Új Néplap, 1995. július (6. évfolyam, 152-177. szám)

1995-07-11 / 160. szám

1995. július 11., kedd Megyei Körkép 5. oldal Kiállítás a Pelikán Galériában. Jobbágy Dezső festőművész alkotásait tekinthetik meg Szolnokon az érdeklődők, a Pelikán Szálló különtermében. A 35 képből álló összeállítás alkotója nem mellékesen zenész is, az ismert Old Boys együttes dobosa. fotó: barna A Halas napokra várva Sok az eszkimó, kevés a fóka Lapunk egy éve, az idegenfor­galmi szezon kezdetekor kereste meg a tiszafüredi szabad strandon dolgozó vendéglátós vállalkozó­kat. Akkor hangot adtak panasza­iknak: többmilliós beruházásaik mellé igényelték volna a város ha­tékonyabb segítségét, az idegen- forgalmi infrastruktúra fejleszté­sét: közvilágítás, telefon, terület­rendezés, hatásosabb szúnyogirtás stb. Elégedetlenségük legfőbb oka azonban az volt, hogy igen kevés volt a vendég. Idén talán még gyé­rebb az érdeklődés. Valóban „több az eszkimó, mint a fóka”. Ráadá­sul a „vendég fókáknak” még ke­vesebb a pénze, mint 1994-ben volt. Bár a közmondás azt is mondja, hogy csak az szokott sírni, akinek amúgy is sok jut. Ez utóbbi igazságtartalmára kérdez­tünk rá tegnap az üdülőövezetben. Annál is inkább, mert valóban úgy néz ki, hogy a bevételkiesés miatt erőteljesebben törölgetik szemü- vket a füredi vendéglátósok, akik most a jövő héten megrendezendő (július 14—16.) Halas napok csoda­tévő erejében bíznak. Berta Kál­mán, a Strand Büfé tulajdonosa és Tamás Péter, a Pietro Pizzéria üzemeltetője válaszolta meg kér­déseinket:- A kormány megszorító ren­delkezései Füreden még erőtelje­sebben hatnak, hiszen az Önök fi­zetőképes kereslete itt átlagon alul szegény. Érzik ezt? Beit a Kálmán: - Az orszá­gos hatását is. Belföldről is ke­vesebb vendég jön. Kevesebb a pénz, az infláció minket kény­szerít az áremelésre. Ezért az olcsóbb árukra van igény. Tamás Péter: - Ez így igaz. Azonban az megnyugvást je­lentene, ha a füredi emberek anyagi helyzete biztos bázist je­lentene számunkra. Mindezek mellett, hiába dolgozunk jóval alacsonyabb árakkal, mint a Ba­laton, a külföldi is kevesebb.-Nem az a baj igazi forrása, hogy a viszonylag kicsi vízfelü­let mellé tizenöt vendéglátóegy­ség épült? így valóban sok az eszkimó és kevés a fóka . . . B. K.: - Különösen igaz ez idén, amikor amúgy is kevés a vendég. Én azonban úgy érzem, hogy ennek ellenére sokan va­gyunk. Ráadásul - jelen körül­mények között - a szezon is öt­ven napra korláto?ódik. T. P.: — Én 1994-ben nyitot­tam meg itt a pizzériámat. Most valóban kevesebb a forgalmam, mint akkor. Hogy sokan va­gyunk-e vendéglátósok itt? Most igen, de remélem, változik Tisza­füred idegenforgalmi megítélése, s a kérdés elveszti aktualitását.- 1994-ben sok kritika érte a vendéglátósok részéről az ön- kormányzatot. Idénre maradt-e panaszuk? B. K.: -A környezet most szép és rendezett. Ám a térvilágítás hi­ánya, a szúnyog még mindig sok vendéget elriaszt. A nyilvános te­lefonfülke is elkelne nagyon. Sok vendég hiányolja a közvetlen víz- parti zuhanyozókat is. Panasz te­hát maradt. Ezek orvoslására azonban pénz kell, tudom, ami most a városnak sincs elég. T. P.: - Ehhez sokat én sem tudok hozzáfűzni. Talán csak * annyit: tisztázni kellene, hogy kinek mi is a feladata. Gyorsan, mert a minőségi idegenforgalom igényli a minőségi feltételeket is.- A vendéglátósok, vállalko­zók szinte a csoda szintjén vár­ják a július 14-16. között meg­rendezendő Halas napokat. Önök mit remélnek ettől? B. K.: - Nagyon sokat, de csodát nem, mert három nap el­telte után problémáink itt ma­radnak. Ebben a főszezoni idő­ben amúgy is sokan jönnek ide. Részünkről talán jobb lett volna ezért egy más időpont; június vége vagy augusztus közepe, amikor még vagy már kevesebb a vendég. Emellett, ha megépül a szabadtéri színpad, sokat segí­tene rajtunk, ha a város színvo­nalas és rendszeres programok­kal a Halas napok után is „ide­csalogatná” a vendégeket. Ez közös érdekünk. T. P.: - Vendéget. Sokat!- percze ­Időszerű tennivalók a kertben Zöldségesben Az őszi ültetésű fokhagymánál közeledik a szedés ideje. Amennyiben szára kezd a tövénél sárgulni, a betakarítást megkezdhetjük. Felszedés után néhány napig napon szárítjuk, majd a zöldes takaró pikkelyleve­leket leszedjük, és hármas fonatot készítünk. Hűvös, száraz helyen tároljuk, felakasztva. A vörös­hagymát ez évben nemcsak a pe- ronoszpóra, hanem a hagymalégy is támadta. Az előző ellen a réztartalmú sze­rek a hatásosak, míg a hagyma­testet összefurkáló lárvák ellen a felszívódó Bi 58 0,1 százalék, va­lamint a szabadforgalmú Szemit- hion 50 EC 0,2 százalék jó vé­delmet ad. A betakarított hagy­mafélék helyére alapos talaj­munka és trágyázás után lehet földiepret július hó vége felé vagy augusztus derekán telepí­teni. A palántákat magunk is elő­állíthatjuk, ha a letermett töveket rendszeresen locsoljuk. Száraz tövek ugyanis nem hoznak hajtá­sokat. Hasznos, ha az állományt Dithane M45 0,2 százalékos ol­datával lepermetezzük, így a be­teg leveleket meggyógyítjuk, és több energia jut a leendő palánták képződéséhez. A sárgarépalégy és -gyökér- tetá okozhat meglepetést, ha nem észleljük időben támadásukat. A tetvek lárvái a gyökereken szívo- gatnak, míg a légylárvák a testbe fúrják magukat, és egész járatot készítenek. A károsítás miatt nem lesz télálló a gyökértermés. A vé­dekezésre mindkét károsító ellen alkalmas a Bi 58 EC 0,1 százalék vagy a szabadon forgalmazott Drawizon 59 1,5-2 gr folyóméte­renként. A sorok mellett kis ba­rázdát húzunk, és abba szórjuk a granulátumot, majd betakarjuk földdel. A petrezselyem leveleit a lisztharmat betegíti meg. Fehér, dohos szagú bevonatot képez a levél színén. Ha a védekezés ké­sik vagy elmarad, a teljes lombot károsíthatja. Eredményesen vé­dekezhetünk a Topsin M70 WP 0,1 százalékos permedével. Vi­gyáznunk kell arra, hogy 14 na­pig nem szedhetünk a levesbe zöldet, ezért a permetezés előtt szedjünk, és hűtőben tartalékol­junk. Ugyanez az eljárás a sárga­répa védelme esetén is. A petrezselyem újabban ká­rosodhat a rozsdától is. A cu­korfajták érzékenyebbek erre a betegségre. A megtámadott egyedek felismerhetők, ha a talajt kibontjuk, és a gyökér­testen levelek tövénél paráso- dást látunk (mintha varas lenne), az ilyen tövek nem al­kalmasak téli tárolásra. A vé­dekezésre Sápról 0,1-0,15 százalék ajánlatos. Gyümölcsösben A jónak ígérkező szilvatermést a szilva­moly veszélyezteti. Megérkezé­sét a gyümölcs oldalán megfi­gyelhető mézgacsepp jelzi. A kártevő képes a termést megfe­lezni, ha a védelem elmarad. A megtámadott kis szilvák lehul­lanak. A védekezés biztonságos és sokkal olcsóbb is, ha szexfe- romoncsapdát alkalmazunk. A három nemzedék károsítása szinte az egész vegetációra kiter­jed, ezért jól időzített és haté­kony permetezés a célravezető. A fa lombján egyes leveleken téglavörös foltok is előfordul­hatnak - ez a vörösfoltosság. Erős fertőzés esetén a teljes lombot „elfedhetik”. Ez esetben korai lombhullás következhet be. Ezért megjelenésekor véde­kezni érdemes. Egy kombináci­óval mindkét károsító ellen vé­dekezhetünk. A moly ellen a Decis 2,5 EC 0,03 vagy Dimilin 0,05 százalék, a vörösfoltosság ellen Dithane M 45 0,2 százalék jó hatású. Szőlőben A tartós csapadékos időjárás kedvezett a peronosz- póra járványszerű terjedésének. Ahol a védekezés késett vagy elmaradt, ott egyes fajták eseté­ben (Kocsis Irma, saszla, kardi­nál) a lomb jelentős hányada ká­rosodott (mintha leforrázták volna leveleket). Ebben az évben szokatlan gyorsasággal támadott a lisztharmat a fürtökön. A ve­szély nem múlt el. A fiatal leve­leken (hónaljhajtások, vitorla) fertőzés tovább folytatódik, ezért a védekezést is folytatni kell. Fo­kozatosan térhetünk réztartalmú szerek használatára. A leggazda­ságosabb készítmények egyike a Rézkén 650 FW, melyből 0,4-0,5 százalék vagy a bordói lé+kén FW 1 százalékos permedé. Ezek bármelyike alkalmas mindkét ve­szedelmes betegség gyógyítá­sára. A csonkázással és hónaljazás- sal nemcsak a peronoszpórafer- tőzést gyengítjük, de segítjük a növény gazdaságosabb energia­felhasználását. Hasznos a véde­lem szempontjából, ha a sűrű le­velek közül a fürtöket kiszabadít­juk, így a védelem is hatéko­nyabb lesz. Bindics István Püspöki nyár Tiszapüspöki. A Tiszapüs- pöki nyár ’95 programsoro­zat keretében szerdán 18 órá­tól templomi hangverseny lesz a törökszentmiklósi Ko­dály Zoltán Zeneiskola diák­jainak közreműködésével. Július 14-én, pénteken 21 órától pedig Nem mese ez, gyermekek! címmel a szol­noki Városi Művelődési Központ Globe Stúdiójának vendégjátéka tekinthető meg aTisza-part 1-es strandján. A darab rendezője O. Szabó István, Jászai-díjas színmű­vész. Segélyt adnak Kunmadaras. Az önkor­mányzat rendelete alapján az általános iskola tanulói a szü­lők jövedelmi viszonyaira tekintet nélkül tanszerse­gélyben részesülnek. Az alsó tagozatos diákok a tanköny­vet ingyen kapják meg, aho­gyan az eltérő tantervű osztá­lyok tanulói is. A felső tago­zatosok 1200 forintot kap­nak. A szülőnek az előbbi esetben nem kell kérelmet benyújtania, viszont közép- iskolás gyermeke részére kérni kell a beiskolázási se­gélyt. Ez akkor adható, ha a családban az egy főre jutó jövedelem 12 ezer 600 forint alatt van. Ekkor a középisko­lás diák 3 ezer forint beisko­lázási segélyre jogosult. A kérelmet már be lehet nyúj­tani a hivatal 12-es irodájá­ban. Morvái meg a konkurencia Mostanában annyit hallani az üzleti titokról. Ha egy cégtől kér­dez valamit az ember, nemegyszer kapja azt a választ, hogy: üz­leti titok. Újabban a munkabérek is üzleti titokká vedlenek át. Pedig az, hogy hó elején mennyi van a borítékban, egyre fontosabb kérdés, ahogy nehezedik a megélhetés. Amikor például az egyik jól menő cégnél a fizetések után érdeklődtem, ők elmond­ták, hogy milyen jól keresnek a dolgozók, de az bizony forintra váltva nem volt sok. Mivel gazdag cégről van szó, az emberből csak kibukott a kérdés: miért nem adnak többet? Hiszen megte­hetnék... Mire a válasz az volt, hogy mert konkurenciánál (értsd: ugyanabban az üzletágban tevékenykedő cégeknél) sem adnak többet. Egy másik helyen megint firtattam a fizetést. Ez a kérdés ál­talában akkor kívánkozik ki belőlem, amikor előzőleg hallom, hogy ott milyen jól meg vannak fizetve a dolgozók. Ilyenkor mindig eszméletlenül kíváncsi vagyok: gyerünk, hadd halljak végre egy jó fizetést. (És nem lepődöm meg, ha sokszor a mi­nimálbértől vagy a munkanélküli-járadéktól alig magasabb