Új Néplap, 1995. július (6. évfolyam, 152-177. szám)

1995-07-28 / 175. szám

1995. július 28., péntek 3. oldal Megyei Körkép Államtitkári látogatás Jászberényben Az országnak fontos, hogy fejlődjön a Lehel Soós Károly Attila (középen) a Bosch üzemcsarnokban Csütörtökön két államtitkár is látogatást tett a Lehel Hű­tőgépgyárban. Dr. Kis Zol­tán, a Felső-Jászság parla­menti képviselője régi isme­rősként járt a hűtőgépgyár­ban, Soós Károly Attila, az Ipari és Kereskedelmi Mi­nisztérium államtitkára azonban most először láto­gatott el oda. A találkozónak az ad különös je­lentőséget, hogy a jászberényi gyár svéd tulajdonosai újabb be­fektetésekre készülnek Magyar- országon. Szerte a világon a kormányok különböző kedvez­ményekkel segítik, ha a gyártást korszerűsítik, ha munkahelyet teremtenek a befektetők. Ilyen kedvezményekre ma Magyaror­szágon egyelőre nincs lehető­ség. Babucs József, a gyár pénz­ügyi alelnöke fogadta a ven­dégeket. A sajtó képviselőinek érdeklődésére elmondta, hogy az abszorpciós gyártást évi 60 ezer darabról 130 ezerre nö­velték idén, és 2 éven belül 230 ezer abszorpciós hűtőké­szülék készülhetne a fejlesz­tési tervek szerint. A korábbi kormányzattól ennek a prog­ramnak a megvalósításához kaptak is 10 éves adókedvez­ményt. A kompresszoros hű­tőszekrények gyártásának kor­szerűsítéséhez és bővítéséhez az előző kormányzat szintén adott kedvezményt, de ez jö­vőre lejár. Az Electrolux-cso- porton belül egy olyan kon­cepció alakult ki, hogy újabb befektetéssel, a gyártás bőví­tésével Jászberényben lehetne Európa legnagyobb komp­resszoros hűtőkészülékeket gyártó üzeme. Az Electrolux csoporton belül pedig a Lehel lenne a második. Ehhez sze­retnének a kormányzattól olyan kedvezményt kapni, mely az Electrolux vezetése számára elősegítené a kedvező döntés meghozatalát. Soós Károly Attila megte­kintette a jelenlegi gyártást, mind az abszorpciós, mind a kompresszoros termékcso­portnál. Láthatta az európai színvonalú korszerű festési el­járást, a különböző csúcstech­nika alkalmazását. Tárgyalt a gyár vezetésével, majd lapunk kérdésére a következőt mondta:- A Lehel foglalkoztatási és export szempontból is fontos gyár. Jelentős fejlesztési el­képzeléseik vannak. A kéré­sük nem új számomra. A kor­mánynak azonban mérlegelnie kell, hogy mely beruházókat és milyen eszközökkel támo­gatja. Erről közösen gondol­kodunk. A korábban kapott adókedvezmények újbóli biz­tosítása nem lehetséges, mert az a szabály már nem létezik. A befektetők számára azonban meg kell találnunk a támogatások kérdésében is a jó megoldást. KE A szajoli gyilkosság áldozatai Képeinken a szajoli rabló­gyilkosság német áldozatai: egy 70 éves férfi és egy 60 éves nő. A rendőrség kéri mindazokat, akik látták őket, bármit tudnak róluk vagy a GP-XK 357 rendszámú VW Golf VR6-os személygépko­csijukról, tegyenek bejelen­tést az 56/378-119-es telefo­non vagy a 07-es rendőrségi segélykérő számon. Aszálydúlás Karcagon Tegnap Karcagon, a Kun- mező Szövetkezetben talál­koztak a helyi mezőgazdasági üzemek képviselői, a szemle­bizottság, s megtekintették az aszály sújtotta területeket. A szemlén részt vett Szilágyi Ferenc, az FM megyei hivata­lának helyettes vezetője, Csörgő Albin, a Teszöv főtaná­csosa, Nagy Árpád, a megyei agrárkamara központi koordi­nátora, Molnár Pál gazda­jegyző, Kun Lajos, a polgár- mesteri hivatal előadója, Csák Ferenc, a Kereskedelmi és Hi­telbank képviseletében. Nagy János, a Kunmező Szövetkezet elnöke elmondta, náluk közel 80 millió forint ár­bevétel-kiesést okozott az aszály, a tavaszi vetések össze- aszalódtak, nem számíthatnak árbevételre. Kun Lajos, a Május 1. Szövetkezet elnöke is re­ménytelennek látja helyzetüket, több mint 50 milliós az aszály­káruk, így a ’96-os év indítása is kilátástalan, s jelentős az au­gusztusban visszafizetendő hi­telük is. Tőkés Lőrincné, a Cserhát Szövetkezet főkönyve­lője szerint ilyen kiesés mellett a kamatok, az energiaárak meg­fizethetetlenek lesznek szá­mukra, hiszen becslésük szerint 45-48 millió forint az árbevé­tel-kiesésük. Kolláth Sándor, a Tilalmasi Mezőgazdasági Kft. főagronómusa szintén arról számolt be, hogy idén mindösz- sze 240 mm csapadék esett a te­rületükön, s a 400 tehénből álló szarvasmarhatelepen nem biz­tosított a takarmány. A kukori­cájuk cső nélkül elszáradt, a gyep termése is kevés, a jószá­goknak takarmányt kell ven­niük. Olajos Sándor, az Agróna Kft. ügyvezetője 14 millió fo­rint kiesésről számolt be. Ez az éves árbevételük közel 40 szá­zaléka, s várható, hogy az EB RD-gép vásárlási konstruk­ciót nem tudják idén elindítani. Molnár Pál gazdajegyző a kis­termelők gondjairól tájékoz­tatta a szemlebizottságot. A magángazdák őszibúza- termésátlaga 2,8-2,9 tonna hek­táronként, az árpáé 3,9 tonna, a kukorica terméskilátása a szemle napján mintegy 1,8 tonna, a napraforgónak 1,3 tonna. Mindez messze elmarad a jászsági átlagtól. A határszemlén a szakembe­rek megnézték a szövetkezetek napraforgó-, kukorica-, cukor­répatábláit, s megállapították, hogy elsárgult a kukorica, a napraforgó is összeszáradt, a cukorrépa pedig nem sokkal nagyobb a sárgarépánál, s leve­lei már a földön hevernek el­száradva. Szilágyi Ferenc így fogal­mazta a látottakat: az afrikai éhségövezetben lehetne ha­sonló fotókat készíteni, mint amit itt láttam a földeken. A szemlebizottság egyetér­tett abban, hogy Karcag határá­ban katasztrófahelyzet alakult ki. -de­Német ajándék a Jendrassiknak Csak májusban volt Német­országban, és máris eredmé­nye van látogatásának. Dr. Barcsik József megyei főta­nácsos, főenergetikus annak a cégnek a szakemberét hívta meg Szolnokra egy előadásra, amelyiknél kint járt és amely cég egy hőcserélőt ajándékoz a Jendrassik György Gép­ipari Műszaki Szakközépis­kolának. Az előadás témája a hőtechni­kai folyamatokból való hővisz- szanyerés volt. Ennek egyik eszköze az a hőcserélő, amely­nek révén a hűtéskor felmele­gedett hűtőközeget meleg víz készítésre használják fel. A be­rendezés neve DK-hővissza- nyerő. Formára olyan, mint egy vil­lanybojler. Különösen jól hasz­nálható élelmiszer- és vendég­látó-ipari üzemekben, kórhá­zaknál, szupermarketekben, vagyis ott, ahol hűtőaggregáto­rokkal hűtenek. A meglevő hű­tőberendezésekkel ugyanis hő távozik a környezetbe, ami sok esetben elegendő a melegvíz­szükséglet fedezésére. A DK-hővisszanyerőt a né­met DK Kälteanlagen GmbH készíti, 16 éve. A cég ügyveze­tője, Bernd Kappenberg a mi­nap szakemberek részére elő­adást tartott a berendezés mű­ködéséről, hasznosságáról. Egy örvendetes hírt is meg­tudtunk dr. Barcsik Józseftől: a német cég egy 22 kilowattos hőcserélőt ajándékoz augusz­tusban a szolnoki Jendrassik György Gépipari Műszaki Szakközépiskolának, oktatási célra. -ta­Látlelet Az önfeledtség hiánya Már-már közhelyszerűen hangzik el, hogy hosszú évtizedek után újra az átmeneti kapitalizmust építjük. Korántsem önfeled­ten, amiben persze sokféle ok játszik szerepet. Meghatározó módon például a félelmet ébresztő bűnözés, amely - némi ci­nizmussal fogalmazva - mára a spontán újraelosztás, illetve az önkényes szociálpolitika és kárpótlás riasztó gyorsasággal ter­jedő formájává vált. Lassanként a kellő hivatástudattal űzött bűnözés az egyik legperspektivikusabb „iparággá” lesz. Kivált azért is, mert a becsületesség jelenleg a legrosszabbul jövedel­mez; olyan kölönc, amelytől - tisztelet a kivételnek - miniszter és kisvállalkozó minél gyorsabban igyekszik megszabadulni, így kétségkívül sokan méltatlankodnak azért, amiért nem tehe­tik meg azt, amit a vadkapitalizálódás során több százezren megtehetnek. Mert ugyan kié a nagy nehezen kivívott szabad­ság? Nyilván azoké, akiknek vagyonuk, tőkéjük van. Ezért aligha tekintjük szabadnak azt, akit kifizetetlen számlák nyo­masztanak, s annyira röghöz kötött, hogy a szomszéd városba induló vonatra sem képes váltani jegyet. A szegénység börtön- szerűen szűkíti be a mindennapi világot. S aki kénytelen ebben élni, legritkább esetben jut el az önfeledtségig. De még ennél is vigasztalanabb, hogy az átmeneti kapitaliz­mus időszaka valamennyi kapaszkodót felszámol. Az egészség megőrzése is például olyan kényszerítő erő, melyet ha valaki elveszít, vagy nem törődik vele (másfajta kényszerűség miatt), a legrosszabbal kell számolnia. Már a legalapvetőbb gyógysze­reket is egyre nehezebb megvásárolni, nem szólva az egészség- ügyi szolgáltatásokról. S itt nem csupán arról van szó, hogy ké- pes-e valaki műfogsort csináltatni magának vagy sem. Habár ez sem elhanyagolható, hiszen a fogatlan mosoly - még ha annyira önfeledt is - könnyen torz vigyorrá változhat. A lényeg máshol rejlik. Méghozzá abban, hogy az újabb és újabb csapások - me­lyek a modernizációvá keresztelt vadkapitalizálódás következ­tében érik az állampolgárokat - a legteljesebb reménytelenséget szülik. Az ideiglenességtudat ugyanis mindennél elviselhetet­lenebb. S ha volt is olyan időszak, amikor legalább megpróbál­ták elhitetni a társadalommal, hogy az áldozatos munka, a kitar­tás két-három évtized múltán meghozza gyümölcsét, már vég­képp elveszítette mozgósító erejét. Mert egyáltalán, ki tud szív- vel-lélekkel „modernizálódni”, ha a másnap is kiszámíthatat­lan? A tranzitkapitalizmus még oly rövid időszaka is annyi megrázkódtatással járt, hogy merő képtelenség akár csak felté­telezni is: csupán két-három nehéz esztendő áll előttünk. Ha nem így lenne, minden bizonnyal gyakrabban találkozgatnánk önfeledten mosolygó emberekkel. S nem elsősorban olyanok­kal, akiknek kertjében - nem pusztán divatból - feszített víz­tükrű úszómedence is van, amelyet persze sem a házvezetőnő, sem a szobainas nem használhat. Kerékgyártó T. István Javaslat született a megbízott igazgatói posztra Meghallgatták a pedagógusokat Martfűn Több ízben foglalkoztunk a martfűi Mártírok Úti Általános Iskola ennek ellenkezőjét támasztja alá. igazgatóválasztása körül zajló, eseptényetyvel, A lassap .fplytatásosj e]mppdta^ piákat l^tog^tott. regénnyé terebélyesedő ügynek tegnap tartották a legújabb felvo­nását az iskolában, ahova a város polgármestere hívta meg a peda­gógusokat nyílt tantestületi ülésre: mondanák el, mi gondjuk-ba- juk van a jelenlegi igazgatónővel, Molnár Pálnéval, illetve tegye­nek javaslatot a megbízott igazgatójelölt személyére. Elöljáróban Kozma Imre polgár- mester arra kérte a tantestületi ta­gokat, hogy bátran, nyíltan mond­ják el véleményüket arról, mi ki­fogásuk van Molnár Pálné szemé­lye ellen, hiszen ezt a mai napig nem tudják a képviselő-testület tagjai. A pedagógusok közül erre töb­ben felvetették: ne most beszélje­nek arról, hogy mi történt a múlt­ban, hiszen erre több mint egy hónap állt a rendelkezésükre. Most már jobb, ha inkább előre néznek, a jövőről kell tárgyalni. Volt, aki szerint most sem lehet nyíltan elmondani a véleményü­ket, félve egy esetleges retorzió­tól. Erre a polgármester meg­nyugtatott minden pedagógust, hogy ezért senkinek sem eshet bántódása. A tanárok kifejtették: ha előbb megkeresik őket az ön- kormányzattól, akkor talán a képviselő-testület is másképp szavazott volna. A jelenlegi igazgatónő, Molnár Pálné mellett kiállók elmondták: szinte az egész iskola érdekét le­járatták azok, akik az újságcik­kekben alaptalan vádakat hangoz­tatnak, az iskola több évtizedes munkáját és vele együtt az igaz­gató személyét tiporják le. A né­hol személyeskedővé váló vitá­ban többen is hangsúlyozták: nem Molnár Pálné személye ellen irányult a pedagógustestület sza­vazása, hanem Budai József és az ő szakmai programja közül az el­sőét tartották jobbnak. Ezután Molnár Pálné kapott szót, aki teljes megdöbbenésének adott hangot, s sérelmezte az új­ságcikk hangvételét, mely sze­rinte személyében sértette őt. Leginkább - mivel túl sok konk­rét vád jelen esetben valóban nem hangzott el ellene - a cikkben a pedagógusok által elmondottakra reagált. Felszólította az úgymond vádaskodókat, hogy bizonyítsák be szakmai alkalmatlanságát, hi­szen eddigi tevékenysége éppen tanácsokat adott, szakmai to­vábbképzések folytak, ,s felso­rolta az elért eredményeket, megvalósult programokat. Úgy véli, hogy minden fontos kérdés­ben kikérte a testület véleményét, s a szobája nyitva állt bárki előtt, minden új kezdeményezést szí­vesen fogadott. A becsületes, tisztességes tanítás nem egyenlő a langyos vízben való lubickolás­sal. Az iskola technikai eszkö­zökkel való ellátottsága jó, külön is felsorolta, hogy magnóból, te­levízióból, írásvetítőből stb. mennyi áll a tanárok rendelkezé­sére. A felzaklatott igazgatónő a végén kijelentette: elege van az egészből, a meghurcoltatásból, s a továbbiakban nem kíván az egészhez hozzászólni. Rövid szünet után a tantestü­letből három javaslat (Borzáné Kiss Aranka, Molnár Pálné, Bé­késiné Kerti Mária) érkezett arra, hogy ki legyen az egy évre meg­bízott igazgató. A megjelent ne­velők többsége Békésiné Kerti Máriára, az iskola egyik igazga­tóhelyettesére szavazott. Végső döntés augusztus 3-án, a képviselő-testületi ülésen vár­ható. B. Gy. Törökszentmiklóson találkoztak A feleség énekel, a férj attasé Márkus Erzsébet és Kovács László Törökszentmiklóson ta­lálkoztak, méghozzá az isko­lapadban. Igazi diákköri isme­retség volt ez. Aztán mindket­ten elkerültek a városból. Er­zsébet Budapesten tanult, László pedig Moszkvában. Aztán Törökszentmiklóson ta­lálkoztak újra, két évvel ez­előtt, és összeházasodtak. Most Hágában élnek, a férj ugyanis a magyar nagykövet­ségen kulturális attasé. Erzsé­bet foglalkozása sem minden­napi: hangversenyénekes.- Nyolcéves korom óta vá­gyom a zenei pályára, és úgy húszéves korom óta énekelek. Adorján Ilona tanárnőm volt az, aki rávezetett engem az éneklés szépségére.- Hollandiában fellép?- Volt hangversenyem is, és felvételt is készítettek velem. Igaz, hogy ott ritkábban tudok fellépni, mint korábban, itt­hon. Amikor még itthon vol­tam, akkor felléptem Budapes­ten, a Zeneakadémián, de volt erdélyi hangversenykörutam is. Most a hollandiai lehetősé- •gekkel próbálok élni. Egyéb­ként tanítok is odakint.- Én a Verseghy gimná­zium angol tagozatán végez­tem - meséli pályája történetét a férj, Kovács László. - A gimnáziumi évek életem leg­szebb emlékei közé tartoznak. Nagy szeretettel gondolok vissza tanáraimra, különösen Csendes Csaba tanár úrra. Moszkvában, a nemzetközi kapcsolatok intézetében tanul­tam tovább, aztán a Külügy­minisztériumban Benelux-re- ferens voltam.- Hogyan érvényesül Hol­landiában a magyar kultúra?- Kifejezetten személyes kapcsolatokon keresztül. Van egyfajta nyitottság a magyar kultúra iránt, bár elsősorban a klasszikusok esetében, például Csontváry, magyar impresszi­onisták. A mai magyar írók közül Konrád Györgyöt és Nádas Pétert ismerik. De él egy olyan házaspár is kint, aki kiállítótermében szívesen lát magyarokat. Úgy tervezzük, hogy most Bállá István bőrész alkotásaiból rendezünk ott egy kiállítást. P. É. Nemzetközi néptáncfesztivál Bár a hivatalos megnyitó csak szombaton lesz, valójában már pénteken megkezdődik a nem­zetközi néptáncfesztivál Sze­geden. A szomszédos orszá­gokból, valamint a Hollandiá­ból, Franciaországból, Török­országból, az USA-ból érkező együttesek és a legjobbak közt számon tartott kilenc hazai csoport - összesen csaknem 600 táncos - először pénteken este mutatja be folklórprogram­ját az új-szegedi liget szabad­téri színpadán. A 15 éves ha­gyományokhoz híven szombat délután népzenészek kíséreté­ben, menettánccal vonulnak a Dugonics téri megnyitó színhe­lyére. Az elkövetkező egy héten át Szegeden sok helyen találkozhatnak velük a hazai és a külföldi turisták. (MTI) Ivókút a főtéren. Jászberény városa rövidesen egy szép ivókúttal gazdagodik, melyet a Déryné Művelődési Központ előtti téren állítottak fel. fotó: mészáros

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom