Új Néplap, 1995. július (6. évfolyam, 152-177. szám)
1995-07-24 / 171. szám
1995. július 24., hétfő Megyei Körkép 3. oldal Kézművestermék-bemutató és -vásár Szolnokon A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kézműves Kamara 1995. szeptember 15-17-e között kézmüvestermék-bemutatót és -vásárt szervez Szolnokon. A rendezvénynek a megyeszékhely központjában a Városi Művelődési Központ, valamint közvetlen környéke ad helyet. A kézműveskamara ezen rendezvénnyel egy hiányzó láncszemet pótol a megyében a vásárok és kiállítások között, hiszen számtalan kiállításnak és vásárnak ad helyet szűkebb pátriánk, ezeken viszont a kézművesek, az iparosok megjelenni nemigen tudnak. Egyrészt azért, mert főként a kereskedők számára rendezik, másrészt a részvétel díja is ehhez szabott, azaz olyan összegű, amennyit egy- egy kézműves nem tud áldozni a megjelenésre, holott termékei alkalmasak arra, hogy a koncentrált megmérettetésen is részt vegyenek. Már régebben is megfogalmazódott egy ilyen jellegű rendezvény megvalósításának terve, az anyagi keretek azonban mindig határt szabtak ennek. Most a kézműveskamara égisze alatt biztosított e lehetőség a megyei - és a megyén kívüli - kézművesek számára. A rendezvény jellege elsősorban termékbemutató, kiállítás, lehetőséget adva az árusításra is. A termékek prezentálása mellett az egyes szakmák történetének, fejlődésének bemutatására is hangsúlyt kíván fektetni a kamara. A rendezvény színes, látványt nyújtó kiállításként valósul meg. Ezért számítanak többek között a megye fazekasaira is, akik a helyszínen korongoz- nak majd. Emellett nyomdaipari, fényképészeti, számítás- és rádiótechnikai bemutatóra is sor kerül. A kiállításon fodrász-, kozmetikai bemutatók is lesznek. Természetesen a divatbemutató sem maradhat ki. Ezen lehetőséget adnak megyénk varrónői, szabói számára, hogy az általuk elkészített ruhákat megismertessék a nagyközönséggel. A rendezvény adja a keretet az úgynevezett kézműveselit kiválasztására. Ezért zsűrit állítanak össze, részben meghívásos, részben sorsolásos alapon. A bírálat célja, hogy a Magyar Kézműves Kamara, valamint a megyei kézműveskamara külföldi kiállításokon való részvétele esetén elsősorban a zsűrizett vállalkozásokat keressék meg. A megyei kamara tagjai számára a kiállítási részvételhez támogatást biztosít. Sikerült több külföldi kézműveskamarával is felvenni a kapcsolatot, s ezek által - az eddigi visszajelzések alapján - a kiállítás nemzetközivé válik. A rendezvény látogatása ingyenes lesz, így a több mint száz kiállító termékei és bemutatói várhatóan nagy érdeklődésnek örvendenek majd. Táncosok, zenészek tábora Jászberény a jász világtalálkozó lázában ég e napokban. E két hét során azonban a hagyományos nyári rendezvények sem maradnak el. A Jászság Népi Együttes több mint egy évtizede rendszeresen meghirdeti a nemzetközi táncház- és zenésztábort. Erre idén július 28-tól augusztus 6-ig kerül sor. Már ötödik alkalommal a tábor a csángó fesztivállal ér véget. A néptáncot és népzenét tanulni vágyó fiatalokat most is várják a világ minden részéből. A néptánc szerelmeseit Bódi Tamás, Kocsán László, Szűcs Gábor, Urbán Mária, Papp Imre, Péterbencze Anikó tanítja meg a táncokra. Éneket Juhász Erika, Kallós Zoltán és Petrás Mária oktat a táborban. A zenetanítók között lesz Árendás Péter, Halmos Béla, Virágvölgyi Márta. Az idei program szerint csentei, vajdaszentiványi és szilágysági táncokat tanítanak. A zenészek, énekesek széki, kalotaszegi, szilágysági, székelyföldi, moldvai dalokkal, zeneművekkel ismerkedhetnek meg. A zene- és tánctanulás a Jászság Népi Együttes Víz utcai bázisán táncházzal, koncertekkel színesedik. A résztvevők a csángó fesztivál programjainak is részesei lehetnek. Ezalatt énekversenyre is sor kerül. Kallós Zoltán, Petrás Mária, Alföldy-Boruss István és Sárosi Bálint bírálják el a produkciókat. Bővítik az iskolát Kőtelken Kőtelken jelenleg kétezer lélek él, és a költségvetés 501 millió forint. Azért ennyi, mert négy település építi a szennyvíztisztítót, illetve a hálózatát, és ebben a nagy munkában Kőtelek a gesztor. E nélkül szolidabbak a számok, ami éves szinten 84 milliót jelent. A bérekre, szűkösen a fenntartásra, illetve a gyermekintézmények nyári • felújítására elég. Az iskola hat teremmel bővül, a létesítményt szeretnék tanévkezdésre átadni. Ha nem sikerül, addig váltott tanítás lesz. A községházán az önkormányzat kialakított egy korszerű rendőrőrsöt, amelyben pihenőszoba, fogda, iroda egyaránt található. Csak éppen a rendőr annyi, amennyi volt: egy. Pedig korábban ígéretet kaptak a létszámnövelésre, de ez eddig ígéret maradt. Ami még nem kis dolog: az apró település önkormányzata hitel nélkül működik. Soron kívüli ülés Szentimrén Olcsóbb fogorvosi kezelés A nyári Tisaca-parti koncertek első rendezvényeként a Budapester Klezmer Band lépett fel szombaton este Szolnokon, a Tisza Szálló kerthelyiségében. A klezmer a kelet-európai, jiddisül beszélő zsidó közösség hagyományos hangszeres népzenéje. A Budapester Klezmer Band célja ezen zenei hagyományok népszerűsítése idehaza és külföldön. FOTÓ: MÉSZÁROS Csütörtökön tartotta soron kívüli ülését Tiszszentimre ön- kormányzata. Az volt talán a lakosságot legközvetlenebbül érintő intézkedés, hogy a testület a Magyar Fogorvosi Kamara minimáldíjtételeinek ajánlatát 40 százalékra csökkentette, figyelembe véve a lakosság szociális és anyagi helyzetét. Az így várható 60 százalékos bevételi kiesést az önkormányzat saját pénzeszközeiből fedezi. Ä környékbeli hét település összefogásával folyó gázépítési programmal kapcsolatosan megegyezés jött létre az érintett önkormányzatok (Abádszalók, Tiszaszentimre, Tiszaderzs, Tomajmonostora, Tiszaörs, Ti- szaigar, Nagyiván) és a Tigáz Rt. között július 19-i hatállyal, miszerint 1995 szeptemberétől a gázprogram megvalósítását követően, az önkormányzati tulajdonba kerülő vezetékrendszeren a Tiszántúli Gázszolgáltató Rt. fog gázt szolgáltatni. Ehhez a hírhez kapcsolódik lényegében a község fásítási, parkosítási programja is, mely másfél millió forintos költséggel helyreállítja a - főleg a gázberuházás munkálatai miatt - kényszerűen kiirtott zöldövezetet. A fásítás keretében az ön- kormányzat még egy saját hasznosítású gyümölcsöst (kétezer fa másfél hektáron) is kíván kialakítani Szentimre belterületén, melytől pénzügyi bevételeket, ezzel együtt újabb munkalehetőségeket remél. Szentimrén is divat lett az átvilágítás, amelyet a község takarékosabb és hatékonyabb működése céljából végez a szolnoki Hexaker Kft. Ennek várhatóan csak szeptemberre lesz végrehajtható eredménye, azonban az a tény megnyugtathatja a szentimrei intézmények dolgozóit, hogy a testület nem tervez létszámleépítést sehol. Percze Törócsik Kálmán udvarol Törőcsík Kálmán lányának Ha valaki most azt gondolná, hőgutát kapott a tollforgató, kérem, olvasson tovább. Nem másért, mert Jászalsószentgyör- gyön ez a név hallatlanul népszerű. írásunk ahhoz a családhoz fűződik, amelyik a Zöld mező úton lakik. Az édesapa Törőcsik Kálmán, aki életkorát tekintve az idén nem enged a 48-ból, jelenleg a hűtőgépgyár jogutódjánál dolgozik Berényben. A fia, ifjabb Törőcsik Kálmán huszonhárom körüli, és építkezési vállalkozó, udvarol egy helyes lánynak, aki történetesen Törőcsik Melinda. Igen ám, de most jön az érdekesség, mert Melinda édesapja is Törőcsik Kálmán, sőt annak az édesapja szintén ugyanerre az elő- és utónévre hallgat. Mindez nem elég, Melindának van egy testvére, aki a változatosság kedvéért szintén Törőcsik Kálmán. Azt már csak közbevetőleg jegyzem meg, hogy a 48 éves Kálmán édesapja is Kálmán volt. Aki tudta követni ezen kis rövid családhistóriát, felsorolást, annak azt is eláruljuk, hogy azért van egy Törőcsik Hajnalka is. ő a 23 éves Kálmán édestestvére, és a Hajni névből kifolyólag még véletlenül sem lehetett Kálmán. Lett helyette Nagyné Törőcsik Hajnalka, és egy jól sikerült kétéves apróság anyukája. Ami még érdekesség: ez a két család még véletlenül sem rokon. Mindössze a név azonos. Még azt is elárulom: kívülük szolid számítások szerint is legalább még tíz családban akad Törőcsik Kálmán nevű Alsó- szentgyörgyön. Ezt onnan tudom, hogy összeszámolták. Egyszer majd róluk is írok. Akár a Fehér Sándorokról Tiszaburán. Ugyanis ott meg ebből harmincnál több akad a faluban. Az egyik településnek sok Törőcsik, a másiknak nem kevés Fehér jut, a Kovácsokról, Kisekről, Szabókról, Nagyokról nem is beszélve. Mert azért belőlük is előfordul mindenhol néhány. Nem igaz? (D.) Szabó Miklós Fedetlen aknák A téma ezúttal az úttesten „hever”, merthogy nem „hever”, pontosabban nem illeszkedik az út közepén elhelyezett akna keretébe, annak odaillő zárófedele... Ugye tudják, melyik aknáról van szó: amelyen olyan jellegzetes hangot adva döccen egyet-egyet a gépkocsi kereke. Az aknafedél hiányára először pénteken Szolnokon, a József Attila úton figyeltem fel, majd szombaton a Mártírok útján, a tejüzem előtt. Talán dolgoznak a belsejében? Ennek némileg ellentmond, hogy munkás sehol, csupán egy jelzés a közlekedőknek. Előbb egy piros-fehér léc két lábon, majd egy tekintélyes betongyűrű. Valami itt nincs rendben. Ekkor az emberbe öt- lik: ez az aknafedél öntöttvasból készült, és talán jó pénzt adnak érte a hulladékgyűjtőben. Még a kánikulában is beleborzongok, te jó isten, mi van akkor, ha az éjszaka kellős közepén beleszaladok? Vagy egy motoros? Vagy egy jókedvűen és gyanútlanul hazasétáló szerelmespár vagy bárki belelép? Telefon a közúti igazgatóság ügyeletére, ahol elmondják, a városi utaknak az önkormányzat a gazdája, ám a csatornarendszert a megyei víz- és csatornamű rt. üzemelteti. Újabb hívás a társaság ügyeletére, a diszpécser a nevét ugyan nem mondja meg, de készséges. Ügyeleteshez illő tényszerűséggel közli, a Mártírok útján az aknafedelet ellopták, a dolgot a rendőrjárőr jelentette aznap hajnali 3 óra 5 perckor. Eddig túlnyomóan a tolózárak kerekeit lovasítottak meg, úgy látszik, most az aknafedelek kerülnek sorra. Nemcsak az utaké, hanem a járdáké, nem kímélve esetleg a gyermekkocsit toló kismamákat. Akad eset, amikor a hecc nyitogatja az aknákat. A közelmúltban, vélhetően diszkóból hazatartó fiatalok az Eötv ös téren lévő, nagy akna fedelét emelték ki a helyéből, cipelték egy darabig, azután félrelökték. Ezt szerencsére megtalálták, visszahelyezték, és csupán a véletlenen múlott, hogy addig nem esett, zuhant bele senki a jókora aknába. Mert az üresen tátongó akna felfedezéséig tényleg a legszömyűbb balesetek is megtörténhetnek. A hiányt acéllemezzel szokták pótolni, de azt előbb méretre kell vágni, ahhoz meg nyilván szakember kell, a hétvégi ügyeletnek meg egyéb tennivalója is akad. így marad a figyelmeztetés, de azzal is vigyázni kell, mert például a villogó lámpát összetörik, az akkumulátort meg szintén ellopják. Hát ennyi - foglalja össze a diszpécser, de hozzáteszi: most jött a váltótársa, ha akarom, majd ő folytatja, mi honnan hiányzik még. Köszönöm, és leteszem a kagylót. Szóval egy újabb jelenség: csatornák fedetlen aknákkal. Ez az út már mutatja a jövőnket? Esetleg azt, hogy onnan éjszaka kimászó négylábú rágcsálók és a részegen virtuskodó, a mindent gátlástalanul eltulajdonító kétlá- búak a patkányok városába vezetnek minket? Ráadásul úgy, hogy nem kell tennünk egy lépést sem? Vagy tehetünk valamit? Lazányi József Megjelent az Agrárium Megjelent a köztestületi Magyar Agrárkamara lapja, az Agrárium első száma. A színes borítójú havilapban az agrárágazattal kapcsolatos friss híreken kívül interjú olvasható Lakos László miniszterrel, s megtudhatják, hogy forró parlamenti ősz vár az agrár- lobbyra. A kamara elindulásának körülményeiről a köztestület vezetői tájékoztatják az olvasót, míg az aktuális támogatási rendszerről áttekinthető táblázatot közöl a lap. Az adóprés nem«, lj^pl címmel külön írás foglalkozik az adórendszer várÜátó változásaival, a Gabonagondok című elemzés pedig a gabonapiaci lehetőségeket villantja fel. Testvérkapcsolat születőben? Lehet, hogy hamarosan testvértelepülése lesz Tö- rökszentmiklósnak? Elképzelhető, bár maguk a város lakói még nem is igen tudják, hogy ilyen terveket fontolgatnak a Győr-Moson- Sopron megyei Moson- szentmiklóson.- Mindenképpen olyan településsel szeretnénk testvérkapcsolatot létesíteni, amelyiknek a nevében ott van a „Szent- miklós” név - nyilatkozta lapunknak Nyerges József, mo- sonszentmiklósi polgármester. - Nyugat felé már nem nyithatunk, mert a burgenlandi, hasonló nevű településeknek már van testvérkapcsolatuk, így hát inkább kelet felé jövünk.- Miért éppen Törökszentmiklósi választották?- A mi megyénkben négy olyan település is van, amelyik viseli a „Szentmiklós” nevet - falunapot szoktunk közösen tartani. Nálunk tehát már van hagyománya az efféle együttműködésnek, összefogásnak. Mindenképpen olyan településre gondoltunk, amelyik „szentmiklósi”.- Ez olyan erős kapocs lenne?- Nézze, ez olyan, mintha Amerikában találkoznék egy másik magyarral.- Mi lehetne ennek a kapcsolatnak a tartalma?- Például együttműködés a sport, a kultúra területén. Megismerhetnénk egymás életét, kultúráját... P. É. Jászberényi igen a DADA-ra Az ifjúságért valamit tenni kell A jászberényi önkormányzat öt év alatt ifjúságpolitikai céllal egy fillért sem költött. Az ifjúsági és sportbizottság sporttámogatást jelentős összegben adott évente, de kimondottan ifjúsági célra most először fordít pénzt. A havi önkormányzati ülések elmaradhatatlan témája az ifjúság ostorozása. Panaszáradat hangzik el a hangoskodó, a padok támláira ülő, a szemetesedényeket felborogató, a belvárosban rodeózó fiatalokról. Sokan úgy gondolják a városatyák közül, hogy a rendőrség dolga a rendteremtés. Mások az iskolát hibáztatják, amiért nem nevelik meg a gyerekeket. Az is tény, hogy ezek a fiatalok jászberényi családok fiai, a nevelés a szülőknek éppúgy kötelessége, mint a társadalomnak. Az önkormányzat júliusban szünetet tart. Négy bizottság azonban összeült, hogy megvitassa a DADA-program támogatásának lehetséges módját. Az ifjúsági és sport-, az egészségügyi, az oktatási, valamint a közrendi és közbiztonsági bizottság úgy gondolja, el kell kezdeni a DADA-programot Jászberényben. A DADA dohányzás-, alkohol-, drog- és AIDS-megelőző komplex program az általános iskolák 1-8. osztályosai számára. A teljes program megvalósítása csak úgy lehetséges, ha azt az elsősökkel kezdik. A négy bizottság támogatja, hogy erre idén áldozzon az önkormányzat. A teljes program tanévenként és gyermekenként 500 forintot igényel. Most szeptemberben ezért csak mintegy 150 ezer forint kiadásuk lenne erre. A négy bizottság azt is támogatja, hogy a programból most kimaradó fiatalok számára előadásokat szervezzenek az iskolák, a rendőrség, az egészségügyi szolgálat segítségével. Erre is javasolnak 20 ezer forintot havonta. A támogatásból minden helybeli iskola kaphatna, nemcsak az ön- kormányzatiak, mert ott is herényi gyerekek tanulnak. A bizottságok javaslatairól augusztusban dönt majd a testület. Az ifjúságnevelés ügyében ez az első komplex javaslat a városban. KE Meddig tart a kárpótlás? Tízmilliárd forintnyi kárpótlási jegy 200 ezer hektárért Az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatalban több mint tíz kilométer hosszú az elintézett iratok sora. Ez valószínűleg hosszabbra is nyúlik majd, hiszen a kárrendezések még mindig folyamatban vannak. A kárpótlásra jogosult családok kétharmadának ügye elintéződött - számolt be a hivatal eddig végzett munkájáról tegnapi tájékoztatóján Nagy Ferenc, az Országos Kárpótlási és Kárrendezési Hivatal elnöke. Összesen két és fél millió döntést hoztak eddig, ami 97 százalékos eredményt jelent. A mintegy 70 milliárd forint névértékű, eddig fel nem használt kárpótlási jegyből információk szerint hozzávetőlegesen 10 milliárdnyit földvásárlásra szánnak a kárpótoltak, ám ezzel szemben mindössze 200 ezer hektárnyi az e célra szánt földterület. A feszültséget még az a legutóbbi rendelkezés sem oldja föl, amely elsőbbséget ad az eredeti kárpótoltaknak. A csaknem másfél millió vagyoni kárpótlási igény közül másodfokon már csak 46 ezer ügy esetében kell dönteni. Hátravan még 40 ezer, volt' munkaszolgálatos kérelme. Nehezíti az ügyintézést, hogy még mindig százával érkeznek a levelek, amelyek rendszerint így kezdődnek: „Nem tudtam, hogy kárpótlásra jogosult vagyok”. A tájékoztatás terén sok még a teendő. A személyi kárpótlással ösz- szefüggő ügyek törvényi szabályozást igényelnek. A nyugdíj, a nemzeti gondozási díj, valamint a semmisségi ügyek esetében a hivatal javaslatot készít a jogszabályalkotók számára. Hozzáláttak az iratok megbízható regisztrálásához. Az Integrált Kárpótlási Földinformációs Rendszer elektronikusan rögzíti az adatokat. Addig azonban, míg az archiválást be nem fejezik, a kérelmezőket illető hivatalos iratokat nem küldik vissza. A postaköltség ugyanis 100 millió forintot tesz ki. , Ha 1997-ben a kárpótlások menete végleg lezárul, a hivatal sorsáról az arra illetékesek döntenek majd. B. B.
