Új Néplap, 1995. július (6. évfolyam, 152-177. szám)

1995-07-18 / 166. szám

1995. július 18., kedd Körkép 5. oldal Tószegi diák útja Debrecenbe Magi Julianna (középen) az iskola legjobb tanulója Nemrégen adtunk hírt arról, hogy átadták a Szegvári Károly festőművész által alapított díjat újabb három diáknak Tósze­gen, segítve ezzel továbbtanu­lási esélyeiket. Beszámoltunk arról, hogy az elmúlt 15 év alatt milyen sikereket értek el a díj­ban részesültek. Magi Julianna minden bi­zonnyal a díjazottak között lett volna ez évben, hiszen mind a 8 általános iskolás évét kitű­nően fejezte be. Ezen túl ta­nulmányi versenyeken díjakat, mese- és prózamondó verse­nyeken nívódíjakat szerzett, s rajzversenyeken is sok értékes helyezést ért el. Ám sorsa más­ként alakult. A tószegi iskolá­ban a 6. osztály befejezése után tehetségek után érdeklődtek a törökszentmiklósi református általános iskola vezetői, magas szintű ének-zene, nyelvoktatás lehetőségét ígérve. Hosszas gondolkodás után Julcsi édesanyjával úgy dön­tött, megpróbálja. Nagy örömet jelentett az is, hogy két jó ba­rátnője, a szintén nagyon jó ta­nuló Lovas Nikolett és Szabó Nikolett is hasonlóan döntött. Fájó szívvel mentek, de taná­raik is támogatták a három te­hetséges kislány választását! Magas követelmények, szi­gorú, kötött kollégiumi élet, kemény két év volt. A legnehe­zebb talán az volt, hogy csak hetente egyszer mehettek haza. Nagy boldogságban volt ré­sze Magi Zoltánnénak, Julcsi édesanyjának, amikor a balla­gási meghívó mellett ott volt a gratuláció is, miszerint lánya az iskola legjobb tanulója lett. Sőt, ezen túl az iskola legjobb né- metese is. Igaz, Magi Julianna nem ré­szesült a Szegvári-díjhoz járó pénzjutalomban, de a fenti cí­mek mellé járó jutalmakkal „megkereste” magának tovább­tanulását segítő pénzösszeget. Remekelt a másik két tó­szegi lány is, Lovas Nikolett az iskola harmadik legjobb fizi­kusa lett. Magi Julcsi jogásznak ké­szül, ősztől a nagy hírű Debre­ceni Református Gimnázium tanulója. Mint elmondta, büsz­kén ül be azokba a padokba, amelyeket Csokonai, Ka­zinczy, Móricz Zsigmond vagy Arany János koptatott. Gönczi Lajos Himfy atya elbúcsúzott szolnoki híveitől Vasárnap este még szentmisét mondott a szol­noki Belvárosi templomban, tegnap már cso­magolt a lakásán, csütörtökön költözik egy abasári család hajlékába, szombaton pedig már nyugdíjasként helyettesít Foton. Himfy Ferenc plébános negyedszázados szolgálat után elbú­csúzott a várostól, híveitől. Többször beszéltem már vele. Ezúttal is bölcs nyu­galommal anekdotázik a költözködés kellős köze­pén: - Meglátogatott egy pesti barátom. Azt mondja: Te nem úgy nézel ki, mint aki rászorul arra, hogy nyugdíjba menjen. Mire én: Te nem ér­ted ezt. Most még csak én tudom, hogy hülyülök, Ti nem. Ha egy évet várok, Ti ezt tudni fogjátok, de én már nem. Ez az, amit nem szabad megvárnom. Himfy atya - hívei szeretett Feri bácsija - el­mondta: túl sok volt a kötött munka. A plébánia, hittanó­rák, a temető gondjai, a teo­lógiai tanfolyam. Annyival könnyebb lesz ezután, hogy eldöntheti, mit vállal. Hol, mikor, kit helyettesít. Az 50-60 szolnoki fiatalt sajnálja leginkább.- Igaz, hogy Ön megy el, mégis úgy kérdezem, milyen útravalót hagy hátra nekik?- A végrendeletem. Egyetlen igaz céljuk le­gyen. Bejutni a mennyországba. A többi mind mellékes. Nem maradnak gazdátlanok. Farkas János atya lép a helyembe, Tiszakürtről. S. CS. J. (Fotó: MJ) Humanitás tábor, tanulságokkal Jóvátehetetlenül gyermeksze­rető, saját szabadságukat felál­dozó pedagógusok, nem peda­gógusok, édesapák, édesanyák jóvoltából immáron negyedik alkalommal rendezték meg Püspökszilágyon a katonai bá­zishoz és lőtérhez tartozó épü­letekben azt a Humanitás tá­bort, amelyet tíz-egynéhány éve a megboldogult szolnoki Kollár József létesített. A tábor központi témája a szeretet, a másság, a különbség elfoga­dása. Mit jelent a másság? Ese­tünkben árvákat, állami gondo­zottakat, szegény, többgyerme­kes családokat, romákat. Össze is gyűlt vagy kétszáz gyerek. Hogy honnan? A teljesség igé­nye nélkül Erdélyből, Csíksze­redáról és Csíkszentimréről, Szlovákiából, Komámóból, Nógrád, Pest megye különböző településeiről, gyermekotthona­iból és szűkebb hazánkból, a mi megyénkből is érkezett közel ötven felsős, szakmunkáskép­zős, szakközépiskolás, gimna­zista diák. Pontosabban: Szol­nokról, Jászdózsáról, Karcag­ról, Jászladányból, Tiszakürt­ről. Voltak előadások, vetélke­dők, sportversenyek, kézügyes­séget fejlesztő foglalkozások. A kilenc nap alatt a résztvevők megtanulták és előadták A kis herceget, elmentek egy katoli­kus misére is, és láttak éleslö­vészetet, meg szerveztek tiszte­letükre harcászati bemutatót. Elfelejtettem mondani, mindez, a világítás, a szállás Sztán Ist­ván ezredes úr jóvoltából in­gyenes volt. Mert a tábornak, ennek a ki­lenc napnak akadt más haszna is. Kezet fogtak egymással ha­táron túli és határon inneni ma­gyarok, szlovákok, romák és nem romák. Több megyebeli cég: a Mól Rt., a cukorgyár se­gítette a táborozókat. Ki cukor­ral. ki ajándékokkal. Bárki, aki támogatni szeretné ezt a bíró- ságilag bejegyzett alapítványt, teheti. Az Újszász és Vidéke Taka­rékszövetkezet szolnoki fiókjá­ban megadják, megmondják a számlaszámot is. Az is igaz, sok Pest, Nógrád és néhány Szolnok megyei vállalkozó, önkormányzat is támogatta már eddig is a Humanitás Alapít­vány a Gyermekekért kezde­ményezést. Segített a Szolnok megyei önkormányzat is, el­végre a táborozok negyede me- gyénkbeli. Tavaly is így volt, és ha megmarad ez a nemes ha­gyomány, gondolom, jövőre sem lesz másképpen. Végül is remek volt a tábor, és ami a lényeg: minden gyerek egészségesen hazaérkezett. És talán egy icipicit tanult is. Mondjuk szeretetet, esetleg a másság elfogadását, látott sok érdekes hegyi falvat, megis­merkedett tőle száz kilométe­rekre élő, hozzá hasonló korú fiúkkal, lányokkal. Szóval szó­rakozva bővítette ismereteit, baráti körét. Ami anyagias, olykor befelé forduló világunk­ban már valami. És ez a valami jelentette a Humanitás tábor idei lényegét. D. Sz. M. Afrikai Miatyánk magyar nyelven A Magyar Continentál Singers Szolnokon Örömmuzsika a Szigligeti Színház előtti téren Ingyenes koncertet ad a szol­noki Szigligeti Színház előtti téren a Magyar Continentál Singers könnyűzenei együttes július 21-én, pénteken, 18.30 órai kezdettel - értesültünk Subecz Zoltántól, a program helyi szervezőjétől. Az első Continentál csoport 27 évvel ezelőtt alakult meg a Földön. Ez évben már 50 zenei csoport hirdeti az evangéliu­mot az Antarktisz kivételével valamennyi kontinensen, a vi­lág 70 országában. A Föld legnagyobb keresztény zenei szervezetének megalakulása óta több mint 15 ezer ember volt tagja. A 37 fiatalból álló magyar együttes 1990-ben alakult. Idei országjáró turné­juk során Szolnokra is elláto­gatnak péntek este. Bemutat­ják az elmúlt évek legsikere­sebb dalait, amelyek album formájában is megjelentek. Emellett -teljesen új program­mal is jelentkeznek. Igazi kü­lönlegességnek ígérkezik a zulu és magyar nyelven meg­szólaltatott Afrikai Miatyánk, és a Jerikó ostromát bemutató híres spirituálé feldolgozása. A teljes zenei programot Az örvendezés és a dicséret szavai mottóval. Örvendezz az Úrban címmel indították útjára idén a szervezők, utalva rá: ha valami­lyen nagy öröm éri az embert, szinte lehetetlen, hogy azt ma­gában tartsa. A 16 és 28 év közötti fiatalok - zömében nyári szünidős egyetemisták és főiskolások -, energikus és látványos produk­ciója az elmúlt évekhez hason­lóan valószínű sok érdeklődőt vonz majd a szolnoki Szigligeti Színház előtti térre, ahol belé­pődíj nélkül, ingyenesen lehet ki-ki szem- és fültanúja a pén­tek esti örömzenének.-scsj­A munkavédelmi kesztyűk legnagyobb gyártója Jászberényből Az egész országban ismerik ezt a márkát Jászberény neve szinte összeforrt már a Lehel névvel. A kiváló hűtő- szekrényeket szerte az országban ismerik, s szinte minden háztar­tásban megtalálhatók. A Szekuritás Kft. termékei szintén ott vannak az ország minden területén, csak hírnevük szerényebb a Lehelénél. Ez a kis cég pedig igazán sokra képes, hiszen a a kézvédelem terüle­tén használatos munkavédelmi termékek legnagyobb hazai gyártói. Néhány a Szekuritás által forgalmazott termékek közül Jászberényben 1962-ben taná­csi alapítású vállalat jött létre, vegyesipari szolgáltató tevé­kenység végzésére. A legkü­lönfélébb szakipari munkákat végezték: asztalos, kőműves, autószerelő, cserépkályha- építő, olajkályha-javító, köszö­rűs, lakatos, bádogos, villany- szerelő mind megtalálható volt e cégnél. A szolgáltatás azon­ban egyre inkább nem vállalati, hanem vállalkozói tevékenység lett. A vállalat profilja fokoza­tosan alakult át. Munkavédelmi termékek gyártása 1970-től kezdődött. A test- és kézvédelem terén szük­séges eszközöket kezdték gyár­tani, ebből legnagyobb volu­menben a munkavédelmi kesz­tyűket. Bőrből, műbőrből és ipari vászonból közel 80 féle kesztyűt készítenek. A munka- védelmi termékek és egyéni védőeszközök gyártása széles skálán mozog. Vizes, olajos munkához kötényeket, komp­lett munkaruházati és munka- védelmi öltözeteket is készíte­nek. Ezeket a felhasználók ta­pasztalatainak, javaslatainak megfelelően új korszerű alap­anyagok felhasználásával, fo­lyamatosan fejlesztik. A vállalat átalakítása és az állami tulajdon privatizációja teljes mértékben 1994 őszén fe­jeződött be. A valós tulajdono­sok a meglévő létszám ésszerű és gazdaságos működtetésével és nem az elbocsátásokkal vá­laszoltak a nemzetgazdasági kihívásokra. A gyártás mellett e termékek forgalmazásával is foglalkoz­nak. Munkavédelmi kesztyűből évente 450 ezer párat gyárta­nak Jászberényben. A partner­cégek speciális kesztyűivel együtt azonban 900 ezer pár kerül a Szekuritás jóvoltából a termelőüzemekbe. A cégnél je­lenleg 150-en dolgoznak, közü­lük 80-an bedolgozók. Erre a munkavállalási formára is szüksége van a környék asszo­nyainak, így szívesen vállalnak munkát a Szekuritásnál. Az elmúlt néhány hónapban 20 fő cipőfelsőrész-készítővel bővült a létszám. Egy olasz cég számára bérmunkában női és férfi-cipőfelsőrészeket készíte­nek, ehhez kellett a hozzáértő munkáskéz. A munkaruházati termékek terén is várható bőví­tés. Az egyre divatosabb mun­karuhák, overallok és köpe­nyek gyártását is bővítik öt új munkahellyel, hogy megrende­léseiket teljesíthessék. A cég tulajdonosait, Szat­mári Zoltánt és Molnár Lász­lót kérdeztük, hogy a könnyű­iparban miként lehet stabil gazdálkodást kialakítani. Vé­leményük szerint a legnehe­zebb a piac megtalálása és megtartása. Számukra sok ne­hézséget okoznak a pontatla­nul fizető partnerek. A jogos követeléseik beszedése sok energiát igényel. Mivel termé­keik egy részéhez speciális bőrök szükségesek, így im­portra szorulnak, ami sajnos költségnövelő. Ezért sok időt fektetnek abba, hogy a legjobb alapanyaggyártókra rátalálja­nak Magyarországon. A Szekuritás legnagyobb vevői az Electrolux, az Áprí- tógépgyár, a Mezőgép Rt., a Kőolajkutató Rt. A Mól, az Ikarus, a Tungsram Rt. gyárai az ország legkülönbözőbb te­lepülésein is megtalálhatók. A Szekuritás neve Nagykanizsá­tól Nyíregyházáig ismert.. Minden megyében az Agroke- rek is forgalmazzák a jászbe­rényi munkásvédelmi eszkö­zöket. Az ipartól a mezőgaz­daságig mindenütt szükség van termékeikre, erre bizonyí­ték a több mint 600 vevő. A cég tulajdonosai arra is büsz­kék, hogy a munkavédelmi előírásoknak megfelelő leg­korszerűbb védelmi eszköze­ikkel a külhoni piacokra is el­jutottak. KE Profilbővítés a privatizáció útján is A Jász-Nagykun Gabona továbblépett Az idén ötéves Jász-Nagykun Gabona Kft. az eltelt időszakban évente mintegy 100-120 millió forinttal növelte árbevételét. Az eredményesség jegyében eltelt öt év nemcsak stabilizálta a céget, hanem tovább is lép­tek a kereskedelem területéről, miután a megye mezőgazdasági-élel- miszer-ipari privatizációjában is részt vettek. A tulajdonosok is bizal­mat szavaztak, mert tavasszal 20 millió forintra emelték a cég alaptő­kéjét. Mindeközben pedig az idén aktivitást mutat a búzapiac, mert vi­szonylag kevés a termés és jó minőségű. Még 1989 őszén több mező- gazdasági cég, illetve az Agro- impex hozta létre a Jász-Nagy­kun Gabona Kft.-t - akkor 3,5 millió törzstőkével -, hogy ki­zárólag gabonakereskedelem­mel, -exporttal foglalkozzon. „Lényegében a cég tulajdonosa­inak felesleges gabonáját kellett értékesíteni a kft.-nek” - mon­dotta Zelenyánszki András ügyvezető igazgató. A cég a tevékenységét 1990- ben kezdte meg, majd rövid két év után megkezdte a profilbőví­tést, mert rövid idő alatt kide­rült, hogy egy profillal nem na­gyon lehet a piacon megélni, így 1992-ben már már vető­mag-termeltetéssel és forgal­mazással, növényvédő szer és műtrágya értékesítésével is fog­lalkoztak. Szintén ebben az év­ben indult meg az egyszerű fel­vásárlásból a termeltetés irá­nyába való lépés, mely ma már mintegy 180 millió forintos nagyságrendet jelent. Igaz, ez lényegesen nagyobb kockázat­tal és munkával jár, azonban így biztos háttér létezik a keres­kedelmi tevékenység anyagel­látására. A Jász-Nagykun Gabona Kft. minden évben növelte for­galmát, átlagosan 100-120 mil­lió forinttal. Mindez azt jelenti, hogy az idei, 1995-ös évben várhatóan 700-800 millió forin­tot ér el a cég árbevétele. A kereskedelmi tevékenység mellett 1993-ban bekapcsoló­dott a privatizációba is a kft. az­zal, hogy megvásárolta a GMV-től a mezőtúri malmot. Ezzel lényegében kiegészítették az étkezésibúza-kereskedelmet. „Bár sok gondot és problémát okozott a malom megvásárlása, azonban ma is úgy gondolom, hogy ez egy jó döntés volt. 1993 ősze óta jó eredménnyel működik a malomipari tevé­kenységünk” - mondotta az ügyvezető igazgató. Az idén egy újabb privatizációs lépésre szánta el magát a kft. Tavasszal a mezőtúri Mentész Rt. - a me­zőtúri á. g. jogutódja - részvé­nyeit vásárolták meg. Ezzel a lépéssel bővítette a Jász-Nágy- kun Gabona a tárolókapacitását a malom mellett, mert annak tá­rolókapacitása nem biztosította az egész éves működést. Ezért más, messzebb lévő területeken kellett tárolni a gabonát, majd a malomhoz szállítani. Természe­tesen a szállítási költségek csökkentése mellett pozitívum az is, hogy a malom számára szükséges gabonamennyiség részbeni megtermelése is bizto­sítottá vált, ami a kft. további függetlenségét növelte. Az eltelt öt év eredményes volt a társaság életében, melyet a tulajdonosok a tavaszi köz­gyűlésen alaptőke-emeléssel koronáztak meg. így ma már 20 millió forint a törzstőke - mon­dotta Zelenyánszki András. Egyébként a szinte kizárólag csak a megyében tevékenykedő kft. mintegy 10 százalékot ural a piacból azon területeken, me­lyekre tevékenységi köre kiter­jed. A társaság profilja - bár fo­kozatosan bővítették - még mindig elég szűk körre terjed ki. Továbbra is élen jár a gabo­nán belül a búza. Á kukorica termeltetésében és forgalmazá­sában kissé visszavonult a cég, miután úgy értékelték, hogy jó üzletet ezen növény esetében igen nehéz kötni. Ehhez páro­sult az is, hogy az elmúlt évek­ben a megyei kukoricatermelés egyáltalán nem volt sikeres. Mindezeken túl még jelentős a társaságnál a napraforgó-ter­meltetés és -forgalmazás. A termeltetésről szólva Ze­lenyánszki András kifejtette, hogy bár kapcsolatban állnak kis- és nagytermelőkkel is, az áru döntő többsége a nagyüze­mektől származik. Az idén aktivitást mutat a gabonapiac. A tavalyihoz ké­pest jobb a gabona minősége, bár kevesebb a termés. Egyéb­ként lát gondot is az ügyvezető a megnövekedett felvásárlói igények és ennek következté­ben elindult export miatt. Szá­mos cég kíván ugyanis expor­tálni, ugyanakkor viszont a szállítókapacitások szűk ke­resztmetszete gondokat okoz­hat. A cég is továbblépett a búza termeltetésben az idei évre. A tavalyival szembeni 26 ezer tonnával szemben az idén 40 ezer tonnára van szerződésük. A napraforgó esetében pedig több mint duplájára, 9 ezer ton­nára kötöttek termeltetési szer­ződést. E. Z.

Next

/
Oldalképek
Tartalom