Új Néplap, 1995. június (6. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-21 / 143. szám

6. oldal Szolnoki Extra - Városházi Napló 1995. június 21., szerda Kedves és megható pillanat volt a Pólya Tibor-kiállítás megnyitóján a VMK-ban, amikor a festő Párizsból hazaérkező leányát, „Gogót” virágcsokorral üdvözölte Varga János, az Áldás Ásványvíz Kft. ügyvezetője. A csokor átadásakor ugyanis felelevenítette azt is, hogy a szolnoki gyógyvizet elsőként Pólya Tibor nevezte „áldásnak”. fotó: m. j. Pályázati hirdetmény A Családi Ház, a Lakáskultúra és Az Otthon meghirdeti Az év lakóháza ’95 országos, nyilvános, egyfordulós építészeti pályázatot. (Az országos pályázaton a budapesti és megyei pályázatok legjobbjai is automatikusan részt vesznek.) A pályázat célja az építészeti és környezetkultúra fejlődésének elősegítése és saját erőből megépült példás házak bemutatása. A pályázat nyilvános, azon a kész lakóház dokumentációjával részt vehet az épület tervezője és építtetője együtt vagy egyedül, a másik beleegyező nyilatkozatával. A pályázók lehetőséget nyújtanak a bírálóbizottságnak az épület megtekintésére, és vállalják, hogy nevük, a ház tervei és képei a sajtóban megjelenjenek. A pályázatot a Családi Ház szerkesz­tőségébe kell postán beküldeni, címe: 1026 Budapest, Trombitás út 26. Határidő: 1995. szep­tember 18. Részletes információ és kiírás a szerkesztőségben, a főépítészi hivatalokban és a 212- 2376-os telefonszámon kérhető. A bírálóbizottság a szakfolyóiratok, a KTM, a BME és az Építészek Kamarája és Szövetsége képviselőiből áll. Az eredményes résztvevők pénzdíjakat, illetve okleveleket kapnak a november 24-i eredményhirdetésen. A nyertes pályaműveket a sajtó ismerteti. A pályázati anyag tartalma: M=1:100 léptékű alaprajzok, metszetek, homlokzatok, műleírás, a beépített anyagok és szerkezetek leírása, helyszínrajz, térképvázlat a helyszíni szemléhez, pontos cím irányítószámmal és a házról készült minimum 4 darab levelezőlap nagyságú fénykép (színes xerox nem felel meg). Részletes információ és kiírás a polgármesteri hivatal főépítészeti irodáján: Szolnok, Kossuth tér 9.1. emelet 130-as szobában vehető át. Ki kicsoda a képviselő-testületben? Bemutatkozik: Barta István Megírta a miniszterelnöknek: igazságtalannak érzi a köztisztviselői törvényt Munkája összeférhetetlen a képviselőséggel „Természetesnek tartom, hogy aki hozzám fordul, azon segítsek” Békési Anikó 1985-től dolgozott tanácstagként szociális terüle­ten, majd 1990-től ’95 márciusáig képviselő a szolnoki önkor­mányzat testületében. Ekkor mondott le társadalmi megbíza­tásáról. Kényszeredetten, nem jószántából tette. A közelmúlt­ban elfogadott köztisztviselői törvény összeférhetetlennek mi­nősítette főmunkáját - nyugdíjazási csoportvezetőként dolgo­zik - e tevékenység gyakorlásával. Nem is hagyta szó nélkül. Múlt héten induló soroza­tunkban a szolnoki közgyűlés képviselőit szeretnénk bemu­tatni olvasóinknak ábécé­rendben. A mai alkalommal Barta István, a 4. számú vá­lasztókerület képviselője mu­tatkozik be. A képviselő - aki az MSZP je­lölésével került a szavazólis­tára, s mint a 4. számú válasz­tókörzet képviselője került a szolnoki közgyűlésbe - a fa­iparban dolgozik (ahogyan ő fogalmaz: annak az elkötelezett híve), s jelenleg a Kötiviép Kft. üzemvezetője. „Mellékállás­ban” tulajdonosa a Méhecske élelmiszerboltnak is, mely csa­ládi kezdeményezésre indult, s a házukban működik. A három­szoros nagypapa a szocialista frakció vezetőhelyettese, s tagja a költségvetési, Illetve a megye és a város közötti egyeztetőbi­zottságnak. . A lakossággal való minden­napos kapcsolat nagyban kö­szönhető „mellékállásának”, hiszen a boltban nap mint nap találkozik a Pletykafaluban élő emberekkel, akik gyakran laká­sán is fölkeresik ügyes-bajos dolgaikkal. Leggyakrabban szociális jellegű kérésekkel fordulnak hozzá, de közvetí­tette a lakosság problémáit az önkormányzat felé a Pletykafa­luba tervezett kutyamenhellyel, benzinkúttal, az utak karbantar­tásával, felújításával, az Abo- nyi úti iskolával kapcsolatban is. Mint mondja: kétségtelen, hogy rövid idő alatt nem tudnak mindent megoldani, s meg kell érteni, hogy amennyiben az ön- kormányzatnak nincs megfe­lelő garanciája (elsősorban anyagi) a jogos lakossági igé­nyek kielégítésére, akkor bi­zony szelektálni kell az igények között. Fontosnak és kiemelen­dőnek tartja, hogy nagyon ala­pos előkészítő munka után hozza meg a közgyűlés dönté­seit, s hogy az előkészítő mun­kában a polgármesteri hivatal dolgozóinak, a bizottságoknak és# az ott dolgozó szakemberek­nek egyaránt nagy szerepe van. Nagyon reálisnak látja a köz­gyűléseken és az előkészítő munka során folyó vitákat, ak­kor is, ha azok néha szenvedé­lyesek, hiszen ezek a viták is a minél jobb döntést érlelik. Úgy érzi: higgadt, nyugodt és ki­egyensúlyozott testületi munka folyik a közgyűlésben. Tudnivalók vállalkozóknak A polgármesteri hivatal ügyfél- szolgálati osztálya névre szóló levélben értesíti a szolnoki vál­lalkozókat, hogy milyen teen­dőik vannak kereskedelmi üzlet megnyitásakor. (Ha a vállal­kozó üzletet nyit, köteles azt az üzlet fekvése szerinti település jegyzőjénél bejelenteni.) Az ügyintézés helye Szolnokon: ügyfélszolgálati osztály, régi épület, földszint. Ugyanitt lehet a bejelentéshez szükséges nyomtatványt beszerezni. Az osztály a levélben részle­tesen leírja, hogy egyes termé­kek értékesítése vagy tevé­kenységek gyakorlása esetén milyen szakhatósági hozzájáru­lásokat kell a bejelentéshez csa­tolni. (Például: az ÁNTSZ hoz­zájárulása szükséges az élelmi­szereket, vegyi árut, gyógynö­vényt értékesítő, vendéglátó­ipari tevékenységet folytató, hulladék kereskedelmével fog­lalkozó üzlet esetén, valamint kereskedelmi szálláshely üze­meltetésekor.) Ugyanilyen részletesen föl­sorolják, hogy milyen okmá­nyokat, dokumentumokat kell a nyilvántartásba vételi kérelem­hez csatolni, illetve azt is, hogy az üzlet megnyitásakor miket kell biztosítani az üzletben (pl. mi szerepeljen a cégtáblán, mi­lyen legyen a vásárlók könyve stb.). Szakmai kérdésekben az osz­tályon hétfőnként 13-tól 17-ig, szerdán 8-tól 16-ig, pénteken pedig 8-tól 12-ig állnak a vál­lalkozók rendelkezésére.- A törvény ismeretében egyéni körzetben már nem is indultam a helyhatósági választáson, a listáról viszont bekerültem. A miniszterelnök úrnak is megír­tam, lenne-e lehetőség a köz- tisztviselői törvény módosítá­sára, mert igazságtalannak ér­zem. 26 éve dolgozom társada­lombiztosítási területen, a munkámat nagyon szeretem, a képviselőségért nem adom fel.- Testre szabott volt Önnek ez a feladat. Nagyon hiányzik?- Beletörődöm lassan, hogy így alakult. Maradtam a szociá­lis és foglalkoztatási bizottság külső szakértője.- Hogyan látja napjaink szo­ciális problémáit?- A gondokat a pénz hiánya okozza: fiatalok lakásépítési támogatása nincs. A lakásfenn­tartási támogatást megszüntette a város. Az évi kétszer adható szociális segélyt egy alkalomra korlátozták, miközben a rászo­rultságot bizonyító jövedelem- határokat lejjebb vitték.- Ön egyesületeket, családo­kat, nyugdíjasokat, hátrányos helyzetűeket támogat magán­adományaival. Miből fakad Békési Anikó: - Nagyon hir­telen belenyúltak a szociál­politikába. Lesznek olyan emberek, akiknek előbb- utóbb nincs tovább! Hacsak nem történnek módosítá­sok, ugyanis a törvények próbája mindig a gyakorlat ilyen jellegű szociális érzékeny­sége?- Természetesnek tartom, hogy aki hozzám fordul, azon segítsek. Családi indíttatásból és napi munkámból is fakad. A képviselőségről úgy gondol­koztam, hogy azt a fajta munkát felajánlom ingyen a városnak, hiszen ez egy önként vállalt szolgálat embertársainkért. Ezért fordítottam adományokra a tiszteletdíjamat.- Az önzetlen adakozás kinek- kinek magánügye. Tapasztalta ezt másoktól is környezetében?- A korábbi testületben vol­tak még néhányan rajtam kívül. Az új képviselők körében? Még nincs tudomásom róla, de bí­zom benne, lesznek nagylelkű emberek közöttük is.- A megszorító csomagról mi a véleménye?'’ wujju- Esélyegyenlőtlenség van. Akik szegényebbek, még lej­jebb csúsznak. Lesznek embe­rek, akiknek előbb-utóbb, nincs tovább! Még mindig borzasz­tóan alacsonyak a nyugdíjak. 40 évi munka után 10-12 ezer forintokat kell hogy megítél­jünk a jogszabályok alapján. Nem kevés azok száma, akik 20 év után 8400 forint minimum­nyugdíjat kaphatnak. Nem ér­tek egyet az előnyugdíj meg­szüntetésével, úgyszintén a nyugdíjkorhatár felemelésével. Tudom, csökkenteni akarják az 54 százalékos társadalombizto­sítási járulékot, de más utat kel­lene ehhez találni. Simon Cs. József (Fotó: Imre Lajos) Pillantás a város pénztárcájába A holnapi önkormányzati ülé­sen többek között tájékoztatót hallgatnak meg a képviselők Szolnok város 1995. évi költ­ségvetése végrehajtásának főbb tapasztalatairól. Az aláb­biakban e tájékoztató lényeges elemeit, pénzügyi vonatkozá­sait emeljük ki. Mint a leírtak­ból kitűnik, a pénzügyi tervben rögzített szigorú gazdasági kö­vetelmények eddig érvényesül­tek, és ennek köszönhetően biztosított a város folyamatos működése és fizetőképessége. A kiadás szigorúan meghatá­rozott volta miatt a gazdálko­dás mozgástere viszont mini­málisra zsugorodott. Pedagógusperek, pénzügyi következményekkel Az önkormányzat 1995. évi költségvetésében kiemelt fel­adat a folyamatban lévő peda­gógusperek lezárása és a bírói F-ek visszamenőleges rende­zése, valamint a jogerős bírói döntések alapján - az intézmé­nyek és fenntartó együttműkö­désével - az új besorolások pénzügyi megteremtése. A ta­valyi közalkalmazotti bérren­dezéssel a törvényi minimum­szinteket előíró bértáblázatok­nak megfelelően a város 63 in­tézményének 4068 dolgozója közalkalmazotti illetménye éves szinten 295,4 millió forint­tal növekedett. Ehhez az állami támogatás 60 százalék, a hi­ányzó részt - 116,9 millió forin­tot - az önkormányzat fedezte. A megmaradó 178,5 millió fo­rint felét az állam külön támo­gatásból, illetve az általa garan­tált kamatmentes hitelből állta. Nem támogatta viszont a tör­vény járulékos hatásait (túlóra, helyettesítés, jubileumi juta­lom), ezért az önkormányzat­nak ezt is helyi erőforrásból kel­lett megoldania. 1994-ben F kategória ügyé­ben 425-en kezdeményeztek bírói eljárást, az év végén a jogerős bírói döntések után hat intézménynél összesen hetven pedagógus esetében született megnyugtató megoldás, ehhez az önkormányzat 9,1 millió fo­rinttal járult hozzá. Az 1995-ös pénzügyi terv már számolt az újabb közalkalmazotti perek forintális vonzataival, mert 335 pedagógus ügyének rendezése az idei évre húzódott át. Ebből a közgyűlési előterjesztés idő­pontjáig 247 zárult le másod­fokon, és jelenleg 95 van fo­lyamatban. A Bokros-csomag nehéz lesz Mint a tájékoztató megálla­pítja: a feszített gazdálkodási körülmények között új helyze­tet idéz elő a kormány stabili­zációs intézkedési terve. To­vábbi tehertételként jelentke­zik a segélyezési feladatok nö­vekedése, a 25 napos táppénz, a közművelődési intézmények honoráriumkifizetéseinek tb- járulékkal való megemelése. Ezekkel szemben ugyanakkor az intézményi fizetési terhek enyhítése várható az átlagkere­set-számítás szabályainak vál­tozásaitól. Lényeges dolog, hogy a gazdálkodás folyama­tos elemzése és az egyezteté­sek hatására tartható volt az az elképzelés, hogy a költségve­tésben jóváhagyott hitel igény- bevételére az év első felében ne kerüljön sor. Bevételek, kiadások Az év első négy hónapjában az önkormányzat bevételei elér­ték az 1 milliárd 963 millió fo­rintot, a módosított előirányzat 38,2 százalékát. Ezen belül az állami hozzájárulás a finanszí­rozási rendből adódóan megha­ladja az időarányost, az áten­gedett és saját bevételek üte­mezetten állnak rendelkezésre, ugyanakkor a tőke jellegű be­vételeknél lemaradás tapasz­talható. A saját bevételek ked­vező módon járultak hozzá a gazdálkodás egyensúlyának fenntartásához, főleg a helyi adók és a lakásprivatizáció ré­vén befolyt pénzeknek kö­szönhetően. A lakásszektor bevételein belül bérlakás­eladásból 110,3 millió forint bevétel származott. A felhal­mozási és tőke jellegű bevéte­lek a várthoz közelítően alakul­tak, ezek közül a helyiségbér­leti díjak mértéke - az elszá­molási technikából adódóan - némileg elmaradt. Negyven­egy telek eladásából az ön- kormányzat 16,6 millió forint­tal gyarapodott. Ugyanakkor a Verseghy Nyomda üzletrészé­nek értékesítéséért a város még nem kapta meg a pénzét, az ügyben bírósági döntés vár­ható. Az év derekán esedéke­sek a kiemelt önkormányzati kötelezettségek (adósságszol­gálat-befizetés, intézményi in­tézkedési tervben előírt felada­tok) teljesítése, ezek finanszí­rozásához hitel felvétele szük­séges. A város hitelkérelmét a pénzintézet jelenleg bírálja el. Az év első négy hónapjában az önkormányzat kiadásokra 1 milliárd 893 millió forintot költött, ezen belül az intézmé­nyek 1 milliárd 336 millió fo­rintot, a polgármesteri hivatal 527 millió forintot használt fel. Az önkormányzat idei hitel- és kamat-visszafizetési kötele­zettségének tervezett összege 351 millió forint. Ebből a hosszú, illetve középlejáratú hitelek negyedéves törlesztését kifizették. A rövid lejáratú hi­tel visszafizetési kötelezettsé­géből a szerződés szerinti 37 millió forintos részt teljesítette, a továbbiakban 76 millió forin­tot júliusban, 117 millió forin­tot pedig novemberben kell visszafizetni. Néhány részterületről A városszépítési feladatok 14 millió forintjából eddig 1,6 millió forintot használtak fel tavaszi fásítási munkákra. To­vábbi 5 millió forint fásításra, parkosításra, 6,5 millió forint útalapok felületi lezárására, 2,5 millió forint pedig emlékmű­vek javítására, tisztítására és az ünnepekre való felkészülésre szolgál. A szociális törvény hatály­balépésével a helyi szociálpoli­tika jelentős szerepet tölt be az elszegényedés és a munkanél­küliek megélhetési gondjainak enyhítésében. Szociális és egészségügyi feladatokra janu­ártól áprilisig 93,9 millió forin­tot fordítottak. Az összesített adatok szerint 1565 fő része­sült munkanélküli-jövedelem­pótló támogatásban, összesen 31.6 millió forint összegben. Gyermeknevelési támogatást 263 fő részére folyósítottak 8,8 millió forint értékben. Ápolási díjban 156 fő részesült, erre 6.6 millió forintot fizettek ki. Közlekedési támogatásként 878 rászorult részére 17,5 mil­lió forintot fordítottak. A rend­szeres és átmeneti szociális, il­letve nevelési segély kifizeté­sei megegyeznek, az összeg egyaránt 12,3 millió forint. Az önkormányzat lakásgaz­dálkodását jelentős mértékben befolyásolják azok a központi intézkedések, amelyek egy­részt a bérlakások adás-vételét szabályozzák, másrészt azon szociális helyzetet befolyásoló áremelkedések, melyek a lakók lakásfenntartási kiadásait nö­velik. A lakásüzemeltetés és a közös költségek 22,4 millió fo­rintos felhasználása időará­nyos, viszont a karbantartásra fordított 11,5 millió forint már elérte az előirányzat csaknem 70 százalékát. A lakbértámoga­tás is túl van az időarányos mértéken, az e célra kifizetett 11,7 millió forint az évre ter­vezett összeg közel 45 száza­léka. A lakásalap várható ki­adásait jelentősen módosítja a lakásértékesítések határidejé­nek meghosszabbítása, az igénylők számának növeke­dése és az ezzel együtt járó ér­tékesítés lebonyolítási költsé­geinek emelkedése. Ezért a bonyolítási díjra szolgáló ösz- szeg kevés lehet, viszont a vár­hatóan jelentkező többletkölt­ségeket az eladásból származó, a tervezettet meghaladó bevé­tel ellensúlyozhatja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom