Új Néplap, 1995. június (6. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-20 / 142. szám

L 3.zdclS3.g A kevesebb több lehet A svájci CIBA cég üzleti stra­tégiája az ökológiai hatékony­ságon, konkrétan az anyag- és energiafelhasználás, valamint a gyári hulladék csökkentését célzó törekvéseken alapszik. Alex Karuer elnök-vezér­igazgató szerint a cég pénzügyi helyzete lehetővé teszi, hogy be­fektessen a környezetvéde­lembe, tavaly például 209 millió svájci frankot, miközben a folyó kiadások 1041 milliót tettek ki. Mintegy 2000 szakember dol­gozott azon, hogy a nagy hírű cég a korábbinál kevesebb kén­dioxidot és nitrogén-dioxidot juttasson a levegőbe. Az igazi kihívást az energia­felhasználásjelenti: bár javult az egységnyi termelési értékre vetí­tett felhasználás mutatója, ösz- szességében mégis többet hasz­náltak fel, hiszen a levegő- és vízszennyeződést ellenőrző be­rendezések maguk is egyre több energiát emésztenek föl. A környezetbarát termékek iránti igény újabb piacokat nyit­hat meg. Az elnök-vezérigaz­gató kiemelte: a csökkentett mennyiségben is hatásos nö­vényvédő szerek és az új festé­kek révén kevesebb só jut a szennyvizekbe. A svájci cég nemrég meg­kapta a Világbanktól a World Environmetal Center (WEC) aranyérmét a gyógyszervegy­iparban kifejtett innovatív tevé­kenységéért. Ő. K. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Német márka 89,81 Osztrák Schilling 12,77 USA-dollár " 125,47 ECU (Európai Unió) 165,77 Sorokban „Harc” a tévéért Az Ameritech és a Deutsche Telekom konzorciuma (Ce- Tel), valamint a TeleDan- mark cég tette a legjobb ajánlatot a cseh SPT Tele­com távközlési monopólium 27 százalékos tulajdonré­szének megszerzéséért fo­lyó versenypályázat máso­dik fordulójában - írta a Mladá Fronta Dnes című lap, a cseh gazdasági mi­nisztériumhoz közel álló forrásokra hivatkozva. Az illetékes kormánybizottság közölte, hogy befejezte a második fordulós ajánlatok kiértékelését, s Václav Klaus kabinetje még június végéig kiválasztja a pályá­zat nyertesét. A tender ere­deti tíz jelentkezőjéből ki­lenc van még versenyben: heten - három amerikai-eu­rópai konzorciumba tömö­rülve, illetve két cég - ön­álló ajánlattal. Munkanélküliség Szlovákiában Szlovákiában továbbra is csökken a munkanélküliség. A szlovák munkaügyi mi­nisztérium közlése szerint májusban az aktív lakosság 13,3 százaléka volt állás nélkül, (áprilisban 13,9 szá­zalékos volt a munkanélkü­liségi ráta). Május végén szám szerint 338 935 fő volt munka nélkül, 15 ezerrel kevesebb, mint egy hónap­pal korábban. A miniszté­rium a munkanélküliség csökkenését mindenekelőtt a szezonális munkák kezde­tével magyarázza. A ked­vező tendenciához hozzájá­rult azonban az is, hogy új munkahelyek létesültek az állami szektorban. Május végén a szlovák munkaköz­vetítő hivatalban 14 584 be­töltetlen állást regisztráltak, vagyis egy munkahelyre 23 munkanélküli jutott. Hétfőn bemutatkozott a privatizáció új vezérkara Tisztakezűek (részvény)társasága Az új privatizációs törvény meghatározza az állami vagyon magánkézbe adásának szabályait. A végrehajtásra a most létrejött szervezet, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság (ÁPV Rt.) kapott megbízást. Az új vagyonkezelő szervezet az ÁVÜ és az ÁV Rt. egyete­mes jogutódja - mondta be­mutatkozó beszédében Such- man Tamás privatizációért fe­lelős, tárca nélküli miniszter. - Az ÁPV Rt. tevékenysége kí­nálja az utolsó lehetőséget a magyar gazdaság helyreállítá­sának utolsó lehetőségeként is értelmezhető. A privatizáció sok ellenér­zést váltott már ki, de Such- man szerint lehet ezt jól, tiszta kézzel, korrektül is csinálni. A jelenleg állami tulajdonban lévő vagyon csaknem fele vár még magánosításra. Mindez azonban nem mehet a nemzet- gazdaság, a nemzeti érdekek rovására. Itt van mindjárt a legjelentősebb vagyon, a Ma­gyar Villamos Művek, mely­nek privatizálásánál parázs vita várható. Az ÁPV Rt. hosszú távú feladata az állam kezében ma­radó tulajdonrész kezelése, el­lenőrzése. A testület szerve­zeti és működési szabályzata még hiányzik, és az igazgató­ság sem teljes. A két új tag személyéről a csütörtöki kor­mányülés dönt, és akkor fo­gadják el a teljes jogú felügye­lőbizottságot is. Lascsik Attila megbízott ve­zérigazgató elmondta: a szer­vezeti átalakításnak létszám­vonzata van. Mintegy száz tisztségviselőtől válnak meg, végkielégítésük körülbelül 50 millió forint. Az ÁPV Rt. elnöke Szokat Imre, a felügyelőbizottság el­nöke pedig dr. Puskás Sándor. Bozsó Bea Visszaszorítani lehet, felszámolni aligha Fedezék: a legális tevékenység Tudjuk-e, mi az a „feketegazdaság”? Csak legyintünk, vagy szitkozódunk is, ha szenvedő alanyaivá válunk? Dr. Bencze József kormányfőtanácsost, a Miniszterelnöki Hi­vatal feketegazdaság elleni fellépést irányító gazdaságvé­delmi koordinációs titkárságának vezetőjét kérdeztük terveikről és a lehetőségekről. Az illegális gazdaságon a fe­kete termélést-elosztást, ke­reskedelmi szolgáltatást, a feketemunkát és a fekete­bankrendszert értjük. A le­gális vállalkozás is működ­het feketén, például ha keve­sebb közterhet fizet a kelle­ténél. Végül a feketegazda­ság a legalkalmasabb a tör­vénytelen úton szerzett pénz tisztára mosására, tehát szo­rosan összefonódhat a szer­vezett bűnözéssel. A Gazdaságvédelmi Ko­ordinációs Bizottság egy szűkebb operatív csoport - a rendőrség, az adó- és a vám­hivatal, a polgári biztonsági szolgálat - munkáját han­golja össze. 16 országos szervezet küldi ide képvise­lőit. Ki kell alakulniuk a munkamódszereknek, az együttműködés különböző formáinak, bevonva a nem­sokára létrejövő nemzeti bűnmegelőzési tanácsot is. Alkalmazható eszközből van elég. Mivel ma csak a jéghegy csúcsa látszik a fe­ketegazdaságból, legelőször a piac önszabályozó mecha­nizmusait kell erősíteni, magyarán, vonzó és stabil piaci feltételekkel a fekete­piac szereplőit is a legális gazdaság felé terelni. Ugyanakkor szigorúbb el­lenőrzéssel megteremthető egyfajta fenyegetettség is. Utoljára következnek a büntetőjog eszközei. Gyors és hatékony fellépés mi­előbb indokolt lenne, hiszen hazánkban ma a nemzeti jö­vedelem harminc százalék­kal lehetne több, ha a feke­tegazdaságot legális csator­nákba tudnánk terelni. Ez az arány a fejlett nyugati gaz­daságokban csupán 10 szá­zalék. Ahhoz, hogy sikert érhes­sünk el, állandó, folyamatos munkára van szükség, és arra, hogy a társadalom az intézkedők és az intézkedé­sek mögé álljon. Hegedős Eszter Kié lesz a vidék bankja? Aratás biodízelkombájnnal. Hosszú évek tesztje után már a gyakorlatban is hasz­nálják a repceolajat dízelmotorok hajtóanyagaként. Képünkön egy biodízel Claas dominátor látható tankolás közben. A hazai termelőknek a módszert még nem javasolják, fotó: in-ress KSH-jelentés a gazdaság teljesítményéről Jobb negyedév a megyében is Az idei év első három hónapjá­ban a gazdaság teljesítménye jobban növekedett, mint 1994 hasonló időszakában. A me­gyénkre is jellemző mindez, melyet a KSH megyei igazga­tósága szerint közzétett jelentés is alátámaszt. Ezek szerint az 50 főnél többet foglalkoztató ipari vállalkozások termelési értéke az első negyedévben meghaladta a 20 milliárd forin­tot, mely folyó áron 37, össze­hasonlító áron pedig 15 száza­lékkal több, mint 1994 első ne­gyedévében. A gazdasági ágak közül a feldolgozóipar vezeti a mezőnyt, legalábbis a KSH adatai szerint. Az elkészített jelentés alap­ján növekedett mind a belföldi, mind az