Új Néplap, 1995. augusztus (6. évfolyam, 178-204. szám)
1995-08-15 / 190. szám
1995. augusztus 15., kedd Körkép 5. oldal Közadakozásból készült Jánoshidának azon a környékén korábban is volt egy fakereszt, de hát az 1962-ben állított kereszttel is az történt, mint annyi mindennel ezen a földön: megette az idő vasfoga. Az arra lakók gondoltak egy merészet: mi lenne, ha közadakozásból pótolnák a régit? Az elhatározást tett követte: Tóth Ferencné a Kossuth körűt 3. szám alatti portája végét engedte át a leendő feszületnek. Az arra lakók - közel negyven ember — szinte egyöntetűen támogatták az elképzelést. Ki száz forintot adott, ki többet, ki kétkezi munkával, ki faanyaggal támogatta a kezdeményezést. Sőt, segített az önkormányzat is, mivel a felállítás munkálatait vállalta. Azóta már Sebestyén Albert esperes-plébános fel is szentelte a szobrot, amely a környék keresztény lakói örömére bizonyítja: szegény világunkban is összefogással sok minden megvalósítható. Nem történt ez másképpen a jánoshidai kereszt esetében sem. D. Sz. M. A kereszt előtt mindig van friss virág fotó: mészáros Hatszáz fős Vöröskereszt, szociális értékesítőhely Aki új életet lehelt a haldokló mozgalomba Özv. Szakácsi Rudolfné három éve él Kunmadarason. Annak pedig már lassan hét éve, hogy a karcagi kórház volt ápolónője értelmi fogyatékos gyermekeket nevel otthonában. Idén fejébe vette, hogy újjászervezi Madarason a már-már elhaló vöröskeresztes mozgalmat. Addig agitált, szervezett, hogy ma már hatszázon felül van azok létszáma, akik havonta fizetik a tagdíjat. Kijárta azt is, hogy a Kálvin utcában, majd átköltözve a Kunhegyesi útra, megnyíljon egy szociális értékesítőhely, ahol a csecsemőktől a nyugdíjasokig nagyon sok létminimum alatt élő kap - nagyon is emberi árakon - élelmiszer-, ruha- és egyéb segítséget gondjaik enyhítéséhez. A „karitatív aktivista” szó szerint kitalpalta azt is, hogy új otthont kapjanak az értelmi fogyatékosok Kunmadarason: minden remény megvan arra, hogy a Kálvin utcában huszonkét beteggel, már szeptemberben megnyitják az épületet. Özv. Szakácsi Rudolfné nem hétköznapi akaraterejét többféleképpen értékelik, de egy dologról senki sem vitatkozik: biztos, hogy a község is profitál ebből a lelkesedésből! Köszönhetően annak, hogy a segítő szándékú, nagy energia- tartalékokkal rendelkező hölgy megyénket választotta lakóhelyéül. Korábban Békésen lakott, ahol szintén nem hétköznapi foglalkozása volt: a békéscsabai színház díszletes és jelmezes segítőjeként dolgozott. A Viharsarokból Tiszaigarra vezetett az útja, ahonnan a karcagi kórházba járt dolgozni, ahol ki kellett tanulnia az egészségügyi szakmát. Szak- ápolóságig vitte. Talán ezért is fordult a figyelme az állami gondozott, értelmi fogyatékos gyermekek felé. Otthonában most hét ilyen gyermek „élvezi” ezt a gondoskodó figyelmet. De nem elégedett meg csupán ennyivel: amikor a református egyház visz- szakapta az öregek otthonának épületét (a község akkor kulturált, új épületet biztosított a nyugdíjasoknak - a szerk.), közösen az egyházi vezetőkkel tervbe vette, hogy új otthont nyitnak az értelmi fogyatékos gyermekek számára. A megyei Vöröskereszt, a Debreceni Egyházkerület, a berekfürdői Megbékélés Háza, valamint a Máltai Szeretetszolgálat hathatós támogatásának köszönhetően már a szeptemberi megnyitóról álmodik özv. Szakácsi Rudolfné, akit az sem hagyott nyugodni, hogy a községben nem működik a Vöröskereszt. „Meggyőztem az embereket, hogy a szervezet munkája nem csak a véradásból áll” - emlékezett arra az áprilisi napra, amikor a művelődési házba invitálta a szimpatizánsokat. Ma már hatszáznál is több tagja van a mozgalomnak, s azt, hogy széles körű munkát végeznek, jelzi, a községi egészségügyi intézményeken kívül a nagy- családosok, a nyugdíjasok, a mozgáskorlátozottak, vakok és gyengénlátók egyesületei, valamint a cigány kisebbségi ön- kormányzat is bekapcsolódott - együttműködési megállapodást kötve - a karitatív munkába, melynek része volt egy szociális értékesítőhely megnyitása is. Először Guba Zoltán vállalkozó, aki üzlethelyiséget adott át nekik, segítségével a Kálvin utcában tudtak hozzájutni a madarasiak a megyei Vöröskereszt karcagi elosztóhelyéről érkező, olcsó árukhoz: ruhához, élelmiszerhez, bébiholmihoz, gyógykenőcshöz, befőttekhez s ki tudja, még mihez, mely termékek szociális érzékenységű áraikkal nagyban segítik a községben élők létét is. Most már a bérleti díj miatt nem fáj a feje özv. Szakácsi Rudolfnénak, mert az önkormányzat ingyen új épületet biztosított számukra, a Kunhegyesi út 1. szám alatt. Nem csoda, hogy piacnapon zsúfolt ez az üzlet, melynek heti forgalma eléri a hetvenezer forintot. -pNem bírták elviselni az elhanyagoltságot • • Összefogtak a lakótelepért Környezetszépítő tizenévesek a Széchenyin Sokat írtunk már arról, miképpen néz ki Szolnokon a Szé- chenyi-lakótelep. Általában a gazdanélküliséget, a nemtörődömséget pellengéreztük ki ezekben a cikkekben. Azért azt is el kell ismerni, hogy másféle emberek is élnek ezen a behe- mót lakótelepen. Es ami meglepő, a parkcsinosítók, a kapálok szinte kivétel nélkül tizenévesek. Van még egy közös jellemzőjük: a Karczag László út 7. számú épületben laknak. Ahogyan nekem elmondták, a 18 éves Lipák Ferenc találta ki az egészet.- Arról van szó, hogy többször szóba került már a beszélgetések során, hogy undorítóan néz ki a környék. Mint aminek nincs gazdája. Az sem titok, hogy drága a nyaralás, ezért a lányok, srácok közül sokan elhatároztuk, hogy ezen a tömény unalmon valamit változtatni kellene - így Feri.- És mit csináltatok?- Két napot hajtottunk. Hol öten-hatan, hol többen, hol kevesebben maradtunk, mert a meló reggeltől estig tartott. Felástuk a homokozót, azután kitakarítottuk a lépcsőház előtti virágoskertet. Szép Nóra 14 éves, a hat- osztályos Széchenyi gimnázium harmadikos tanulója.- A gyomokat szedtük ki kézzel, kis ásóval, mert bőven belepték a kertet. Kisebb-na- gyobb szünetekkel mindkét napon dolgoztam.- Nyaralás?- Az is volt, egy hetet töltöttünk a szülőkkel a Mátrában. Elvittük a barátnőmet, Dobos Anettet is.- Nekem duplán sikerült a nyaralás, mert néhány napot Nóráékkal voltam - veszi át a szót Dobos Anett. - Előtte vízi táborban, a Túrról indultunk, és Vásárosnaményig lapátoltunk. Ezek után következett a ház előtti, mögötti munka, az itt lakó fiúkkal, lányokkal. Farkas József 17 esztendős, végzett szakmunkás, de kétséges, hogy el tud-e helyezkedni:- Én például végig itt voltam. Ástam, kapáltam, azután gumiabroncsokat raktunk a homokozó köré.- A hogy elnézlek benneteket, kinőttetek már ebből a korból.- A homoközásból már elég régen, de közülünk sok gyereknek van otthon kisebb te- sója, aki még ott játszik.- Te például merre voltál a nyáron?- Cserkeszőlőn egy hetet, a rokonoknál, a nagyszülőknél Békéscsabán ugyanannyit. A nyár többi részén itthon.- Hogy telik az idő?- Lézengünk, csellengünk. Található a pincében két helyiség, és elhatároztuk: kitakarítjuk, kifestjük. Jó lesz klubnak, ahol beszélgethetünk, leülhetünk. Mégis jobb, mint a lépcsőházban társalogni. Lipták Zoltán 14 éves, esztergályosnak tanul.- Á bátyám intézte, így én sem maradhattam ki. Mi például kivettünk egy rossz facsonkot. A helyére ősszel majd néhány csemete kerül.- A többiek?- Gondolom, szintén jönnek segíteni az ültetéskor is. Közben más is történt. Kiss Jóska levezet a pincébe, és megmutatja, hogy kitakarították azt a két lenti helyiséget, amelyet hamarosan kimeszelnek, és bútorokat is visznek oda. Ez lesz az ő lakótelepi klubjuk. ígérte, hogy ha elkészül, meghívnak. Én pedig megígértem, hogy elmegyek. D. Sz. M. A szinti-pop szolnoki követői A The Next együttes Akár a pop, a rock, a rap vagy a techno kerül szóba, hazánkban mindegyiknek vannak profi művelői. Viszont ha azt mondjuk, szinti-pop, kevesen tudják, mi fán is terem az. Márpedig három szolnoki fiatalember e stílus követője. Ők a The Next zenekar. Szabó Tamás zenekarvezető gyerekkora óta foglalkozik zenével. Zongorázni'tanult, de járt lakodalmi billentyűshöz is. Egyik sem állt közel hozzá. Később barátjával, Balázs Lászlóval egy régi szintetizátoron kezdtek el játszani, csak úgy, a maguk szórakoztatására. Aztán a szórakozás komolyra fordult, ma már egy nagyon profi, drága felszerelésük van. Körülbelül másfél éve dolgoznak együtt. A végleges, háromtagú együttes március óta áll fönn. Gátfalvi Sándor énekesre hirdetés útján bukkantak. Milyen stílus a szinti-pop? A nyolcvanas években divatba jött új hullám felújított változatának tekinthető. Magyarországon a Bonanza Ban- zai játszik hasonló hangzásban, hangszerelésben, bár a szolnoki fiúk szerint saját produkciójuk ötletesebb, több a mondanivalója. Zenéjük az életről, a halálról, az egész körülöttünk levő világról szól. A lelkileg sérült fiatalokat szólítják meg. Olyan zenét művelnek, ami az ő sorsukról szól, így példa értékű lehet, és csak a jóra tanít. Zenéjük rétegzene, akár a rock. Van egy bizonyos számú követője, sokan viszont nem látnak benne fantáziát. A probléma az, hogy diszkóban nincs rá igény. Alternatív klubok pedig nincsenek vidéken. így kevés a lehetőség a bemutatkozásra. Ha hívják őket, akármilyen rendezvényen ingyen fellépnek. Megfordult a fejükben egy lemez kiadása is. Eddig hét daluk van, ezeket egy bemutatkozó CD-n terjesztik. Több lemezkiadót megkerestek, hisz őszre készen lesz tizenegy daluk, amelyekkel nyugodtan a közönség elé léphetnek. Egyébként zenéjüket az egész országgal szeretnék megismertetni. Viszlay Anita Testnevelő tanárnő (lesz) Elszakíthatatlan spárga. Bemutatja: Törőcsik Éva negyedéves biológia-testnevelés szakos hallgató. Aki mellette figyel: Tücsi, a porta mindenben kotnyeleskedő, ámbár megbízható négylábúja. FOTÓ: M. J. Hogy a jászalsószentgyörgyi Törőcsik Éva nem is olyan sokára a játék, a mozgás örömére tanítja a gyerekeket, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy Nyíregyházán negyedéves testnevelés-biológia szakos hallgató. A sport szeretetét talán a családi házból hozta, majd testnevelés tagozatos gimnáziumba került Kunhegyesre, ahol főleg tornából jeleskedett. A nyár úgy telt el, hogy a kötelező szakmai gyakorlaton kívül társaival ae- robictánccal fellépett Nyíregyházán, az atlétikai ifjúsági Eu- rópa-bajnokság megnyitóján. Azután, mint minden alsószent- györgyinek, nekik is akad hagymaföldjük, amit kapálni kell. Takarított, vasalt, mellesleg elindult Alsó-Jászság szépség- versenyén, ahol végül dobogós helyen végzett. Néhányszor pedig Szolnokra is beutaztak a Damjanichba. Ő is leúszott néhány hosszat, no meg mint leendő tesitanámo, Tímea húga úszástechnikáját, fordulóit javítgatta. Ugyanis Timi Mezőtúron a gimiben utolsó éves, és nővére nyomdokain haladva, testnevelés szakra felvételizik. Ha még azt is hozzáteszem, hogy a bátyjuk ejtőernyős, nyugodtan le lehet írni: a három Törőcsik testvér Jászalsószentgyörgyön igazi sportrajongó. D. Sz. M. A titok nyitja olyan egyszerű ... Úgy kell főzni, mint otthon Kuncsorbán a közétkeztetést a helyi bisztró biztosítja az egész községnek, az ottani intézményeknek: az iskolának, az óvodának, a munkahelyeknek. Akik odajárnak, azt mondják, finoman főznek. Ez manapság nem akármilyen dicséret... Horváth Mihály és Hor- váthné Udud Hedvig nemrégen bérelik az áfésztől a bisztrót. Természetes volt számukra, hogy átveszik a közétkeztetést, hiszen évtizedek óta a bisztró feladata ez. Mint a feleségtől megtudtam, most csak fél műszakkal üzemelnek, 70 adag ételt főznek naponta, de ősszel, ha kinyit az iskola, 100 adag készül mindennap. Úgy gondolják, hogy napi 130 forintos ár szolid térítés a kétfogásos ebédért.- Minek alapján állítják össze a menüt? Hiszen annyiféle igényt kell figyelembe venni.- Elsősorban a gyerekétkeztetéshez igazodunk, és próbálunk idényjellegű nyersanyagot felhasználni. A főszakácsunk állítja össze az étrendet.- Nem nehéz talpon maradni ilyen árak mellett?- Iszonyatos költségek vannak, a faluban nagy a szegénység, sok a munkanélküli, ezt azért meg lehet érezni. Januárban vettük át ezt bisztrót, sok mindenen keresztülmentünk, de itt vagyunk. A főzőkanál mellett Marika és Irénke áll egész nap. Most nehéz kihúzni belőlük minden szót, bezzeg ha ketten maradnak a konyhán! Annyit azonban sikerül megtudnom, hogy finom ételeik titka: ugyanúgy főznek, mint otthon, csak nagyobb mennyiségben. És hát ami jár az ételbe, azt bele kell tenni. A gyerekeket tartják a leghálásabb közönségnek. Az iskolások általában a sült, kifőtt tésztákat és a ragus ételeket szeretik. Ez utóbbinak a készítésében a két asszony - mint megtudom - verhetetlen. A férjnek, Horváth Mihálynak az a véleménye, hogy nagyon sok múlik azon, hogy milyen alapanyagot használ az ember az ételekhez.- Nekem az asszonyok megadják az instrukciót, hogy mit szerezzek be. A szakácsok feladata pedig az, hogy szív- vel-lélekkel főzzenek, mert nem mindegy, hogy egy ember eszik az asztalnál vagy tíz.- Nehéz beszerezni a megfelelő nyersanyagot?- Amíg nem volt benne gyakorlatunk, addig nehéz volt. Ma már csak benzin kérdése. P.É. \ K
