Új Néplap, 1995. június (6. évfolyam, 127-151. szám)
1995-06-13 / 136. szám
1995. június 13., kedd Körkép 5. oldal A közelmúltban adták át Mezőtúron a Matáv új ügyfélszolgálati irodáját. A szemre is tetszetős épület bejáratánál felszereltek egy működő távhívó készüléket, mely az utcáról bármely napszakban használható. -mészárosA Gyermek- és Ifjúsági Alapítványnál Felújított táborokban üdülnek Több millió forintot költött az idén a szolnoki Gyermek- és Ifjúsági Alapítvány a balatoni táborainak felújítására. Mint Papp Gyula ügyvezető igazgató és dr. Tóta Áron kuratóriumi elnök elmondta, a felújításokkal sikerült elérni, hogy a bala- tonszepezdi egyik táboruk, amelyik eddig nem üzemelt, az idén kinyitotta kapuit. Az alapítványnak a városi ön- kormányzat úgy adta át a táborokat, hogy vállalják a gyermeküdültetést. így most négy táborral (két balatonsze- pezdi, egy káptalanfüredi és a tiszaligeti) rendelkeznek. A balatoni táborok faházasok, a tiszaligetiben kőépületek is vannak, így a 300 személyt befogadó táborban lehetőség van 200 személy részére téli elhelyezésre is. Káptalanfüre- den 100 pihenőt, Balatonszepezden 166-ot tudnak egyszerre vendégül látni. A felújítási munkák jó része a balatonszepezdi táborokban történt. Szükség volt például a faházak teljes szigetelésére, új PVC-burkolatok lerakására. Komfortosabbá tették a gyerekek szálláshelyeit, szekrényeket kaptak, olvasólámpát. A faházakat 8 személyesről hatra alakították át. A hangsúly azon volt, hogy a gyerekek elhelyezésének minél kulturáltabb körülményeit tudják megvalósítani. A káptalanfüredi táborban kevesebb munkát kellett végezni, mivel az tábor korszerűbb. A jövőben azonban erre a táborra is szeretnének többet fordítani. A táborok fekvése egyébként kedvező, hiszen mindegyik pár száz méterre van a Balatontól. Az alapítvány balatoni táboraiban elsősorban szolnoki és Szolnok környéki iskolások üdülnek. A gyerekek által befizetett térítési díjhoz még támogatást ad az alapítvány, naponta gyerekenként körülbelül 250 forintot. Szeretnék, ha minél többen vennék igénybe ezeket az üdülési lehetőségeket. Nemcsak nyáron, hanem szezon előtt és után is. Erre máris akad példa, hiszen az idén 10 szolnoki iskola szervezett a diákoknak erdei iskolát ezekben a táborokban. Az alapítvány egyik célja, hogy az üdülésbe bekapcsolódjanak a nagycsaládosok is, hiszen ők igazán rászorultak. Ennek jegyében a megyei egyesülettel már fölvették a kapcsolatot, és a nagycsaládosok a Tiszaligetben rendezték meg a gyereknapot. A tiszaligeti táborban egész nyáron napközis tábort szerveztek iskolás gyerekeknek, tanári felügyelettel biztosítanak egész napos programot a diákoknak. A Tiszaliget ad otthont a mozgássérültek táborának is, amelyet a Bice- Bóca Alapítvány szervez. P. É. Új áüomásfőnök Tiszafüreden Kerekes Lajost 39 évesen, június elsejével nevezték ki a tiszafüredi vasútállomás élére. Eredetileg ugyan építőipari gépszerelőnek készült, ám a debreceni Mechwart András Gépipari Szakközépiskola elvégzése után a MÁV felé fordult. Kezdetben a debreceni nagyállomáson gyakomokoskodott, később, a MÁV tisztképző iskolája elvégzése után, több helyen forgalmi szolgálatvezető beosztásban dolgozott. Idén júniusban, a balmazújvárosi állomás főnökeként tért haza Tiszafüredre, ahol hasonló feladatot lát el. Ebből az alkalomból beszélt munkatársunknak terveiről és elképzeléseiről a háromgyermekes fiatalember. „Miután nem pályázat útján nyertem el az állást, nem is készítettem írásos tervet, de ez nem jelenti azt, hogy ne lennének elképzeléseim. A MÁV jelenlegi helyzetében ennek ellenére úgy érzem, hogy felelőtlenség lenne részemről, ha jól körvonalazható, időben behatárolt koncepciókról beszélnék. Lényegében igaz, hogy itt máról holnapra élünk, így én már akkor is elégedett lennék, ha elvégzendő feladatainkat úgy tudnánk megoldani, hogy lehetőleg mindenki abban a beosztásban és munkakörben dolgozna, amihez a legjobban ért. Ebben azonban a MÁV mostani anyagi kondíciója behatárolja a lehetőségeinket. Én azonban optimista vagyok. Leginkább azért, mert meggyőződésem, hogy ebben a térségben - kiváltképp az idegenforgalom miatt - szükség lesz a karcagi és a Debre- cen-Füzesabony közötti fővonalakra. A legnagyobb segítséget azonban az jelentené, ha újra megerősödne a vasúti teherszállítás. -pmTERVEZÉSI PÁLYÁZAT A SZOLLAK, Szolnoki Lakóépület Üzemeltető Kft. tervezési pályázatot hirdet a Szolnok város tulajdonában lévő, Városmajor út 40-42. számú 32 lakásos, pince + fsz. + 3 emeletes lakóépület teljes felújítási munkáinak tervezésére, amelynek ki kell terjednie az épület: A diagnosztikai vizsgálatára, A döntéselőkészítő munkaközi terv-, A engedélyezési tervdokumentáció, A kivitelezési tervdokumentáció, A árazatlan költségvetés készítésére, | A kivitelezésének időtartama alatt tervezői művezetésre. | A feladat elvégzéséhez a SZOLLAK-nál - Szolnok, Jókai út 3. sz. alatti épületében - Popovics János, műszaki vezető ad felvilágosítást személyesen, vagy az 56/377-544 telefonszámon. Részletes pályázati feladatkiírás ugyanitt június 19-től díjmentesen átvehető, ahol a pályázat elkészítéséhez az épület műszaki előzmény-dokumentációja is ezen időponttól, 20.000 Ft/áfával befizetése ellenében kapható. A metrónál Figyelmeztető sztrájk Figyelmeztető sztrájkot kíván tartani a 2-es metróvonalon a Liga konföderációhoz tartozó szakszervezet. A motorkocsivezetőket és a segédvezetőket tömörítő érdekvédelmi szervezet már ki is mondta a sztrájkkészültséget. Ennek oka, hogy kihagyták őket az igazgatósági szintű bértárgyalásból, s más járművezetőkhöz képest jelentősen kisebb béremelést kapnának idén a metróvezetők. Mindezt Knapp István, a szak- szervezet vezetője jelentette be hétfőn Budapesten tartott sajtó- tájékoztatóján. Mint elmondta, a sztrájkbizottságot már május 5-én megalakították. Magát a sztrájkot és annak időpontját a további egyeztetések sikerétől, illetve sikertelenségétől teszik függővé. A szervezése folyamatban van, s lehetséges, hogy csatlakozik figyelmeztető sztrájkjukhoz a 3-as metróvonalon tevékenykedő másik ligás szakszervezet is. A kifogásolt döntéssel kapcsolatban a munkáltató arra hivatkozik, hogy az autonómokhoz tartozó, a nagyobb létszámú kiszolgáló személyzetet, műszakiakat képviselő szakszervezettel megállapodott a béremelési mértékekről. A metróvezetők szakszervezetének viszont sérelmes, hogy az üzemi tanácsi választásokon igazgatósági szinten elért csaknem 25 százalékos eredményük ellenére, illetve a rájuk közvetlenül vonatkozó bérmértékek tárgyalására nem kaptak meghívót. Hogy ne legyen fennakadás a „határszemlén” Útmutató, külföldi útra készülő turistáknak Régen elmúltak azok az idők, amikor a magyar turisták még orkánkabátokkal, nejlonharisnyával és kávéval megrakodva érkeztek meg nyugati kalandozásaikból Hegyeshalomra. Persze ajándékok csomagolása, egynémely divatos áru hazahozatala ma is kedvenc szokása a hazai turistának. Miből mennyi vihető ki, mennyi hozható be és mennyiért? Erre ad néhány felvilágosítást az alábbi írás. Személyes használatra szolgáló tárgy engedély nélkül kivihető. Tehát: ruhák, saját ékszer, két fényképezőgép 10-10 tekercs filmmel, hordozható lemezjátszó, kisrá- dió, írógép, gyerekkocsi, sátor, kajak, kenu, két pár síléc, egy videomagnó és egy felvevőkamera is. Dohányosok csomagjában lehet 400 darab cigaretta, két liter szeszes ital, 20-20 deka kávé és kakaó is. S hogy éhen ne maradjanak, bepakolhatnak 5 kg elkészített élelmiszert, ezen belül 2 kg húsárut is. Aki ajándékot szán külföldi rokonnak, ismerősnek, 100 ezer forint hazai értékű ajándéktárgyat vihet ki. Élő állat csak állat-egészségügyi ellenőrzés után „lépheti át” a határt. Bizonyos ajándéktárgyak külföldre szállításához, muzeális értékű tárgyak kiviteléhez országos múzeum engedélye szükséges. (Magyar Nemzeti Galéria, Országos Széchényi Könyvtár, Ipar- művészeti Múzeum stb.). Hazatéréskor érdemes számba vennie: mi mennyiért hozható be? A döntő, hogy mikor minősül valamilyen mennyiség kereskedelmi jellegűnek, erre ugyanis más szabályok vonatkoznak. Nem számít kereskedelmi jellegűnek, ha egy család évente egy gépkocsit vagy lakókocsit vásárol külföldön. Ugyancsak nem kereskedelmi célú mennyiségként hozható haza 1 liter égetett szeszes ital, 3 liter bor, 5 liter sör, 500 cigaretta, 1-1 kg kávé és kakaó, illetve tea. A vám nélkül behozható tárgyak összértéke személyenként 8000 forint lehet, 14 évesnél fiatalabb gyermek esetében fejenként 2000 forint. Nem érdektelen, ha tudjuk: mekkora vámot kell fizetni egy-egy megvásárolt, hazahozott áruért? A videomagnó forgalmi értékének 11,8 százaléka a vám, a videokameráé 11,7 az elektronikus számítógépé 7,6 az irhabundáé 9,9, a szőrmebunda vámja pedig forgalmi értékének szintén 9,9 százaléka. (FEB) Bölcsődei csiki-csuki Tiszaburán Forráshiányos „esélyegyenlőség” Keddi lapszámunkban közöltük Gál Zsigmond tiszaburai alpolgármester levelét, aki a helyi bölcsőde működésével foglalkozott. Egy kicsi faluban gyorsan terjed a hír, így volt ez Burán is: „Zsiga bácsi be akarja záratni a bölcsődét...” - így kezdődtek mindazok a kommentárok, melyek igazat adtak neki, de félve ugyanezt mondták az intézmény létéért aggódok is. Holott képviselő-testületi döntés van arról, hogy idén december 31-ig nem zár be az intézmény. Az ügy pikantériája, hogy az alpolgármester újságunkon keresztül közölte az üzemeltetés mellett szavazó képviselőtársaival, hogy nem ismerik az önkormányzati törvény előírásait, sőt azt is leírta, hogy a bölcsődével kapcsolatos szabálytalanságok elvegyülnek már a többi törvénysértés között. Súlyos kijelentéseit Gál úr racionális érvekkel támasztotta alá: a normatív támogatás megszüntetése óta 500 ezer forint bevétel mellett 16 millióba került a bölcsőde fenntartása, ahová többségében olyan apróságok járnak, akiknek a szülei otthon vannak, tehát odahaza is nevelhetnék őket. Az alpolgármester szerint a napi 30 forint térítési díj is nevetségesen kevés, hiszen ezért teljes ellátást lehet Burán kapni. A levél legsúlyosabb megállapítása viszont az volt, hogy a testület több tagjának érdekeltsége fűződik ahhoz, hogy elodázzák a bölcsőde bezárását...?! Mindezek mellett a hivatalnak már 4 millió forint hitelt kellett felvennie, a faluban nincsenek utak, kellene egy új köztemető... Munkatársunk ezek után természetesen kíváncsi volt arra is, hogy az alpolgármester által „megszólítottak” hogyan reagálnak ezekre a felvetésekre. Gonda Tikomé képviselő, a bölcsőde vezetője:- Mi is tisztában vagyunk azzal, hogy normatív támogatás nélkül ráfizetéses a bölcsőde. Ez a normatív támogatás lesz a feltétele annak, hogy üzemeljen-e tovább az intézmény. Legalábbis testületi ülésen úgy határoztunk, hogy ennek függvényében tárgyaljuk újra a kérdést december 31-ig. Áz illetékes szakemberek különben jónak értékelik az itt folyó munkát. Mindemellett igaz az is, hogy körülbelül 190 három éven aluli kisgyerek van a faluban - többségében az etnikai kisebbség családjainál, akik közül csak húsznak tudunk helyet biztosítani. Ám aki itt van, az tiszta ruhát, háromszori étkezést, nyugalmat kap. Burán az átlagosnál többet jelent ezért a bölcsőde: a szó legszorosabb értelmében szociális és egészségügyi intézményt. Az az apróság, aki itt kapja meg a község „szociális alapjából” a „segélyét”, biztos, hogy hozzájuthat ahhoz az esélyhez, ami a normális emberi léthez közelít. Aki járt már a „Dankó-sori telepen”, az tudja, mit jelent ez. A levéllel kapcsolatosan különben az a véleményem, hogy itt helyben, magunknak kell megoldani az ügyet. Ha a szakmai érvelés mellett, figyelembe véve a kisebbségi gyerekek katasztrofális szociális helyzetét s mindezekkel szembeállítva a község anyagi lehetőségeit, úgy döntünk, hogy bezárjuk a bölcsődét, akkor én is fejet hajtok a többségi akarat előtt. Igaz, hogy 28 éves böl- csődés múlttal nagyon fog fájni a szívem. Végezetül még hozzáteszem, hogy biztos vagyok abban, hogy nem értelmeztük félre a törvényt, s nem sértettünk meg semmilyen paragrafust, amikor arra szavaztunk, hogy idén még nyitva lesz a bölcsőde... Szekeres János polgármester:- Sajtóban nem kívánok foglalkozni a bölcsőde ügyével, mert véleményem szerint egy hatályos testületi döntést - nem az újságon keresztül, hanem itt, helyben kell rendezni. A testületi demokrácia útmutatásai alapján, az esetleges ellenvélemények tiszteletben tartásával. Ezt mi így is fogjuk tenni, ami a bölcsődét illeti. Farkas László, a kisebbségi önkormányzat elnöke, képviselő:- Én természetesen annak örülnék, ha minden cigány kisgyermeknek hely jutna a bölcsődében, mert az a 18-20 apróság, aki ott van, megérzi a gondoskodást. Nekünk, romáknak csak az lehet a jövőbéli esélyünk, ha a bölcsődén, óvodán, iskolán keresztül a gyerekek kapnak egy viselkedési mintát. Olyan közegben nőhessenek fel, amelyben szó lehet már az esélyegyenlőségről. Az a dolog legfájóbb oldala, hogy erre nincs elég pénz. Ám ha bezárjuk ezeket az intézményeket, akkor is itt. Burán marad a feladat. Vagy elkerül a gyerek intézetbe, csavarog, betör, lop, és örökre elvész a társadalom számára. Zsiga bácsi leveléhez ezeken kívül csak annyit: én is beletörődtem abba, hogy leszavazták a „roma önkormányzatot”, amikor működéséhez támogatást kért. A többség véleménye számomra is kötelező jelleggel bír a testületben. És még valami, ami szerintem nagyon fontos: ha egy döntés rossz, attól még lehet törvényes. -perczeők nem tehetnek semmiről /