Új Néplap, 1995. június (6. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-06 / 130. szám

1995. június 6., kedd Körkép 5. oldal Helyi társadalom és demokrácia Ki védheti meg a szegényeket? Interjú Maralyn Flynn egyetemi tanárral Május 29-e és június 3-a között Szolnokon zajlott az a vezetőképző program, melyet „Helyi társadalom és demokrácia” címmel a Mi­chigan State University és a Századvég Politikai Iskola szervezett. A három szakaszból álló képzési sorozat később Székesfehérváron és Egerben folytatódik. Többek között olyan kérdésekkel foglalkozva, mint a demokratikus vezetés jellemzői, a helyi önkormányzat és a közösség válaszai a szociálpolitikai problémákra. A képzés költségeit az Amerikai Egyesült Államok Tájékoztatási Hivatala (USIA), il­letve a Charles Stewart Mott Alapítvány fedezte. Maralyn Flynn asszony, a michigani Szociálismunkás-képző Intézet igazgatója több előadásban is foglalkozott a helyi közösségekkel. Ezúttal arról kér­deztük: milyen szerepet tölthetnek be a szociális problémák megol­dásában?- Akárhogy nézzük, a szociál­politika nem függetleníthető a kormányzati hatalomtól. Leg­alábbis a magyarországi vi­szonyokból kiindulva. Mert bármennyire szeretnének is a helyi önkormányzatok és kö­zösségek a szociális problé­mák enyhítésében részt vál­lalni, mozgásterük igen szűkre szabott.- Nekem az a tapasztala­tom, hogy a helyi közösségek bizonyos fokig mindig képe­sek a központi kormányzattól függetlenül és önállóan dol­gozni. Hiszen valamennyi demokratikus társadalom lé­nyegéhez tartozik, hogy a he­lyi közösségeknek van erejük; akár attól is függetlenül, hogy a kormányzat milyen politikát folytat. Csak éppen Magyaror­szágon más a helyzet. Leegy­szerűsítve azt is mondhatnám, hogy a helyi közösségek a központi hatalom ellenében jöttek létre. Vélhetően ezért is kevés a számuk.-Nem ismerem az erre vo­natkozó adatokat; csak azt tu­dom mondani, ha a helyi kö­zösségek erősek (tagjaik és vezetésük egyaránt), képesek a központi kormányzat dönté­seit is befolyásolni.- Nyilván ehhez a közössé­gek jól működő hálózatára is szükség lenne.- Teljes mértékig egyetér­tek Önnel. A jelenlegi képzés­nek éppen az a célja, hogy se­gítse a közösségi hálózatok kiépülését. Olyan közösségé­pítési technikákkal ismertetve meg a résztvevőket, melyek révén felismerhetik, miként lehet a kompetencia, az erő, a hatalom érzetét felébreszteni az állampolgárokban. Az egyesült államokbeli példák azt mutatják, amikor az állam­polgárok - akárha a szegények is - erős helyi közösségeket hoznak létre, mindez olyan életerőt ad nekik, amelyik a helyi társadalom gazdasági fejlődését is megindítja.- A közösségépítésnek van­nak általánosítható modelljei, esetleg egyedi módszerei?- Kétségkívül a jól használ­ható modellek is különböző eredményekhez vezethetnek. De a legfontosabb ráébresz­teni az állampolgárokat arra, hogy képesek tenni valamit önmagukért. Mert nem csak az intézményeknek van hatal­muk. A hatvanas években az USA-ban megindult a sze­génység elleni háború; maguk a szegények szervezték meg önmagukat, olyan intézmény- rendszert hozva létre, mely ki­elégíti igényeiket. Teljesség­gel kormányzaton kívüli moz­galom volt, melyben számos nonprofit szervezet vett részt. S még több szociális munkás.- Ön kimondatlanul is fon­tosnak tartja a szociális mun­kások tevékenységét. Aki erre vállalkozik, végül is milyen személyiségjegyekkel kell ren­delkeznie?- Két típust (ezekhez fű­ződő személyiségjegyekkel együtt) különböztetnék meg. Az egyikbe azok tartoznak, akik közvetlenül az ügyfelek­kel dolgoznak, s megismerve hátrányos helyzetük okait, se­gítik hozzájutni őket azokhoz a forrásokhoz, amelyek segít­ségével változtatni tudnak helyzetükön. De úgy, hogy ez minél kevesebbe kerüljön a társadalomnak. Vagyis egy­szerre segítőkészek és racioná­lisak. A másik típust viszont azok képviselik, akik elsősor­ban szociális tervezéssel fog­lalkoznak.- Bizonyára vannak infor­mációi arról, hogy társadal­munk a szegénységbe zuhan. Az elnyomorodás néhány jelét talán Ön is érzékeli. így óha­tatlanulfelmerül a kérdés: mi­lyen haszna lehet egy képzési programnak?- Nyilvánvalóan semmilyen vezetőképzés nem lehet ön­magában gyógyír, abban vi­szont feltétlenül hiszek: a leg­nehezebb helyzetben is van lehetőségük az állampolgá­roknak arra, hogy befolyásol­ják környezetüket, és ily mó­don változtassanak rajta. A demokratikus viszonyok - a nyomasztó szegénység elle­nére is - ehhez nyújtanak ga­ranciát. Kerékgyártó T. István Alapítványi bál a madarasi gyerekekért A Kunmadarasi Gyerekekért Iskolai Alapítványt néhány hó­napja hozták létre. Eddig mint­egy 100 ezer forint adománnyal járultak hozzá a község vállal­kozói, a szülők a kitűzött nemes célok megvalósításához. Az alapítók a tehetséggondozásra, a sport, számítástechnika, nyelvtanulás, táborozás és tu­risztika segítésére hozták létre. Szombaton este a művelődési házban rendezett jótékony bál­lal is az alapítvány vagyonát kívánták gyarapítani. Cseh Erzsébet igazgatónő megköszönte az eddigi adomá­nyokat, hiszen így lehetővé vált, hogy a tehetséges gyere­keket segítsék. Erre ugyanis a nehezedő gazdasági körülmé­nyek miatt nem lenne mód. Ed­dig még a településen lakók közül mindenki segített, akit felkerestek. Külön köszönetét mondott Géléi Józsefnének, a művelő­dési ház igazgatójának és Szűcs Imrének, a ház dolgozójának, valamint a pedagógusoknak és a napközis konyha dolgozói­nak, hiszen az est bevétele megközelíti a 100 ezer forintot. Dr. Kemecsi Imre polgármester köszöntötte a jelen lévő peda­gógusokat a pedagógusnapon. Mint mondta, áldozatvállalásu­kat, a gyermekekért érzett fele­lősségüket bizonyítja ez a bál is, mely nemes célokat szolgál. Ezután az iskola tanulói, a ze­neiskolások, a hatodikosok színjátszói a Ludas Matyival, a másodikosok és a nagyok pedig tánccal köszöntötték a vendé­geket. Az alkalmi, 18 fős peda­góguskar népdalcsokorral ked­veskedett. Beszélgetés dr. Lengyel László politológussal A hallgatás nem beleegyezés „A miniszterelnöknek mindenhez joga van, pedig nem ért hozzá” Lengyel László politoló­gust sokan úgy ismerik, hogy ö volt az, aki perben- haragban állt az Antall- kormánnyal. Egy időben szinte nemzeti hősnek számított, mert bíróság elé került a véleménye miatt. Az idei könyvhét alkalmá­ból több írása is megjelent, ez is alkalmat adott be­szélgetésünknek.- Önt a sajtót figyelők a husza­dik század Robin Hoodjaként tartották számon egy időben. Az elmúlt kormányzati ciklusban sokszor és élesen bírálta az or­szágvezetést, mostanában azonban nem hallatja a hang­ját. Talán nincs mit bírálni?- Nem gondolom, hogy így lenne, egyszerűen csak min­den érzés kérdése. A könyv­napok előtt jelent meg a Kori- dor jelentése, amelyben igen élesen bíráló cikkeim vannak, egészen a Bokros-csomagig. Úgy gondolom, hogy mosta­nában a napi sajtó kormánybí­rálatai kevésbé hatásosak, mint egy évvel ezelőtt. A mé­diák és főleg a Magyar Televí­zió nincs odáig azokért, akik­nek nem tetszenek a kormány intézkedései. Ilyen jellegű anyaggal egyszerűen be sem lehet jutni. Úgy tűnik, hogy a tévében én már csak háttérképként sze­repelhetek, de ez önmagában minősíti a tájékoztatás hiteles­ségét.- Akitől megszokták, hogy szúrós szemmel nézi a kor­mányintézkedéseket, mégiscsak szokatlan az a fajta hallgatás, amit mostanában tapasztalunk. Ön mint politológus és közgaz­dász, milyennek látja a mostani helyzetünket?- Az alapvető problémát - mert problémák most is van­nak - abban látom, hogy tulaj­donképpen az új koalíció semmit sem változtatott azon a kancelláris kormányzati poli­tikán, amely nagyon is jel­lemző volt. Ugyanazt az An- tall-mintát követik, ami ellen annak idején többször felemel­tem a hangomat. Jellemző hibának tartom azt is, hogy a miniszterelnöknek sajnos mindenhez joga van, pedig nem ért hozzá. Napi esemény volt, amikor Horn Gyula szidta a Nemzetközi Valutaalapot, miközben a pénzügyminisztere majd meg­feszült azért, hogy az aláírást tető alá hozza. Nagyon nehéz ilyen ellentmondásokkal együtt élni.- A választási ígéreteket - úgy tűnik - mégiscsak alá kel­lett rendelni a napi politikának. Listás demokráciában élünk - véli Len­gyel László A szekér azonban döcög. Me­lyek azok a sarkalatos pontok, ahol ellentmondásokat talál?- A kormány látszólag nagy vehemenciával fogott hozzá mindahhoz, amit a választás során maga elé tűzött. Gyakor­latilag nagyon kevés ered­ményt tud felmutatni. Annak idején szlogenként azt suly­kolta a fejekbe, hogy első lé­pésként meghozza az állam- háztartási törvényt. Nos, ez a mai napig nem jött létre, mi több, még a kidolgozásával is adós maradt. A Bokros-csomag az, ame­lyet már négy évvel ezelőtt meg kellett volna lépni, a mos­tani helyzetben ez tulajdon­képpen néhány csattanós po­fon a társadalomnak. Semmi több. A privatizáció a másik olyan kérdés, amelyben még érdemi törvényalkotás sem született. Azt sem értem, hogy egyáltalán hogyan lehetett be­tervezni a privatizációból be­vételt, amikor még csak most írják alá a nagyvállalatokkal kapcsolatos koncepciókat. Képtelenek voltak eddig egy épkézláb törvényt összehozni. Az szinte biztos, hogy ebben az évben ezekből az ügyletek­ből bevétel nem lesz. Érdemben nem derült ki a makrogazdaságban az, hogy milyen módon fogják elját­szani a nyitást, amikor védő­vámpótlékokat vezettek be. Ez egyszerűen gazdasági károko­zás. Minden tekintetben na­gyon hátrányos a nemzetgaz­daságnak, szakmailag is, és természetesen erkölcsileg is, bár ezt a fogal­mat, úgy tűnik, át kell struktu­rálni. Azután be­szélhetünk a bankrendszerről, ami förtelmes. Az új bankösz- szevonásokat egyszerűen nem tudják megma­gyarázni. Ami a bankok környé­kén történik, szinte ellehetet­leníti a privati­zációt. Az Ag- robank meg­mentése rossz üzenet, a kisbe­fektetőknek és a külföldi érdek­lődőknek is. Azt jelenti, hogy Magyarorszá­gon nem mehet csődbe egyetlen bank sem, még akkor sem, ha valami nem tiszta. Magya­rul, akár manipulálni is lehet. Ez az egész rosszul van össze­rakva, az időzítés sem jó, hi­szen már a megelőző kor­mánynak ezeket meg kellet volna lépnie.- Milyen ma Magyarország erkölcsi képe?- Szomorú. A törvénytiszte­lőt inkább baleknak nézik, aki jobban teszi, ha arrébb költö­zik egy országgal. Természe­tesen nem kelet irányában.- Azt tartják, hogy a demok­rácia értelmezése legalább annyira jellemző egy emberre, mint az ujjlenyomata. Milyen ma nálunk a demokrácia?- Mit ért ez alatt? Olyasmi­ről kérdez, ami szinte nincs is. Mi tulajdonképpen. egypárt- rendszeri puha diktatúrából belesétáltunk egy többpárt­rendszerű puha diktatúrába. Ez nem az, ami felemel, de mind az, amibe bele lehet süly- lyedni. Régebben is voltak listák, az emberek azok szerint voltak beskatulyázva. Nos, ez a lista napjainkban is megvan, csak most éppen a külügynél. 1970 és ’85 között voltál kint Csehszlovákiában vagy Lengyelországban? Akkor jó ember vagy, alkalmas vagy privatizálni, alkalmas vagy vezetni és egyébként is, al­kalmas ember vagy. Hogy ki mihez ért, az tulajdonképpen az utolsó szempont. A lényeg, hogy kiválasztottként a neved rajta legyen a listán. Szóval, listás demokráciában élünk. Ha ez az. Szentendrei A vádlott a Halálosztó - 3. Nem magányos farkas többé A Zoran Macsaival (becenevén: Macsekkel) az egyezség Magda csikériai tanyáján 1993 novemberében jött létre. Árkán csapatának, akit Macsai képviselt, kellett a pénz a sza­badcsapat működtetéséhez, és voltak köl­csönadható, a vértől sem irtózó emberei. Magdának voltak kapcsolatai, meg tudta szervezni a gazdagok felkutatását, de a nagy fogásokhoz szüksége volt kiképzett, fel­fegyverzett segítőtársakra. A mai napig ti­tok, hogy a zsákmány - amelynek megszer­zését nem bűncselekménynek, hanem harci feladat végrehajtásának tekintették - később milyen arányban oszlott meg. Dr. Kovács Lajos alezredes (ma az ORFK bűnügyi osztályának vezetője), a Z. Nagy család lemészárlása után a helyszínen irá­nyította a nyomozást. Szakmai összefoglaló­jában erről a folyamatról így ír: „Vallomása szerint (Magda - a szerk.) a bűncselekmények egy részét utasításra kö­vette el, néhányat pedig önszorgalomból. Tagja volt az Árkán nevével fémjelzett félka­tonai csoportosulásnak, amelynek külön­böző egységei részt vállaltak a szerb-hor- vát, majd a szerb-muzulmán fegyveres har­cokban. Állami támogatás hiányában ezek az alakulatok önfenntartásra rendezkedtek be, ami azt jelentette, hogy a tagjaikból ala­kult kisebb csoportok Jugoszláviában és a határokon túl köztörvényes bűncselekmé­nyek elkövetésével teremtették elő a szük­séges anyagiak egy részét. E köztörvényes bűntetti kör a betörésektől, rablásoktól, valutázástól és a védelmi zsarolástól egé­szen a gyilkosságokig terjedt. Részét ké­pezte mindezeken túl gazdag vállalkozók és üzletemberek „megadóztatása” is, aminek megtagadása súlyos következmé­nyekkel járhatott. Ebbe a hibába (vagyis a sarc elutasítása - a szerk.) eshetett Hor­váth Antal, Josip Agatity és a cigarettaki­rályként közismert Milan Petrity is, to­vábbá feltételezhetően a szegedi Z. Nagy Bálint, akinek üzleti kapcsolatára Agatity- tyal több információ is utalt." Macsek és Magda között a rendszer úgy működött, hogy a feladatokat, illetve a lét­számigényt egy Iván Sinkovity nevű férfi, Magda régebbi barátja közvetítésével tele­fonon tisztázták. A javarészt Macsek által kiképzett brigádtagok legtöbbször a zöldha­táron át közlekedtek a két ország között. Hozták-vitték a fegyvereket is. Akcióikhoz általában Skorpió típusú géppisztolyt hasz­náltak, hangtompítóval vagy a nélkül. Az első - még hagyományosnak tekint­hető rablógyilkosság - még e megegyezés előtt, Szabadkán történt. A csikériai ünnep­ségre meghívott Jovicának az apja adott egy tippet Magdának, hogy a szabadkai Ljubl- janszka utcában lakik egy gazdag öreg zsidó, akinek sok értékes ékszere, 150 kg ezüstje van. Magda 1993. február 24-én az ugató kutyát hangtompítós fegyverrel le­lőtte, az ajtóüveget megkarcolva azt be­ütötte, majd Jovicával együtt a jelzett la­kásba behatolt. Kutatás közben „a harma­dik szobában, a sarok felől... valaki megkér­dezte: -Ki az? ... Nem tudtam, hogy férfi - vagy női hang, azonnal hang irányába lőt­tem kettőt, és még mondtam is, hogy ez sem fog többé kérdezni, hogy ki az? ... Az idegen­légióban sokat gyakoroltuk az éjszakai lövé­szetet, amikor hang irányába kellett lőni..." - vallotta Magda. Hozzátette, ő egy férfiké­zitáskában 3000 márkát talált. Mást nem. A tippért - mint mondta - Jovica apja 600 márkát kapott. A kecskeméti gyilkosságig csaknem tíz hónap telt el. A szabadkai per­ben talán tisztázzák, milyen tevékenységet folytatott addig Magda Marinko. Az vi­szont bizonyított tény, hogy Horváth Anta- lékkal és Orosházán Farkas Helga nagynén- jével már a halálbrigád végzett. (Következik: Dolgozik a halálbrigád) Némethy Gyula Országos döntő Kisújszálláson Kis biológusok vetélkedtek A hét végén Kisújszállás adott otthont az V. Hermán Ottó or­szágos biológiai verseny döntő­jének. A versenyt a Magyar Természettudományi Társulat rendezte. Dr. Dank Tibor egyetemi ta­nár, az MTT elnöke szerint a több ezer diák közül a döntőbe jutott huszonöt hetedikes és nyolcadikos diák alaposan fel­készült, s igyekezett a legjobbat nyújtani a három nap alatt. Szombaton a terepgyakorla­ton a megfigyelésé volt a fősze­rep, hiszen a dolgozatban arról kellett számot adniuk, amit lát­tak. Az elnök ezt azért tartja fontosnak, mert a teszteket el lehet találni, ám itt ha jól jegy­zeteltek, akkor a feltett kérdé­sekre választ tudtak adni. Va­sárnap kiselőadásokkal zárult a verseny. Itt a választott termé­szetvédelmi területekről be­szélhettek a diákok. A zsűri tag­jai több versenyzőben a jövő ígéretét fedezték fel, akikből jó biológusok, szakemberek lesz­nek majd felnőttként. A részt­vevők biológiai ismeretanyaga sokat gyarapodott Kis­újszálláson, s ezt a mindennap­jaikban fogják majd kamatoz­tatni. Dr. Dank Tibor elismeréssel szólt a házigazdákról, akik már ötödik éve adtak helyet a ver­senynek, s külön megköszönte dr. Ducza Lajos polgármester segítségét is. A verseny 1-3. helyezettjei Hermán Ottó-emlékérmet, míg a 4—6. helyen végzettek külön- díjat kaptak. Első lett Vuts Jó­zsef (Mezőnyárád, felkészítője Kassainé Szilágyi Éva) és Tari Kinga (Budapest XXI. kér., felkészítője: Lengyel Géza). Mindketten 143 pontot értek el. Harmadik Szűcs Júlia (Győr, tanára: Szűcs Mihály), 4. Bu- day Tamás (Debrecen, tanára: Mátyás Istvánná), 5. Debreceni Barbara (Eger, tanára: dr. Va­jon Imréné), 6. Tamási Agáta (Ajka, tanára: Borosné Mód Emőke). A megyénket képvi­selő fegyvemeki Képes István a 15. lett, felkészítője Nádas Já- nosné. de h

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom