Új Néplap, 1995. június (6. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-09 / 133. szám

1995. június 9., péntek Hazai Tükör 3. oldal Üjabb Mól 2000 üzemanyagtöltő állomást adtak át Szolnokon Biztonság mindenekfelett Várhegyi Attila polgármester megtankolja a Máltai Sze­retetszolgálat mikrobuszát Tegnap Kugler Flórián, a Mól Rt. humánpolitikai vezérigaz­gató-helyettese avatta fel me­gyénkben a negyedik, Szolno­kon a második Mól 2000 üzemanyagtöltő állomást. A Mól 1991 végén tűzte célul a kiskereskedelmi hálózatának fejlesztését. Tette ezt mind­azért, mert a piac diktálta vál­tozásokat követte. Míg 1970- ben egyeduralkodó volt a ma­gyar olajcég az üzemanyagpi­acon, mára kiskereskedelmi részesedése e téren 30-35 szá­zalékos. A 2000 típusú kutak megfe­lelnek a legújabb környezet­védelmi előírásoknak is. Az országban üzemelő 314 kötjük közül immár 103 felel meg a mai kor elvárásainak. Kugler Flórián az egybegyűlteket em­lékeztette az első szolnoki benzinkűtra is, mely 1927-ben létesült egy magánvállalkozó által. Ez a kút akkor még egy- karosként működött. A máso­dik kutat a Bajcsy utcában a Vacuum Oil Company nyi­totta meg 1929-ben. Jelenleg összesen kilenc benzinkút üzemel a megyeszékhelyen, melyből négy a Mól Rt.-é. Az új Mol-kutak kialakítá­sánál a vásárlók és a dolgozók biztonságát is figyelembe vet­ték. A pénzkezelésre és -szállí­tásra olyan biztonsági rend­szert dolgoztak ki, mely lehe­tetlenné teszi illetéktelen sze­mély beavatkozását. Ugyan­csak a biztonságot növeli, hogy július 1-jétől használható az EuroCard/MasterCard kár­tya. A Mól közleménye szerint mindkét kártyát elfogadják a teljes kiskereskedelmi háló­zatban, mely főként a külföl­diek számára könnyíti meg a tankolást. ein A gyomok aratnak az idén? A növényvédelem aktuális kér­déseiről esett szó Jászberény­ben csütörtök délelőtt. Mező­gazdászok és növényvédelmi szakemberek szokásos találko­zójára került sor, ahol a leg­újabb kemikáliákkal is megis­merkedhettek az érintettek. A találkozó a Kossuth Szövetke­zetben volt, ahol Pesti Gyula elnök köszöntötte a résztvevő­ket. Magyar János, a megyei növény-egészségügyi és talaj- védelmi állomás munkatársa szólt a legfőbb veszélyről, a kétszikű és évelő gyomok hihe­tetlen méretű elterjedéséről. A mechanikai gyomirtás elha­gyása miatt óriási elgyomoso­dott területek vannak nemcsak megyénkben, de az egész or­szágban. A talajlakó kártevők is elszaporodtak, a búzát újfajta gombabetegség támadta meg. Szó esett a tarlóégetésről, il­letve a földeken maradó szalma égetésének szükségességéről. A repülőgépes permetezéssel is sok kárt lehet okozni, ha nem az előírások szerint végzik azt. Nagyon szigorú szabályai van­nak a repülőgépes permetezés­nek, melyeket a tapasztalat sze­rint kevéssé tartanak be, így tör­ténnek a bajok. A rossz térké­pek, a kárpótlással kialakult be­ékelődő kis parcellák nem segí­tik a védekezésnek ezt a mód­ját. A búza rozsdafoltossága és gombabetegsége elleni védeke­zést meg kell tenni, mert a ter­més felét elviheti ott, ahol ezt elmulasztják. Az ilyen összejöveteleknek célja az is, hogy a legújabb sze­rekkel is megismerkedjenek a szakemberek. Ezúttal a CIBA és a RPAB cég hazai képviselői adtak tájékoztatást legfrissebb sikereikről, például a burgo­nyabogár ártalmatlanításában. Kevesebb az Aprítógépgyár tartozása Cikkünk nyomán csökkent a kamatteher?! Mint arról korábban hírt adtunk, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Egészségbiztosítási Pénztár elkészítette az adósok név­sorát. A jászberényi Aprítógépgyár 5,3 millió forinttal szere­pelt, ám a gazdasági igazgató szerint ez a szám nem felel meg a valóságnak. Az újabb fejleményekről lapunkat Dani Csaba, az egészségbiztosítási pénztár igazgatója tájékoztatta.- Röviden a tények: a társada­lombiztosítási törvények értel­mében a járandóságot minden hó tizedikéig kell fizetni, de et­től eltérő dátumot is lehet kérni. Az Aprítógépgyár kérte, hogy 15-ig fizethessen, amit engedé­lyeztünk. 1994. januárig kell visszamennünk - ettől kezdve ugyanis szinte minden hónap­ban késtek néhány napot, ahogy azt el is ismerik. A befizetések dátumát nézve kitűnik, hogy húszadikáig mindig rendezték a járulékfizetési kötelezettségü­ket. Azt nem értem, miért nem kérvényezték akkor húszadikát, s most nem lenne kamattartozá­suk. Mivel akkor még havi 4 szá­zalék volt a késedelmi kamat, mindegy volt, hogy egy napot vagy tízet késnek. Most meg­változott a helyzet, hiszen napi számítású a késedelmi kamat. Tehát az Aprítógép késedelmi- pótlék-tartozása 5,5 millió fo­rint volt. Az is igaz, hogy ha a kötelezett időben átutalja a bankba a pénzt, s a bank teljesít késedelmesen, akkor nem szá­mítunk fel kamatot. A gépgyár - vélhetően a cikk hatására - benyújtotta hozzánk a banki át­utalások másolatát, amelyből kiderült, hogy néhány esetben a bank teljesítette késedelmesen az átutalást. Ennek következté­ben a fenti időszakra 1,9 millió forint kamatot hivatalból töröl­tünk. Megjegyzem, ezt az Aprí­tógépgyár korábban is megte­hette volna. Ebben az ügyben neki kellett volna kezdemé­nyezni, hiszen nem én vagyok az adós. A többi hónapra megállapít­ható a késés, tehát 3,6 millió fo­rintos tartozásuk jelenleg is fennáll. A cikkben idézett tb-tör- vényhely teljesességgel téves hivatkozás, mert a tb a követe­lését csak akkor érvényesíti, ha be nem vallott jövedelemre bukkan. Mivel ők elkészítik az önbevallást, nekünk nem kell végrehajtani vagy bármi más módon érvényesíteni a követe­lésünket. Végül is azt gondolom, hogy ha időben beküldték volna a banki átutalások másolatát s ha a partneri viszonyunk is megfe­lelő lett volna, akkor erre a kel­lemetlenségre sem került volna sor. Szeretném ugyanis hangsú­lyozni, hogy mi minden megol­dásra, minden kompromisz- szumra készek vagyunk, -csá­Gázpisztoly az erdészeknél Évente több millió forintra te­hető a falopások és más erő­szakos cselekmények miatti kár a Jászság, a Nagykunság, és a Tisza mente erdeiben. E cselekmények megakadályo­zásakor az elmúlt időszakban többször veszélybe kerültek a Nagykunsági Erdő- és Faipari Rt. erdészei, akik most gáz­pisztolyt kaptak saját védel­mükre. Mint Szebeni László, a Nefag vezérigazgatója el­mondta: a negyvenkét erdé­szeti dolgozót a Jász-Nagy­kun-Szolnok Megyei Rendőr­főkapitánysággal meglévő együttműködés keretében ké­pezték ki, erre a cég közel 1 millió forintot költött. Az ön­védelmi fegyverek közül a rendőrség javasolta a gázpisz­tolyt, amely mint ismeretes, támadás esetén hatásos vé­delmet biztosít. A fegyverek a Nefag tulaj­donában vannak, használatuk rejtve és az egyenruhához ha­sonlóan kötelező szolgálatban. Szebeni László hozzátette, ez­által remélhetően csökken majd a mind jobban elharapó­dzó illegális fakitermelés. Ma már az a jellemző, hogy esz­közökkel jól felszerelt brigá­dok járják Jász-Nagykun- Szolnok megye erdeit, és jö­vedelmező ügyletként ritkítják az amúgy is szegényes faállo­mányt. Az erdészek szigora azonban változatlanul nem ter­jed ki majd azokra, akik való­ban rászorulóként némi vé­konyfát gyűjtögetnek össze az erdőkben. Kitüntették a kenderesi igazgatónőt Látlelet Több beteg, kevesebb orvos? H a a halálozási arányszám nem változik, elérhetünk odáig is, hogy az egyetemeken csak bizonyos szakágban lesz érdemes képezni medikusokat. Ezúttal szándékosan nem nevezem meg, milyen területre gondolok. De még így is zavaró, hogy egy-egy betegség mennyi ideig tart. Ha gyors lefolyású és exitussal végződik, némileg egyszerű a helyzet. Minél nagyobb a halálozási ráta, annál könnyebb - paradox módon - bizonyí­tani, hogy nincs szükség annyi orvosra. Az állampolgárok ko­rán halnak, s világnézettől függően ki-ki vélekedhet úgy, hogy Isten, a sors vagy a természet kezében van. Kivételes politikai érzékkel talán még az is bizonyítható, hogy a betegek számából fölösleges következtetéseket megfogalmazni az orvosok lét­számára vonatkozóan. Mindenekelőtt a minőség fontos. A kér­lelhetetlen takarékosság követelményeit - nyilván az államház­tartás egyensúlyának megteremtése érdekében - minden terüle­ten érvényesíteni kell. Mindjárt tegyük hozzá: ha a nyugdíjkor­határ elérése után a nők és a férfiak két évtizeddel élnének to­vább (más országokban ez egyáltalán nem meglepő), eléggé kü­lönös helyzet állna elő. Minden bizonnyal hiteleket kellene fel­venni a nyugdíjak folyósítására is. Csakhogy ez a veszély nem áll fenn. A demográfiai adatokat figyelembe véve, a korai elmúlás rémületes közelségében él szinte az egész társadalom. S nem csupán azokra kell gondolni, akik az önpusztítás drasztikus vagy kevésbé drasztikus formái­hoz jutnak el. Végül is egymilliónál (az alkoholistákat és a drogfogyasztókat is beleértve) nem nagyobb a számuk. Hanem mindazokra, akik egyre reménytelenebb helyzetbe kerültek. Nem látnak maguk előtt távlatokat, értelmes cselekvési lehető­ségeket, csak tengetik életüket egyik napról a másikra. Még ha annyira nehéz és fájdalmas is kimondani, manapság olyan vi­szonyok uralkodnak, amikor a gyengék, a betegek nem számít­hatnak könyörületre. Az eltemetett ambíció, a megbénult tett­erő, a kicsinyességekben szétforgácsolódó változtatni akarás még a bizakodókat is érinti. A betegségek ugyanis nem mindig fiziológiai eredetűek. A lélektani és a szociális okok ugyanígy meghatározóak. Merő naivitás persze arra gondolni, hogy a gyógyulás pusztán az orvosoktól függ. Mégis cáfolhatatlan tény, hogy a kettő között érzékelhető valamilyen összefüggés. Ha ezek után kevesebb orvos kerül ki az egyetemről, legalább abban bizonyosak lehetünk, hogy egyidejűleg megduplázódik a kuruzslók és a vajákos asszonyok száma. Mert ha több a beteg és kevesebb az orvos, akkor valóban a piac kristálytiszta törvé­nyei érvényesülnek. Legfeljebb a kuruzslókat nehezebb lesz megadóztatni. Kerékgyártó T. István Dr. Kulcsár Tamásné, a Kende­resi Mezőgazdasági Szakképző Intézet igazgatónője pedagó­gusnap alkalmából Nagyváthy János-díjat kapott a földműve­lésügyi minisztertől, melyet dr. Kis Zoltán államtitkár adott át. A díjat az igazgatónő,a gazda- asszony-gazdaképzésben meg­teremtett magas színvonalú gyakorlati háttér kialakításáért, a tangazdaság, a minifarm megszervezéséért kapta. Vele beszélgettünk az iskoláról, munkájáról.- Nem igazán megszokott, hogy egy nő áll egy mezőgaz­dasági iskola élén. Volt-e csa­ládjában valaki gazda?- Nem, senki sem foglalko­zott a gazdálkodással. Debre­cenben nőttem föl, s teljesen véletlenül kerültem az agrárpá­lyára. Kertészmérnök szerettem volna lenni, ám engedve szü­leim kérésének a Debreceni Agrártudományi Egyetemre je­lentkeztem. Amikor végeztem, a tiszaroffi Aranykalász Téesz üzemgazdásza lettem, majd egy pályázaton bekerültem az ak­kori megyei tanács, mezőgazda- sági osztályára, ahol 15 évet dolgoztam. Ez jó alkalom volt arra is, hogy megismerjem a megyét.- Hogyan került a kenderesi iskolába?- A családommal ideköltöz­tünk, s amikor kisebbik fiam­mal voltam gyesen, megkere­sett az akkori igazgató, s elhí­vott tanítani. Ennek már 19 éve.- Mára már megszokta a gyerekekkel való foglalkozást. Kezdetben ez nem volt furcsa?- De, nagyon sok izgalmat okozott, hogy jól csináljam. Akkor még nem volt pedagó­gusképesítésem, ám rendelkez­tem talán ösztönös pedagógiai érzékkel. így Heh István szak- felügyelő biztatására jelentkez­tem Gödöllőre, s amikor tanári képzettséget szereztem, teljes erővel dolgoztam.- Már a második ciklusban vezeti az iskolát. Az elmúlt évek alatt jelentősen változott a kép­zési profiljuk.-Igen, 1987-ben egy gépész­iskola igazgatója lettem nő lé­temre, többek megbotránkozá­sára. Akkor 6 osztállyal, 150 diákkal működött az intéz­mény. Később bővült iskolánk profilja. Büszke vagyok arra, hogy a Dunántúltól Záhonyig itt indult be először a gazdaasz- szonyképzés, majd rá egy évre a komplex gépszerelő-, -üze­meltetőképzés. Ezt követte az egyéves gazdaképzés, majd az iskola által kidolgozott tantervű általános mezőgazdasági szak­munkás- (gazda-) képzés. Ők jövőre végeznek. Tavaly a szakmunkások szakközépisko­lája kezdődött nappali tagoza­ton, s szeptembertől az általá­nos kertészképzéssel bővül a profilunk. Az az elképzelésünk, hogy a szakmákat az igények­nek megfelelően indítjuk. Mos­tanra elértük, hogy jó színvo­nalú gyakorlati lehetőséget tu­dunk biztosítani. Ezt a szak­képzési alapból, pályázati pén­zekből és önerőből, a tangazda­ság árbevételéből tudtuk meg­valósítani. Ezt befejezni sosem lehet, mindig van mit bővíteni.- A kertészképzés indításával egykori álmát is megvalósítja?- A kertészet mindig a hob­bim volt, és a kastély körül ezt csináltam is, s úgy láttam, erre van igény. A tárgyi feltételek megvannak, ezért indítjuk be ezt a képzést.-de­Az új időpontról hétfőn döntenek Újszász. A május 22-re terve­zett közmeghallgatás elma­radt. Ennek oka az volt, hogy időközben elkészült a község- rendelési terv, melyet ismer­tetni kell a lakossággal. A fa­lugyűlés új időpontját - mely­ről plakátokon és a hangosbe­mondón keresztül értesítenek mindenkit-a június 13-i testü­leti ülés jelöli ki. Híd-program Szolnok. A Szolnoki Egész­ségügyi Szakképző Iskola - megfelelő létszám esetén - az úgynevezett Híd-program sze­rint egészségügyi szakközép- iskolában érettségizettek szá­mára ápolóképzést indít, me­lyet két év alatt, nappali tago­zaton végezhetnek el. Az okta­tás végeredménye az Országos Képzési Jegyzék „604 32 1004” számú ápolói szakképe­sítés megszerzése, mely C ka­tegóriás közalkalmazotti beso­rolással jár. A jelzett képesítéssel nem rendelkező, 22 évnél nem idő­sebb hallgatók jelentkezését augusztus 15-ig várják írásban, a következő címre: Egészség- ügyi Szakképző Iskola, 5004 Szolnok, Tószegi u. 23. (tele­fon: 56/423-633). Egyre kevesebben... Jászárokszállás. A település népességi mutatói az utóbbi időben nem a legszívderítőb­bek: a születési arányszám sajnos kisebb, mint a halálo­zásé, s mind többen döntenek úgy, hogy elhagyják szülővá­rosukat. Egyre öregszik a la­kosság, 30 százaléka nyugdí­jas. Jelen pillanatban valami­vel több, mint 700 az általános iskolákban tanulók száma, az első osztályos diákok egyre kevesebben lesznek, 3 év múlva már csak 74 elsős kezdi meg tanulmányait. A demog­ráfiai mutatók alakulását fi­gyelembe véve kellett az ön- kormányzat képviselő-testüle­tének a legutóbbi ülésen két ál­talános iskola egyesítéséről dönteni. Az új helyzet mind gazdásági, mind nevelési szempontból jóval előnyö­sebbnek ígérkezik. Áldás a megújult templomra Jászladány. A kívül-belül megújult római katolikus templom megáldási ünnepsége szombaton 17.30-kor lesz. A szentmisét és a szentbeszédet dr. Seregély István egri érsek mondja. Ezen alkalommal tart­ják a nagyközség zászlajának felszentelési szertartását is. Minden érdeklődő megjelené­sére számít az egyházközség vezetősége. Választás előtt Szolnok. Az Asztma Klub jövő hét kedden 17 órától ren­dezi nyári szünet előtti utolsó összejövetelét a Kereskedelmi és Gazdasági Főiskolán (Ady E. u. 9.). Beszámoló hangzik el az eddigi szakmai és gazda­sági munkáról, s új vezetősé­get is választanak. Mivel a klub jövőjét a szavazás hosszú távra meghatározza, kérik, hogy a tagok minél nagyobb számban jelenjenek meg. Ha a létszám miatt a közgyűlés nem lesz határozatképes, a vokso­lást negyedóra múlva, 17.15- kor megismétlik. A Pedagógus Szakszervezet Szolnok városi nyugdí­jastagozata az idén is megrendezte hagyományos pedagó­gusnapi találkozóját. A Szandaszőlősi Általános Iskola igaz­gatónője virággal és meleg szavakkal köszöntötte nyugdíjba vonult kollégáit. Ferencz Tiborné meghatottan köszönte meg a nyugdíjasok nevében a gyermekek színes műsorát, a szervezők munkáját és az őket vendégül látó iskolai konyha finom vacsoráj át. fotó: korényi

Next

/
Oldalképek
Tartalom