jö­vedelmekről hallok.) Legutóbb egy ilyen kérdésemre azt a választ kaptam: a bér az üzleti titok. Értsem meg, a konkurencia miatt. Ezt azóta sem bírtam megérteni. Mert mit lép a konkurencia akkor, ha valaki lenyilatkozza az újságban, hogy nála mennyit keres a dolgozó? Netán átcsábítja a nagyérdemű alkalmazottat? Én azt hiszem, ha valóban az ő dolgozóira fáj a konkurencia foga, akkor már régen ismeri a béreket. Egy-egy ilyen elutasítás kapcsán mindig az a gyanúm, hogy az üzleti titok mögött olyan alacsony jövedelmek húzódnak meg, amelyeket kimon­dani is szégyen. Ezzel szemben a minap olvasom Morvái, a kazánkirály nyi­latkozatát. Ő bezzeg kiteregeti a lapjait! A dolgozói nettó át­lagbére 52 ezer forint, emellett ingyen ebédet, kávét, üdítőt, védőételt, védőitalt kapnak, és ingyen hazafuvarozzák őket munka után. Olvasom, és az égnek áll a hajam. Ez a kazánki­rály csak úgy szétkürtöli az „üzleti titkait”, mittudoménhány- ezer példányban. Megtudhatja boldog-boldogtalan! Vajon Morváinál miért nem üzleti titok a kereset? Van egy gyanúm. Szerintem a kazánkirály egyáltalán nem fél a konku­renciától. Ötvenkétezer nettó, védőital, védőétel, ebéd, kávé, üdítő, ingyen fuvar . . . Fizessen többet a konkurencia ... Ha bír! Paulina Éva A strukturális változások szükségesek A beteget otthon lehet a legjobban ápolni A jászberényi Erzsébet Kórháznak több évszázados múltja van. A város minden korban áldozott a kór­házra, a betegek ellátására. A város vezetésének sok feladatot adott a kórház minden korban. Mára annyira megváltozott a finanszírozási rendszer, hogy napi újságtémává vált a kórházak helyzete. Az Erzsébet Kórház a Jászság 94 ezer lakosát szolgálja, és több mint 4 éve folyamatos rekonstrukció zajlik itt. A cél- és címzett támogatások révén az egészség- ügyi kormányzat biztosította anyagi forrásokból- Amióta az Országos Egész­ségügyi Pénztár finanszírozza a kórházakat, több intézmény a csőd szélére került. Az új finan­szírozási rendszer a jászberényi kórház számára sem volt elő­nyös. A többletteljesítményeket nem ismerték el. A finanszíro­zási rendszer finomítására azonban idén nem kerül sor. Az Erzsébet Kórház milyen gaz­dálkodási nehézségekkel küzd?- Valóban, az OEP ígérete szerint egy-egy tevékenység­nek az „árát” egy szintre hoz­zák, s Szombathelyen is any- nyiba kerül egy vakbélműtét, mint Mátészalkán. Ez a kiigazí­tás azonban idén nem történt meg. A napi működéshez ren­delkezésünkre állnak a forrá­sok, annyit költünk, amennyi van. A gazdálkodásunk stabil. Amivel gond van, az a műszer- beszerzés. A működési költ­ségből nem lehet erre költeni, az önkormányzat műszerre nem ad pénzt, a cél- és címzett tá­mogatások sem használhatók fel erre. Márpedig korszerű műszerekre nagy szükségünk van, hisz a kórházak számára a legfontosabb dolog, hogy ol­csón és gyorsan dolgozzanak, nagy betegforgalmat bonyolít­sanak, mert ez hozza a pénzt. Korszerű műszerek nélkül pe­dig lemaradunk a versenyfutás­ban. Minden kórház számára a műszerbeszerzés nagy kérdés, a működési költségekből csípjük le ezeket az összegeket.- Jászberényben jelenleg 382 kórházi ágy van, a leg­utóbbi hír szerint ebből 79-et meg kell szüntetni.- Ezt a döntést a Népjóléti Minisztériummal és az egész­ségbiztosítási pénztárral egyez­tetve hoztuk. Áz intézmény sa­ját maga vizsgálta felül, hogy szervezési korszerűsítéssel ho­gyan lehet az ágyszámokat csökkenteni. Ez a szám tehát itt Jászberényben született meg, nem pedig utasításként rótták ránk. A korábbi évtizedekben az ágyak száma szerint finan­szírozták a kórházakat. Tehát lassan a kor követelményeinek megfelelő kor­szerű színvonalúvá lesz ez a kórház is. Jászbe­rényben az elmúlt években új mosoda és konyha épült, korszerűsítették a gasztroente- rológiai osztályt, a belső szállítást. Idén a fű­téskorszerűsítés volt napirenden, valamint egy új röntgenosztály kialakítása és a kórszövet­tani osztály létesítése. Dr. Jakus Zoltán orvos­igazgatóval először a kórház anyagi helyzeté­ről beszélgettünk. mennyit dolgozhat, mennyit túlórázhat. Ha ezt a törvény be akarom tartani, akkor több or­vosra van szükségünk a jelen­leginél. Sajnos e törvény a bé­reket is behatárolja, és e tekin­tetben Jászberény nincs jó helyzetben, a meghatározott bé­rek alsó határát tudjuk biztosí­tani. A jó teljesítményt nem tudjuk elismerni.- Az Erzsébet Kórháznak volt egy korszaka, amikor bizony napi beszédtémák voltak a kór­házban történt különböző ügyek. Nagy volt a fluktuáció, jöttek- mentek az orvosok. Az elmúlt néhány évben azonban teljesen megszűnt ez a probléma. Miként sikerült ezt elérni?- Az orvos is hibázhat, és ma is vannak problémák. Azonban rögtön megbeszéljük ezeket, megvizsgáljuk, és ha kell, a szankcionálás is megtörténik. Úgy gondolom, hogy rövidre kell zárni ezeket az ügyeket. A kórházban valóban nincs nagy fluktuáció, és egy jó szakmai gárdát sikerült stabillá tenni Jászberényben.- A rekonstrukciós folyamat most megtorpanni látszik, mert a sebészeti pavilon felépítésé­hez idén nem kaptak támoga­tást. Mit lehet tenni ebben a helyzetben? •- A sebészeti ellátás színvo­nalának emelését, új műtők lé­tesítését és a sebészeti osztá­lyon lévő zsúfoltság megszün­tetését meg kell tenni. Ezen muszáj változtatni még az idén. Tisztességes ellátást szeretnénk biztosítani a betegek számára. Sajnos a sebészeti osztály épü­lete 1847-ben épült. Építészeti­leg nem átalakítható. Ézért úgy gondoltuk, hogy a krónikus osztályt ennek az épületnek az emeletéről elköltöztetjük a régi II. belgyógyászat helyére. A sebészeti betegeket visszük a helyükre, és a sebészeten a földszintet átrendezzük. Mind­ezt, mivel átalakításról van szó, a működési költségből próbál­juk megoldani. Reméljük, hogy sikerül is ezt valóra váltanunk. Dr. Jakus Zoltán mindenki arra törekedett, hogy növelje a kórházi ágyak számát. Mióta teljesítményfinanszíro­zás van, ennek nincs értelme. Szakmai szempontból sem in­dokolt a drága kórházi ágyak fenntartása. Mára a műtéti technikák is korszerűsödtek. A kórház feladata ma a gyors diagnózis felállítása. Ehhez kel­lenek a korszerűbb eszközök, majd a kezelés beindítása a má­sodik lépés. Ettől kezdve a há­ziorvosra kell bízni a beteget. Otthon, családi környezetben sokkal hamarabb meggyógyít­ható egy beteg. A gyermekgyó­gyászatban ez már így is mű­ködik. A gyermekorvosi háló­zat szakmailag nagyon jól fel­készült, és rendkívül jól meg tudja oldani az orvoslást. A fel­nőttek tekintetében már nem ilyen egyszerű a dolog, mert az otthoni ápolást, gondozást a család nem tudja biztosítani. Ezért a háziorvosi szolgálat e tekintetben' nehezebb helyzet­ben van.- Az ágyszámcsökkentés lét­számcsökkentést is jelent a kór­házban?- Nem. Az ágyszámcsökken­tés hatékonyabb szervezeti struktúra kialakítását teszi lehe­tővé, ami a létszámot nem érinti. Nálunk pillanatnyilag van elegendő ápolónő, orvosból pedig még hiányzik is néhány. A közalkalmazotti törvény sza­bályozza, hogy egy orvos

Next

/
Oldalképek
Tartalom