Új Néplap, 1995. július (6. évfolyam, 152-177. szám)

1995-07-22 / 170. szám

1995. július 22., szombat Nézőpontok 5. oldal Szombati Jegyzet Valami hiányzik... Nem kis elégedettséggel vettem tudomásul, hogy miniszterelnökünket a minap kikosaraz­ták az Amerikai Egyesült Államokban. Ma­gyarra fordítva a szót: ígéretet, jó tanácsot ka­pott, de a dollárokkal nagyon csínján bántak az újvilágiak. Végre-valahára, mert ez is fehéren- feketén mutatja, mennyire vagyunk érdekesek, fontosak az áhított Nyugatnak. Annak is örül­tem, hogy megszakadt valami. Az a valami: ha bajba kerülünk, irány valamelyik nagyhatalom. Korábban rendszerint keleti, most nyugati or­szág. Kunyerálunk egy kis dohányt, betömjük a sok lyuk közül az egyiket, azután mi vagyunk a jó fiúk, mert ideig-óráig megy a hajó. így volt ez a Kádár-korszak idején. Grósz, majd Németh Miklós kormányzása alatt, a néhai Antall József országlásakor, és mit sem változott az 1994-es választások óta. Ebben csak egy a bökkenő: a felvett hitelek már meghaladták a harmincmil- liárdot, de nem ez a legrosszabb benne. Inkább az, hogy ketyeg a visszafizetés órája, ami évente több milliárd dollárt von el sok millió magyartól. Bármilyen hihetetlen, ezt a terhet nem azok viselik, akik egykoron felvették a hi­teleket, mert nekik aligha akadnak megélhetési gondjaik. Hanem te, ő. Ön, mi, a családok. Még csak nem is a tehetősebbek, inkább azok, akik­nek egyáltalán nincs bevételük, mert állástala­nok, vagy ha van, egy helyről: a nyugdíjinté­zetből, esetleg a bérből csurran-cseppen a fo­rint. Akik nem bírnak eltitkolni jövedelmükből egy árva petákot sem, mert az illetékes hivatal forintra-fillérre leemeli a megfelelő összegeket. Ez az ország nyugati tőke nélkül nem lábal­hat ki a bajból, mondják egyes szakemberek. Én ezt, mint sok mindent látott, sokat megélt, gyermekeket nevelő, sokszor a kulisszák mögé látó választópolgár, egyszerűen nem hiszem el. Mert ismerem, járom a városokat, falvakat, és látom: a magyar változatlanul nem felejtett el dolgozni, pedig egyre lehetetlenebb helyzetbe kerül. Mert vagy átveszik a hízót, termést, vagy nem. Ha átveszik, lehet, a húsért már nem 165- öt fizetnek lábon, csak 125-öt. Elvégre sem ér­dekvédelem, sem összehangolt termelés nincs. Illetve csak papíron, a valóság mást mutat. Tételezzük fel, hogy mindezek ellenére ne­kem nincs igazam, és tényleg kellenek a köl­csönbe kapott zöldhasú bankók. De hát ezzel csínján kellene bánni, mert hovatovább az a gyakorlat, hogy a nyugati „áldás” kamatostul kifolyik az országból, és itthon minden marad a régiben. Ha még maradna, de inkább romlik. Hogy mi? Az átlagemberek, átlagcsaládok, a többség élete, megélhetési lehetősége. Nem kellene megnézni: vajon mi az oka, hogy mondjuk Dél-Koreában a gyárak, üze­mek, cégek mindössze 15 százalékban lehetnek más nemzetek tulajdonában? Ők hogyan csinál­ták, hogy a kettéosztottság szörnyű állapotából hovatovább számottevő ipari hatalommá emel­kedtek? Van ismerősöm, aki hosszabb ideig ott élt. Úgy sikerült en­nek az országnak talpra állnia, hogy a déli rész irányítói, vezetői hittek az ot­tani emberekben. A koreaiak szorgalmá­ban, eszében, mun­kakedvében. Mert tudták: a világon nincsen másik náció, amelyik őket önzetlenül, érdek nélkül támogatná. Élfogadták, értették, olykor meg is vásárolták a japán, az amerikai technológiát, de hozzátettek valamit. Azt a va­lamit, amit koreai mentalitásként, bölcsesség­ként ismer a világ. És lássanak csodát, talpra álltak. Egyébként a vezető ipari hatalmak is sa­ját erejükből jutottak oda, ahová, mert ha nem, csatlós nemzet lett volna belőlük. Éppen ezért meggyőződésem: ezt az orszá­got, a mienket, a magyarok ronthatják el vagy éppen hozhatják helyre. Nem segít ebben, nem ontja a verejtékét a világ egyetlen más nációja sem, de hát miért is segítene? Ha meg igen, ára van annak, kamatosul. Ha ad ötmilliót, bizony arra törekszik, tizenötöt keressen rajta. Azt nem vitatom, esetenként nem árt a segítség, de hát ennek a népnek is nagykorúvá kellene válnia egyszer, aki nem kölcsönökből él. Éppen ezért nagyon időszerű, hogy arról beszéljünk: ha nincs további hitel, mi a teendő, itt az ideje va­lamilyen párbeszédnek. Mondjuk a tőkések, bankok ajnározása helyett az ország lakóival. Ha már állítólag róluk, rólunk van szó. Mert az látható, hogy ez az örökös kölcsönkérés, kunye- rálás nem mehet tovább. Érdekes, hogy ez a párbeszéd, közös gondol­kodás eddig messzemenőkig hiányzott a kor­mány szótárából. Pedig én is tudok magyarul, te is, és állítólak ők is. Sőt a nehézségeket is job­ban megértjük, ha látjuk a célt. Ha azonban azt tapasztalom, hogy ez a sok adósság, a kamat hétről hétre, hónapról hónapra, évről évre, mondjuk az én családomat sújtja, mert tisztes­ségesen szeretnénk élni, nem hazudozva, tör­vényeket paragrafusokat kijátszva, az már baj. Sőt, nagy baj. Hiszen hovatovább rájövök: van egy nagy bűnöm. Ide, ebbe az országba szület­tem, ahol csak a XX. században annyi, de annyi idegen érdeket, hatalmat kiszolgáltak vezető­ink. Az emberek meg fizették a jóvátételeket, a beadást, a tévedéseik következményeit. Mindig utólag magyarázták elődeik baklövéseit, majd újabbakat csináltak. Mert a vezetők és a veze­tettek között hiányzott valami. A bizalom, a párbeszéd. Elvégre szóból ért az ember, jó szó­ból. Akkor is, ha magyar. Vagy reánk nem ez vonatkozik? $• Q-aJti) luíjüJf A Béres Csepp Plusz Ukrajnában Kilenc esztendővel ezelőtt robbant fel az ukrajnai általános közérzetét, étvágyát, alvását, csökkentette a Csemobilban az atomerőmű 4. számú blokkja. A kemo- és sugárterápia mellékhatásait. Ugyanebben az katasztrófa súlyos következményei erősen rontották intézményben Tarutinov doktor rosszindulatú mellda- Kijev és környékének egyébként is nehéz ökológiai ganatos megbetegedések különböző formáinál szintén helyzetét. Furcsa, eddig ismeretlen betegségek jelentek kiegészítő terápiában alkalmazta a készítményt. A vizs- meg a gyerekek és a felnőttek körében egyaránt. A gálát a rákbetegeknél már megfigyelt kedvező bajok orvoslását a gazdasági gondok mellett a hatásokon túl azzal a tanulsággal is szolgált, hogy a gyógyszerhiány is hátráltatja. 1991. májusában a Béres Béres Csepp Pluszt már a műtéteket megelőző Rt. humanitárius segítség céljából a katasztrófa követ- sugárkezelés során is érdemes alkalmazni, mivel keztében megbetegedett gyermekek és felnőttek mérsékli annak káros mellékhatásait, részére Béres Csepp Plusz és C-vitamin szállítását A Szlavuticsi Városi Kórházban allergiás légúti és kezdte meg. Az Ukrajnában elvégezett klinikai vizs- bőrbetegségek esetében vizsgálták a Béres Csepp gálatokról, az ottani orvosok tapasztalatairól beszél- Plusz terápiás hatását. A laboratóriumi paraméterek getek ifj. dr. Béres Józseffel. kedvező változása, a gyógyszerszükséglet mérsék­- A készítmény nagy népszerűségnek örvend Ukra- lődése ennél a vizsgálatnál is a készítmény jnában. Széles körű bevezetését hivatalos kipró- hatásosságát igazolta. bálások előzték meg. Öt kórházban és klinikán . a Béres Csepp Plusz kipróbálását sugárfertőzöttek végeztek megfigyeléseket a készítmény hatékony- kezelésére is engedélyezték. Milyen eredményt hozott ságára vonatkozóan - kezdi ifj. dr. Béres József a eza vizsgálat? beszélgetést. _ 2aharás professzor, az Ukrán Központi Katonai- Milyen vizsgálatokra került sor? Kórház igazgatója irányításával történt a vizsgálat,- A Kijevi I. sz. Gyermekklinikán a Béres Csepp melynek során a csernobili atomerőmű balesetet el­Plusz betegségmegelőző hatását Sztoljarenko doktor szenvedő emberek kezelésére alkalmazták a készít- vizsgálta. Az atombaleset következtében legyengült ményt. A vizsgálat a sugárfertőzött személyek körében immunállapotban lévő, a fizikai megpróbáltatások folyt. A Béres Csepp Plusz hatékonyságát a károsodott mellett lelki problémákkal is küszködő gyermekek immunrendszer különböző paramétereinek változása kaptak Béres Csepp Pluszos kezelést. A vizsgálatban alapján tesztelték. A vizsgálatot végző orvosok meg- résztvevő gyerekek ritkábban betegedtek meg, s ha elő figyelték, hogy a sugárkárosodást szenvedett betegek is fordult betegség, enyhébb, rövidebb lefolyású volt, immunállapota javult és a szervezet antioxidáns mint azoknál a gyermekeknél, akiket nem kezeltek rendszerének normalizálódásával a védekező Béres Csepp Plusszal. mechanizmus helyreállt. Az Ukrán Onkológiai és Radiológiai Tudományos - Hatékonysága mellett bizonyára ezeknek a kedvező Kutatóintézet orvoscsoportja Kononenko doktor vizsgálati eredményeknek is köszönhető a Béres Csepp vezetésével szintén gyermekekre kiterjedő vizsgák- Plusz ukrajnai népszerűsége. tokát folytatott. Daganatos betegségek esetében kom- _ Valóban, a klinikai vizsgálatok pozitív eredményei binált terápiával kezelt betegeknél követték figyelem- a[apján Ukrajnában már gyógyszerré törzskönyvezték mel a Béres Csepp Plusz adjuváns hatását. Megái- a készítményt lapították, hogy a készítmény javította a gyermekek P, k. (X) NYÁRI BÉRES CSEPP AKCIÓ! Július 20. és augusztus 31. között MINDEN NEGYEDIK BÉRES CSEPP PLUSZ A BÉRES RT. AJÁNDÉKA! Részletekről a gyógyszertárakban, gyógynövényboltokban adnak felvilágosítást. A pedagógusok nem tudnak tovább együtt dolgozni az igazgatónővel Martfűn Az önkormányzati működés defektje? Ilyenkor, nyár derekán a legtöbb pedagógus egy kicsit próbálja feledni a tanév során fel­gyülemlett gondokat-bajokat, és jól megérde­melt - táborozásokkal tarkított - pihenőjét tölti. Ez a nyári „kikapcsolódás” azonban a martfűi Mártírok Üti Általános Iskola legtöbb nevelőjének nem adatott meg: ők egyelőre azon izgulnak-gyötrődnek, hogy vajon ki is A pedagógusok egyik kollégá­juk házában várnak bennünket. Lehetnek vagy tizenöten, és bár késő délután van, s a hőség már úgy-ahogy csillapodott, mégis hamar felforrósodik a hangulat. A tanárokat különösebben kérni sem kell, egymás szavába vágva sorolják sérelmeiket. Szerintük megcsúfolták szak­mai döntésüket, s nemcsak az övékét, hanem az iskolaszék, a szakszervezet, a közalkalma­zotti testület többségi vélemé­nyét is. A képviselők elé elfer­dített, manipulált véleményt tet­tek le - s ezzel kapcsolatban a jegyző és -a népjóléti irodave­zető nevét említik. A jegyző asszony Budairól két mondatot mondott, Molnár Pálnéról, a je­lenlegi igazgatóról pedig „öm­lengett”, olyan tényekkel, ame­lyek egyáltalán nem valósak. Locspocs a langyos vízben A tanárok szerint nyíltan ki kell jelenteni, hogy az igazgatónő szakmai felké­szültsége nem megfelelő. Egyetlenegy olyan szakmai továbbképzésen az iskola nem vett részt, amely a mai kor köve­telményeit vetíti előre. A tanárok nem mertek el­mondani semmit, mert Molnámé nem volt kíván­csi a vélemé­nyükre. Úgy ér­zik, hogy az isko­lában csak lan­gyos vízben lu­bickolnak, és ez a polgármesteri hi­vatalnak nagyon megfelel.- Nekünk azonban nem fe­lel meg, és sze­retnénk rajta vál­toztatni. Budai József programja éppen ezt a vál­toztatást vetítené elénk, és a sze­mélye is biztosíték lenne erre. Mint ahogy Molnámé személye nem lesz biztosíték semmiféle változtatásra, sőt ha lehet, ez­után rosszabb lesz. Egyszerűen nem tudunk vele tovább együtt dolgozni - hangoztatják a peda­gógusok. Mint mondták, az igazgatónő többször is megemlítette, hogy a nem megfelelő pedagógusok­tól megválik. Volt, akinél cél­zott is rá, hogy nincs megelé­gedve a munkájával. A nevelők úgy vélik: a Budai József vezette iskolába - amely a programja alapján egy felfej­lődött oktatási intézmény lenne - nyugodt szívvel íratnák be a gyerekeiket. A jelenlegi hely­zetben viszont biztos, hogy ezt nem tennék meg. Hosszasan so­rolják kifogásaikat az igazga­tónő ellen, és panaszkodnak: egyáltalán nincs jó szakos ellá­tottság, a jó tanulmányi és sporteredmények elérése nem az igazgató, hanem a szaktaná­rok érdeme, nincs egyetlenegy magnó, így kell nyelvet taníta­niuk és a többi.- A legfontosabb, hogy mindaz, amire szavaztunk, a gyerekekért lett volna, nem ér­tünk. Azok a képviselők, akik­nek szakmai tudásuk nincs és mégis felülbíráltak bennünket, vajon megkérdezték-e választó­ikat, a szülőket, hogy milyen is­kolát szeretnének a gyerekeik­nek, és milyen alapon mertek dönteni ellenünk és a lehetősé­gek ellen? - teszik fel a kérdést a felháborodott tanárok. A vélemény még nem döntés A polgármesteri hivatalban a jegyző asszonnyal, Balogh Edit­tel és a népjóléti iroda vezetőjé­lesz a jövő tanévre az igazgatójuk. Mint la­punkban már megírtuk, az igazgatói posztra a tanári kar többségének a bizalmát élvező Bu­dai Józsefet a képviselő-testület nem szavazta meg, a nevelők legnagyobb döbbenetére. E döntés ellen nyílt levélben tiltakoztak. Ok ugyanis úgy érzik, hogy a jelenlegi igazgatóval tovább már nem tudnak együttműködni... két, azt, hogy meg fogja váltani a következő négy év alatt a vilá­got. Budai pályázatával kapcso­latban kifejtette: olyan konkrét kérdései voltak, amelyekre a je­lölt konkrét válaszokat nem adott. Megnyugtatóbbnak látta ezért, ha az iskolában nem egy „ígérgetős” program valósul meg.- Úgy ítéltem meg, hogy ha van egy biztos pont az iskola vezetése élén, akivel nem volt gond, akkor most miért váltsunk egy olyanra, aki esetleg problé­mákat vethet fel - érvelt Czu- czor Gyula. Kézi vezérlésű iskolák Dr. Kiss Edit képviselő asszony Czuczor Gyulával szemben egé­szen máshogy látja a helyzetet. Ő Budai József szakmai prog­ramja mellett állt ki a szavazás­kor.- Martfűn az általános isko­lák működésére nagyon rátele­pedett a polgármesteri hivatal, egyszemélyes irányításával együtt. Teljes kézi vezérlés folyik, ezért ezek az isko­lák egyáltalán nem önállóak. A Mártírok úti iskolában egy fiatal, jól kép­zett pedagó­gusgárda van, akikben igen nagy a meg­újítási vágy. Ennek nagyon nagy* akadálya maga a pol­gármesteri hi­vatal, az igaz­gató és a kézi vezérlés. A je­lenlegi igaz­gató nem is kíván kilépni ebből az irá­nyítási körből, és ezt elégelte meg a tanári gárda. A képviselő asszony úgy látja, hogy Molnámé programja ezt a helyzetet konzerválná, Bu­dai pedig felmutatta azt, hogy tud mást is csinálni. Mint ön- kormányzati képviselő, ezen döntések ismeretében csak azt tehette, hogy elfogadta azt a je­löltet, akire ők szavaztak.- Ez a döntés nagyon jól mu­tatja az önkormányzati működés defektjét - véli dr. Kiss Edit. - Persze megfontolt, átgondolt, szuverén képviselői döntések csak szuverén képviselőktől várhatók, azoktól, akik olyan ér­telemben egyéniségek, hogy a sajátos hivatali érdekek által nem befolyásolhatóak. Martfűn nem ez a helyzet. Mindenki el­ismerte a képviselő-testületből, hogy Budai a jövő iskoláját vá­zolta fel pályázatában, a kérdés csak az, hogy akkor miért nem engedik ezt megvalósítani. * Az írás végére még egy fon­tos dolog idekívánkozik. Mol­nár Pálné igazgatói megbíza­tása e hónap végén lejár, így augusztus elsejétől - mint a ta­nári kar egyik tagja - akár igazgatónak is kinevezhető. Budai József viszont nem tagja az iskola nevelőtestületének, a pedagógusok ezért levélben kérték a polgármestert, hogy vegye fel őt a tanári karba, aki ezt azonban nem teheti meg - hiszen ez hatáskörelvonás lenne csak az intézmény igazgatója. Aki most ugye Mol­nár Pálné. Tehát esetünkben bármelyik tantestületi tag lehet egy évre megbízott igazgató, egy azonban biztosnak tűnik: Budai József nem lesz az, hiába bírja a nevelőtestület több mint 80 százalékának a bizalmát. .. Baranyi György vei, Sólyom Dezsőnéve 1 együtt ülünk le beszélgetni. Előbbi el­mondása szerint az előkészítő eljárás során nem érkezett olyan jelzés, hogy valakinek kifogása lenne Molnár Pálné vezetői vagy emberi magatartásával kapcsolatosan. Az iskola az el­múlt években nagyon szép eredményeket ért el, megfele­lően működött.- Mi is megdöbbenéssel fo­gadtuk a nevelőtestület vélemé­nyét, hogy Molnámé ellen eny- nyien szavaztak - mondja Ba­logh Edit. - Mivel ismerem az iskola eredményeit, a magam részéről erkölcsi kötelességem­nek éreztem azt, hogy az intéz­mény és az intézményvezető elmúlt ötéves munkáját a testü­leti ülés előtt értékeljem. És azt ma is megtenném egy olyan in­tézményvezetővel, aki tudomá­som és tapasztalatom szerint jól végzi a dolgát, hogy kiállók mellette és őt javaslom. Ezzel én Budai urat nem akartam úgy­Tisztelt Kozma Imre Polgármester Úr! Önhöz címezzük levelünket, de az egész martfűi képviselő-testülethez szólunk. A Mártírok Úti Általános Iskola tantestületének 84 százaléka ne­vében tiltakozunk az 1995. június 29-i képviselő-testületi ülésen született döntés ellen. Az önkormányzat által kiírt igazgatói pályázat eljárása során iskolánk­ban 1995. május 25-én tantestületi és alkalmazotti értekezletet tartottunk, amelyen a következő döntés született:- Budai József külső pályázó szakmai programját a nevelőtestület 84 százaléka támogatta, a közalkalmazotti testület a személyére vonatkozóan 73 százalékos arányban szavazott.- A jelenlegi igazgató, Molnár Pálné programját a nevelőtestület 28 százaléka, míg a közalkalmazotti testületi szavazáson személyét 41 száza­lék támogatta. Ezt megelőzően az iskolaszék és a szakszervezet is hasonló­képpen Budai József mellett foglalt állást. Mindezeket megelőzően a polgármesteri hivatal akkor jelen levoVepvi- selője arról biztosított bennünket, hogy az önkormányzat és aképviselö- testület maximálisan figyelembe fogja venni a tantestület döntését. Ezek után a népjóléti iroda vezetőjének javaslatára terjesztette elő a jegyző a tantestülettel ellentétes véleményét. Ezen előzmények figyelmen kívül hagyásával az Önök testületé döntésképtelennek bizonyult. Annak el­lenére is, hogy a szervezeti és működési szabályzatukkal ellenkező módon a képviselő-testület tagjai nem 10 nappal korábban, hanem az ülés regge­lén kapták kézhez a javaslatunkkal ellentétes és irányított előterjesztést. Ezzel a döntésükkel nemcsak a pedagógusok, de a Martfűn élő szülők és gyerekek érdekeit sem vették figyelembe. Önök szerint szükség volt-e a megelőző procedúrákra, ha mindezt figyelmen kívül hagyták? Lehet-e mindezt figyelmen kívül hagyni.. . ?! A 84 százalék nevében (Nevek a szerkesztőségben) mond leszólni. A pályázata neki is jó, hiszen az abban megfo­galmazott feladatok nem idege­nek az intézménytől.- Az előkészítő értekezleten a nevelők megkérdezték tőlem, garantálja-e valami, hogy azt a pályázót fogja a képviselő-testü­let megválasztani, akit ők támo­gatnak - veszi át a szót Sólyom Dezsőné. - Én akkor elmond­tam, hogy erre nem tudok ga­ranciát vállalni, de bízom abban, hogy a képviselő-testület mesz- szemenően figyelembe fogja venni a nevelőtestület vélemé­nyét. ígéretet erre természetesen nem tehettem. Sólyomné egyébként felhívta az előkészítő bizottság figyel­mét arra is, hogy a bizottság nem dönt, hanem véleményez, mivel ott folyton döntésről be­széltek. Szerinte ezért is érte sokkszerűen őket az, hogy úgy­nevezett „döntésüket” a képvi­selő-testület nem vette figye­lembe. Biztos pont az iskola élén Czuczor Gyula önkormányzati képviselőt munkahelyén, a Tü- zép-telepen értük utol. A szava­záskor ő Molnár Pálné mellett tette le a voksát.- Az iskolaszék tagjaként - s mert a gyermekem is oda jár - kicsit jobban be tudok tekinteni az iskola működésébe, amelyet aránylag kiegyensúlyozott in­tézménynek tartok. Molnár Pálné kiváló eredményeket ért el az elmúlt hat év során, emel­lett emberileg és vezetőként is jónak tartom, s úgy érzem, vele együtt tudnánk dolgozni a kép- viselő-testülfetben is. A városatya szerint az igazga­tónő nem tett felelőtlen ígérete-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom