Új Néplap, 1995. június (6. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-28 / 149. szám

4. oldal Házai Tükör 1995. június 28., szerda Vonalas tervek A Matáv az idén mintegy 60 milliárd forintot fordít műszaki fejlesztésekre. Ebből 350-360 ezer új vonalat szeretne még 1995-ben bekapcsolni. Ezzel túlteljesíti koncessziós szerző­désben vállalt kötelezettségeit. Az idén elvégzendő fejlesz­tések közé tartozik az üzleti kommunikáció megteremtését szolgáló, bérelt vonali hálózat kiépítése. Megkezdődik a veze­ték nélküli távközlési rendsze­rek kialakítása. A múlt héten rögzített szerződési feltételek szerint az amerikai Motorola cég két és fél év alatt 200 ezer előfizető számára helyezi üzembe a fix telepítésű, vezeték nélküli telefonrendszert. (Be)furdőárak Előreláthatóan július 1-jétől drágulnak a gyógyfürdői szol­gáltatások. Az Egészségbiztosítási Alap erre az évre eredetileg 1 milli­árd 200 millió forintot irányzott elő a szolgáltatások finanszíro­zására, de az új, módosított költségvetési tervezet - amely hamarosan a kormány elé kerül - ennek az összegnek már csak a felével, 600 millió forinttal számol. A pénzügyi keretek szűkítése nyomán a jövő hónaptól kezd­ve térítésmentesen csak az or­vos által rendelt rehabilitá­ciós gyógyfürdő-szolgáltatá­sok, gyógymódok vehetők igénybe. Továbbra is ingyenes marad a masszázs, a víz alatti gyógy­torna, a vízsugárkezelés és az iszappakolás, fizetni kell azon­ban a medence- és tófürdőkért. Az új árakat az alap módosított költségkereteinek jóváhagyását követően állapítják meg. (FEB) Hatan meghaltak Tegnap délelőtt Győrszabad- hegy és Pannonhalma állomás között - Nyúl megálló közelé­ben - egy dízelmozdony, so­rompó nélküli átjáróban, vasúti dolgozókat szállító autóbusszal ütközött. Az autóbusz utasai közül öten a helyszínen meg­haltak, hatodik társuk pedig kórházba szállítás közben vesz­tette életét. A balesetben elhunyt vasúti dolgozók hozzátartozóinak gyorssegélyt utalt ki a MÁV és magára vállalja a temetés költ­ségeit is. Az autóbusz további hét utasa közül ötnek súlyos a sérülése, a hatodik állapota életveszélyes. A könnyebb sé­rüléseket szenvedett autóbusz- vezetőt a többi sérülttel együtt a győri honvédkórházban ápol­ják. A baleset körülményeit a rendőrség szakértők bevonásá­val vizsgálja. Hét végén: forintnyugdíjazás A fillérek világában nem lesz változás így múlik el a tízes dicsősége fotó: feb/diósi imre Közel a búcsú órája: pénteken még hivatalos kereskedelmi fizetőeszköz a Magyar Népköztársaság feliratú és címeres érmesorozat - szombaton már nem. A postahivatalok és a bankok azonban az év végéig még elfogadják a régi forinto­kat. A fillérek világában nem várható változás. Az alumínium egyforintosnak, a réz két-, a kisalakú öt-, az ugyancsak réz tíz- és az alpakka húszforintosnak tehát a hónap, illetve az év végén búcsút mondhatunk, s egyeduralko­dóvá válnak a már forgalomban levő új keményfém-pénzek. A kereskedők örömmel veszik a cserét, mert az eltérő címletű, de méretben hasonló érméket könnyen össze lehetett tévesz­teni. A régieket fölváltó érmékkel ugyan már 2 éve ismerkedünk, de megbarátkozni nem mind­egyikkel sikerült. Legtöbben az aprócska egyforintosra panasz­kodnak: a mini-pénz alig lelhető föl a zsebben vagy a bukszában. Pedig - mint a Nemzeti Bank szakemberei mondják - ez a mé­ret külföldön általános. Az új 10 és 20 forintosok kap­csán sokan azt nehezményezik, hogy - nehezek. Erre banki ber­kekben csak azt hozzák fel mentségül, hogy az infláció mi­att úgyis gyorsan forognak e címletek, senki zsebét nem húz­zák sokáig. Egyébként a gyors forgás a fémérméket alig, a bankókat in­kább megviseli. Bár a papírötve­nesek, százasok és a nagyobb címletek jól állják a megpróbál­tatásokat, már forgalomban van­nak 50 és 100 forintos fém test­véreik. Kereskedelmi ügyletek­ben megjelentek a 200 forintos érmék is - ám az ezüst alap­anyagú, mutatós fizetőeszköz egyelőre nem aratott közönség- sikert. A régi fillérek egyébként még megmaradnak nekünk, mert nélkülük a nem kerek árak kizá­rólag fölfele kerekednének. Nincs eltérés Nem változtak az SZDSZ gazdaságpolitikai elkép­zelései -jelentette ki a szabaddemokraták frakció­vezetője a parlament szünetében megtartott tájé­koztatón. Pető Iván azért tartotta fontosnak ezt le­szögezni, mert a napirend előtti felszólalók egy ré­sze az SZDSZ Országos Tanácsának és frakciójá­nak hét végi üléseire hivatkozva fordulatot emlege­tett az SZDSZ állásfoglalásaiban. Akciókra készülnek Megkezdi munkáját a szeptemberre tervezett diák­demonstrációkat előkészítő országos bizottság. így döntött a Hallgatói önkormányzatok Országos Szövetségének választmánya. A felsőoktatási in­tézményeken belül és kívül egyaránt számítani le­het olyan megmozdulásokra, amelyek célja a tan- díjfizetés végrehajtásának szabotálása lesz. Fiktív számok Tarthatatlan a pótköltségvetésben tervezett 156 milliárdos hiány - mondta Barsiné Pataky Etelka az MDF sajtótájékoztatóján. Szerinte a hiányt amúgy sem lehet egyik évről a másikra leszorítani - amint azt a kormány szeretné -, ehhez több év szükséges. A pótköltségvetés egyébként azt bizonyítja, hogy a kormány fiktív számokat görget maga előtt. Szót értettek Kompromisszum született a hét önkormányzati szövetséggel folytatott egyeztetésen a villa- mosenergia-ipar privatizációja kapcsán. Esze­rint a villamosenergia-szolgáltatók részvényei­nek 25, a gázszolgáltatók részvényeinek pedig 40 százaléka megy át az önkormányzatok tulaj­donába. Ezzel - mutattak rá az MSZP képvise­lői - az önkormányzatok résztulajdonosként tudják képviselni a polgárok érdekeit. Arad a Duna A Dunán levonuló árhullám miatt másodfokú árvízvédelmi készültséget rendeltek el kedden Dunakiliti térségében, a Vének-Dunaremete közötti szakaszon pedig elsőfokú a készültség. Az intézkedést elrendelő Észak-dunántúli Víz­ügyi Igazgatóság arra számít, hogy a szlovákok Dunacsunnál megnyitják az árvízkapukat, s így mérséklődik a víztömeg a főmederben. Pártalapítás Magyar Szabadság és Remény Pártja néven új politikai pártot jegyzett be a Baranya megyei cégbíróság. A komlói székhelyű párt programja szerint vállalja a nemzeti értékek és a liberális érdekek, valamint a vallásos emberek képvise­letét. Új ra terítéken a rádió- és tévétörvény Eles ellenzéki bírálat Az Országgyűlés ismét neki­rugaszkodott a rádiózásról és a televíziózásról szóló törvény megalkotásának. Az általános vita tegnap kezdődött meg és ősszel folytatódik. * Olyan jogszabály megalkotása a cél, amely kiküszöböl min­dennemű állami, kormányzati vagy pártbefolyást, és előmoz­dítja a rádió és a televízió köz­reműködését a magyar szellemi élet és kultúra megújhodásá­ban, sokszínűségének gyarapí­tásában. A törvénynek meg kell akadályoznia, hogy a tömegtá­jékoztatásban tulajdoni, és eb­ből fakadóan tájékoztatási mo­nopóliumok alakuljanak ki. A javaslat szerint öttagú Or­szágos Rádió és Televízió Testü­letet hoznak létre. Tagjai csak kormányzati szervektől, pártoktól és gazdasági érdekcsoportoktól független személyek lehetnek. A Magyar Rádió, a Magyar Televí­zió és a Duna Televízió az Or­szággyűlés által létrehozott Nemzeti Közműsorszolgáltató Közalapítvány tulajdonába kerül. Ennek élén öttagú kuratórium áll. Az intézmények élére az elnökö­ket a köztársasági elnök nevezi ki öt évre a miniszterelnök ellen- jegyzésével. Hol van itt a pártoktól való függetlenség? - kérdezték nyomban az ellenzéki felszóla­lók, élesen bírálva a tervezetet. Kifogásolták, hogy a kormány nem a tavaszi, hatpárti meg­egyezésnek megfelelő változa­tot nyújtotta be a parlamentnek, felrúgva ezzel az alkotmányos alapjogokat szabályozó törvé­nyek meghozatalának ötéves szokásjogát. A Fidesz végül azt javasolta, hogy a vitát két for­dulóban folytassák le, először csak az elvekről, majd a részle­tes szövegről. S. Á. Fogas kérdések, eltérő válaszok Mi az „áthúzódó” kezelés? A Népjóléti Minisztérium­ban tegnap megerősítették: július 1-jétől a társadalom- biztosítás azoknak a fogá­szati kezeléseknek a díját fi­zeti - legkésőbb szeptember 28-ig amelyeket július el­seje előtt megkezdték, de be­fejezése elhúzódik. A népjóléti tárca és az egész­ségbiztosítás ugyanis megálla­podott, hogy júliusban és au­gusztusban a társadalombizto­sítás még átutalja a szokásos finanszírozási összegeket a fogorvosi szolgálatok fenntar­tóinak. Az „ingyenes korszak” utolsó napjaiban a fogászati rendelőket szinte ostrom alá vették a páciensek, hogy még térítés nélkül vehessék igénybe az orvosi ellátást. Sem a fogá­szok, sem a betegek előtt nem világos azonban, hogy mi te­kinthető „áthúzódó” kezelés­nek. Munkatársunk kérdésére a minisztérium illetékese el­mondta: ha az orvos a június 30-án kezelésre jelentkező pá­ciensnél megkezdi a beavatko­zást, és két héttel későbbre ren­deli vissza, akkor van szó meg­kezdett és áthúzódó kezelésről. A Stomatológiai Intézet szakemberei szerint viszont át­húzódó kezelésnek minősül:- ha a páciens részére készí­tendő korona, protézis mintája július elseje előtt ott van a fog- technikai laboratóriumban,-a száj nyálkahártya króni­kus betegségeinek gyógyítása, -gyökérkezelés esetében a treponálás (a gyökér kifúrása és az idegölés), továbbá a gyökér, illetve a fog fedőtömése. Továbbra is a társadalombiz­tosítás fizeti a térítési díját a sürgősségi ellátásnak, a 18 éven aluliak prevenciót (megelőzést) szolgáló fogászati ellátásának, az öregségi nyugdíjkorhatárt elértek kezelésének, ha a rágó­képességük helyreállításáról van szó, valamint a terhes nők, a sorkatonák, a közgyógyellá­tásban részesülők fogászati el­látásának és a más betegséggel összefüggésben álló fogmegbe­tegedéseknek. O. K. Azonnali (őszinte) válasz Az egyetemi hallgatók alaptan­díja havi 2000, de lehet 8000 is. Csaknem háromszorosára nőtt a kollégiumok térítési díja, és a tankönyvek is drágábbak lesz­nek. Hogyan fogják a családok állni a havi 15-16 ezer forintos költséget? - kérdezte a Műve­lődési és Közoktatási Miniszté­rium vezetőjétől Dobos Krisz­tina, az MDF képviselője. Szabó Zoltán államtitkár el­ismerte, hogy a 2000 forintos alaptandíjon felül az intézmény szedhet kiegészítő tandíjat, ugyanakkor rámutatott: a kor­mány felhívta az egyetemek, főiskolák vezetőinek figyelmét arra, hogy ezt a hallgatókkal egyeztessék. Ezenkívül lehetőség van arra is, hogy tandíjmentességet, il­letve kedvezményt kapjanak a hallgatók. Orbán Viktor: Két szárnyra bomlott a politika Mai Fidesz - a pártelnök szemével A választások után nevében és jellegében egyaránt változott, megújult a fiatal demokraták pártja. Orbán Viktor elnököt arról kérdeztük, milyennek látja a Fidesz mai helyzetét, első­sorban a számukra hagyományosan fontos vidéki régiókban.-Elég vegyes a kép. Vannak megyék, ahol évek óta erős a bá­zisunk, s vannak, ahol meglehe­tősen gyöngén állunk. Mindez azzal fiigg össze, hogy a '90-es és a ’94-es önkormányzati vá­lasztásokon hogyan szerepel­tünk. Ahol az önkormányzatok­ban megismerhették a választók helyi politikusainkat, s ismét bi­zalmat szavaztak nekik, ott álta­lában erősek vagyunk. Jó példa erre Szolnok, Kaposvár, Székes- fehérvár, vagy Pápa és Karcag, ahol már évek óta fideszes a polgármester. Ahol azonban '90­ben megbuktunk, ott ’94-ben sem arattunk sikereket a válasz­tásokon.-A felső korhatár eltörlése óta sikerült az idősebb generá­ciók körében is támogátókat sze­rezniük?-Tény, hogy 1994-ig köny- nyen utat találtunk a fiatalabb korosztályokhoz; elsősorban a városi és falusi fiatalokhoz. Ám a választások óta az egész politi­kai élet átrendeződőben van s ennek részeként a Fidesz is ka­put nyitott újabb társadalmi cso­portok, korosztályok előtt. Lé­Orbán Viktor fotó; diósi imre nyegében kitörtünk a generációs elszigeteltségből, hiszen a kö­zépkorú, sőt az idősebb korosz­tályokból is sokakat sikerült magunk mellé állítanunk. Ebben a tekintetben is elsősorban a vi­dék jelenti a bázist számunkra.- Távolabbra tekintve: gon­dolja, hogy érvényesül majd a váltógazdálkodás az ország irá­nyításában?- Azt hiszem, igen. A politi­kai élet ’94-ig három pólusú volt. Nem titok, hogy a liberális blokk, mint olyan, megszűnt az­zal, amikor az SZDSZ az MSZP-vel koalícióra lépett. A Fidesz akkor válaszút elé került, s ellenzéki pártként az ellenzéket választotta - szerintem helyesen. A politika innen kezdve két szárnyra bomlott, s várhatóan a két tábor felváltva fog kormá­nyozni. Szalóky Eszter Néhány napja meghalt az egyik szemtanú Félnek a vallomástevők Változatlanul a kecskeméti gyilkosságról folytatódott a bíró­sági kihallgatás kedden reggel Budapesten, Magda Marinko és társainak perében. Mi is történt a gyilkosságot megelőző este? Hol voltak, kikkel találkoztak és mit csináltak a későbbi áldo­zatok, illetve Magda Marinko? Az első tanú, H. Attila, az áldo­zatok szomszédja, a gyilkos­sággal összefüggő események egyik szemtanúja néhány napja betegségben meghalt. Koráb­ban tett nyomozati vallomását azonban felhasználja a bíróság. A második, a harmadik és a negyedik tanú annak a boksz­meccsnek szervezői közé tarto­zott, amelyen az áldozat, Hor­váth Antal a halálát megelőző napon, mint szponzor részt vett. K. György kezdetben elzárkó­zott a tanúvallomástól, mond­ván, hogy már úgyis életveszé­lyesen megfenyegették. A tü­relmes bírói rábeszélésre végül elmondta: az áldozatnak kétes üzleti kapcsolatai miatt igen sok ellensége volt. Panaszko­dott a kecskeméti rendőrökre is, akiknek szerinte tudomásuk volt az áldozat titkos fegyver- és egyéb üzleteiről, ám a meg­fenyegetett tanúnak sosem nyújtottak védelmet. Magda Marinko továbbra is tagad. Annyit elismert, hogy mint a szerb titkosszolgálat tagja, járt az áldozatok lakásán. Szerdán várhatóan már az Orosházán történtekkel foglal­koznak majd.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom