Új Néplap, 1995. július (6. évfolyam, 152-177. szám)

1995-07-13 / 162. szám

1995. július 13., csütörtök MEGYEHÁZ! NAPLÓ 5. oldal Vitairat a területfejlesztési törvény tervezetéről A lakosság közérzetét nagymértékben meghatározza, hogy az egyes településeken a lakókörnyezetet mennyire gondo­san tervezik. A megyei önkormányzat koordinációs irodá­jának az utóbbi időben megsürüsödött, „vitatkozó stílusú” szakmai rendezvényei is jelzik: a települések polgármeste­rei, főépítészei, főmérnökei, műszaki vezetői szabályozási problémákkal teli körülmények között dolgoznak. Elkészült a szakma legmagasabb szintű jogszabályának, a területfej­lesztési és területrendezési törvénynek a tervezete. Az aláb­biakban erről fejti ki véleményét a megye főépítésze. A területrendezés, mint meg­határozás, mint fogalom, „terminus technicus”, bizony­talan. tisztázatlan, és úgy néz ki, hogy felesleges is. Ilyen fogalmat a nyugati gyakorlat - az én tudomásom szerint - nem ismer. Az biz­tos, hogy az angolszász ha­gyományokon nyugvó kana­dai szakmai gyakorlat „land use planning”, azaz földterü- lethasználat-tervezés megha­tározást alkalmaz. A törvénytervezet szöve­géből nem indokolható a terü­letrendezés léte, akár a felada­tokat, akár a definíciót néz­zük. A térbeli, műszaki-fizikai rendszer meghatározása sem tekinthető területrendezésnek, hiszen minden jelenlegi fej­lesztés a meglévő rendsze­rekhez illeszkedik, azokat ja­vítja vagy átalakítja, módo­sítja, de semmiképpen sem gyökeres rendezésről van szó. A „rendezés” egy volunta­rista, gyökeresen átalakító, egyenszabályozó szemléletet tükröz, amely már nem idő­szerű. A törvénytervezet maga sem kezeli kellő komolyság­gal a rendezést, ha az alapfo­galmak között meg sem említi a területrendezési tervet. Tisztázatlan a megyei terü­letrendezési terv fogalma is, és az, hogy ez hogyan hatá­lyosul, milyen lesz ennek a viszonya a településrendezés­sel. A terv ugyanis csak ön- kormányzati rendeletén ke­resztül tud hatályosulni. A településrendezés fo­galma - hasonlóan a terület- rendezéshez - vitatható, a mai társadalmi-gazdasági körül­mények között nincs létjogo­sultsága. Annál inkább van egy szigorú önkormányzati és központi szabályozásnak, amely a fejlesztési koncepció és program figyelembevéte­lével területi, szerkezeti, épí­tési, környezetvédelmi stb. előírásokat határoz meg, ön- kormányzati rendelet formá­jában. Világosabb dolog volna, ha a törvénytervezet most nem foglalkozna a tervezés részle­ges újraszabályozásával. Cél­szerűbb volna a tervezést kü­lön törvényben szabályozni, hasonlóan a kanadai tervezési törvényhez, amely tartal­mazza a tervezés teljes spekt­rumát, teljes hierarchiáját, egyéb követelményeit, amit ez a törvénytervezet rendeleti körbe utalna. A megyei önkormányzat feladataival kapcsolatos lé­nyegesebb észrevételeim:- Hiányzik a már említett rendeletalkotási jog.- Hogyan kell azt érteni, hogy egy ilyen szerteágazó feladatkört a törvény egy személyhez, illetve beosztás­hoz kíván kötni? Egy megye területi terve­zése komolyabb szervezeti kereteket igényel. Egy ha­sonló nagyságú kanadai Onta­rio állambeli területi egység - a Niagara régió - széles körű szakmai felkészültségű, 20- 25 fős tervezési hivatallal rendelkezik. A hatályba léptető rendel­kezések a tervezésben olyan kérdéseket terelnek rendeleti útra, amelyek önkormányza­tokra vonatkozó kötelezése­ket tartalmaznak. Ez is indo­kolja a külön tervezési tör­vény szükségességét, amely e vonatkozásban is kötelezhet önkormányzatokat. A fentiek alapján megfon­tolandó a törvénytervezet át­dolgozása a tervezésre és te­rületrendezésre vonatkozó ki­tételek elhagyásával. Szinyei Béla megyei főépítész Feladatok felfüggesztve A megyegyűlés június 23-án határozatot hozott, miszerint a megyei önkormányzat tevé­kenységének felülvizsgálatát követően intézményeiben a kö­telező feladatok ellátásának biztosít elsőbbséget, az önként vállalt feladatokat csökkenti, indokolt esetben felfüggeszti. A határozat megalkotására azt követően került sor, hogy bebizonyosodott: az 1995. évi működési hiány jóval megha­ladta a 300 milliót. Ez a hiány már nem kezelhető, ezért szük­séges az önkormányzati kiadá­sok mérséklése. A humán jel­legű kötelező feladatok közötti rangsorban elsődlegesek a köz­oktatási, gyermek- és ifjúság- védelmi, a szociális szakellátás körébe tartozók. Ezután jönnek a sorban a közgyűjteményi, közművelődési feladatok. Megnövekedett forgalom a megyei levéltárban Levéltári törvény - kérdőjelekkel Az ódon falak közt, poros iratokkal a kezében, sokdioptriás szemüvege mögül kitekintő levéltáros sokunkban még élő kép. A jelen pedig a patikatisztaságú irattár, az áttekinthető polc- rendszer, a kiállítótárlók és számítógépes feldolgozás a szol­noki, Pozsonyi úti modern palotában.- Amikor elkészült - tájékoztat dr. Zádorné dr. Zsoldos Mária igazgató úgy vélték, évtize­dekre megoldódik a levéltár kérdése, de nem terveztek ön­álló számítógép-helyiséget, restaurátorszobát, és nem gon­doltak a hatalmas méretű irat­anyagra, melyet át kell ven­nünk. Hatezer folyóméter irat­anyagot raktározunk, melyek­ből ezret kénytelenek vagyunk a megyei önkormányzat épüle­tében elhelyezni.- Milyen iratokat őriz, tárol, ad közre a levéltár?- A levéltár igazgatási fel­adatokat ellátó, tudományos in­tézmény, amely eredetileg Jászberényben, 1751-ben jött létre, még Mária Terézia rende­letére. Később, a megye meg­alakulásakor került Szolnokra.- Melyik a legrégebbi, meg­őrzött írásos emlék?- Ez 1422-ből van, a Bras- kovits család anyagában, egy határper dokumentuma. Ne­mesi levelünk nincs, de bősé­ges a török idők levelezése. A jászberényi és a mezőtúri török nyelvű oklevelek igen értéke­sek. Az ezerhétszázas években megszaporodtak a közigazga­tási iratok, a kerületi anyag, a II. József-féle iratok, birtokpe­rek, büntetőperek alispáni, já­rási iratok, városok, községek anyagai, és sorolhatnám még. Mintegy harmada a meglévő anyagnak az 1945 előtti. Saj­nos a háború komoly pusztítást okozott, eltűntek, megsemmi­sültek pótolhatatlan dokumen­tumok.- Ki tekinthet bele ezekbe az anyagokba? Elegendő a puszta kíváncsiság?- A törvény értelmében minden 18 éven felüli magyar állampolgár kutathat a levél­tárban, állampolgári jogon, mások csak minisztériumi en­gedéllyel. Szép számmal jön­nek érdeklődők a diákok köré­ből, tudományos diákköri dol­Dr. Zádorné dr. Zsoldos Mária: - Olyan kuriózumok is láthatók nálunk, mint József Attila osztályzatai, Móricz Zsigmond magyar­dolgozatai gozatot írnak, versenyekre ké­szülnek. Ilyenkor vagy taná­rukkal együtt kutathatnak, vagy ha már ismerősök, akkor intézményvezetőként magam engedélyezem a kutatást.- Időbeni korlátja van a vizsgálódásnak? Vannak zárolt anyagok?- A hatályban lévő törvény értelmében a harminc évnél ré­gebbi iratok korlátozás nélkül áttanulmányozhatok. Ebbe be­letartozik a háború utáni irat­anyag, a forradalom kora épp­úgy, mint a tragikus holocaust dokumentumai.- Kik a levéltár elsődleges használói? Érdeklődök, kutatók vagy kárpótoltak?- Gyakorta jelennek meg szakdolgozatot, doktori disz- szertációt készítő diákok, má­soddiplomájukat szerző hallga­tók. Jelentős a pályázati anya­got írók, versenyekre készülők száma is. Felkeresik intézmé­nyünket a kárpótlási ügyeikben eljárók is. Államosítás, elkob­zás, kuláklista, és sorolhatnám még a dokumentumokat. Ilyenkor ha megtaláljuk a szükséges iratokat, fénymáso­lattal adjuk át, s a visszajelzé­sek szerint sikerrel használják is az érintettek.- Van-e kellő apparátus és technikai felszereltség a munka elvégzésére?- A létszámcsökkentési hul­lám minket is elért, a 22 főből három kollégát el kell külde- nem. Ugyanakkor a munka egyre több, a segítő technika pedig hiányos. Bár van két számítógépünk, gondolni sem tudunk arra, hogy a teljes gyűj­teményt gépre vigyük. Nem ki­elégítő a mikrofilm-kapacitás, a fénymásolási technika. Nincs mód a restaurálásra.- Megmutatkozik a levéltár a nagyközönségnek? Van mód. a nyilvánosságra?- Rendszeresen veszünk részt közös kiállításon a múze­ummal, a könyvtárral. Fogad­juk az iskoláscsoportokat, me­lyek tanáraik vezetésével bete­kinthetnek olyan kuriózu­mokba, mint József Attila osz­tályzatai, Móricz Zsigmond magyardolgozatai, avagy lát­hatják az eredeti Kossuth-ban- kókat. Kép-szöveg: Cs. B. Együttműködés „élesben” A kamarák és a megyei önkormányzat kapcsolata A megyei önkormányzat jegyzői kara - a gazdasági kamarák­ról szóló törvényben foglaltak értelmében - folyamatosan érte­síti a kamarákat a vállalkozói igazolványok kiadásáról és a vál­tozásokról. Ugyanakkor közös cél elérni azt, hogy a vállalkozói igazolványok kiadása csak a kamarai regisztrációs szám bemu­tatása után történjen meg. A fentieket is tartalmazza az a tegnap aláírt együttműködési megállapodás, amelyet a me­gyei önkormányzat részéről Iváncsik Imre, a közgyűlés el­nöke, a kamarák részéről pedig Lévai Julianna (a megyei ke­reskedelmi és iparkamara el­nöke), Rusa Attila (a megyei kézműves kamara elnöke) és Benedek Fülöp (a megyei ag­rárkamara elnöke) látott el kéz­jegyével a megyeházán. A megállapodás keretjellegű, vagyis a három kamara külön- külön is megköti majd a maga megállapodását. A most aláírt dokumentum szerint az együttműködő felek célja a gazdasági kamarákról szóló 1994. évi XVI. törvényben fog­laltak megvalósítása a megye, a térség gazdaságfejlesztésének, sokoldalú fejlődésének elősegí­tése. Az együttműködés többek között kiterjed a munkaerő-pi­aci mozgások elemzésére, az iskolán kívüli képzés és átkép­zés térségi tervezésére, a tanu­lószerződések nyilvántartására, a képzési rendszer felügyele­tére, ellenőrzésére. A kamarák helyet kapnak a megyei önkormányzat gazda­sággal kapcsolatos döntés-elő­készítő mechanizmusában. A feladataikkal összefüggő gaz­dasági, térségfejlesztési kérdé­sekben véleményt nyilváníta­nak. A gazdasági fejlődés elő­segítésére javaslatokat, előter­jesztéseket kezdeményezhet­nek, amelyeket a megyei ön- kormányzat megvizsgál, ér­demi választ adva arra. Az együttműködés kiterjed kiállítások, vásárok, üzleti kap­csolatok és rendezvények ösz- szehangolt szervezésére is. A napi operatív munkában a kap­csolatot a megyei önkormány­zat részéről a főjegyző, illetve a témánként megbízott vezető, a kamarák részéről pedig a titká­rok tartják. S. Cs. J. Ülésterv A megyei közgyűlés ülései minden érdeklődő számára nyilvánosak a jövőben is. Ezek időpontját a sajtóban előzetesen közzéteszik. A közgyűlés 1995. évi II. fél­éves munkatervének össze­állításához négy közgyűlési tagtól, két polgármestertől, egy párt megyei szervezeté­től, egy társadalmi szerve­zettől, hat állami szervtől, és a megyeháza irodáiból ösz- szesen 36-napirendi javaslat érkezett. A munkatervbe az alábbi javaslatok kerültek be ülé- senkénti bontásban. 1995. augusztus Beszámoló a megyei ön- kormányzat, 1995. I. félévi gazdálkodásáról, ünnepi műsor augusztus 20-a al­kalmából. 1995. szeptember A megyei önkormányzat 1995-98. évi munkaprog­ramja, javaslat az önkor­mányzat vagyonrendeleté­nek korszerűsítésére, a gyermek- és ifjúságvédelem helyzete a megyében, tájé­koztató a megye energia- gazdálkodása, valamint a vezetékes gázellátás helyze­téről. 1995. október Beszámoló a megyei ön- kormányzat 1995. I—III. ne­gyedévi gazdálkodásáról, javaslat a megyei önkor­mányzat 1996. évi költség- vetési koncepciójára, tájé­koztató a megye foglalkoz­tatási helyzetéről, javaslat a megye térség- és gazdaság- fejlesztési koncepciójára. 1995. december Javaslat a megyei terület- rendezési előtervre, tájékoz­tató a megye lakosságának egészségi állapotáról, a me­gye mezőgazdasági helyze­tének áttekintése, javaslat a megyei közgyűlés 1996. I. félévi munkatervére. Nem nyertek! A munkatervbe nem nyertek felvételt többek között az alábbi javaslatok: az értel­miség helyzete, szerepe a megye településein; a civil társadalmi szervezetek helyzete megyénkben; a megyei közgyűlés eddig végzett munkájának tapasz­talatai, pártokkal, helyi ön- kormányzatokkal, társa­dalmi szervezetekkel való kapcsolatrendszer. A munkatervbe felvett javaslatoknál a tartalmuk, időszerűségük, a tervezhető ülések száma döntött. Idegenforgalom: kevesebb csoport, több egyéni utazó Az előzőekben már bemutattuk a Tiszainform Idegen- forgalmi Szolgálat munkáját, átfogó képet adva szerte­ágazó tevékenységi köréről. Mint nonprofit szervezetnek, ki­emelt feladata a megye idegenforgalmi lehetőségeinek feltá­rása, ezek megismertetése, népszerűsítése belföldön és külföl­dön. Az iroda ennek érdekében kiadványokat jelentet meg, idegenforgalmi fórumokat, kiállításokat szervez.- Melyek a legjelentősebb rendezvények, amelyeken a megye képviseletében részt vesznek? Szilágyiné Katona Ilona, az iroda vezetője:- Elsőként az évente meg­rendezett „Utazás” című kiál­lítást említem. Ezen mindig megjelenünk szép kiállítású nagy standdal, színes prospek­tusokkal, a megye természeti szépségeit, hagyományvilá­gát, üdülési lehetőségeit be­mutató anyagokkal. Kiállítási területünkön bemutatkozási lehetőséget biztosítunk az idegenforgalomban dolgozó vállalkozásoknak is.- Májusban három rendez­vényen is részt vettek. Mik vol­tak a tapasztalatok?- Salgótarjánban, Kecske­méten állítottunk ki, és a Szol­noki Nemzetközi Vásáron is képviseltettük magunkat. A belföldi kereslet sajnos csök­ken. Nagyobb reményeket fűz­tünk mindhárom alkalomhoz. Részvételünk mégsem volt eredménytelen. Kecskeméten és Salgótarjánban főként a Ti- sza-tó iránt mutatkozott élénk érdeklődés, a szolnoki vásáron a megye szálláshelyeiről kér­tek sokan információt, és a ve­lünk együtt kiállító irodák út­jairól tájékozódtak. Az Országos Idegenfor­galmi Hivatal régóta ké­szül egy három megyére ki­terjedő, az Alföldről szóló kiadvány megjelentetésére. Erre elsősorban a nemzet­közi kiállításokon lenne nagy szükség.- Milyen külföldi bemutat­kozási lehetőségek vannak?- Münchenben a CBR, mely a kempingezés, hajózási lehe­tőségek, utazás (Camping- Bot-Reise) szakkiállítása, míg Utrechtben általános turiszti­kai vásárt tartanak. Általában ott vagyunk Köln, Lipcse, Düsseldorf szakmai rendezvé­nyein is.- Ezek eredményessége közvetlenül érzékelhető?- Természetesen nem ná­lunk jelennek meg a vendégek, hanem a különböző szálláshe­lyek, vendéglátóegységek, múzeumok látogatottsága nő. Gyakran előfordul, hogy a tő­lünk mondjuk Münchenben átvett tájékoztató anyaggal je­lentkezik az utas. Megfigyelé­seink szerint kevés a beutazó szervezett csoport, inkább egyénileg utazók keresik fel a megyét.- Nem beszéltünk a volt szocialista országokkal, köz­vetlen szomszédainkkal való kapcsolatról. Milyen lehetősé­gek vannak itt a bemutatko­zásra?- Sajnos velük kevés a kap­csolatunk. A rendszerváltás előtti időkben nagyon sok tu­ristát fogadtunk ezekből az ál­lamokból, most azonban szá­muk elenyésző. Ennek igen sok gazdasági, politikai té­nyező az oka. Pozitív válto­zás, véleményem szerint, csak akkor várható, ha lezajlanak bizonyos konszolidációs fo­lyamatok.- Milyen kiadványokkal áll­nak az idelátogatók rendelke­zésére? Vannak-e újabb el­képzelések?- Nagyon kedvelt szállás­hely-katalógusunk, a negyed­éves eseménynaptár, keresik a 35 perces, többnyelvű, me­gyénk nevezetességeit bemu­tató kisfilmet is. A megye kis­térségeit bemutató leporelló­sorozat, a turisztikai térké­pünk népszerű. Egy-két héten belül elkészül Szolnok város turisztikai kiadványa. Újabb információs anya­gokról nagyon sok szép ter­vünk van, ezeknek azonban gátat szabnak anyagi lehető­ségeink. Jó lenne például kü­lönböző érdeklődésű csopor­toknak szóló anyagokkal meg­jelenni, melyek a szabadidő eltöltésének lehetőségeiről adnának információt. Olyat például, amely kifejezetten kerékpáros túrázáshoz nyúj­tana segítséget. Hiánypótló volna egy, az Alföldről megje­lent reprezentatív anyag is. Kevés az ezekre fordítható pénz, de folyamatosan keres­sük a lehetőségeket. Bizako­dóak vagyunk.-cseh- (Fotó: -korényi-)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom