Új Néplap, 1995. június (6. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-07 / 131. szám

6. oldal Szolnoki Extra 1995. június 7., szerda Széchenyis diákok rádiós sikere Bal oldali felvételünkön a díjnyertes csapat (a kép jobb oldalán Lákó Erzsébet könyvtáros, az iskolarádió irányítója). Jobb oldali képünkön Farkas Tibor különdíjat nyert alkotása a szolnoki rádió épületéről. A Postai és a Távközlési Múzeum a rádió felfedezésének 100., a magyar rádiózás megalakulásának 70. évfordulója alkal­mából országos pályázatot hirdetett „A mi rádiónk” címmel. A pályázatot három kategóriában: óvodák, általános, illetve középiskolák részére hirdették meg, kor­csoportonként változó feladatokkal. A népes mezőnyben (107 pályázat) a Szé­chenyi körúti iskola rádiósai 3. helyezést értek el, Farkas Tibor, a szolnoki rádió épületét megörökítő rajza pedig különdí­jas lett. A pályadíjat, egy Aiwa típusú vi­deomagnót Budapesten, egy egész napos program során vehették át a boldog nyer­tesek: Aggod Judit, Dani Bernadett, Far­kas Anna Petra, Farkas Tibor, Majzik Róbert, Meskó Gábor, Varga Sándor, Zsömle Balázs tanulók, a technikus Já­nosi Zoltán és a felkészítő nevelő, Lékó Erzsébet. Az önkormányzat egyik intézményében jártunk Irány a Varga Katalin Gimnázium! Borzasztó jó játék átalakítani egy iskolát, ha csak pár hétre is - megváltoztatni a hangulatát. Boros Anikó, rajz és történelem szakon végzett pedagógus vezette Kisnyúl Alkotókor éppen ezt teszi a szolnoki Varga Katalin Gimnáziummal. Alkotói - var- gások mellett más iskolabeliekre is bukkanhatunk közöttük - vonultatják fel legsikerültebb képző- és iparművészeti munká­ikat a gimnázium folyosóinak falain. A dadaista kollázsok, fa­költemények, fotók, batikok, tűzzománc művek mellett fellel­hetünk egy-egy portrét, csendéletet is... A művészpalánták, kiállított munkáikat részint a suliban működő, Boros Anikó által ve­zetett rajzfakultáción, részint tűzzománcszakkörön Császár Péter irányításával, esetleg órá­kon vagy otthon készítették. A kiállítók nagy része nem készül képzőművészeti pályára, a be­mutatkozási lehetőség csak egyfajta szórakozás számára: Mrena Julianna: - Nem tu­dom, miért csinálom, egysze­rűen így alakult. Talán valami kényszercselekvés. Megtalál­tam hozzá a megfelelő tanáro­kat - az általános iskolai rajzta­nárom egyébként nagyon szor­galmazta, hogy minél többet alkossunk. Szeretnék ezután is ezzel foglalkozni, de kompro­misszumot kell majd kötnöm, ha ebből szeretnék megélni. Kocsmár Tünde: - Nálam sem olyan komoly a dolog. Szerintem minden a gyerekko­romba nyúlik vissza. Talán meg kívánok mutatni valamit ma­gamból... Egyébként művészet- történész szeretnék lenni. Detki Szilvia: - Talán ne­kem a legkomolytalanabb az egész. Tovább tanulni sem kí­vánok ilyen irányban, és köze­lebbi kapcsolatot sem fenntar­Boros Anikó, az alkotókor vezetője fotó: barna tani a képzőművészettel. Bár nagyon szeretem csinálni, s úgy érzem, segítségével levezetem a fölös energiámat. Boros tanárnő szerint több irányban is tehetségesek a gye­rekek, s olyan kincsek birtoko­sai, melyekkel okosan kell majd sáfárkodniuk. Van köztük például, aki több nyelven felső­fokon beszél vagy aki verseket ír, és a kiállításon fellelkesülve elhatározta, ha törik, ha szakad, ő bizony díszlet- és jelmezter­vező lesz. Anikó egyébként tagja az Iparművészeti Főiskola rajz­érettségi munkacsoportjának, akik szeretnék megváltoztatni a rajzérettségi rendszert. Az ed­dig megszokott négytípusú fel­adat s az arra kapott három óra hossza eldöntötte az érettségiző sorsát. Az új módszer nagyon izgalmas lenne, alkalmazásakor három feladatkörből lehetne vá­lasztani (két- és háromdimen­ziós munkák, illetve textil). Mindhárom kategórián belül hat-hat feladat szerepelne, az egyik például: fekete lapok. Ennyi, minden magyarázat nél­kül. Esetleg megadnak majd egy verset, szintén minden ma­gyarázat nélkül. A lényeg csak az, hogy abban a bizonyos technikában dolgozzon a diák. így arra kényszerül, hogy kezd­jen kutatni az adott témában, használja személyes élményeit, egyéniségét. A feladat kidolgo­zására egyébként másfél, két hónap állna rendelkezésre. A munka részét alkotja a doku­mentáció, azaz az előkészüle­tekről, a mű születésének fo­lyamatáról munkanapló veze­tése, illetve vázlatok készítése. Mindezek mellett persze művé­szettörténeti tudásáról is szá­mot kell majd adnia az érettsé­gizőnek. A holland példán alapuló rajzérettségit az idén Boros Anikó is megoldatta pár gye­rekkel. Tapasztalata az, hogy a gyerekek sokkal jobban szere­tik, lelkesebbek. Egészen más világ tárul fel előttük, mint amiben eddig dolgoztak. Sorokban Pótbeiratkozásra nyílik le­hetőség Szolnok valameny- nyi általános iskolájában, valamennyi évfolyamot ille­tően. Pótbeiratkozásra az okta­tási intézmények június 7- én és 8-án, vagyis ma és holnap reggel 8 órától dél­után 18 óráig várják a szü­lőket. A szülőknek a beiratko­záshoz magukkal kell vinni:- gyermekük születési anyakönyvi kivonatát,- a leendő elsősök eseté­ben az óvodai szakvéle­ményt,- a saját (vagyis a szülő) személyi igazolványát,- iskolaváltoztatás esetén a gyermek korábbi iskolája által kiadott távozási igazo­lást. Június 12-én 18 órától dr. Póta Sándor közgyűlési képviselő fogadónapot tart a Baross u. 25. szám alatt. Központi tanévzáró ün­nepséget rendez az önkor­mányzat június 8-án 17 óra­kor a városháza dísztermé­ben. Az ünnepségen mint­egy negyven pedagógus kap Pedagógus Szolgálati Em­lékérmet nyugdíjba vonulá­suk alkalmából. Oklevelet kapnak az ötven, illetve hat­van évvel ezelőtt diplomát szerző pedagógusok is: ket­ten aranydiplomás díszok­levelet, hárman pedig pedig gyémántdiplomás díszokle­velet kapnak. Bemutatkozik az ügyfélszolgálati osztály A leginkább kritizált területről Vadászi Tiborné, az ügyfélszolgálati osztály vezetője ko­rábbi oldalainkon beszélt már az anyakönyvezésről, a vál­lalkozói igazolványokkal kapcsolatos munkákról, a jöve­déki engedélyekről. Ezúttal az osztály leginkább kritizált területéről, az építőhatósági munkáról lesz szó. Mint azt az osztályvezetőtől megtudtuk, az építéshatósági munkánknál az 1964-es épí­tési törvény alapján dolgoz­nak, mely bizony korszerűsí­tésre szorul. A lakosság részé­ről felmerülő problémák is e törvény meglehetős elavultsá­gának számlájára írhatók. Problémát és nehézséget azonban nemcsak az építkező polgároknak jelentenek ezek a bürokratikus előírások, de az ügyfélszolgálat munkatársai­nak sem kellemes kötelezett­ség ezek betartatása. Az építéshatóságon hat épí­téshatósági ügyintéző és egy építésfelügyelő dolgozik. Az ügyintézőkhöz Szolnok egy- egy területe tartozik, hiszen megyeszékhelyünk pontosan hat területre van „felosztva”. A régi építési törvény elle­nére bizonyos előrelépést je­lentett egy új, építésrendészet­ről szóló jogszabály, amely miatt fokozott ellenőrzéseket folytatnak majd a városban - a folyamatban lévő építkezé­sekre is kiterjedően. (Az épít­kezéseket egyébként legalább négy alkalommal kell ellen­őriznie az osztály munkatár­sának: az építkezés megkez­désekor, az átadáskor, illetve az építkezés közben legalább kétszer.) Nagy hangsúlyt fektetnek a már meglévő épületekre vo­natkozó jogszabályok betartá­sára is. Például arra, hogy rendeltetésnek megfelelően használják-e az épületet. So­kan nem tudják, vagy nem akarják tudni, hogy amennyi­ben a rendeltetéstől eltérő (például vállalkozás) céljára kívánják használni az épüle­tet, akkor használati mód vál­toztatásra engedélyt kell kérni az osztálytól. 1994-ben 271 lakásra adtak ki építési engedélyt, 1995 első negyedévében 91 jogerős épí­tési engedélyt adtak ki, s 131 kérelem esetében folyamatban van az elbírálás. (A szociálpo­litikai támogatás kedvezőtlen változtatása előtt lényegesen megnőtt a kérelmek száma.) Az ügyintézőknek sok gon­dot okoz a szomszédok kö­zötti rossz viszonyból eredő panaszok kivizsgálása. Meg­lehetősen sok fellebbezés ér­kezik hozzájuk, ezek többsé­gében azonban a közigazga­tási hivatal az osztálynak ad igazat, vagyis döntésüket tör­vényesnek és megalapozott­nak tartja. Előfordul, hogy az ügyfél a bírósághoz fordul, ahol akár 1-2 évig is elhúzód­hat az eljárás, amelynek végén az ítéletek többsége szintén az első fokú döntést támasztja alá. Sajnos tudomásul kell venni, hogy ilyen jogszabályi környezetben a jogszabályok betartatása nem mindig talál­kozik a polgárok elképzelésé­vel. Szintén az osztály feladata a teleknyilvántartás, a kiadott építési engedélyek felveze­tése, a tulajdonosváltozások nyilvántartása. Nagy fába vág­ták a fejszéjüket, hiszen az idén egyeztetni kívánják a lakcím- és a teleknyilvántartá­sokat, ráadásul az utcák, köz­területek házszámozását is fe­lül akarják vizsgálni. Ez utób­bihoz az ügyfélszolgálati osz­tály nevében az osztályvezető asszony kéri az állampolgárok segítségét, észrevételeit. Fórum a távhőszolgáltatásról Hogy a számla a fogyasztást tükrözze Sokan és gyakran panaszkodnak, hogy a fűtés, a víz az és egyéb szolgáltatásokról érkező számlák nem teljesen felelnek meg a lakásonkénti fogyasztásnak. (Ugye, önökkel is előfordult már, hogy a számla láttán feltették a kérdést: hát mikor használtunk mi ennyi vizet, áramot stb.?) Ugyanakkor azt is mindannyian jól tudjuk, hogy erre a problémára igazi, hathatós megoldást csak a lakásonkénti mérés adhat. Június 13-án 16 órakor a Fiu­mei Úti Általános Iskola aulá­jában a Brunata cég tart isme­retterjesztő előadást berendezé­seiről. A cég készüléke lehetővé te­szi a távfűtéses lakásokban a mérés szerinti elszámolást. Egy elpárologtató készülék­ről van szó, amelyet a radiáto­rokra kell felszerelni, s amelyet leolvasva a tényleges fogyasz­tásnak megfelelően lehet fizetni a számlát. Ezen a június 13-i fórumon a Brunata cég, a városi önkor­mányzat és a hőszolgáltató sok szeretettel várja a távfűtéses la­kásokban élőket és természete­sen minden érdeklődőt. Hogy állnak az alapok? Mint ismeretes, a közgyűlés az évi költségvetés megalko­tásakor különböző pénzügyi alapokra biztosít kisebb-na- gyobb összeget, amelyek fel- használása szabályozott. Ez­úttal arról kértünk informá­ciót, hogy eddig mennyi pénzt használtak fel az alapokról, és milyen célokra? A közbiztonsági alap nevé­ből fakadóan a város közbiz­tonsági helyzetén hivatott ja­vítani, az ide tartozó 2 millió forint még érintetlen. Az ün­nepségek és rendezvények előkészítését segítő, valamint delegációk, kitüntetettek fo­gadását és még sok más egyebet biztosító várospoliti­kai alap 6,5 millió forinttal rendelkezik, kiadásai esetiek. Az oktatási és közművelődési alap 8 millió, a szociális alap 5 millió, míg az egészségügyi alap 4 millió forinttal adhat lendületet az értelmes célok eléréséhez, ezek pályázati úton kerülnek kiosztásra. A sportalap 16 millió forintjából a kapott tájékoztatás szerint 2,8 milliót használtak fel, eb­ből 1 millió a diáksport-egye­sületeknek, míg 1,75 millió a kiemelt sportegyesületeknek jutott támogatásként. A 15 millió forintos közmunkaalap eddig ötödével csökkent, eb­ből a közhasznú munkások bérének 30 százalékát fizetik. A nemzetközi kapcsolatok alapjának 3,6 millió forintjá­ból a testvérvárosi kapcsola­tok ápolhatok, szolnoki diák- és művészeti csoportok kül­földre utazása tehető a részt­vevők számára olcsóbbá, va­lamint a külföldi delegációk vendéglátásának kiadásai fe­dezhetők. A rendelkezésre álló összegnek a felét költöt­ték el. A környezetvédelmi alap 4,2 millió forintjának felhasználása már eleve meg­határozott volt. Ebből 3 millió a Hetényi kórház veszélyes­hulladék-égetőjének megva­lósítására, míg 1,2 millió a szolnoki szennyvíztisztító művel kapcsolatos teendők előkészítésére szolgál. Az alapokra összesen 64 millió 283 ezer forintot irányoztak elő. Közgyűlési határozat az oktatási koncepció egyes feladataira Órák szakmai programokra Az oktatáspolitikai koncepció egyes feladatainak végrehajtására idén áprilisban született közgyűlési határozat egyebek között kimondja: az önkormányzat a jövő tanévben csak az óratervben meghatározott kötelezően ellátandó órák fedezetét biztosítja, ezért a város 17 általános iskolájától elvont heti 1600 órát. Ebből azon­ban 553 órát visszajuttatott helyi óratervi módosítások, elképzelések megvalósítá­sára, e mennyiséggel az intézmények szabadon gazdálkodhatnak. Az iskoláknak ugyanakkor még egy „óra­csomag” visszajár heti 341 órával, ez szakmai programokra kíván időt, és ezzel együtt pénzt (8,9 millió forintot) biztosí­tani. Az órákra pályázni lehetett, a pályá­zatokról a humán közszolgáltatások főosz­tályának javaslatával együtt a közgyűlés oktatási és kulturális bizottsága döntött. A döntésnél előnyt élvezett a nyelvok­tatás, a számítástechnika tanítása és a testi nevelés. Az alábbiakban iskolánként fel­tüntetjük először az igényelt heti óraszá­mot, majd az elnyert órák számát és azt, hogy ebből milyen oktatási-nevelési fel­adatokat kell megvalósítani. Kertvárosi: 20 és 6, ez mind számítás- technika tanításra (3-8. osztály). Újvárosi: 30 és 22, ebből 14 tehetség- gondozás matematikából (1-8. osztály), 8 számítástechnikára (5-8. osztály). Kodály Zoltán Ének-Zene Tagozatos: 20 és 20, ebből mind ének-zene tagozatra (1-8. osztály). Tallinn: 18 és 10, ebből 4 Meixner képességfejlesztő programra (1-2. osztály), 6 idegennyelv-oktatásra (6-8. osztály). II. Rákóczi: 42 és 26, ebből 22 német tagozatra, 4 emelt szintű matematikaokta­tásra (3-6. osztály). Körösi Csorna Sándor: 33 és 17, ebből 11 angol tagozatra (3-8. osztály), 6 test­nevelés tagozatra (1-3. osztály). Zöld Iskola: 33 és 17, ebből 5 környe­zetvédelmi oktatásra, 12 fejlesztő pedagó­giai programra (1-3. osztály). Összevont (Mátyás, Délibáb): 34 és 30, ebből 10 testnevelés tagozatra (3-8. osz­tály), 6 emelt szintű vizuális nevelésre (6-8. osztály), 8 matematika-képességfej­lesztésre (4—8. osztály), 6 felzárkóztatásra (3-8. osztály). Abonyi úti: 20 és 14, ebből 7 idegen­nyelv-oktatásra (1-8. osztály), 7 számítás- technikára (4-8. osztály). Ezen felül pá­lyázaton kívül igényelt 11 óra a tanuló- csoport csökkentés miatti német- és an- golnyelv-oktatásra (4—8. osztály). Kassai úti: 89 és 19, ebből 11 angol ta­gozatra (3-8. osztály), 8 számítástechni­kára (5-8. osztály). Széchenyi körúti: 50 és 32, ebből mind testnevelés tagozatra. Belvárosi: 20 és 12, ebből mind testne­velési programra. Fiumei úti: 42 és 34, ebből 13 számítás- technikára (1-8. osztály), 15 testi neve­lésre, 6 kiemelt célú matematikaoktatásra nívócsoportban. Konstantin: 11 és 10, ebből mind an- golnyelv-oktatásra (4-8. osztály). Szandaszőlősi: 30 és 17, ebből 12 ma­tematikai tehetséggondozásra (3-8. osz­tály), számítástechnikára (5-8. osztály). Hermán Ottó: 39 és 21, ebből 4 nívó­csoportos matematikára (5-8. osztály), 4 alkotó iskola művészeti nevelésre (3-6. osztály), 8 számítástechnikára (1-8. osz­tály), 5 angoloktatásra (1-8. osztály). Eötvös József: 29 és 23, ebből 6 ének­zene programra, (1-3. osztály), 2 ének­karra, 6 matematika szaktantervű okta­tásra (3-8. osztály), 9 idegennyelv-okta­tásra (1-3. osztály).

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom