Új Néplap, 1995. június (6. évfolyam, 127-151. szám)
1995-06-03 / 129. szám
8. oldal Kulturális Ajánlat 1995. június 3., szombat Közönségcsalogato Bernstein: West Side Story (musical) A világ talán leghíresebb musicalje a Szigligeti Színház színpadán!!! Leonard Bernstein immár klasszikussá vált hangszerelésében modem környezetben elevenedik meg Rómeó és Júlia reneszánsz szerelme. A Montague-k és a Capuletek párharca egy amerikai és egy porto-rico-i banda rivalizálásában kel új életre - New York sikátoraiban. A porto-rico-i Maria-Júlia és az amerikai Tony-Rómeo szerelme négyszáz év múlva is tragédiába torkollik. A Bemstein-remekművet a világhírű táncművész, Markó-tanítvány, a Béjart-ba- lett szólótáncosa, Ladányi Andrea állítja színpadra kiváló táncosok és énekesek közreműködésével. A főbb szerepekben Szinetár Dóra, Csarnóy Zsuzsa és Seress Zoltán látható. Schwajda: Miatyánk... (komédia) Az egyszeri szélmolnár fáradtan gyalogol haza a vásárból, és nem is sejti, hogy már előző este hazaért. Otthon ugyanis saját papucsában, tulajdon hites felesége oldalán szembe találja magát - önmagával. Vajon melyik az igazi? Melyik én az ÉN? Vagy mindkettő csak álom? És ha igen, akkor ki az álmodó? És miért álmodik mindenki a szélmalomban? A szélmol- námé, a szélmolnárfi, a szél- molnárlány és a szélmolnárka? Miért is álmodik mindegyikük valami másról, s miért van az, hogy álmaik is ugyanolyan kopottá válnak, mint a való? Schwajda keserédes komédiájában minden igaz - és semmi sem valós. Talán maga a szélmalom sem, amelynek a háttérből előderengő négy lapátja hol lassan, hol nagyon gyorsan forog, hol megáll... Aki eddig az elveszett ÉN után kutat: Almási Éva, Szinetár Dóra, Darvas Iván, Garas Dezső, Mucsi Zoltán, Mészáros „Plucher” István - és a rendező: Schwajda. Feydan: Osztrigás Miéi (bohózat) Ha az emberről ébredéskor le kell emelni a kanapét, az ágyából ismeretlen kabaréénekesnő bújik elő, és bányarém feleségének megjelenik az orléansi-i szűz, akkor biztosra veheti: ez a nap nem olyan lesz, mint a többi. Pety- pon doktor ráadásul semmire sem emlékszik, viszont rettenetesen fáj a feje. Patypon tábornok, a dúsgazdag nagybácsi kitagadással fenyegetőzik, és elcsattannak némi pofonok is, és miközben Patypon doktor korszakalkotó találmánya, az orvosi altatószék csak vándorol ide-oda, már senki nem tudja, ki kicsoda. Egyet azonban biztosan állíthatunk: a nézőtéren szem nem marad szárazon. S aki erről gondoskodik: Osztrigás Mici szerepében Hernádi Judit, Petypon dok- tomé szerepében Törőcsik Mari, a Feydau-bohózat át- dolgozója: Schwajda és a rendező: Iglódi István. Shakespeare: Rómeó és Júlia (tragédia) Van-e, ki e neveket s a velük összefonódott történetet nem ismeri? A Rómeó és Júlia - a NEM tragédiája. Kétféle értelemben is. Először a Fiúé és a Lányé, s a bennük felébredő Férfié és Nőé. A szerelemé, amelynél nincs eltéphetetle- nebb kapocs: Shakespeare szerint a sírig tart. De a Rómeó és Júlia egy másik nem tragédiája is. Ez a nem, az apai NEM. A tiltó szó nem-e. A szűk látókörű látásé, amely a két ellenségeskedő család számára egyenlő veszteséget hoz. A Montague-k és a capuletek terméketlen presztízsháborújából senki nem kerülhet ki győztesen. Shakespeare úgy látja, a gyűlöletből nem fakadhat jövő. Mindkét család azt veszíti el, ami számára a legértékesebb: a gyermeket, az utódot. S vele a folytatás lehetőségét. A darabot a neves filmrendező, Sándor Pál állítja színpadra. Jacobi Viktor: Leányvásár (operett) Végy egy befolyásos szenátor apát a nagyon vad nyugatról, a dörgő coltok hőskorából, sok-sok millióval és nagyon sötét múlttal. Adj hozzá egy ártatlan, mit sem sejtő leányt, és egy kirabolt és meghurcolt aranyásó apjának bosszút esküdő jóképű fiút. Tégy melléjük egy nagyon lüké, hozományvadász arisztokrata atyát, egy sztepptáncos karrierről álmodó arisztokratafit és egy kikapós Bregfield-tán- cosnőt. Ízesítsd még lágy melódiákkal és sok-sok komikus helyzettel, majd az egészet rázd össze jól egy leányvásáron, ahol ifjú férfiak fiatal lányokra alkusznak és ..., fogyaszd egészséggel, kedves közönség! A könnyű koktélt mixeli: Bor József. Szomory Dezső: Hermelin (színmű) A cselekmény - a téboly: egy színházi premier, az Egyszer szerettem életemben bemutatója előtti izgalom, egy kis színésznő, a hajdani nagy szerelem, Tóth Hermin - Hermelin! - felbukkanása, s az, ami a sikerre következik: Pálfi Tibor magánya, s az ismét megjelenő Hermelin. De talán nem is ez a cselekmény: a történet nem egyéb, mint Szomory himnikus zengése önmagához, s e himnusz kicsúfolása. Szomory talán legjobb színpadi művét Garas Dezső állítja színpadra. A főbb szerepeket várhatóan Györgyi Anna, Andorai Péter és Pa- udits Béla játsszák. Romain Weingarten: A nyár (költői játék) Egy kislány, egy félkegyelmű bátya, két macska, hat nap és hat éjszaka - ezek Weingarten költői kirakós játékának puzzle-darabkái. Szó esik majd csókról, szerelemről, egy gyűrű elvész és megkerül, s miközben Mámon, a szívtipró légy váratlanul Rómába utazik, a kerti lakban is megszakad egy szerelem. A szerelmespárt - Lila és Pierre a nevük - nem látjuk. A második napon beköltöznek a házba, az ötödik napon egymás után távoznak. Nem láthatók, nem hallhatók. A négy szereplő mégis ezernyi játékban eleveníti meg kapcsolatukat - egy békés kertben számtalan érzést érzéki gondolattá szőve, mialatt ők is átélik a szerelem, a szenvedély, a válás és a csalódás misztériumát. A darabot Almási Éva rendezi, a főbb szerepekben a közönség Szinetár Dórát és Paudits Bélát láthatja. Lionel Bart: Oliver (musical) Dickens: Twist Oliver című regényének musical-változata. A dologházi fiút először éheztetik, majd eladják, koporsóba zárják, később lopni tanítják Fagin mester „műintézetében”. De amikor véletlenül segít kizsebelni tulajdon nagyapját, minden jóra fordul. Bor József rendezésében a címszerepben szolnoki kisfiút köszönthet a közönség, s Oliver mellett további szerepek várnak ifjú, szolnoki tehetségekre. Fagin szerepét Paudits Béla játssza. (A musical egyben az 1994-es évad elmaradt, utolsó premierjének pótlása is.) Amit a bérietekről tudni kell A szolnoki Szigligeti Színház 1995-96-os bérletárai a következők (a bérletek árát három részletben lehet fizetni): Felnőttbérlet: I. rendű: II. rendű: III. rendű: Ifjúsági bérlet: I. rendű: n. rendű: III. rendű: Nyugdíjasbérlet: I. rendű: n. rendű: HL rendű: 1.950 Ft, 1.470 Ft, 990 Ft. 1.140 Ft, 1.020 Ft, 720 Ft. 1.140 Ft, 1.020 Ft, 720 Ft. Bérletek előjegyezhetek 1995. június 15-ig, s 1995. augusztus 14-től pedig vásárolhatók a Szigligeti Színház Szervező- és Jegyirodájában. Címük: Szolnok, Kossuth tér 17-23. Telefon: 56/422-902, 56/426-556, 56/424-063. Nyitva tartás: hétköznap 8 órától 17 óráig, szombaton és vasárnap zárva. A Játékszínben folyik Schwajda: Miatyánk című komédiájának olvasópróbája. A darab ősbemutatója október 6-án lesz a Szigligeti Színházban. A főbb szerepeket Almási Éva, Darvas Iván és Garas Dezső játssza. fotó: feb „Ez egy kimondottan férfidarab” Ladányi Andrea rendezi az évadnyitó West Side Story-t Három éves korában kezdett el balettozni. Tízévesen vették fel a balettintézetbe. Az intézet után a Győri Balett következett hat és fél évig, majd Amerikában két és fél évig tanult, illetve egy filmvállalatnál dolgozott. Amerikát Finnország követte, ahol három évig Helsinkiben a városi színház, majd egy évig a Finn Nemzeti Operaház szólistája volt. Hazahívták: a Vígszínházban nagy sikerrel bemutatott West Side Story koreográfusa lett. Azóta is rendszeresen jár vissza Helsinkibe, ahol önálló estjeivel lép a közönség elé. Ladányi Andreával, a világhírű balett-táncossal a Szigligeti Színház évadnyitó darabjának, a West Side Story-nak az olvasópróbáján beszélgettünk, hiszen ő a darab koreográfusa és rendezője is egyben. A világhírű táncosnő rendezőként debütál a szolnoki színházban- Amikor Schwajda megkérdezte, hogy volna-e kedvem megcsinálni ezt a darabot Szolnokon, azt tudtam mondani, hogy a vígszínházi bemutatóra hat hónapot készültem: zeneileg és műfajilag is nagyon mélyen „elutaztam” a darabban. Próbáltam magam képezni magam arra, hogy ennek a elképesztően fantasztikus műnek meg tudjak felelni koreográfusként.- A szolnoki darabban viszont nemcsak mint koreográfus, hanem mint rendező is bemutatkozik.- A mostani előadás ennyiben tényleg kihívás. Kihívás, amit most megpróbálok megoldani, s olyan szinten összeötvözni, összemunkálni a dolgokat, mint a koreográfiában.- A koreográfiában lesz változás a vígszínházihoz képest?- Vannak részek, amiket megtartok, mert nagyon szeretek, és azt gondolom, hogy jók, mármint a közönség szempontjából. Vagyis hat rájuk, kifejezi a zenét. De hát mindenképpen változtatok, sőt zenei változások is lesznek, hiszen a vígszínházi bemutatóban rengeteg lett húzva az eredetiből. Szolnokon viszont az első hangjegytől az utolsóig az a darab kerül színpadra, amit Bemstei- nék megírtak.- Állítólag amikor a Spiró- féle társulatból válogattak volna szereplőket a West Side Story- hoz, nem nagyon találtak megfelelő embert. Ez mennyire igaz?- így volt, amit nagyon sajnálok, mert az alapötlet szerint nagy részben a szolnoki társulat csinálta volna az előadást. De ez egy kimondottan férfidarab, maszkulin-történet - és az ehhez szükséges embereket nem igazán találtam meg ott. Ugyanakkor fantasztikus dolog, hogy az embernek szabad keze van, amit én a Gyuritól megkaptam, s ezzel a lehetőséggel élve olyan csapatot találtam, ahol egészen kivételes hangok vannak.- Úgy tudom, Schwajda szeretné, ha egész évadra leszerződne a szolnoki színházhoz. Van-e erre remény?- Gyuri tényleg megkért, s én ennek fantasztikusan örülök. Hiszem és remélem, hogy tudok is ezzel a dologgal élni. Hogy most még nem tudok választ adni, annak az az oka, hogy elég sok külföldi elfoglaltságom van. Ugyanakkor borzasztóan szeretnék egy tánckart csinálni Szolnokon. Ennek is van akadálya: ezek a gyerekek, akikkel három éve dolgozom, nehezen tudnánk beilleszteni az életükbe a szolnoki próbákat, egy táncosnak pedig minden nap gyakorolnia kell. Kaptam egy ajánlatot a Schwajdától egy táncestre is, amihez szintén nagyszerű lehetőségeim vannak, hiszen tehetséges koreográfus ismerőseim vannak világszerte. Szeretnék egy mesebalettet is csinálni Szolnokon, hogy ezt a műfajt egy picit jobban megismerjék, s hogy a gyerekeknek legyen valami, amin felnőhetnek. Arról is szó volt, hogy Szolnokon én lennék a művészeti vezetője a zenés daraboknak. Nagyon örültem ennek a felkérésnek, s ha az életemet, a körülményeimet össze tudom egyeztetni ezzel, akkor mindenképpen élnék is a lehetőséggel.-csr„Jussunk el a Bohéméletig!” Bor József rendező' közel húsz év után újra „itthon” A szolnoki közönség régi ismerőst fedezhetett fel a Szigligeti Színház jövő évadjának plakátjain. Bor József, a Juhász Gyula-, Jászai Mari- és Erkel Ferenc-díjas rendező közel húsz évi távoliét után újra a Szigligetihez szerződött. Az idősebb korosztály még jól emlékezhet az általa rendezett, hatalmas sikerrel játszott zenés darabokra és az első szolnoki musicalbemutatóra. A következő évadban egy musical és egy operett kerül színpadra az ő rendezésében.- Tizenhét évi távoliét után - néhány „hazalátogatás" kivételével - most jön először hosz- szabb időre Szolnokra. Mi történt önnel az elmúlt években?- Hú, vissza kell térni a hetvenes évek végéhez. Mielőtt Székely Gabi színháza feloszlott Szolnokon, már hívtak Győrbe, hogy csináljunk Káptalan-dombi játékokat. Elfogadtam a meghívást, a játékok művészeti vezetője lettem, s mellékesen leszerződtem a Kisfaludy Színházhoz is rendezőként. Az új színház építése azonban minden pénzt felemésztett, s nem maradt pénz a játékokra. Ez az én tragédiám: ugyanígy jártam tavaly Siófokon. Kilenc évig voltam a győri színház igazgatója, de 1992- ben elfáradtam. Rendeztem az ország minden részén, tettem a dolgomat, majd tavaly eldöntöttem, hogy Siófokon csinálok egy nyári zenés színházat, télen pedig egy kisebb kamaraszínházat. Pénz hiányában ez sem valósulhatott meg.-És utána?- Varrtam össze a sebeimet. Nagyon nehezen viseltem el.- Milyen érzéssel tér vissza Szolnokra?- Szolnokra komoly nosztalgiázással gondolok. Éngem ott neveltek föl: gimnáziumi érettségivel, segédrendezőként kezdtem. Felelősségre is vonták az akkori igazgatómat egy rendezésem tévéközvetítésekor: mit keresek én ott - rendezőként? De úgy látszik, ez az én sorsom: mindig vissza kell térnem Szolnokra. Tudja, annak idején nagyon jó dolgokat csináltunk ott Szakácsi Sanyival, Szombathy Gyuszival, Újlaky Lacival, Baranyai Ibivel. Szolnok a fiatalságomat jelenti. — Schwajda György azt mondta, hogy a Szigligetinek zenés színház felé kell haladnia, de nem mennyiségi, hanem minőségi értelemben. A tisza-parti közönség pedig szinte ki van éhezve a jó zenés darabokra.- Meg sem tudna maradni az a vidéki színház, ahol nem működik egy rendkívül erős, igényes zenei tagozat. Ismerem Szolnokot, a közönség igényeit. Szeretnék olyan színházat csinálni, amit szeretnek. Annak idején 62-ben szerződtem Szolnokra, vagyis '56 után. Olyan színészek voltak oda „deportálva”, mint Mensá- ros László, Somogyvári Rudi, Mádi Szabó Gábor. Most még nem lőttük szét teljesen ezt az országot, nincs '56, de van Bokros-csomag, s a nagy színészek el fognak jönni Budapestről, ha meg akarnak élni.- Az Oliver című musicalt, bérleten kívül, „kárpótlásként” játssza a színház . . .- Attól lett bérleten kívüli, mert kárpótolni kell a közönséget - vág a szavamba. - Ez a musical - amit Győrben már rendeztem - egy valódi családi darab.- Hogyan jött az ötlet, hogy a címszerepre szolnoki gyerekeket keressenek?- Ezt csak így szabad csinálni, hogy a város érezze: saját tehetségei is lehetőséget kapnak. Imádok gyerekekkel dolgozni, és továbbra is merek amatőrökkel kísérletezni. A darabot november 4-én mutatjuk be, de a szereposztásról még nem merek beszélni, mert nem állt össze teljesen a társulat.- A következő évadban rendezi Jacobi Viktor Leányvásárát is. Ennek a szereposztásáról sem lehet még semmit sem tudni?- Nem nagyon, de a legnagyobb probléma mégis az, hogy ki lesz a kórus és a tánckar. Meg kell oldani, hogy legyen egy stáb tánckarral, kórussal, zenekarral. A szolnoki szimfonikusokkal remekül lehet együtt dolgozni. Nagyon harcoljanak azért, hogy megmaradjon a Szolnoki Szimfonikus Zenekar! Az álmom: kezdjük el kamaraoperáktól, és jussunk el a Bohéméletig! Cs. Cs. R. ^ ____________am „ Szolnok a fiatalságomat jelenti”
