Új Néplap, 1995. június (6. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-13 / 136. szám

1995. június 13., kedd Körkép 5. oldal A közelmúltban adták át Mezőtúron a Matáv új ügyfélszolgálati irodáját. A szemre is tetszetős épület bejáratánál felszereltek egy működő távhívó készüléket, mely az utcáról bármely napszakban használható. -mészáros­A Gyermek- és Ifjúsági Alapítványnál Felújított táborokban üdülnek Több millió forintot költött az idén a szolnoki Gyermek- és If­júsági Alapítvány a balatoni táborainak felújítására. Mint Papp Gyula ügyvezető igazgató és dr. Tóta Áron kuratóriumi elnök elmondta, a felújításokkal sikerült elérni, hogy a bala- tonszepezdi egyik táboruk, amelyik eddig nem üzemelt, az idén kinyitotta kapuit. Az alapítványnak a városi ön- kormányzat úgy adta át a tá­borokat, hogy vállalják a gyermeküdültetést. így most négy táborral (két balatonsze- pezdi, egy káptalanfüredi és a tiszaligeti) rendelkeznek. A balatoni táborok faházasok, a tiszaligetiben kőépületek is vannak, így a 300 személyt befogadó táborban lehetőség van 200 személy részére téli elhelyezésre is. Káptalanfüre- den 100 pihenőt, Balatonsze­pezden 166-ot tudnak egy­szerre vendégül látni. A felújítási munkák jó ré­sze a balatonszepezdi tábo­rokban történt. Szükség volt például a faházak teljes szige­telésére, új PVC-burkolatok lerakására. Komfortosabbá tették a gyerekek szálláshe­lyeit, szekrényeket kaptak, olvasólámpát. A faházakat 8 személyesről hatra alakították át. A hangsúly azon volt, hogy a gyerekek elhelyezésének minél kulturáltabb körülmé­nyeit tudják megvalósítani. A káptalanfüredi táborban kevesebb munkát kellett vé­gezni, mivel az tábor korsze­rűbb. A jövőben azonban erre a táborra is szeretnének többet fordítani. A táborok fekvése egyébként kedvező, hiszen mindegyik pár száz méterre van a Balatontól. Az alapítvány balatoni tá­boraiban elsősorban szolnoki és Szolnok környéki iskolá­sok üdülnek. A gyerekek által befizetett térítési díjhoz még támogatást ad az alapítvány, naponta gyerekenként körül­belül 250 forintot. Szeretnék, ha minél többen vennék igénybe ezeket az üdülési le­hetőségeket. Nemcsak nyá­ron, hanem szezon előtt és után is. Erre máris akad példa, hiszen az idén 10 szolnoki is­kola szervezett a diákoknak erdei iskolát ezekben a tábo­rokban. Az alapítvány egyik célja, hogy az üdülésbe bekapcso­lódjanak a nagycsaládosok is, hiszen ők igazán rászorultak. Ennek jegyében a megyei egyesülettel már fölvették a kapcsolatot, és a nagycsaládo­sok a Tiszaligetben rendezték meg a gyereknapot. A tiszaligeti táborban egész nyáron napközis tábort szer­veztek iskolás gyerekeknek, tanári felügyelettel biztosíta­nak egész napos programot a diákoknak. A Tiszaliget ad otthont a mozgássérültek tá­borának is, amelyet a Bice- Bóca Alapítvány szervez. P. É. Új áüomásfőnök Tiszafüreden Kerekes Lajost 39 évesen, június elsejével nevezték ki a tiszafüredi vasútállomás élére. Eredetileg ugyan építő­ipari gépszerelőnek készült, ám a debreceni Mechwart András Gépipari Szakközépiskola elvégzése után a MÁV felé fordult. Kezdetben a debreceni nagyál­lomáson gyakomokoskodott, később, a MÁV tisztképző is­kolája elvégzése után, több he­lyen forgalmi szolgálatvezető beosztásban dolgozott. Idén júniusban, a balmazújvárosi állomás főnökeként tért haza Tiszafüredre, ahol hasonló fel­adatot lát el. Ebből az alkalomból beszélt munkatársunknak terveiről és elképzeléseiről a háromgyer­mekes fiatalember. „Miután nem pályázat útján nyertem el az állást, nem is ké­szítettem írásos tervet, de ez nem jelenti azt, hogy ne lenné­nek elképzeléseim. A MÁV jelenlegi helyzeté­ben ennek ellenére úgy érzem, hogy felelőtlenség lenne ré­szemről, ha jól körvonalaz­ható, időben behatárolt kon­cepciókról beszélnék. Lényegében igaz, hogy itt máról holnapra élünk, így én már akkor is elégedett lennék, ha elvégzendő feladatainkat úgy tudnánk megoldani, hogy lehetőleg mindenki abban a beosztásban és munkakörben dolgozna, amihez a legjobban ért. Ebben azonban a MÁV mostani anyagi kondíciója be­határolja a lehetőségeinket. Én azonban optimista va­gyok. Leginkább azért, mert meggyőződésem, hogy ebben a térségben - kiváltképp az idegenforgalom miatt - szük­ség lesz a karcagi és a Debre- cen-Füzesabony közötti fővo­nalakra. A legnagyobb segítséget azonban az jelentené, ha újra megerősödne a vasúti teher­szállítás. -pm­TERVEZÉSI PÁLYÁZAT A SZOLLAK, Szolnoki Lakóépület Üzemeltető Kft. tervezési pályázatot hirdet a Szolnok város tulajdonában lévő, Városmajor út 40-42. számú 32 lakásos, pince + fsz. + 3 emeletes lakóépület teljes felújítási munkáinak tervezésére, amelynek ki kell terjednie az épület: A diagnosztikai vizsgálatára, A döntéselőkészítő munkaközi terv-, A engedélyezési tervdokumentáció, A kivitelezési tervdokumentáció, A árazatlan költségvetés készítésére, | A kivitelezésének időtartama alatt tervezői művezetésre. | A feladat elvégzéséhez a SZOLLAK-nál - Szolnok, Jókai út 3. sz. alatti épületé­ben - Popovics János, műszaki vezető ad felvilágosítást személyesen, vagy az 56/377-544 telefonszámon. Részletes pályázati feladatkiírás ugyanitt június 19-től díjmentesen átvehető, ahol a pályázat elkészítéséhez az épület műszaki előzmény-dokumentációja is ezen időponttól, 20.000 Ft/áfával befizetése ellenében kapható. A metrónál Figyelmeztető sztrájk Figyelmeztető sztrájkot kíván tartani a 2-es metróvonalon a Liga konföderációhoz tartozó szakszervezet. A motorkocsi­vezetőket és a segédvezetőket tömörítő érdekvédelmi szerve­zet már ki is mondta a sztrájk­készültséget. Ennek oka, hogy kihagyták őket az igazgatósági szintű bértárgyalásból, s más járművezetőkhöz képest jelen­tősen kisebb béremelést kapná­nak idén a metróvezetők. Mindezt Knapp István, a szak- szervezet vezetője jelentette be hétfőn Budapesten tartott sajtó- tájékoztatóján. Mint elmondta, a sztrájkbizottságot már május 5-én megalakították. Magát a sztrájkot és annak időpontját a további egyeztetések sikerétől, illetve sikertelenségétől teszik függővé. A szervezése folya­matban van, s lehetséges, hogy csatlakozik figyelmeztető sztrájkjukhoz a 3-as metróvo­nalon tevékenykedő másik li­gás szakszervezet is. A kifogá­solt döntéssel kapcsolatban a munkáltató arra hivatkozik, hogy az autonómokhoz tartozó, a nagyobb létszámú kiszolgáló személyzetet, műszakiakat képviselő szakszervezettel megállapodott a béremelési mértékekről. A metróvezetők szakszerve­zetének viszont sérelmes, hogy az üzemi tanácsi választásokon igazgatósági szinten elért csak­nem 25 százalékos eredményük ellenére, illetve a rájuk közvet­lenül vonatkozó bérmértékek tárgyalására nem kaptak meg­hívót. Hogy ne legyen fennakadás a „határszemlén” Útmutató, külföldi útra készülő turistáknak Régen elmúltak azok az idők, amikor a magyar turisták még orkánkabátokkal, nejlonharisnyával és kávéval megrakodva érkeztek meg nyugati kalandozásaikból Hegyeshalomra. Persze ajándékok csomagolása, egyné­mely divatos áru hazahozatala ma is kedvenc szokása a hazai turistának. Miből mennyi vihető ki, mennyi hoz­ható be és mennyiért? Erre ad néhány felvilágosítást az alábbi írás. Személyes használatra szol­gáló tárgy engedély nélkül kivihető. Tehát: ruhák, saját ékszer, két fényképezőgép 10-10 tekercs filmmel, hor­dozható lemezjátszó, kisrá- dió, írógép, gyerekkocsi, sá­tor, kajak, kenu, két pár síléc, egy videomagnó és egy fel­vevőkamera is. Dohányosok csomagjában lehet 400 darab cigaretta, két liter szeszes ital, 20-20 deka kávé és kakaó is. S hogy éhen ne maradjanak, bepa­kolhatnak 5 kg elkészített élelmiszert, ezen belül 2 kg húsárut is. Aki ajándékot szán kül­földi rokonnak, ismerősnek, 100 ezer forint hazai értékű ajándéktárgyat vihet ki. Élő állat csak állat-egészségügyi ellenőrzés után „lépheti át” a határt. Bizonyos ajándéktárgyak külföldre szállításához, mu­zeális értékű tárgyak kivite­léhez országos múzeum en­gedélye szükséges. (Magyar Nemzeti Galéria, Országos Széchényi Könyvtár, Ipar- művészeti Múzeum stb.). Hazatéréskor érdemes számba vennie: mi mennyiért hozható be? A döntő, hogy mikor mi­nősül valamilyen mennyiség kereskedelmi jellegűnek, erre ugyanis más szabályok vonatkoznak. Nem számít kereskedelmi jellegűnek, ha egy család évente egy gép­kocsit vagy lakókocsit vásá­rol külföldön. Ugyancsak nem kereskedelmi célú mennyiségként hozható haza 1 liter égetett szeszes ital, 3 liter bor, 5 liter sör, 500 ciga­retta, 1-1 kg kávé és kakaó, illetve tea. A vám nélkül behozható tárgyak összértéke szemé­lyenként 8000 forint lehet, 14 évesnél fiatalabb gyermek esetében fejenként 2000 fo­rint. Nem érdektelen, ha tudjuk: mekkora vámot kell fizetni egy-egy megvásárolt, haza­hozott áruért? A videomagnó forgalmi értékének 11,8 szá­zaléka a vám, a videokameráé 11,7 az elektronikus számító­gépé 7,6 az irhabundáé 9,9, a szőrmebunda vámja pedig forgalmi értékének szintén 9,9 százaléka. (FEB) Bölcsődei csiki-csuki Tiszaburán Forráshiányos „esélyegyenlőség” Keddi lapszámunkban közöltük Gál Zsigmond tiszaburai alpol­gármester levelét, aki a helyi bölcsőde működésével foglal­kozott. Egy kicsi faluban gyorsan terjed a hír, így volt ez Burán is: „Zsiga bácsi be akarja zá­ratni a bölcsődét...” - így kez­dődtek mind­azok a kom­mentárok, melyek igazat adtak neki, de félve ugyan­ezt mondták az intézmény létéért aggó­dok is. Holott képviselő-tes­tületi döntés van arról, hogy idén de­cember 31-ig nem zár be az intézmény. Az ügy pikan­tériája, hogy az alpolgár­mester újsá­gunkon keresztül közölte az üzemeltetés mellett szavazó képviselőtársaival, hogy nem ismerik az önkormányzati tör­vény előírásait, sőt azt is leírta, hogy a bölcsődével kapcsolatos szabálytalanságok elvegyülnek már a többi törvénysértés kö­zött. Súlyos kijelentéseit Gál úr racionális érvekkel támasztotta alá: a normatív támogatás meg­szüntetése óta 500 ezer forint bevétel mellett 16 millióba ke­rült a bölcsőde fenntartása, ahová többségében olyan apró­ságok járnak, akiknek a szülei otthon vannak, tehát odahaza is nevelhetnék őket. Az alpolgár­mester szerint a napi 30 forint térítési díj is nevetségesen ke­vés, hiszen ezért teljes ellátást lehet Burán kapni. A levél leg­súlyosabb megállapítása vi­szont az volt, hogy a testület több tagjának érdekeltsége fű­ződik ahhoz, hogy elodázzák a bölcsőde bezárását...?! Mind­ezek mellett a hivatalnak már 4 millió forint hitelt kellett fel­vennie, a faluban nincsenek utak, kellene egy új közte­mető... Munkatársunk ezek után természetesen kíváncsi volt arra is, hogy az alpolgár­mester által „megszólítottak” hogyan reagálnak ezekre a fel­vetésekre. Gonda Tikomé képviselő, a bölcsőde vezetője:- Mi is tisztában vagyunk azzal, hogy normatív támogatás nélkül ráfizetéses a bölcsőde. Ez a normatív támogatás lesz a feltétele annak, hogy üzemel­jen-e tovább az intézmény. Legalábbis testületi ülésen úgy határoztunk, hogy ennek függ­vényében tárgyaljuk újra a kér­dést december 31-ig. Áz illeté­kes szakemberek különben jó­nak értékelik az itt folyó mun­kát. Mindemellett igaz az is, hogy körülbelül 190 három éven aluli kisgyerek van a falu­ban - többségében az etnikai kisebbség családjainál, akik közül csak húsznak tudunk he­lyet biztosítani. Ám aki itt van, az tiszta ruhát, háromszori ét­kezést, nyugalmat kap. Burán az átlagosnál többet jelent ezért a bölcsőde: a szó legszorosabb értelmében szociális és egész­ségügyi intézményt. Az az ap­róság, aki itt kapja meg a köz­ség „szociális alapjából” a „se­gélyét”, biztos, hogy hozzájut­hat ahhoz az esélyhez, ami a normális emberi léthez közelít. Aki járt már a „Dankó-sori te­lepen”, az tudja, mit jelent ez. A levéllel kapcsolatosan kü­lönben az a véleményem, hogy itt helyben, magunknak kell megoldani az ügyet. Ha a szakmai érvelés mellett, figye­lembe véve a kisebbségi gyere­kek katasztrofális szociális helyzetét s mindezekkel szem­beállítva a község anyagi lehe­tőségeit, úgy döntünk, hogy be­zárjuk a bölcsődét, akkor én is fejet hajtok a többségi akarat előtt. Igaz, hogy 28 éves böl- csődés múlttal nagyon fog fájni a szívem. Végezetül még hoz­záteszem, hogy biztos vagyok abban, hogy nem értelmeztük félre a törvényt, s nem sértet­tünk meg semmilyen paragra­fust, amikor arra szavaztunk, hogy idén még nyitva lesz a bölcsőde... Szekeres János polgármester:- Sajtóban nem kívánok fog­lalkozni a böl­csőde ügyével, mert vélemé­nyem szerint egy hatályos testületi döntést - nem az újságon keresz­tül, hanem itt, helyben kell ren­dezni. A testületi demokrácia út­mutatásai alap­ján, az esetleges ellenvélemények tiszteletben tartá­sával. Ezt mi így is fogjuk tenni, ami a bölcsődét illeti. Farkas László, a kisebbségi önkormányzat elnöke, képvi­selő:- Én természetesen annak örülnék, ha minden cigány kis­gyermeknek hely jutna a böl­csődében, mert az a 18-20 ap­róság, aki ott van, megérzi a gondoskodást. Nekünk, romák­nak csak az lehet a jövőbéli esé­lyünk, ha a bölcsődén, óvodán, iskolán keresztül a gyerekek kapnak egy viselkedési mintát. Olyan közegben nőhessenek fel, amelyben szó lehet már az esélyegyenlőségről. Az a dolog legfájóbb oldala, hogy erre nincs elég pénz. Ám ha bezár­juk ezeket az intézményeket, akkor is itt. Burán marad a fel­adat. Vagy elkerül a gyerek in­tézetbe, csavarog, betör, lop, és örökre elvész a társadalom számára. Zsiga bácsi leveléhez ezeken kívül csak annyit: én is beletörődtem abba, hogy lesza­vazták a „roma önkormányza­tot”, amikor működéséhez tá­mogatást kért. A többség véle­ménye számomra is kötelező jelleggel bír a testületben. És még valami, ami szerintem na­gyon fontos: ha egy döntés rossz, attól még lehet törvé­nyes. -percze­ők nem tehetnek semmiről /

Next

/
Oldalképek
Tartalom