Új Néplap, 1995. június (6. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-26 / 147. szám

Agfa-kupa első számú kajak-kenu válogató Szolnokon Gyulay Zsolt fantasztikus huszárvágása „Gyuzsónak” fülig ér a szája. És három hét múlva? F: BARNA A hét végén nem sok babér, el­nézést, hal termett a szolnoki Holt-Tiszán pecázóknak, ugyanis az Agfa-kupa első számú kajak-kenu válogató verseny résztvevői jóvoltából valósággal forrt a víz. Minden valamirevaló kopoltyús jó messzire elhúzta a csíkot, teret engedve a duisburgi világbaj­nokságra készülőknek. A há­rom napos viadalon még a ke­vésbé járatosak is könnyen rá­jöhettek, ki lehet a sportese­mény egyik szponzora. Tudjuk jól, pokoli harc folyik mostan­ság a mobil telefonok piacán, hol az egyik, hol pedig a másik kerül az élre, egyik sem pihen­het sokáig trónusán. Nos, a szolnoki válogatón szinte min­den „fontos” ember derekán ott fityegett a Westel-készülék, ám akadt, aki praktikus okokból csak a kezében szorongatta a drágaságot. Szinte sugározta magából az erőpróba, hogy egy kiemelt sportág rendkívül fon­tos versenyéről van szó, hiszen majd mindenki, aki számít a „szakmában ” - légyen aktív, netán inaktív - jelen volt. A pénteki napon meglepően ke­vesen ruccantak ki a Holt-Tisza partjára, pedig ekkor még csak „lógott” az eső lába. A legna­gyobb érdeklődés természete­sen a férfi kajakozok 1000 mé­teres küzdelmét kísérte. Itt állt (üitj. fajthctz <t Sportág talán leg­nagyobb honi . csillaga. Borhi Zsombor, aki egyéni verseny­zési engedéllyel indult. Miért? Az okokról Hotorán Györgyöt, a Honvéd-Westel vezetőjét kérdeztük.- Köztudott, Zsolt klubot vál­tott, a szerényebb feltételeket kínáló Kaposvárt hagyta ott kedvünkért. Mi ugyan 1.000.000 Ft-ot felajánlottunk érte, ám a somogyiak 20 mil- liót(!) „dobtak be”, ami persze szíven ütött bennünket, így pil­lanatnyilag javában tart a jogi csürés-csavarás. Borhit minden bizonnyal nem viselte meg, hogy zajlik körülötte az élet, ugyanis ma­gabiztosan, „királyi” módon Verte a számol. Másnap vi­szont elkapták, , nerq is akárho­gyan. Gyulay Zsolt, az MTK kiválósága tört csípős borsot vetélytársa orra alá, és közel egy másodperccel utasította maga mögé KI 500-on. Célba érkezés után kérdeztük a kö­zelmúltban klubot váltott „Gyuzsót”, számított-e a si­kerre, vagy csupán a kívülállót érte váratlanul győzelme.- Kitűnő formában éreztem magam, bár az igazsághoz hoz­zátartozik, hogy remek pályát (1-es) kaptam, mely jóval szél- védettebb „társainál”. Azon­ban még nem ülhetek a babér­jaimon, hisz a következő válo­gató versenyen ismételnem kell ahhoz, hogy ne kerüljön sor egy harmadik derbire.- Igazi otthonra talált az MTKjban?- Úgy érzem, igen! Tudtam, hogy váltanom kell, ha ki aka­rok kerülni a kátyúból. Most végre sikerült, bízom benne, a jövő engem igazol.- Milyen viszonyban van az új titánnal, a kiszámíthatatlan Bártfai Krisztiánnal?- Istápolóm a fiút.- Ez konkrétan mit takar?- Krisztián hajlamos a „ki­lengésekre”, ráadásul ezt a sportágat nem lehet hit és alá­zat nélkül müveim, ezért meg­próbálom őt helyes útra terelni. A hölgyek KI 500-a is szol­gált jókora meglepetéssel. A szőkehajú „veszedelem”, Med- nyánszky Szilvia húzta át a számításokat, aki a favoritnak vélt Kőbán Ritát és Cigány Kingát előzte meg. A szolnokiak? - joggal te­hetnénk fel a kérdést. A felnőt­tek versengésével párhuzamo­san az ifjúsági korosztály is vá­logatózott a Japánban megren­dezendő vb-re. A SZVSI kivá­lósága, Bordács Balázs reme­kül helyt állt. Ezer méteren ne­gyedik lett, míg az ötszázasok küzdelmében az előkelő ötödik helyet szerezte meg. Teljesít­ménye felkeltette a szakvezetők figyelmét, ezért könnyen meg­eshet, szolnoki résztvevője is lesz a távol-keleti világtalálko­zónak. A döntés most már az edzőbizottság kezében van, tag­jain áll vagy bukik, hogy az utazók közt lesz-e a városi sportiskola tehetséges kajako- zója, aki korosztályának egyik legifjabb versenyzője. Roncsderbi, IV. bajnoki futam Kunszetnmártonban Kopott kasznik spéci motorokkal Atlétika Jonathan Edwards óriásit ugrott Minden idők legjobb ered­ményét könyvelhette el hármasugrásban a brit Jo­nathan Edwards, aki Lilié­ben az atlétikai Európa Kupa Szuper Liga-viadalán 18.43 méterre repült. Az eddigi legnagyobb ugrás az amerikai Willie Banks ne­véhez fűződött, ő 1988-ban 18.20 métert ért el, de a megengedettnél nagyobb hátszél miatt egyik ered­ményt sem lehetett hitelesí­teni, így továbbra is Banks tartja a világrekordot az ép­pen tíz esztendővel koráb­ban felállított 17.97 méter­rel. A huszonkilenc eszten­dős Jonathan Edwards ké­sőbb 17.72 méterre ugrott, s ezzel megjavította saját, 17.58-as brit csúcsát. Eredmények: férfiak: 800 m: 1. Nico Motchebon (német) 1:46.75 p, 2. Andr- zej Jakubiec (lengyel) 1:47.15, 3. Andrea Giocondi (olasz) 1:47.33, 110 m gát: l. Florian Schwarthoff (né­met) 13.28 mp, 2. Andy Tul- loch (brit) 13.64, 3. Dmitrij Kolenyicsenko (ukrán) 13.67, kalapács: 1. Hja Ko- novalov (orosz) 79.66 m, 2. Vagyim Kolesznyik (ukrán) 77.60, 3. Karsten Kobs (német) 76.32, diszkosz: 1. Lars Riedel (német) 68.76 m, 2. Szergej Ljasov (orosz) 63.82, 3. Robert Weir (brit) 62.94, 3000 m akadály: 1. Alessandro Lambruschini (olasz) 8:21.94 p, 2. Steffen Brand (német) 8:24.00, 3. Javier Rodriguez (spanyol) 8:25.03, nők: 1500 m: 1. Kelly Holmes (brit) 4:07.02 p, 2, Jekatyerina Podkopa- jeva (orosz) 4:07.88, 3. Szvetlána Mirosnyik (uk­rán) 4:07.94, 100 m gát: 1. Julija Graudin (orosz) 12.86 mp, 2. Jelena Ovcsarova (ukrán) 12.88, 3. Jaqui Agyepong (brit) 12.90. Kegyes volt az időjárás szom­baton a kunszentmártoni roncs- derbi-bajnokság IV. fordulója résztvevői számára, hiszen az eső csak a verseny utáni tombo­lahúzáskor kezdett szemer­kélni. Immáron hatodszor rendezett versenyt a kunszentmártoni Hobby Autósport Klub az ér- parti pályán. A szervezők most is ügyeltek arra, hogy biztonsá­gos terepet építsenek ki, védve ezzel a versenyzők és a közön­ség testi épségét. Előbbiek két géposztályban mérték össze a szerencséjüket és q tudásukat. Kategóriánként három-három futam döntötte el a helyezések és az elsőség sorsát, majd ezt követte a szuperfutam. Az ütött-kopott kasznik bizony „spéci” motorokat rejtettek magukban, és a versenyzők sem magukat, sem a járgányo­kat nem kímélték. A szépszámú közönség tanúja volt hatalmas csattanásoknak, és elhűlve fi­gyelte például a Kiss Lajos (Gyömrő) és Nagy Sándor (Hódmezővásárhely) találkozá­sából adódó „szaltó mortálét”. Szerencsére személyi sérülés nem történt. A közönség osztatlan rokon- szenve kísérte Bordás Attila (Budapest) versenyzését, aki a darázsnak festett bogárhátújá­val bizony belecsípett a na­gyokba. Azonban a szerencsét­lenség avagy a türelmetlenség kétszer is kirepítette a pályáról, így a végső sorrendbe nem tu­dott beleszólni. A rokonszenv tapsa kísérte Kiss Lajos (Gyömrő) verseny­zését is, mert az ütközés utáni megviselt gépével három keré­ken ugyan, de teljesítette a tá­vot. A végső sorrend a II. géposz­tályban: 1. a bajnokságban ve­zető, tavalyi bajnok, Farkas Zsigmond (Bocsa), 2. Szekeres Tibor (Szeged), 3. Nemes Antal (Kecel). Az I. géposztályban: 1. Nagy Sándor (Hódmezővásár­hely), 2. Altorjai Károly (Gyömrő), 3. Papp István (Sze­ged). Az öcsödiek, Szirom Sándor a 7. és Molnár Imre a 9. helyezést érte el. A szuperfu­tam utolsó körében négy autó is a pályát védő töltésen landolt, és ezért is érthetetlen volt a kö­zönség önveszélyes viselke­dése, hiszen minden egyes koc­canáskor a pályára akartak ro­hanni, figyelmen kívül hagyva a pályabírók és a műsorközlő hangos figyelmeztetéseit. Hogy nem történt baleset, az nem csak a publikumon múlott. A megtépázott szuperfutam sor­rendje: 1. Farkas Zsigmond (Bocsa), 2. Gál Imre (Bócsa), 3. Nagy Sándor (Hódmezővásár­hely). A kétszer kényszerpályá­ról visszatért „darázs”, Bordás Attila (Budapest) becsúszott negyediknek. A Bordás-boeár uevan csín. de olvkor a hátára is fordul a naev lendülettől Falusi fiatalok céllövő fesztiválja Jászladányban Taroltak az újszásziak Úgy tűnik, a megye lövészei szó szerint vették a versenyki­írásban szereplő „falusi” jelzőt, a városiak ugyanis csaknem kivétel nélkül távol maradtak a Jászladányon megrendezett céllövőfesztiválról. Pedig iga­zán jó versenyről maradtak le a túlontúl szigorú kiírás értelme­zése miatt. Talán, ha jövőre más néven szerepel majd a vi­adal, többen indulnak. Az újszásziak, jászapátiak - az is város! — no, meg a házi­gazdák jókedvét, küzdőszelle­mét azonban nem zavarták a távolmaradók; igazán jó ver­senyt vívtak egymással hár­masban. Hat fős csapatok ne­vezését várták a szervezők, melyekben a két serdülő lég­puskás, valamint négyből leg­alább egy 19 éven aluli kispus- kás szerepeltetését írták elő. A felmenő rendszerű feszti­vál elődöntőjét - szeptember­ben lesz az országos finálé - harmadízben rendezték meg a megyében. Szolnok és Újszász után idén Jászladány vállalta a rendezéssel járó többletfelada­tokat. Mint Varga Gábor, a he­lyi MTTSZ Sportlövész Klub vezetője elmondta, bár a köz­ségben nagy népszerűségnek örvendenek, szeretnének ki­tömi abból a szűk körből, amelyben eddig mozogtak. Az 1980-ban alakult klubot a polgármesteri hivatal támo­gatja, de a termelőszövetkezet­nek is sokat köszönhetnek a he­lyi lövészek. A téesz területén található a lőtér, a lődombok felépítésével óriási segítséget nyújtott a szövetkezet. A házi- bajnokságok mellett szervez­nek versenyeket a vadászok­nak, bekapcsolódnak a Chal- lenge Day-rendezvényeibe, és a környékre is eljárnak meg­mérettetni magukat. Mostan­ság tizenöt éves jubileumukra készülődnek, a közeljövőben családi lövészbajnoksággal ünnepük meg a jeles évfordu­lót, melyen a klubtagok eddig jobbára csak érdeklődő, és az eseményeket tisztes távolból figyelő családtagok - felesé­gek, barátnők, gyerekek - ke­zébe adják a fegyvert. Győztesek: légpuska: Dombai Renáta és Terék Zol­tán, kispuska: Berkóné Antal Valéria és Farkas István (mind Újszász). A csapatver­senyt Újszász gárdája nyerte. A serdülő korúak légpuskával koncentráltak a lőla pokra Szabó „Piroska” kupagyőzelme Négy napon át taposták a pedá­lokat a második Népszabadság­kupa hazai versenyén az időjá­rással dacoló legjobb hazai ke­rékpárosok, köztük a Szolnoki Cukorgyár képviseletében Szabó („Piroska”) Lajos és tár­sai. Szombaton a harmadik fu­tam előtt még a pályakerekes, Havarik Tamás (Stollwerck- FTC) vezetett, majd a start után egy órával következett két he­gyi hajrá. Szabó és a szintén szolnoki Steig (a Százhalom­batta - szobi rév 103 km-es táv szakaszgyőztese), valamint a csepeli Kalicsinszkij lecsapott a kínálkozó alkalomra, és közel két perces előnyre tettek szert huszonhárom kilométerrel a cél előtt. Mivel a fradista csak csökkenteni tudta a hátrányát, az összetettben Szabó Lajos vette át a vezetést az utolsó ver­senynap előtt. Vasárnap aztán befejeződött a Pest megyei országos kerék­páros körverseny a Népszabad­ság-kupáért. A négynapos ese­mény mezőnye Erdőkertesről indult, majd megtette a Nagy­kőrös - Százhalombatta - Szob - Zebegény - Erdőkertes útvo­nalat. A táv 476 km-es volt. Eredmények: 1. Szabó Lajos (Szolnoki Cukorgyár) 12:04:43 ó, 2. Andrej Kalicsinszkij (Csepel-Kordax) 12:04:49, 3. Havarik Tamás (Stollwerck- FTC) 12:06:13. Birkózás, osztrák Grand Prix Hatszor szólt a Himnusz A Linz melletti Haidban bonyo­lították le az Osztrák Grand Prix nemzetközi kötöttfogású birkózóviadalt. A magyarok remekeltek, valamennyien dön­tőbe verekedték magukat, mindössze a 74 kg-os kategóri­ában nem magyar sportember győzött. A 90 kg-osok között magyar „házidöntőt” láthattak a szurko­lók, az olimpiai bajnok Farkas Péter akció nélküli mérkőzésen, hosszabbításban, bírói döntés­sel verte Gelénesi Nándort. Farkas mellett aranyérmet ka­pott Majoros István (62 kg), a másik olimpiai bajnok, Repka Attila (68 kg), Garamvölgyi Gábor (82 kg), továbbá Rajos Csaba (100 kg). A 74 kg-ban Takács János a német Schneiderrel szemben veszített finálét, ő Gelénesihez hasonlóan a második helyen fe­jezte be a viadalt.- Hatszor hangzott el a ma­gyar Himnusz, tudniillik a csa­patversenyt harmincnégy pont­tal fölényesen megnyertük a ti­zenöt pontos osztrákok előtt - mondta el Gutman József csa­patvezető. - Összesen 16 nem­zet birkózói léptek szőnyegre. Repka Attila négy mérkőzést nyert, örömteli, hogy hozta a versenysúlyát. Hosszú hónapok után élen végzett Farkas Péter is, ami kedvező előjel az októ­beri prágai világbajnokság előtt. Szabadfogásban az osztrá­kok gyűjtötték a legtöbb pontot, húszat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom