Új Néplap, 1995. augusztus (6. évfolyam, 178-204. szám)

1995-08-22 / 196. szám

1995. augusztus 22., kedd Megyei Körkép 3. oldal Cserepezik az iskola tetejét. Közeledik az új tanév, lassan véget ér a Mezőtúri Református Általános Is­kola és Diákotthon tetőszerkezetének a felújítása. Felvéte­lünk pillanatában a toronyrészen dolgoztak. -mészáros­Egy hely, ahol a szomszédok valóban ismerik egymást A nagyvárosok lakótelepein élők számára bizonyára nem is­meretlen jelenség az, hogy jóformán nem is ismerik egymást még az azonos lépcsőházban élők sem. Még a családi házas környékeken sem jellemző minden esetben a jó szomszédság, többnyire - ki tudja miért - a saját becsukott ajtajuk mögött érzik jól magukat az emberek. Mezőtúron, a Szép Ernő utcá­ban mintha ez teljesen más­ként működne, az emberek nyitottak, nem kerülik egy­mást, sőt ha úgy adódik, még mulatni is együtt akarnak. Bi­zonyára nem egyedülálló azért az sem, hogy az egymás mellett élő emberek odafi­gyelnek egymásra, de tény: nem elég valamit elhatározni, egy olyan rendezvényhez, mint egy utcabál, bizony nem árt egy „mindenre elszánt” szervező sem. Három éve annak, hogy az utca lakói először határoztak arról, hogy bált rendeznek. A gondolathoz több százan csat­lakoztak, a reggelig tartó mu­latság aztán hagyományt te­remtett. A harmadik összejö­vetelre szombaton került sor. Mint ez idáig mindig, az elő­készületekben most is orosz­lánrészt vállalt a kétgyerme­kes anyuka, Szakácsné Kara Erika. Rajta kívül persze még sokan hozzájárultak a sikerhez, például azok, akik a bográcsok mellett álltak helyt több órán át. A gyerekek, akik jóformán együtt nőnek fel, még műsorral is kedveskedtek szüleiknek, óvó nénijük jóvoltából vers­mondásra is vállalkoztak. Aki ott volt, bizonyára so­káig aludt' vasárnap, merthogy hajnalig állt a bál. H. Gy. Színházi évadnyitó, „felújított” társulattal (Folytatás az 1. oldalról) Ami pedig a társulatot illeti, bőven illik rá a „felújított” jelző. Ugyanis sok az új arc - il­letve a nagyon ismerős, csak éppen nem a Szigligeti Szín­házból. A társulathoz szerződött Almási Éva, Dan’as Iván, Garas Dezső, Mészáros István, Pandits Béla, Szinetár Dóra. Az új tagok közül többen ren­dezni is fognak - közreműköd­nek a színház szellemi arcula­tának kimunkálásában. Vendégművészként pedig olyan ismert színészek lépnek fel Szolnokon, mint Törőcsik Mari, Hernádi Judit. Andorai Péter, Szacsvay László. Változások történtek a szín­ház zenészfrontján is. Új zenei vezetője van az intézménynek Selmeczi György személyében. A vezetés nagy reményeket fűz ahhoz a tíztagú, fiatalokból álló balettegyütteshez is, akik Ladányi Andrea táncos-koreog­ráfus vezetésével szerződtek a színházhoz, tőlük „egy új kor­szak” kezdetét várják. A válto­zásokat folytatva: három se­gédszínészt is szerződtettek, ketten pedig - Hatvani Margit és Szabó József zenész - nyug­díjba vonultak. A '95/96-os műsortervben egyébként nincs változás - minden úgy lesz, ahogy azt már kiplakátolták. BI. Újabb hitel kell Fürednek Tiszafüreden a képviselőknek véget ért a nyári szünet. Ez meg is látszott a tegnapi ülés prog­ramján, hiszen 18 napirendi pontot kellett megtárgyalniuk a városatyáknak. Az ülés beveze­tőjében Rente Ferenc polgár- mester számolt be a július 11-e óta eltelt időszakról. Megerősí­tette, hogy az idei rendezvény sikere után jövőre is lesznek ha­las napok. A vállalkozók pénz­ügyi támogatásából - kétmillió hatszázezer forint - még ötszázezer forintot meg is tu­dott , spórolni a város. Az ön- kormányzat egyébként is gon­dol a jövő évi turistaszezonra, így törekednek arra, hogy mér­séklődjenek a szúnyog okozta problémák. A napirendi pontok közül ki­emelt jelentőséget kapott a fél­éves pénzügyi beszámoló, első­sorban azért, mert a 15 ezres te­lepülés egy fillér állami támo­gatást sem kapott 173,8 millió forintos forráshiányának kom­penzálására. Pályázatukat azzal utasította el a Belügy- és Pénz­ügyminisztérium, hogy ez a hi­ány a város önhibájából kelet­kezett. Füred polgármestere azonban hangsúlyozta, hogy ezen hiány jelentős része a ko­rábbi testülettől örökölt teher, így az önhiba is csak indirekt módon értelmezhető. A város ezért újabb pályázatot kíván benyújtani forráshiányának enyhítésére. Erre annál is in­kább szükség van, mert a fenti összeg hiánya veszélyezteti a város működőképességét. Olyanyira igaz ez, hogy Tisza­füred újabb ötvenmillió forin­tos hitel felvételére kényszerül, amit a Budacash brókerház 33 százalékos kamattal folyósítana a városnak. Feltételként 150 százalékos fedezetet kértek, melyre hajlandóak elfogadni a későbbiekben a város tulajdo­nába kerülő MoI-részvényeket is. Kétórás vita után fogadták csak el a képviselők a féléves pénzügyi beszámolót, melynek időarányos bevételi és kiadási részét egyaránt 76,2 százalék­kal teljesítette túl a város. Ezer munkahely a tét (Folytatás az 1. oldalról) Az összeomlás veszélyét a vá­ros termelői önerőből elhárítani nem képesek, ezért szükség lenne a parlament és a mező- gazdasági szaktárca gyors se­gítségnyújtására - mondták a képviselők, s ennek érdekében fogadták el azt a határozatot, melyben a polgármestert meg­bízták azzal, hogy hívja fel az országos szervek figyelmét az aszálykár következményeire. Az ülésen jelen volt dr. Jan- csó János, a megyei agrárka­mara titkára, aki ismertette azt a térségi összefogást, melyet öt megye tett meg az aszálykárok enyhítésére és szólt a kormány elé benyújtott javaslataikról is. Mint mondta, heteken belül el­készül minden termelő eseté­ben a kárbecslésük, s bíznak abban, hogy a kormány ezt a térséget nem hagyja magára ebben az ügyben. Aranykoszorús újszászi gazda Szent István ünnepén a Föld­művelésügyi Minisztériumban adták át Petiik Ferenc újszá­szi mezőgazdasági vállalkozó­nak az Aranykoszorús Gazda Díjat. A megyei FM-hivatal szűkebb hazánkból több gazdát javasolt az elismerésre, ám a szaktárca csak egyikőj üknek ítélte oda szakmai megbecsü­lése jeleként a díjat. Petrik Fe­renc 1970-ben végezte el a Gö­döllői Agrártudományi Egye­temet. Az újszászi termelőszö­vetkezetben dolgozott, 1975-ig állattenyésztőként, 1990-ig fő­állattenyésztőként. A kilencve­nes évek elejétől vállalkozóként tevékenykedik, a szövetkezettől bérelt épületben évente 250- 300 ezer brojlercsirkét, 10 ezer pecsenyelibát, 1992-től pedig 25 ezer darab pecsenyekacsát nevelt fel. A baromfitelepet a szövetkezet értékesítette, ezért „áttért” tavaly a szarvasmarha­tenyésztésre. Célja - 50-60 jó­szággal - egy 7 ezer literes te­henészet kialakítása. Szakmai munkásságával, emberi maga­tartásával méltán érdemelte ki az agrárium elismerését. Keddi Jegyzet Ünnepeltünk? Ünnepeltünk. Beszédekkel, kiállítások megnyitásával, sportrendezvények­kel, tűzijátékkal - kinek-kinek anyagi lehetőségei szerint. Áttol függően, hogy mennyit bírt el egy település pénztárcája - gaz­dagabb vagy szerényebb módon emlékeztek meg mindenütt ál­lamalapító Szent István király ünnepéről. Örvendetes, hogy az augusztus 20-i ünnepek jellege, arculata is megváltozott az utóbbi időben. Az ünnepi beszédek (leg­alábbis egy részük) kevésbé merevek, sokszor csak néhány percben mondják el a szónokok mondanivalójukat. És ennek sikere is van, hiszen mindenki szereti, ha tömören, a lényegről szólnak. Az utóbbi években nagyobb hangsúlyt kapott augusz­tus 20-a „népi ünnep” jellege: kirakodóvásárokkal, egész napos koncertekkel. Hangulatában hasonlít május elsejére. Szállnak a színes léggömbök a levegőben, a vattacukros finom illatokkal csábít, a gyerekek játékokért, édességért nyúzzák a szülőket. A jó programok meg is hozzák az emberek kedvét: nem érzik úgy, hogy „muszáj” megünnepelni augusztus 20-át. Ma már senki sem vezényli ki őket az utcára (mint korábban, hogy kötelező volt elmenni a május elsejei felvonulásra), ma már önként men­nek ezrek és ezrek, mert az ünneplésben megtalálják a maguk örömét, szórakozását. Még a beszédeknek is nagyobb sikere van: megtelik a falusi kultúrház is, megtelnek a szabadtéri szín­padok előtti terek, utcák. Az emberek jó része szinte várja is, hogy mondjanak valamit „hivatalosan”, hogy a műsorokon, a tűzijátékon túl megemlékezzenek augusztus 20-áról, és főleg: szóljanak néhány biztató szót a mai viszonyokról is. Ennek a felszabadultságnak vannak persze árnyoldalai is. Az ünneplés kulturáltságával még itt-ott baj van. Mi örülünk - kör­nyezetünk azonban megsínyli az ünneplést. Igaz, hogy többez­res tömegben nehéz rendet tartani. De igen szomorú látványt nyújt az utca az ünneplők elvonulása után. Eldobált papírokon, cigarettacsikkeken, összetaposott műanyag poharakon kopogott az augusztus 20-i esti eső Szolnokon is. A rendezvények hely­színének közelében összetaposott fű, virág, parkosított részen parkoló autók - pusztultak a korábban nagy fáradsággal létre­hozott értékek. Szigigeti Ede szobrán gyerekek csüngtek, a tö­megben, ahol levegőt alig lehetett kapni, többen zavartalanul dohányoztak, nem törődve azzal, hova, kire száll a hamu. És bi­zony nem egy emberrel lehetett találkozni, akik alkoholmá­morban „ünnepeltek”, szétdobált, eltört sörösüvegek kísérték útjukat. Ha beszélni tudna az utca, a park, a fű, a virágok. Szigligeti szobra: most megkönnyebbülten fölsóhajtana a tömeg elvonu­lása után. Ünnepeltünk. Paulina Éva A szemorvosok szolnoki kongresszusán Fő téma a zöld hályog gyógyítása A zöld hályog lesz a fő témája a Magyar Szemorvos Társa­ság kongresszusának, ame­lyet augusztus 24-26. között Szolnokon rendeznek meg. Mint dr. Nagy Zoltán, a kong­resszus szervezőbizottságának tagja, a megyei kórház szemé­szeti osztályának vezető főor­vosa tegnap tartott sajtótájékoz­tatóján elmondta, a Magyar Szemorvos Társaság minden évben más helyszínen rendezi meg a kongresszusát, amely kétévenként nemzetközivé szé­lesedik. Közkedvelt helyszínek közé tartozik Budapest és az egyetemmel rendelkező váro­sok. A szolnoki kongresszusra 362-en jelentkeztek az ország minden részéből. Hatvanöt szakember jelentette be az igé­nyét előadás tartására. Több mint 40 cég támogatja a ren­dezvényt, köztük gyógyszer- gyárak, műszergyártók. A „szakmán belüli szak­mákénak is lehetőségük van a Dr. Nagy Zoltán tapasztalatcserére, így például konferenciát tartanak a szak- asszisztensek, műtősnők, nővé­rek, akik évről évre egyre nö­vekvő számban képviseltetik magukat a kongresszuson. Ott lesznek többek között a műlen- cse-beültetéssel foglalkozó or­vosok, a konktaktlencse-specia­listák. A tervek szerint ezen a kongresszuson alakul meg a lá­tóideghártya betegségeivel fog­lalkozó szemorvosok társasága. A kongresszus fő témáját képező zöld hályog elég gya­kori betegség. Negyven év fö­lött a lakosság 2 százalékát érinti. E betegségnél fontos, hogy időben, még a kezdeti stádiumban fölfedezzék, mert akkor jó eséllyel gyógyítható. A kezelés módszerei közé tar­toznak a gyógyszerek, a szem- cseppek és a műtétek. A zöld hályogot a szem benyomásá­nak megnövekedése okozza. A nem kezelt, elhanyagolt esetek látásromláshoz, a látótér csök­kenéséhez vezetnek. A szemorvosok kongresszu­sát a megyei TIT szervezi. Fő­védnökök: Iváncsik Imre, a megyei közgyűlés elnöke és Várhegyi Attila, Szolnok pol­gármestere. Védnökök: dr. Varga Gábor, a megyei kórház igazgatója és dr. Kicsi Jenő megyei tiszti fő­orvos. Illyés Gyula írta egy ízben a ’20-as évek­beli parasztkultúráról, a fellendülőben lévő olvasóköri mozgalomról: „A szét­szórt tanyák között elég sűrűn olvasókö­rök és gazdakörök vannak, és ami csodála­tos, működnek is. A tanyai gazda az egész napos egyedüllét után nem sajnál 10 kilo­méternyi gyaloglást vagy kocsikázást, hogy este valami hírhez vagy könyvhöz jusson.” Ma, amikor öt év választ el bennünket a harmadik évezredtől, amikor közkézen fo­rog Magyarország az új Európában cím­mel a Miniszterelnöki Kabinetiroda által kiadott vitaanyag a modernizációról és a polgárosodásról, szomorúan konstatálhat­juk: beköszöntött a kényszeredett hírzárlat Jász-Nagykun-Szolnok megye könyvtár­szakmájában. Lakat került a megyei könyvtárral!), egy teljes hónapra, a vaká­ció kellős közepén, kicsiket, nagyokat megfosztva az olvasás, a betű élvezetétől. Akkor, amikor egyre többeknek vált, válik luxuscikké nemcsak a könyv, hanem egy- egy folyóirat, képeslap megvásárlása is. Az említett vitaanyagban olvasható: a modern társadalmak információs társa­dalmak. Nos, a könyv, a nyomtatott sajtó Gutenberg óta egyik legfontosabb infor­mációhordozó eszköze az emberiségnek. A lakatrátétel okán citálok még néhány mondatot a tanulmányból: „A modemizá­Vigasztaló nyári zene ció kulcskérdése, sikerül-e a tudás húzó­ágazatként! elismertetése. Az állampolgá­rokat tapasztalataik meggyőzik-e arról, hogy az állandó önművelés, a civil társa­dalmi kultúra és a magasabb műveltségi szint hasznos.” A tapasztalatok a szolnoki nyár köze­pén a lakatrátételről, az információzárlat­ról szólnak. Információ nélkül pedig nincs tudás, önművelés, a magyar szellemi tőke „aranykorona-értéke” csak romolhat, a modernizáció eszménye - íródhat még akárhány 116 oldalas kiadvány - csak eszmény marad. Szerencsére a kultúraközvetítés nem csak az írott sajtóból és a könyvekből áll. A társadalom fejlett kommunikációs rend­szerébe beletartozik a művészeti kommu­nikáció is, a színház, a vizuális nyelv - például a festészet, képzőművészet - vagy a zenei nyelv jelrendszere. S míg a város alulmaradt a könyvtárügyben, az utóbbiak patronálásában élen járt. Örvendetes kez­deményezés volt a nyári színházi játékok felújítása, csakúgy, mint a Tisza Szálló kerthelyiségének benépesítése jó zenei programokkal, polgárcsalogató koncertso­rozattal. A színházi estek egy művészetpártoló gazdálkodó szervezet, a Hozam Rt. szponzorálásával, míg a Tisza-parti kon­certek megszervezése az Ars-In-Kom Kft. - a város anyagi támogatását is „kijáró” - értékkutató munkája nyomán valósulha­tott meg. Tehetséggondozást is vállalt - fellépési alkalmat nyújtva - a város ez utóbbi programok támogatásával, hiszen fiatal zenészek, együttesek léptek a Tisza kertjének színesen villogó égőkkel deko­rált kőszínpadára, akik esetleg évek múlva, pályakezdésük egyik fontos állo­másaként tartják majd számon Szolnokot. Belépődíj nélkül lehetett hallgatni a kerti asztalokhoz leülve zsidó népzenét, dzsesszt, a „hazai” Bartók Béla Zeneis­kola Big Bandjét, sajátos hangzásvilágé dzsessz-rockot. A Tisza-parti szórakozó­hely a régi idők mindennapos telt házas hangulatát idézte: fagylaltkelyhek, gő­zölgő tiszai halászlé az asztalokon, virág­árus lány járkált portékájával a vendégek között. Összeverődtek a tenyerek, elisme­rően csettintett a publikum egy-egy zene­szám után. A mindennapi gondokból kikapcsoló, vigasztaló nyári zene ideje lejárt. Jön az ősz. A kert bezár, indulhat a kőszínház. S miközben újra kinyit a megyei könyvtár, jó lenne elfeledni azt a fránya júliusi-au­gusztusi lakatot az ajtaján.-scsj­Bérbe adták Kengyel. Bérbe adta az ön- kormányzat a Kossuth utcai húsboltot, mert a sok adó mi­att nem volna gazdaságos az üzemeltetése. A vágóhíddal együtt járó boltot egy martfűi vállalkozó vette ki, határozat­lan időre. Egyébként kiadásra vár a húsbolt mellett levő tej­bolt is. A falu fejlesztéséhez tartozik, hogy a piacra faház kerül. A martfűi növényolaj­gyár jelképes összegért jut­tatta a faházat a falunak, amit a jövő héten kezdenek lebon­tani. hogy részenként átszál­lítsák a piacra, ahol üzleteket alakítanak ki benne. Privatizálnak Tiszaföldvár. A jövő heti rendkívüli önkormányzati képviselő-testületi ülésen bí­rálják el a két patika privati­zációját. A 8 és 4 milliós pati­kákat előbb a mostani veze­tőknek ajánlották fel megvé­telre, akik be is adták pályáza­tukat. Ha a zártkörű pályázta­tás, amivel elsőbbséget élvez­tek a vezetők, nem vezet eredményre, nyílttá teszik a privatizációt. Az első játszótér Bagimajor. A település első játszóterét vehették a hét vé­gén birtokukba a gyermekek. A játszótér a falu lakosságá­nak lelkes összefogásával ké­szült. A parkosítást az ősz fo­lyamán végzik el. Turisztikai napok Szolnok. A Tiszainform Ide­genforgalmi Szolgálat és a megyei vállalkozásfejlesztési alapítvány szeptember végén megyei idegenforgalmi napo­kat szervez Szolnokon. A rendezvény első napján tu­risztikai kiállítás lesz, amelyre várják a megyei tu­risztikai vállalkozók és ön- kormányzatok jelentkezését. Felvilágosítás a Tiszainform- nál, a Ságvári körút 4.-ben, il­letve az 56/420-704-es és a 424-803-as telefonon.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom