Új Néplap, 1995. július (6. évfolyam, 152-177. szám)

1995-07-17 / 165. szám

1995. július 17., hétfő Megyei Körkép 3. oldal Múzeum született Berényben A megnyitó pillanatai fotó: barna Megnyílt a Ritka kulturális eseményre került sor szombat délelőtt Jászberényben. Hamza D. Ákos festőművész, filmren­dező hagyatékának bemuta­tására megnyílt a Hamza Múzeum. A művész utolsó otthona szolgál most bemu­tatóhelyül a több mint 200 alkotásból álló adomány­nak. A Hamza Múzeum alapítványi formában működik. Az alapít­ványt a művész felesége, Lehel Mária hozta létre azért, hogy Hamza D. Ákos alkotásait méltó módon láthassa Jászbe­Hamza-ház rény és a Jászság közönsége. A Hamza Múzeum megnyitó­ján az alapítvány elnöke, Tá­las László köszöntötte a ven­dégeket. Dr. Koós Judit mű­vészettörténész méltatta az absztrakt-szürrealista művész életútját. Eredetiségét, em­berségét és egyetemességét, mely távol a hazától is viselte azokat a jegyeket, melyek gyökereihez fűzték. A Hamza Múzeumban ké­sőbb egy filmes szobát is ki­alakítanak, ahol 12 hazai al­kotását - melyek 1936 és 1945 között készültek - meg­tekinthetik majd a nézők. A hagyatékot Jászberény és a Jászság javára adta a Brazíliából 1989-ben hazate­lepült, jászsági származású művész. Ezért egy kollekciót összeállítanak a festmények­ből, melyek vándorkiállítás keretében utaznának a Jász­ságban, illetve oda, ahová hívják. Ä múzeum hétfő és kedd kivételével látogatható 10-18 óráig. KE Megemlékezés az ünnepi szentmisén Befejeződtek a szentmiklósi napok (Folytatás az 1. oldalról) A város újratelepítésének 275. évfordulója alkalmából 275 gye­rek 275 léggömböt eresztett a magasba, és elfogyasztottak egy 275 szeletes tortát. Ünnepi mű­sor keretében került sor az ara­tóverseny eredményhirdetésére. A 13 csapatból a törökszentmik- lósiak vitték el az első és a má­A fejet csak védi a kalap a tűző naptól, de a bajuszt? sodik díjat. Minőségben a leg­jobb Kengyel első számú csa­pata lett. Míg a felnőttek a mű­sort nézték, a gyerekek a sport­pálya mellett hancúrvárban ug­rándozhattak. A kastély Szent György ter­mében egész napos program volt a Törökszentmiklósról el­származottak találkozója. Volt, aki már reggel érkezett, és egész nap ott maradt, volt, aki csak néhány órát töltött a régi arcok között. Az ország minden részé­ből érkeztek ide elszármazottak, de még külföldről is. Az elszár­mazottak megismerkedhettek a város jelenlegi vezetőivel. Mint Bajusz Katalin alpolgármester elmondta, szeretnének létre­hozni egy alapítványt, amely a városban élő tehetséges fiatalo­kat segítené, és ebben számíta­nának az innen elkerültek tá­mogatására is. ,, Szintén egész napos program volt az ökörsütés, amelyet Tö- rökszentmiklóson első ízben csodálhatott meg (és kóstolha­tott meg) a közönség. Délután a kastély lovaspályáján felállított színpadon énekesek és együtte­Szelik a 275 szeletes tortát FOTÓK: BARNA Az ünnepi istentiszteleten bemutatták a város újratelepí­tése utáni időkből származó tárgyi emlékeket Sek műsora váltotta egymást. Volt többek között Szandi- show, nóta- és operettműsor. A kastélyban bemutatkozott az or­szágos szalmafonó tábor is - al­kotásaikkal. A szombati rendez­vények vendége volt Almásy Dénes, az Almásy család le­származottja. Az újratelepítés évfordulója alkalmából 275 em­léktéglát lehetett rendelni. A tég­lákba bevésték a megrendelő nevét, és később emlékfalat húznak majd fel belőlük. Vasárnap a katolikus temp­lomban ünnepi szentmisét, a re­formátus templomban ünnepi is­tentiszteletet tartottak. Az isten­tiszteleten bemutatták az egy­házközség régi tárgyi emlékeit, anyakönyveket, úrvacsorái edé­nyeket, úrasztali térítőkét. A leg­régebbi 1724-ből származott. Szabó József lelkipásztor meg­emlékezett a város újratelepíté­sének 275. évfordulójáról. Hangsúlyozta, hogy a mai világ, a mai kor semmivel sem köny- nyebb, mint az 1720-as eszten­dőkben volt, amikor az első te­Tetszik a műsor lepesek megindították Török- szentmiklóson az életet. A délutáni programban szere­pelt többek között nyugdíjas­klubok találkozója, amelyről a legközelebbi Nyugdíjasok Fó­rumában számolunk be. > P. É. Égető érdekek- Látja, micsoda csúsztatás ez? A lepedőnyi plakátokon, ame­lyekkel a fórumra hívtak bennünket, kommunálishulladék-ége- tőről ír Szolnok város jegyzője, holott veszélyes égetőt kíván­nak építeni a TVM-lakótelep, a 150 kiskert és egy középiskolai tanműhely tövében. Felháborító! - duzzog a szerkesztőségün­ket felkereső asszony. Csak hallgatom csendesen, mert éppen a fórum előtti napon bizonygatta nekem a beruházó közhasznú társaság ügyvezetője, hogy nem veszélyes-, hanem kórházihul- ladék-égető épül. Kérdésemre, hogy kommunális, vagyis lakos­sági hulladékot égetnek-e majd, úgy válaszolt: nem erről van szó, erre már csak az égetőmű kis teljesítménye miatt sem lesz lehetőség. A kórházak egészségügyi hulladékainak hamvasz- tója lesz a gázkemence. Nos, hogy az operációs maradványok, a fertőző, egyszer használatos kórházi eszközök, kötszerek szak­szerűtlen tárolás, kezelés, megsemmisítés mellett veszélyesek-e az emberi szervezetre? A várható válaszért nem hinném, hogy szükséges lenne a megyei tiszti főorvost tárcsázni. Ez a szemét szemét! - meditálok magamban. Ez az oka min­dennek. Márpedig szemetelünk rendesen. Szemétlerakókra, hulladékégetőkre szükség van. Ezt a csütörtöki, szolnoki lakos­sági fórum résztvevői sem vonták kétségbe. Noha hozzátették rögtön, amiben van is igazság: takarítsa el mindenki saját maga a saját portáján felgyülemlett szemetet. Kell az égető, de nem itt! Vigyék ki a város szélére, lakott területektől, kiskertektől távol, ahol garantáltan nem veszélyeztet senkit a füstölgő ké­mény egy esetleges üzemi meghibásodás esetén sem. A hely la­pos, ránk borul a füstje annak, amit elégetnek! - érveltek a pol­gárok, zsigereikben a közelmúltig bűzölgő kutyagyár minden­napjaikat megkeserítő, rossz emlékével. Az égető megépítése kétségkívül égető érdeke a megye kór­házainak, a megyeszékhelynek, a térségben élőknek. Nem ve­heti senki a vállára, nem viheti haza egy zsákban a kórházi ápo­lása során keletkezett fertőző hulladékot. Legfeljebb onnan ki­vinné a szeméttelepre. Akkor már egyszerűbb, ha a kórház viszi oda. Viszi is az, szabálytalanul. A megoldás egy környezetbarát égető építése. Ám a kórház(ak) szegény(ek), az önkormány- zat(ok) szintén. Márpedig egy ilyen hulladékégető felépítése nem aprópénz manapság. Jött a járhatónak tűnő út. A gazdasági érdekek mentén való szerveződés. A szolnoki nemzetközi ke­reskedelmi központ és a szintén 'szolnoki mérnöki iroda - amelynek Panel úti telephelyén épülne a mű - profitérdekelt közhasznú társaságot hozott létre a beruházás megvalósítására. Amiben nincs semmi rossz. Csakhogy: a telephely egy, a bűztől már sokat szenvedett lakótelep szomszédságában épülne. A 600 vagy 1000 méteres védőtávolság szükségességének eldöntése a fórum vitáját követően a szakértők számára is komoly meccs­nek ígérkezik. Hál’ istennek, égető érdekének érezte a város, hogy az építési engedély kiadásához a lakosság véleményét ki­kérje. Más kérdés: ha már fórumot tart, hagyja beszélni az em­bereket. Akkor is, ha ismétlésekbe bocsátkoznak, s ha egyér­telmű a nemtetszésük a tervezett beruházással kapcsolatban. A vita hevében a fórumot egyoldalúan berekesztő ügyfél- szolgálati osztály rendezvényére - bármilyen nemes volt a szándék - így még sokáig keserű szájízzel emlékeznek majd a jelenlévők, különösen azok, akiktől a hatóság egyszerűen meg­vonta a szót a nyilvános fórumon. Azon a fórumon, amit állító­lag jogszabály szerint nem is lett volna kötelező megrendezni, ám elmaradása esetén, esetleges egyéb szabályok - mint a vita­tott védőtávolság - megsértésével, a felépült égetőmű lebontá­sát is elrendelhetnék. Ennek elkerülése pedig, jó fekvésű telep­hely ide vagy oda - gondolom, az érintettek is osztják a véle­ményemet -, a beruházóknak is égető érdeke. Simon Cs. József Nyári Tisza-parti koncertek A szolnoki Tisza Szálló kert­helyisége kellemes nyáresti időtöltést kínál a zenebará­toknak. A városi önkormány­zat támogatásával, a szolnoki Ars-In-Kom Kft. szervezésé­ben négy együttes muzsikál a Tisza partján. Július 22-én, szombaton, a Bu- dapester Klezmer Band (Buda­pest) nyitja a sort, őket követi augusztus 4-én, pénteken, a Szalay Quartett ugyancsak Bu­dapestről, augusztus 11-én, pénteken a szolnoki Bartók Béla Zeneiskola Big Band együttese játszik, míg augusz­tus 18-án, pénteken a szegedi Damis dzsessz-rock együttes zenél. A zenés estek nem belé­pődíjasak, és 19 órakor kez­dődnek - tájékoztatta lapunkat a kulturális cég vezetője, Vass Lajos. A fentieken kívül a Tisza Szálló szervezésében kerül sorra július 28-án a nyaranta Szolnokon már hagyományos, Benkó Dixieland Band együttes fellépésére. Ez utóbbi rendez­vény már belépődíjas. Lehet ter­vezgetni, a színvonalas nyári mu­zsika élőben jön házhoz, -scsj­PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparka­mara az ügyintéző szervezet keretei között létrehozandó szakképzési osztály vezetésére pályázatot hirdet. A szakképzési vezető feladata:- a közjogi kamara szakképzéssel, átképzéssel, vezetőképzéssel kapcsolatos feladatainak ellátása,- irányítja és szervezi - a szakképzésről szóló törvény rendelkezései szerint - a kamarát érintő szakmai képzéseket, a mesterképzést és - vizsgáztatást,- tanulószerződések megkötése, tantervek összeállítása, vizsgák szervezése, lebonyolítása. Bérezés megállapodás szerint. A pályázat feltételei:- magyar állampolgárság, büntetlen előélet,- szakirányú egyetemi végzettség,- német- és az angolnyelv-ismerete előnyt jelent, ■ legalább 5 éves, a szakképzés területén szerzett szakmai, vezetői gyakorlat. A pályázathoz csatolni kell:- részletes szakmai önéletrajzot,- a diploma- és a nyelvvizsga-oklevél másolatát,- érvényes erkölcsi bizonyítványt. Pályázati határidő: 1995. augusztus 7, A pályázat elbírálásának határideje: 1995. augusztus 22. A munkakör 1995. szeptember 1. napjával tölthető be. A pályázatokat a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 5000 Szolnok, Verseghy park 8. címére kérjük benyújtani. Telefon: 56/370-005 •83389/1H* Óda a fényhez Ez volt a címe annak az iro­dalmi összeállításnak, melyet Túrkevén, az Egressi Béni Zeneiskolában nézhettek, hallgathattak meg az érdeklő­dők szombat este. Az iro­dalmi est előadói vak társaink voltak, kik az Óda a fényhez című, vak és gyengénlátó köl­tők és írók 1992-ben kiadott antológiájából válogatták össze műsorukat. Az összeállítás Baranyiné Miks Mária, Palásti Tibor, Germánná Szőrös Mária szolnoki, Ézsiás László buda­pesti, Rózsa Dezső, valamint Lakó Sándor debreceni mű­vészek előadásában hangzott el. Csodálatos előadói készsé­gükkel érintették meg hallga­tóikat. Ez az est felejthetetlen élményt nyújtott a közönség számára. Betekintést kaphattak a fény nélkül élők gondolata­iba, érzéseibe, életébe. A szerzők, többségében kortár­saink, írásaikkal megvilágí­tották előttünk művészetüket, világukat. A hallottakat egy kiállítás keretében is megte­kinthették a résztvevők. László Ákos Debrecenben élő grafikusművész alkotásait az antológia darabjai ihlették, e művek illusztrációi kaptak he­lyet a zeneiskola falain. A ké­pek egy része a nem látók számára is kitapintható tech­nikával készült. A kiállítást dr. Örsi Juli­anna kandidátus, a Finta Mú­zeum igazgatója nyitotta meg. A helyszínen kapható Óda a fényhez című kötet vala­mennyi darabja elkelt; a szép­számú, meghatódott hallgató­ság ezzel fejezte ki elismeré­sét a művek, a művészek iránt. Az est a Túrkevéért Alapítvány szervezésében jött létre, dr. Szabó Zoltán, az alapítvány elnöke hívta Túr- kevére az előadókat. E talál­kozás lelki gazdagodást, fel­töltődési jelentett látónak, nem látónak egyaránt. Bordács Zsuzsanna Felszentelték a Csollák-keresztet. Ünnepélyes keretek között Hajdú Jenő apát vasárnap délután felszen­telte Szolnokon, a 442-es út mellett lévő keresztet, melyet Sebestyén József erdélyi származású faragóművész tervei alapján a Bolax Kft. kivitelezett. fotó: barna

Next

/
Oldalképek
Tartalom