exportértékesítés is. Az iparon belül a növekedés piaci megoszlása jelentősen eltér. Összehasonlító áron a belföldi értékesítés 3,3 százalékkal emelkedett, míg az export 46.4 százalékkal - folyó áron szá­mítva. Mindeközben a foglal­koztatottak létszáma tovább csökkent, s az ipar az első ne­gyedévben közel 28 ezer me­gyei lakosnak biztosította meg­élhetését. Ez egyébként 2 szá­zalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A bruttó átlag- keresetek növekedése 23,4 szá­zalék volt, s meghaladta az egy főre eső összeg a 30 ezer forin­tot. Ha csak a bruttó bér emel­kedését vesszük figyelembe, akkor az elmaradt az infláció­tól, mert az árak egy év alatt több mint 26 százalékkal emel­A magyar takarékszövetkeze­teket nem lehet gyarmatosítani; ott valamennyi tagnak, függet­lenül attól, mennyit fektetett be, egy szavazata van, s ilyen felté­telek közepette a nyugati pénz­emberek nem vásárolnak ban­kot - állítja Gergely Sándor, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség elnöke. Hasonló esetben a pénzinté­zeteknek legalább egy részét a nyugati országok is megtartot­ták nemzeti tulajdonban, s Ger­gely Sándor bízik abban, hogy ugyanígy a nagy hazai bankok­ból is megmarad néhány ma­gyar kézben. A 250 hazai takarékszövet­kezetnek 1,8 millió tagja van, a 2650 magyarországi banküz­let kétharmada a takarékszö­vetkezeteké, s az 1740-ből 1100 olyan településen műkö­dik, ahol más pénzintézet nincs.- Világjelenség - mondotta Gergely Sándor egy minapi ta­nácskozáson -, hogy a tisztán haszonra törekvő bankok nem mennek falura. A magyar ke­reskedelmi bankok forgalmá­nak 5,5 százaléka a takarékszö­vetkezeteké. A fejlett nyugati országokban ennek többszöröse a szövetkezeti részesedés. A la­kossági betéteknek viszont a 10, a lakossági hiteleknek pedig a 14 százalékával foglalkozik a takarékszövetkezeti hálózat. Az első negyedévben nyere­ségük 720 millió forint volt, ám a vidék fokozott elszegénye­dése miatt sem a hitel-, sem a betétállomány nem növekedett. A mezőgazdasági hitelezés­ben fontos szerepet tölt be a szövetkezeti bankhálózat: ta­valy a két évvel ezelőttinek a kétszeresét, négymilliárd forint hitelt nyújtott a gazdáknak, az idei esztendő első negyedévé­ben pedig ötvenszázalékos az időarányos növekedés. A Cenzor Bróker jelenti az értéktőzsdéről Értékpapír-utánpótlás A Budapesti Értéktőzsde múlt heti történelmében a legna­gyobb hír az volt, hogy a tőzs­deindex az elenyésző (napi 100 millió alatti) forgalom ellenére sem csökkent, sőt 1440 pontról 1460 pontra emelkedett. Több­nyire stagnáló árfolyamon vesztegették a részvényeket. Az Egis 2600 forint, a Richter 2000 forint, az Inter Európa Bank 10 ezer 700 forint, a Gra­boplast, a Globus és a Globál TH egyaránt 1400 forint körül forgott. A Danubius csütörtökig 1220 forint volt, pénteken min­den bizonnyal a levágott oszta­lékszelvények miatt 1190 fo­rintra csökkent. A Pick mérsé­kelt forgalom mellett 200 forin­tot csökkenve, a hét végére 6400 forintért cserélt gazdát. Ennél jelentősebb mértékben, bár csak 100 forinttal csökkent a Pannonplast 1220 forintra. A Prímagáz visszatornázta magát 2900 forintra. A kárpótlási jegy 240-ről fo­kozatosan 260 forint fölé emel­kedett. A hét legalacsonyabb, 20 százalékos árfolyam-emel­kedését a zártkörű tőkeemelés előtt álló Skála-részvények ér­ték el, a T sorozat 2400, az S sorozat 1800 forint lett. A tőzs­dén kívüli piacon többféle részvény, kötvény és befekte­tési jegy közeli kibocsátásról szóló hírek uralják a médiákat. A már említett Skálán kívül a Graboplast is zártkörű részvé­nyeseinek szóló, mintegy 900 milliós tőkeemeléssel rukkol elő a héten. Minden meglévő 5 darab részvény mellé egy darab jegyezhető. A Zálaeerszegi Ru­hagyár 100 milliós ÁVU-cso- mag eladása után hamarosan a tőzsdére kerülhet. Csakúgy, mint a nyár végéig tartó, több- milliárdos Postabank-rész­vénykibocsátás és az OTP rész­leteiben majd a napokban kike­rülő privatizációja. Említést ér­demel még a Hajdútej 175 szá­zalékos, a Humán 115 százalé­kos értéken történő kibocsátása, valamint az Eravis Szálloda Rt. küszöbönálló privatizációja. A közeljövőben a kárpótlási jegy további árfolyamemelke­dését eredményezheti egyfelől az, hogy több gabonaipari cég állami részének 80 százalékban kárpótlási jegyért történő érté­kesítése, másfelől újabb kárpót- lásijegy-hasznosítók alakítása. Á City KJH-n kívül ismét ringbe lép a tavaly sikeresen debütált Wesminster, ezúttal II. elnevezéssel. A Wesminster II. portfoliójában az első pillanat­tól valós vagyon is lesz, a Wesminster I.-gyel lebonyolí­tandó részvénycserék eredmé­nyeképpen. A Lombard-Hol­ding 1, valamint 2 éves futam­idejű kötvényei, valamint az Első Hazai Faktorház „Álom­kötvény” elnevezésű, szintén egyéves papírja színesíti a pa­lettát, az Államkötvények újabb 2 és 5 éves futamidejű kibocsá­tásai mellett. Kézművesek vására A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kézműveskamara ez év őszén, szeptember 15-17. között termékbemutatót és -vásárt szervez tagjai szá­mára Szolnokon. A rendez­vény elsődlegesen a piacra jutást hivatott elősegíteni, s természetesen egyúttal a me­gye kézművesei számára megmérettetést is jelent. A kamara a részvétel költ­ségeihez hozzájárul. Teszi mindezt azért, hogy a kisebb vállalkozások számára is le­hetőséget teremtsen a megje­lenéshez. A tervek szerint fodrász- és kozmetikai bemu­tató mellett az egyes szakmák eszközei és mesterei is felvo­nulnak Szolnokon, s láthat­nak az érdeklődők még mű­ködő régi gépeket, berende­zéseket. kedtek. Az építőipar teljesítmé­nye kiugróan magas szintet ért el, összehasonlító áron a tevé­kenység 60,6 százalékkal emelkedett az 1994. év első há­rom hónapjához mérten. Az építőiparban a foglalkoz­tatottak száma is emelkedett, méghozzá több mint 45 száza­lékkal. A bruttó bérek - hivata­losan - 27,2 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban, azonban még így is elmaradnak a megyei átlag bruttó bértől. Míg az ágazaton belül alig haladta meg a bér a 24 ezer forintot, addig a megyei átlag megközelíti a 29 ezer fo­rintot. Megyénkben egyébként összesen - a KSH adatai szerint - 78 719 a foglalkoztatottak száma. Tenyészállatból nincs hiány Bármennyire is válságos az ál­lattenyésztés helyzete, bioló­giai alapokból nincs hiány. A tenyészállomány kevésbé csökken, mint az állatszám. Sőt, a sertés- és a baromfite­nyészetekben inkább a növeke­dés volt jellemző - tudtuk meg dr. Neszmélyi Károlytól. A Mezőgazdasági Minősítő Intézet főigazgatója elmondta, hogy az értékes tenyészanyagot képező tehénállomány az el­múlt négy évben 280 ezerről 260 ezer darabra csökkent. Ez a visszaesés azonban jóval ki­sebb mértékű volt, mint ami­lyen a szarvasmarha-állomány egészében következett be. Ellentmondásosabb a helyzet a sertések esetében. A sertésál­lomány 1990 óta 40 százalék­kal zsugorodott, a törzskönyve­zett kocák száma viszont 22 500-ról tavaly év végéig 26 ezerre nőtt. Megvan tehát a jó minőségű, európai normáknak megfelelő sertéshús termelésé­hez szükséges tenyészanyag. Hasonló a helyzet a baromfi esetében is. 1993 óta a húshib­rid szülőpárok száma 1,7 millió ról 2,4 millióra emelkedett ta­valy az év végéig. Neszmélyi Károly szerint az agrárágazatnak juttatott - vár­hatóan július elsejétől igénybe vehető - négymilliárd forintos többlettámogatás lehetővé teszi a tenyészállatok számának to­vábbi növelését. U. G.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom