Westel Rádiótelefon Kft. - amely mindmáig az egyetlen országos hálózattal rendelkező mobil szolgáltató - mindenkinek személyre szabott megoldást kínál a kommunikáció területén. Jöjjön el bármelyik Westel irodába, és személyesen is tapasztalhatja, milyen az evolúció 450 MHz-en. Mozgásban az üzlet áF\ éfí\ ^alános tájékoztatással 24 órás telefonos ügyfélszolgálatunk NMT mobiltelefonról a 03-as ingyen hívható számon, vezetékes telefonról a 265-8000 telefonszámon készséggel áll rendelkezésére. WESTEL IRODA: SZOLNOK, 5000 BAROSS U. 1., TEL,: (06 56) 422-232, RÁDIÓTELEFON: (06 60) 386-000 KÉRÉSÉRE ÜZLETKÖTŐNK FELKERESI ÖNT: VASAS ISTVÁN TEL.: (06 60) 327-973, P0Z0ERKA FERENC TEL.: (06 60) 386-220 WESTEL FORGALMAZÓK: • JÁSZBERÉNY, APEX KFT., 5100 TÁNCSICS M. U. 7„ TEL.: (06 57) 312-129, RÁDIÓTELEFON: (06 60) 327-719 • MEZŐTÚR, KŐRÖS-AÜUA BT., 5400 FÖLDVÁRI ÚT 6. (ALTEK IRODAHÁZ) FSZT. 11. TEL.: (06-56) 361 461 RÁDIÓTELEFON: (06-60) 327-235 • BÉKÉSSZENTANDRÁS, KŐRÖS-AQUA BT., 5561 SZENTESI ÚT 4. TEL.: (06-66) 313 390 RÁDIÓTELEFON: (06-60) 304-644
