Új Néplap, 1995. május (6. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-06 / 105. szám

8. oldal 1995. május 6., szombat Körkép Megyénk a front alatt és a front után (1.) Menekülés - kétkedve bizakodó hangulatban Az emberiség évezredekkel ezelőtt is tudta már azt, hogy jaj a legyőzötteknek. 1944-ben, a front közeledtével megyénkben is sokan gondoltak erre. Kapkodva összeszedett holmijaikkal azzal a megalapozatlan, halovány reménnyel keltek útra, hogy a Tiszán s főleg a Dunán nem csap át a háború tüze. Kétkedve is bizakodó hangulatukat táplálta az akkori rendszer valamiféle titkos fegyver bevetését s annak következ­tében háborús fordulatot hirdető politikája. S amellett hatá­rozott utasítása egy-egy település kiürítésére. A menekülök bizonyára hittek abban is, hogy visszatértük után ismét birtokba vehetik elhagyott értékeiket. A gyakorlat közismerten mást bizonyított. Tábornok a bakon A nagybirtokosok, a gyárosok, a szélsőjobboldali politikusok, a vezető köztisztviselők mene­külése magától érthető volt. A kisemberek útra kelése ke­vésbé. Nekik nem sok veszte­nivalójuk volt, mégis sokan menekültek a semmibe. Útju­kat látványosan festi le a kisúj­szállási Borús József: „Az országúton menekülők vonultak nyugatnak, jármű­vekkel, sokan gyalogszerrel. Láttunk olyan parasztkocsit, elég gyenge lovakkal, amely­nek a bakján egy idősebb ma­gyar tábornok ült, egyenruhá­ban. De elhaladt ott sokezernyi szovjet hadifogoly is, farkasku­tyás német őröktől kísérve, ápolatlanul, borostásan, sokan közülük sebesülten, rongyosan és főleg éhesen. Ha az út mel­lett ehető vagy ilyennek vélt ételmaradékot, kény ér darabot, kukoricát láttak, felszedték." Czeczey Szűcs Sándomé a Vezsenyi Krónikában - többek között - így fest korhű képet: „Reverendás katolikus pap kis kocsin tolta a templom ér­tékeit, edényeket, szőnyege­ket." Kupái István, volt mezőtúri hi­vatásos tűzoltó így foglalta össze a kiürítési parancs teljesítését: „Nem volt más választásunk, mivel a laktanyába előző na­pon beszállásoltak egy század csendőrt, s az ellenállás értel­metlen lett volna ... többen a családjukat is magukkal vitték. A Rába gépjármüfecskendő tartályába málháztunk fel.” A lakosság elemi érdeke lett volna, hogy otthon maradva védje anyagi javait. A hatósá­gok ennek ellenkezőjére buzdí­tották az embereket, s maguk is menekültek. Karcagon például 1944. ok­tóber 8-án jelentek meg a város kiürítését meghirdető plakátok, s aznap délben már nem volt közigazgatás a városban. A lakosság menekülésre kényszerítő félelme - a város fontos ipari-közlekedési hely­zete miatt - főleg Szolnokon volt megalapozott. A megye Tiszától keletre eső területén 1944. október 6-a és október 31-e közötti időben dúltak a harcok, de a folyótól nyugatra eső részeken sem volt zavartalan az élet. Azokon a meg-megújuló légi­támadásokkal kellett szá­molni. Emiatt több mint harminc­ezer szolnoki kényszerült lak­helye elhagyására. Ők elsősor­ban a várost övező tanyavilág­ban kerestek oltalmat. Aggodalmuk nem volt alap­talan, hiszen a bombázások következtében Szolnokon mintegy ötszáz lakás romba dőlt, ötszáz pedig lakhatat­lanná vált. A Szolnokról kitelepültek a front elvonulásával (ez a me­gye Tiszától nyugatra eső terü­letén 1944. október 29-e és no­vember 17-e között történt), fokozatosan visszatértek lakhe­lyükre. 1944 decemberének közepén már tizennégyezerre becsülték a város lakosainak létszámát. Kitelepített falvak Az önkéntes menekülés mel­lett, a harci cselekmények mi­att a lakosság szervezett kite­lepítésére is volt több példa. Tiszaföldvár lakosságát pél­dául 1944. november elején te­lepítették ki a szőlőkbe. 1945. január elejéig ott kellett tartóz­kodniuk. Varga Lajosné feljegyzése szerint visszatérésükkor azt ta­pasztalták, hogy az értékesebb holmiknak lábuk kelt, s a laká­sok húsz százaléka tönkre­ment. A tiszakürtiek 1944 ok­tóberének közepétől 1944. no­vember 5-éig ették a kitelepí­tettek keserű kenyerét. A jászladányiak sem marad­hattak otthon. Őket 1944. de­cember 24-től 1945. március 16-ig terjedő időre - telepítet­ték a szomszédos községekbe. A jászladányi főjegyző ezt írta: „A kilakoltatásra 24 órai időt kapott a lakosság. Köze­lebbről vasárnap reggel 7 órá­tól hétfőn reggel 7 óráig, ma­gyar időszámítás szerint. Ez az idő azonban nem állott a la­kosság 10 százalékának sem rendelkezésére, mert az egyes katonai csoportok már vasár­nap 9-10 órakor sok helyen el­foglalták a lakásokat1, s a ház lakóinak azonnal el kellett hagyni lakásukat. Nemcsak az idő volt tehát rövid, hanem igavonó hiányában oly keveset - sok helyen még egyhavi élelmet sem - tudtak a ta­nyákra, szomszéd községekbe kiszállítani, hogy az élelemnek is nagy része: búza, árpa, ten­geri, napraforgó stb. termény a község belterületén, a kiürített részen maradt." Azoknak sem volt gyöngyé­letük, akik eljutottak nyugatra, és megúszták a harcokat. Jó ré­szük sorsa lényegében meg­egyezett az angolok fogságába került magyar katonákéval. Dr. Várhelyi Béla szolnoki orvos így írt erről: „ .. átköltöztünk Villachba, onnan pedig Weissenstein község határába, ahol a sza­bad mezőn táborozik vagy kétezer ember. Katonákat esetleg szabad így bezárni, de gyermekeket és nőket nem. Se­hogy sem fér össze ez az eddig tapasztalt angol emberiesség­gel." Kiszolgáltatottság, éhezés A menekültek körében a ki­szolgáltatottság, az éhezés, szenvedés sokszor másodla­gossá tette az emberi méltósá­got. Dr. Várhelyi Béla így írt erről: „Az angolok nem túl barát­ságosak a „foglyokhoz" - in­kább a nőkkel kacérkodtak, és csokoládéért, konzervért köny- nyen le is veszik őket a lábuk­ról. Az egyik angol kijelentése nem túl hízelgő a magyar nőkre: Ha ez a társadalom el­itje, milyenek lehetnek az ott­hon maradottak?” Hogy milyenek voltak az itthon maradottak? Tiszta szívűek, akik minden szenvedés, megpróbáltatás el­lenére őrizték az otthon mele­gét, ami - írásunk további ré­szeiből is kiderül - sokszor emberfeletti helytállást köve­telt meg tőlük. (Folytatjuk) Simon Béla Urad Pitt, napjaink egyik legtehetségesebb és legkereset­tebb színésze, aki a Szenvedélyek viharában Tristan szere­pét játssza. A filmet a szolnoki Nemzeti filmszínház mutatja be hamarosan. AII. szolnoki nemzetközi kiállítás és vásár kulturális programja Május 10. (szerda) 10 óra:- Megnyitó- Szalay Quartett- „Nosztalgia egy gitárral” - Dudás Zoltán műsora- Berebora Ferenc nemzet­közi sakkmester sakkszimul­tánt játszik Május 11. (csütörtök) 10 óra:- Margaréta Bábszínház- „Reneszánsz táncdallamok és madrigálok” - a Kodály is­kola reneszánsz együttesének műsora- Vadvirág Néptáncegyüttes (a Szandaszőlősi Általános Iskola együttesének műsora)- Big Band együttes (a Bartók Béla Zeneiskola együttese) Május 12. (péntek) 10 óra:- „Utazás Meseországba” - a Cé-Có együttes zenés gyer­mekműsora- Vadvirág Néptáncegyüttes- A Cé-Có együttes gyer­mekműsora- Big Band együttes- Divatbemutató (Szemők Anna divattervező ruháiból)- A Szalay Quartett műsora Május 13. (szombat) 10 óra:- A Cé-Có együttes gyer­mekműsora- Divatbemutató (Szemők Anna divattervező ruháiból) 14 óra:- „Vidám zenés összeállítás”- Bajor Imre műsora 15 óra:- „LGT-től a Patikáig” - Somló Tamás műsora- A Tisza Táncegyüttes mű­sora Május 14. (vasárnap) 10 óra:- Pavane történelmi tánccso­port 14 óra:- Éles István és Horváth Szilveszter vidám műsora- Origó együttes (A programokat minden esetben a szabadtéri színpa­don rendezik meg.) Magyar Államkötvény 1997/0 A kamat mindig több, mint az infláció A Magyar Államkötvény 1997/0 tel­jesen új konstrukciót kínál. Kényel­mes befektetésre vágyik? A Magyar Államkötvény 1997/0 speciális ka­matozási rendszere biztosítja, hogy az Ön pénze akkor is megtartsa ér­tékét, ha idejét nem szeretné folya­matosan újabb lehetőségek felkuta­tásával tölteni. A Magyar Államkötvény 1997/0 in­telligens befektetés, hiszen kamata követi az inflációt. A mostani, gyakran változó gazda­sági körülmények között a kamatok alakulását nehéz előre kiszámítani. Ez különösen a hosszú távú befek­tetéseknél jelenthet problémát. Ezért a Magyar Államkötvény 1997/0 kamatai nem előre megha­tározottak, hanem a fogyasztói ár­index alakulásához kötöttek. A ka­mat tehát az előző évhez mért, a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett hivatalos fogyasztói árin­dex, plusz 2%. Ez azt jelenti, hogy az Ön befektetésének kamata min­dig 2%-kal meghaladja az inflációt. így pénze biztosan megőrzi értékét. Jegyzés: 1995. május 8-tól 12-ig. Futamidő: 2 év Törlesztés névértéken: 1997. május 17. Kamatfizetés: 1996 május 17-én és 1997. május 17-én. Befektetése mindig biztonságos A Magyar Államkötvény 1997/0 visszafizetéseire és kamataira az ál­lam teljes körű, soha el nem évülő garanciát vállal. így pénze tökéletes biztonságban van. Pénze mindig elérhető A Magyar Államkötvény 1997/0 - mint az eddig kibocsátott államköt­vények többsége - a jegyzést köve­tően másodlagos forgalomba kerül. Ez azt jelenti, hogy futamidő alatt is napi árfolyamon adható és vehe­tő. Ön eladhatja a tőzsdén, a Ma­gyar Nemzeti Bank és az OTP Bank fiókjaiban, valamint egyes forgal­mazóknál. Megvásárlása pedig a tőzsdén, a Magyar Nemzeti Bank fi­ókjaiban, valamint az értékpapír forgalmazóknál lehetséges. Forgalmazó- és kifizetőhelyek: MNB Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Igazgatósága Szolnok, Magyar u. 8. • Cooptourist Rt. (a New York Broker Budapest Kft. Ügynökeként) Szolnok, Szapári u. 31. A kamat mindig több A TÖBBSZÖRÖS BIZTONSÁG

Next

/
Oldalképek
Tartalom