Új Néplap, 1995. június (6. évfolyam, 127-151. szám)
1995-06-24 / 146. szám
1995. június 24., szombat Megyei Körkép 7. oldal Megyénk képviseletében Június 19-től 21-ig Vácott rendezték meg a TIT kis matematikus baráti körei Kalmár László versenyének országos döntőjét. Megyénket - eredményei alapján - Terjéki László Dénes, a szolnoki Körösi Csorna Sándor Általános Iskola ötödikes tanulója képviselte. A diákok több napon keresztül mérték össze matematikatudásukat - emellett persze kikapcsolódásra is jutott idő, így többek között Vác nevezetességeivel is megismerkedtek. A végig szoros versenyen megyénk tanulója, Terjéki László Dénes az értékes 9. helyezést érte el. Szénaforgatás a gátoldalon. Gergely Antal kaszálja a Körös-gát egy szakaszát Pusztabánrévénél. Munkáját nagyban megkönnyíti a képünkön is látható fűkasza, melyhez többféle adapter is csatlakoztatható. Ottjártunk- kor a szénaforgató munkaeszközt használta, fotó: mészáros _____________________________Életsorsok (i.)_____________________________ „ Szabad szerettem volna lenni mindig” (B. I. 21 éves, munka nélküli szakmunkás) Műfajilag szociográfiai riportnak is nevezhető írások rendre egy-egy életsorsot mutatnak be. A cikkben szereplő személyiek) azonosításához szükséges adatok azért hiányoznak, mert a felvillantott élettörténetek sokkal több hasonlóságot, mint különbséget rejtenek magukban. Másokkal ugyanígy megismétlődhetnek. Az olykor elkerülhetetlen stilizálás vélhetően nem változtat a lényegen. ,.B... meg, mire vagy kíváncsi? Arra, hogy élek? Például. De hát látod rajtam. Szakadt vagyok, remeg a kezem, s ha igazán figyelmes lennél, meghívnál egy vodkára. Csak azért mondom, mert a társalgásunkat megkönnyítené. Ne gondold, hogy sokat iszom: ha néha előfordul is, inkább csak a helyzet hozza. Ha valamelyik haveromnak van pénze, négyen-öten egy este tizenkétezer forintot is eliszunk. Majdnem annyit, mint anyámnak a munkanélküli-segélye. De ez ritkaságszámba megy. Szerencsére, mert különben mindig totál lennék. Gondolj bele, mihez kezdhetek szakmunkásként? Még pontosabban esztergályosként. Gyakorlatom nincs (alig három hónapot dolgoztam a szakmában), s amúgy is mindig utáltam a piszkos munkát. De akkor miért jelentkeztél szakmunkásképzőbe? Úgysem hiszed el, ha azt mondom, a szüleim kívánságára. Apám géplakatos. Mondjuk, kitoltak velem, azóta viszont én állandóan keserítem az életüket. Nem annyira tudatosan, mint gondolnád, hanem csak azzal, hogy más vagyok, mint ők. Ha apám iszik egy rumot meg egy sört, azt hiszi, ettől lázba jön. Megváltozik körülötte a világ. Csakhogy én látom, hogy ez a lehető legnagyobb hazugság. Elviselhetővé akarja tenni azokat a pillanatokat, amikor anyámmal és velem találkozik. Amúgy anyám biztosan szeretheti apámat, mert mindig várja. És sokszor mondja neki: csak ki ne rúgjanak a munkahelyedről. De ha tényleg szereti, miért fél attól, hogy minden pillanatban együtt lehetnének? Mert esetleg a kényszerű szabadságát védi. Nem értem, hogy mit akarsz ezzel mondani. Csak azt tudom, hogy nincs olyan nap, amikor ne veszekednének. Elviselhetetlenül ordítoznak egymással; hol az egyikük, hol a másikuk kezdi. Még örülök is annak, hogy én vagyok a célpont. Ha engem szidnak, érzem, hogy nem egymást szidják. Mégiscsak egymáshoz tartoznak, már több mint két évtizede. És amíg veszekednek, legalább van némi közük egymáshoz. Nekem ez nagyon fontos. Végül is te tartod őket össze. Senkinek sem mertem még ezt beismerni. Nem mintha félnék beszélni róla, csak éppen nem érdekel senkit, Egyszerűen nem is jöhet szóba. Ha ismernéd a haverjaimat, azonnal észrevennéd, mi egymásnak is hazudunk. Kezdve attól, hogy ki kit és hányszor dugott meg, vagy éppen az apja lerobbant Zsigulijával hogyan szívatta meg a rendőröket. Jókat röhögünk rajta, s egy idő után azt sem vesszük észre, hogy a téma ugyanaz. És a zene, a videó? Kit érdekel? Vannak persze együttesek, amelyek után suhanunk, de ez nem jellemző. Pénzbe kerül a koncertekre való utazás is, és igazából már balhézni sem érdemes. Ezzel nem lehet magunkra hívni a figyelmet. Habár én nem is szerettem soha csak úgy balhézni. Benne voltam ugyan sok mindenben (igazából a csillogó autókat szerettem festékes spray- vel befújni), de nagy örömet nem jelentett. Nyilván mert féltél a következményektől. Utoljára akkor féltem, amikor meghalt a nagymamám. A Szecskán lakott velünk. Este tízkor halt meg, de csak hajnalban vitték el. Sírni szerettem volna, de nem tudtam. Mert végül szerettem őt; nem ártottunk egymásnak. Csak az idegesített, hogy állandóan arról beszélt: mikor hal már meg. Próbáltam olvasni, s elővettem a könyvemet, amelynek szövegét kívülről tudom. Hiába betűztem, nem értettem semmit. Melyik könyvet? A 22-es csapdáját. Ha jól emlékszem rá, több száz oldalas könyvről van szó. Pontosan 557 oldalról. Ha akarod, ellenőrizd vissza, mennyire idézek belőle pontosan. „A part elhagyott volt. Minden hang halk volt: az áramlás kövér kor- tyogása, a magas fű és cserje sóhajtozó zizegése, és a buta, áttetsző hullámok apatikus mormolása. A hullámok mindig alacsonyak voltak, a víz tiszta és hideg. Yossarin kinn hagyta dolgait a homokon, belegázolt a térdig érő hullámokba, amíg csak el nem merült teljesen.” Nem tudom most ellenőrizni, viszont arra is gondolhatok, hogy csupán ezt a néhány mondatot tanultad meg. Akkor te nem értesz semmit. Nékem a könyv minden sorát meg kellett tanulnom. Szakmunkás vagyok, de mégsem olyan, mint a többiek. Mást tudok, mint ők, amivel persze sohasem éltem vissza. Néhány mondat után ugyanis nem értik, miről beszélek. Volt már olyan is, amikor egy az egyben Yossarin válaszait idéztem minden helyzetben. Meg is szívták. És ennek örülsz? Igazából ilyen esetekben érzem jól magam. Másba vagy másokba hiába kapaszkodnék. De nem is nagyon akarok. Tudom, hogy mennyit érek és mire vihetem még. És látom azt is, hogy a szüleim mit értek el. Valószínűleg szerencsém is van abban, hogy eddig eljuthattam. Nem érzed néha úgy, hogy áltatod magad? B... meg, igazad van. Hiába tudom kívülről a 22-es csapdáját, nap mint nap hasonló helyzetbe kerülök. Elmúltam húszéves, s tényleg fogalmam sincs arról, hogy negyvenéves koromban mi lesz velem. Foglalkozni kellene ezzel is. Csak azt nem érzem, hogy miért. Kinek tennék jót azzal, ha megváltoznék, s esetleg olyan lennék, mint az apám.” Kerékgyártó T. István A fekete Lagúna Velencét, a lagúnák városát egykoron a hun király elől menekülő népek alapították. Később Szolnok is a Lagúnák városává lett, ám ebben már nem kizárólag Attila érintett. Imre is. Az első olvasásra talán zagy- vaságnak tűnik, pedig egyszerű, ezt a Lagúnát nem tenger, hanem a Renault gyár alkotta. (Várhegyi) Attila és (Iváncsik) Imre, a város és a megye első emberei pedig használják. Mindkét hivatalhoz került egy-egy a formás kocsiból, szolgálati célra. A kétezer köbcentis gépek egyenként csaknem négymillió forint értékűek. A város úgy jutott hozzá a masinához, hogy a Szolkom Rt. tavaly képződött nyereségéből egyszerűen félretettek rá. Röviddel ezután a megyeháza ellátó szervezete is szükségesnek találta, hogy az elnöki járművet újabbra cserélje. Az eset nem csak a Bokros-csomagot emésztgető köznépnek szúrt szemet. A politikusok véleménye is megoszlik a vásárlással kapcsolatban. Erdei Péter, az SZDSZ megyeházi frakcióvezetője interpellációt intézett Iváncsik Imréhez. A kérdések között szerepelt az is, hogy időszerű volt-e ilyen nagy értékű autót vásárolni most, amikor a megyének megszűnőfélben van a művelődési szolgálata, s egyetlen kulturális folyóirata, a Jászkunság is végveszélybe került. A gépkocsi-vásárlási üzleteket közvetítő ügynök csak legyint. Ugyan, miért téma ez most, hiszen senki sem mocs- kolódott be. Szerencsétlen ország, ahol egy középkategóriás autó ekkora galibát okoz.- Ennek a Lagúnának egyetlen hibája van, hogy szép - mondja a közvetítő és az embereknek hamar feltűnik. Lehet benne valami! Iváncsik Imrének is megtetszett a jármű. Nem is csoda, hiszen saját magának mindössze egy Skoda 120-as gépkocsija van. Amikor megkerestem csar- noknyi irodájában, éppen a po- wer PC-t csatlakoztatta az íróasztalán lévő „nagy” géphez. Azzal kezdi, amivel nem szokta: „Nem értem, miért téma ez?”- Egyáltalán: meg van az valahol írva, hogy az új adminisztrációnak új autó kell? Az elődje, Boros Lajos mivel járt?- Peugeot-val. Az megvan most is, csak én nem ültem rá. Új gépkocsivezetővel kezdtem el dolgozni. A régi nyugdíjba megy, s én ezt az állást egyébként is bizalmi állásnak tekintem. Autóból telefonálok, autóban tárgyalok, gondolom, érthető az álláspontom. A vezetőtársak tanácsolták, hogy legalább azt a gesztust tegyük meg, hogy a legjobb állapotú autót meghagyjuk a megyeházán belüli tömegfuvarozásra. Ekkor beültem egy ócskább Peugeot-ba, ami pedig többször hagyott cserben. Valódi életveszélyes helyzetbe is kerültünk, megbízhatatlansága miatt. A futott kilométerek száma meghaladta a kétszázezret. Ilyenkor a szakemberek szerint meg kell szabadulni a kocsitól.- Hány autója van a megyeházának?- Összesen négy Peugeot. 1991-ben vettek kettőt, 1992- ben és ’93-ban egyet-egyet. Az első két autó jutott túl a kétszázezren. Most következik a fődarabok cseréje, növekszik a fogyasztás, csökken az érték. El kell adni ezeket az autókat. Ezenkívül két Lada és két mikrobusz fut még. A megyeháza ellátó szervezetének vezetője már januárban jelezte az elnöknek a régi autók problémáit. A vezetők végül úgy döntöttek, árajánlatot kérnek egy-két gépkocsiforgalmazótól.- Mivel készpénzes beszerzésre sem pénzünk, sem lehetőségünk nincs, a lízingelés mellett döntöttünk. így 1997 májusáig 5,5 millió forintot Kell kifizetni Ez' 1Í5 százalékos lízingszorzót jelent az évi 30 százalékos infláció mellett. Igen kedvező körülmények között vásároltunk tehát. Összesen hat céget keresett meg a megyeháza. Végül egy szolnoki forgalmazó mellett döntöttek. Amelyik át is adta egy hétre a kocsit kipróbálásra. A többi ajánlat mellesleg sokkal kedvezőtlenebb volt, mint a Renault-é. Egy hasonló járgány máshol akár a hatmilliót is elérheti. A megye első embere a megye pénzéből vásárolta járművét, mellyel szinte naponta jár a parlamenti ülésekre. Emellett költségtérítés illeti meg innen is, onnan is. A megyeházáról például 60 ezer forint havonta.- Az korábban is gyakorlat volt - mondja Iváncsik Imre -, hogy az elnök személyi használatra kapta az autót. Tehát minden ügyét ezzel intézi. Én azt hittem, hogy sokkal többet fogok majd autózni mint az elődöm, de kiderült: ha az első négy hónapban megtett kilométert egy évre vetítem ki, akkor hatvanháromezer kilométer jön össze az idén. Tavaly az elnöki autó 67 ezret futott. Tehát a parlamenti elfoglaltság nem jelent több benzint. A megyeházán rövidesen csökkentik majd a gépkocsik számát. A szakemberek szerint a Lagúna több éven keresztül megbízható, olcsó szállítóeszköze lesz az elnöknek. Az új Renault ugyanis nyolc liter benzinnél nem fogyaszt többet száz kilométerenként - elődje „megette” a tízet -, a megkezdett előzéseket gyorsan be lehet vele fejezni, végsebessége messze a megengedett határ fölött van, s bár nem olyan kényelmes, mint más megyei elnökök Volvója vagy Saabja, azért a maga módján jó kis autó ez. S minden viszonylagos. Iváncsik Imre szerint: „Mindkét önkormányzat vezetői jól döntöttek, hogy a saját kategóriájában a legolcsóbb autót vásárolták.” Sokan vannak, akik számolgatván a munkanélküli-járadékot, vagy Trabantjukkal a sáros falusi utcájukban zöty- kölődve éppen arra gondolnak: semmi sem változott mostanában. Ők a demagógok. Ráadásul igazuk sincs, mert a változás kézzelfogható. Peugeot volt, Renault lett. A. Szabó Imre A lelket is fel kell rázni „Taccsra vágott” néppel nem lehet gazdasági növekedést elérni - véli a szakember. Ha fellendülést akarunk, akkor előbb az emberek „állagát” kell erősíteni, mert nemcsak a gazdaság szétzilálódott, hanem az emberi kapcsolatok és maga az ember is belülről. A fiskális politika mellett az is fontos, hogyan működik belső világunk, kapcsolatrendszerünk. A „felrázás eszköze” lehet a mentálhigiénés szolgáltatás erősítése. A szó a lelki egészséggel való törődést jelenti, ugyanis nem csak a testi egészség a fontos, hanem bizony ez is. Sőt, az ember problémáival kötelező foglalkozni! A hét éve alakult szolnoki Contact Mentálhigiénés Konzultációs Szolgálatnál már 1992- ben felvetődött a kérdés, meg kellene kérdezni, mit gondolnak az emberek a mentálhigiénés ellátásról. Az egyesület különböző segítő programokat működtet, melyek során azt látták, hogy a problémával már csak a betegség stádiumában lehet szembesülni. Meg kellene tehát előzni a bajt. Csakhogy ennek nem volt nálunk hagyománya. Bár az emberek a mentálhigiénét elfogadják, az intézményekkel szemben még mindig bizalmatlanok. Ezt a problémát szeretnék megvizsgálni a contactosok, amihez pénzt az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) pályázatán nyertek. Kutatási programot alakítottak, aminek része egy kérdőív. Harminc kérdező Szolnokon 600 polgárnak tesz fel kérdéseket a jövő hét közepétől. Ezt megelőzte már egy próbavizsgálat, melyben 50 embert kérdeztek meg. Nagyon kedvező fogadtatásra találtak - mondta Varga Tamás egyesületi elnök. Az adatokat ősszel dolgozzák fel. Az eredményt a OEP is minden bizonnyal felhasználja majd. A kutatási terület ősszel az ellátó rendszerre terjed ki. A vizsgálat egyedülálló, és lehet, kiterjesztik majd országos méretűvé. T. A. Terepgyakorlat Tószegen Kora esti életkép: lépcsőn kucorgó, krumplihámozó lányok, fiúk. Színes pólók, hálózsákok, növényi maradványok, jegyzetek, növényhatározók. Igazi nomád életmód. A tószegi általános iskola tornaterme az alkalmi szálláshelye a szolnoki Varga Katalin Gimnázium azon tanulóinak és néhány helybéli diáknak, akik a Tisza Klub folyóvédő és -figyelő programjának keretében háromnapos terepgyakorlaton vesznek részt a község határában. Egy nehéz nap nehéz éjszakája előtt állnak, ugyanis el kell készíteni a paprikás krumplit, ha vacsorázni szeretnének. Juhászné dr. Szlovák Marianna, a tábor szervezője épp rozséért ment. Bartha Lászlóné és Paffériné Tassy Olga szaktanárok növény határozást vezetnek egy csoportnak. Van, aki a kiadós gyalogtúra után megsemmisülve végignyúlt a matracon, mások a kosárpalánkot ostromolják. Egyvalamiben azonban nagyon hasonlítanak egymásra: nagyon jól érzik magukat. Minimum napi nyolc óra hosszát tesz ki a hivatalos program, melynek témája a Tisza és a mellette levő kis „tavak” élővilágának ösz- szehasonlítása. Ezalatt meteorológiai méréseket végeznek a Környezetvédelmi Hivatal támogatásával, összehasonlító vízvizsgálatokat a helyszínen és laboratóriumi körülmények között, növénytársulásokat figyelnek meg, különböző élőhelyeket hasonlítanak össze. Megismerkednek a sziki puszta élővilágával és környezeti tényezőivel. Neves szakemberek előadását hallgatják kint a terepen, és még az ebédjüket is a szabad ég alatt fogyasztják el. Még egy érdekessége van ennek az - immár harmadik - terepgyakorlatnak. A résztvevők mindössze háromszáz^) forintot fizettek érte. Mindannyian tudják, ez csak egy jelképes összeg. Meg azt is, hogy kiktől kaptak segítséget. A Tisza Klub ötvenezer forintot ajánlott fel, mely része annak, amit a Békeszolgálattól nyertek egy sikeres pályázat révén, egy itt tartózkodó amerikai hölgy segítségével. A gimnáziumi alapítványtól tízezer forintot kaptak. A tószegi önkormányzat is támogatja őket. A tornatermet pedig kedvezményesen kapták meg az iskolától. Neves szakemberek s szinte mindenki segített, akiknek közhírelték tervüket - mondja hálásan Juhászné dr. Szlovák Marianna. A tanárnő szerint ez a három nap nagyszerű alkalom arra, hogy a tananyagot kiegészítsék, ráadásul semmiféle iskolai mellékíze nincs. Ugyanakkor jó alap az országos tanulmányi versenyek előkészítéséhez. Hogyan látják mindezt a diákok G. Szabó Zsuzsanna tábori krónikás összefoglalásában: fantasztikusan jó, mindenki élvezi, még akkor is, ha errefelé különösen vérszomjas szúnyogok élnek, ha kilométereket kell gyalogolni, ha be kell érni hideg fürdő- és langyos ivóvízzel. Mégsem panaszkodik senki, hisz mindannyian tudták, mi vár rájuk. Önként vállalták. Többen már nem először. Ők, akik eljegyezték magukat valamilyen szinten a biológiával és a földrajzzal. Ők, akikből talán a jövő kutatói, tanárai, elszánt környezetvédők, vagy „csak” gyermekeiket a természet szeretetére, tiszteletére szülők lesznek. járvás MEGJÖTT A NYÁK, A MATRÓZ GARDEN PARTY VÁR! Kerthelyiségünk kínált halételek, frissensültek, egytálételek, gyros, pizzák, hideg italok - üdítők. Nyitva tartás: h - k - sz - cs - v 16 - 24 óráig, p - sz 16 - 04 óráig. Szolnok, Tiszaparti sétány 7. Telefon: 56/342-744
