Új Néplap, 1995. május (6. évfolyam, 101-126. szám)
1995-05-06 / 105. szám
1995. május 6., szombat Hazai Tükör 3. oldal Az Hozsanna helyett-z anyák napja számomra a legszebb, legméltóságteljesebb ünnep. Az anya, aki életet ad akár a sajátja árán is, az anya, aki óvja-vigyázza gyermekét, az anya, aki szíve minden melegével körberagyogja a családot - maga a teremtés csodája! Ez a nap az övék, róluk és értük szól. Gyönyörű fotók jelennek meg nőkről, akik szívük alatt hordják az univerzumot, műsor készül, s köszöntők tömege születik. Azonban. Készült egy felmérés háromszáz általános és középiskolás gyerek bevonásával. Ennek alapján a kicsik negyede kipróbálta már a nikotint, az alkoholt és a kábítószert. A nagyobbacskáknak hatvan százaléka vallotta, hogy élete során legalább egyszer hozzányúlt ezekhez a szerekhez. Tudom, persze, hogy az anyák többségének a mosás, főzés, vasalás, takarítás mellett ott a munkahely, sokan úgy érzik, nincs mindig idejük a gyermekekre, fáradtak és türelmetlenek, amikor elsóhajtanák nekik a bánatukat, vagy éppen úgy érzik, a magány szétrágja a lelkűket, hogy végül csak a menekülés, a kábítószer marad. A megismételhetetlen csoda, életünk folytatása a gyermek. Vannak asszonyok, akiknek sohasem adatik meg. Pedig a lelkűket is eladnák érte. Akiknek csak a teste meddő, lelkűk tele van áhítattal, a gyermek utáni vágyakozással. Hogy a már megszületettnek mit tartogat a sors, az az anyákon is múlik. A világban oly sok a fájdalom. Az első lépések bizony néha gyötrelmesek. Tisztelet és megbecsülés mindazoknak, akik a fájdalom, kín és szegénység ellenére a legnagyobb kinccsel ajándékozzák meg gyermeküket, az élet csodájával, a szeretet mámorával: önmagukkal. Csabai Ágnes Már az unokái is „angyalbőrbe” bújnak A katonamama Öt bevonulás, ugyanannyi telesírt zsebkendő, majd öt részre porciózott kétévnyi aggódás és féltés, amit csak Feri, Miklós, József, Pista és Laci kimenőruhás kopogtatása tudott csillapítani. „Édesanyám, hazajöttem.” Aztán több száz levél, havonta csomag - hazaival és megbúvó ötven, száz forintokkal, míg jött a híradás: „Tessék küldeni a civil ruhát!” Qrosz Jánosné, Erzsiké néni 1945-ben Beregszászról került Karcagra. Követte férjét, aki mellett egész életében dolgozott, hogy jusson a gyerekeknek. Hat fiút - János a szeme miatt nem szolgálhatta a hazát- és öt lányt nevelt tisztességre és becsületre. „Néha csak két-három órára hajtottam le a fejem” - emlékezik Erzsiké néni, a katonamama, akinek már az unokái közül is többen angyalbőrbe bújtak. Gyermekeit „szétszórta” az élet, de József és István Karcagon maradt. Most József családja viseli gondját, akikkel egy fedél alatt él. * Erzsiké néninek tegnap ismét elő kellett vennie a zsebkendőjét, hiszen meghatotta a megyei hadkigészítő parancsnokság figyelmessége: anyák napja alkalmából emléklappal- s benne némi nyugdíj-kigéOrosz Jánosné, öt katona- fiú anyja szítéssel - köszönték meg neki, hogy öt fiúgyermeket adott a haza védelmére és szolgálatára. Ugyanezt a jutalmat vehette át, öt katonafiú fölneveléséért, a karcagi városházán özv. Szabó Györgyné karcagi és özv. Hajnal Mihályné tisza- szőlősi katonamama, míg özv. Ivánfi Istvánnét szolnoki betegágyánál érte ugyanez a tisztesség. A jászkiséri Farkas Józsefné (hét katonaviselt fia után) és a jászberényi özv. Hoffer Fe- rencné (öt fia után) a budapesti ünnepségen vehette át a kitüntetést, a fegyvemeki Baksai Józsefnét pedig a BM illetékesei köszöntötték, mivel öt fia közül négy határőrként szolgált. -p„Emese álma” vetélkedő Két megyei csapat az országos döntőben Az „Emese álma” - mítosz és történelem vetélkedő második évébe lépett. A honfoglalás 1100. évfordulóján befejeződő verseny országos döntőjébe jutásáért folyt a küzdelem tegnap Szolnokon, az Abonyi Úti Általános Iskolában. A j Honismereti Szövetség szervezésében és szponzorálásában létrejött versenyen a megyéből tíz iskola csapata vett részt. A gyerekek magas szintű tudásról adtak számot a feladatok során; volt totó, villámkérdés és önállóan előadott műsorszám is. Mint azt Dabasiné Valkai Mária népművelő játékvezető elmondta, a versenysorozat célja a gyerekek érdeklődését felkelteni az olvasás iránt, erősíteni bennük magyarság történelmének ismeretét. Ám haszna a közösségi szellem erősítésében, az önként vállalt tehetség- gondozásban, a rejtett képességek felszínre hozatalában is megmutatkozhata. Áz országos döntőbe jutott a tiszaföldvári Hajnóczy József Gimnázium és Humán Szakközépiskola - Tóth Anett, Kormos Enikő és Perjési József által alkotott - csapata, felkészítő tanár: Marton Istvánné és másodikként a szolnoki Abonyi Úti Általános Iskolából Modla Ágnes, Gál Judit és Fábián Andrea. Felkészítő tanár Béres Mária. A hit hitetlen tanúja A Bibliának a föltámadt Jézusról szóló beszámolói sorában igen jelentős helyet foglal el a János-evangélium 20. fejezetében található leírás, amely a „hitetlen” Tamás esetét beszéli el. Tamás apostol, Jézus egyik tanítványa nem volt ott, amikor Jézus először jelent meg tanítványainak, de a többiek beszámoltak neki róla. O azonban azt válaszolta, hogy csak akkor hiszi el, ha láthatja és érintheti Jézus sebhelyeit, és az oldalán lévő, lándzsa ütötte sebbe teheti a kezét. Pontosan úgy beszél, mint egy mai hitetlen, aki csak azt akarja elhinni, amit lát. Nyolc nap telt el, és újra megjelent Jézus, de akkor már Tamás is ott volt. Jézus pedig semmit sem kérdezve hozzá fordult, és felszólította, hogy amit kívánt, tegye csak meg nyugodtan, és ne legyen hitetlen, hanem hívő. Tamás ekkor boldogan kiáltotta: „Én Uram, én Istenem!” Mi történt itt? Az az igazság, hogy Tamás nem volt hitetlen, legalábbis nem zárkózott el a hit elől, amikor a többiek beszámolóját hallgatta. De bizonyosságot akart szerezni arról, hogy valóban a keresztre feszített Jézus jelent meg föltámadása után övéinek. Ebből adódott furcsa kívánsága (látni és érinteni sebhelyeit), mert így tudta azonosítani a feltámadottat a keresztre feszítettel. Hogyan jutott eszébe ilyesmi? Hát onnan, amit a Bibliának ez a kis odavetettnek tűnő, de azért nagyon fontos, Tamásra vonatkozó megjegyzése sejteni enged: „Tamás, akit Ikernek hívtak”. Ezt a melléknevet csak azért kaphatta, mert hozzá hasonló ikertestvére volt. Arra gondolhatott hát, hogy hátha Jézusnak is volt egy ikertestvére (csak nem mondta) vagy egy alteregója, hasonmása, aki most Jézusnak „adja ki magát”. (Okos ember volt ez a Tamás, meg kell hagyni!) Ha azonban tényleg Jézus jelent meg, akkor rajta kell lennie a sebhelyeknek, így is volt! De nem ez győzte meg őt! És nem arra vonatkozik a hite, hogy Jézus újra él! Hanem arra, hogy Jézus: Isten, Isten Fia. Hiszen nem azt mondja: „Én Jézusom”, hanem azt: „Én Istenem!” Vagyis abban hisz, amit szemével sohasem láthat és kezével sohasem érinthet (ebben az életben): Jézus istenségét Istennel való azonosságát hiszi. Honnan ez a hite? Isten ajándéka a hit, de elfogadása az emberen is múlik, az értelem belátásán és az akarat elfogadásán. Amikor Jézus megjelent. Tamás megdöbbenve hallotta, hogy Jézus ismeri az ő kételyét, amit a többieknek akkor mondott, amikor Jézus nem volt ott látható módon (és utána sem beszélt erről senki Jézussal), akkor jött rá, hogy Jézus tudja azt, amit csak Isten tudhat, és jelen van, mint Isten. Vagyis igaz, amit Jézus önmagáról állított, és amiért életét adta (hiszen ennek alapján ítélték halálra), hogy ő Istennel egyenlő, ő az Isten Fia. Ekkor dönti el, hogy hisz benne, ekkor adja át magát a Föltámadottnak, és lesz tanúja egy életen át. Tanúja annak is, hogy a hit nem ellentétes a gondolkodással, és nem egyenlő a hiszékenységgel. De annak is tanúja, hogy csak abban lehet és érdemes hinni, ami szemmel nem látható. Mert ott van a lényeg. Kárpáti Sándor római katolikus lelkész Ajászok napját ünnepelték 40 érce Jászjákóhalnián 1991 óta ünnepük meg május 6-án a jászok napját. Idén a redemptio 250. évfordulóját együtt ünnepük a jászok és a kunok Kiskunhalason. így a jákóhalmi ünnepséget tegnap rendezték meg. Á jászok emléktáblája előtt Fodor István polgármester köszöntötte az ünneplőket, köztük Szekeres Imrét, az Alsó-Jászság és dr. Kis Zoltánt, a Felső-Jászság parlamenti képviselőjét. A Jászok Egyesülete, a helyi ön- kormányzat, a gazdakör és a KDNP koszorúit helyezték el az emléktáblánál. A közösségi házban folytatódott a rendezvény, ahol „Jász- jákóhalmáért” díjak átadására került sor. A falu elismerését idén az 50 éves Béke Vadász- társaság kapta, s elnöke, Sza- bari István vette át. A másik kitüntetett dr. Gyurkó László nyugalmazott állatorvos, a község köztiszteletben álló polgára. Az általános iskolások műsorát követően nyílt meg a helyi iparosok munkáit bemutató kiállítás. A híres jákóhalmi iparosok közül néhány asztalos, Szent Flóriánra emlékeztek a tűzoltók Flóriánra, védőszentjükre emlékeztek tegnap délben megyénk tűzoltói Szolnokon, a Technika Házában. Ezúttal sokkal inkább a korántsem biztató helyzet értékelésével, mintsem az önfeledt ünnepléssel telt ez a jeles óra. Mint majdnem mindenkit, a tűzoltó-parancsnokságokat is egyre inkább sújtják az anyagi gondok. Az sem volt véletlen tehát, hogy az országos vezetők a szűkös lehetőségek tudatában ez évben a központi ünnepség mellőzéséről döntöttek. Az országos parancsnok úgy rendelkezett, hogy azt a pénzt, amit az ünnepségre fordítottak volna, inkább a legjobban dolgozó munkatársak jutalmazására használják fel. Erre valóban sokkal nagyobb szükség van, hiszen a tűzoltóságnál dolgozók családjainak mintegy 85 százaléka él a létminimum alatt. Természetesen nemcsak a személyes gondok nyomasztják a szervezetet, a pénztelenség veszélybe sodorja e nélkülözhetetlenül fontos tevékenység egészét. A folyamatosan Az ünnepségen jó n»-hányán vehettek át a megyei parancsnoktól jutalmat; képünkön Fehér László törzszászlóst érte éppen ez a megtiszteltetés. fotó-, barna átalakuló tűzoltóság mára teljesítőképességének határára ért, nélkülözhetetlenné vált a külső segítség. A jövőkép tehát nem túl rózsás, így hát nem is csoda, hogy ezúttal az emlékezés kapott nagyobb hangsúlyt. Emlékeztek azokra, akik nem futamodnak meg a természet erői elől, hanem zokszó nélkül teljesítik kötelességüket. A tűzoltók közül többen kaptak dicséretet, szerény jutalmat, illetve más elismerést. A legrangosabb kitüntetést Bori István tűzoltó őrnagy kapta, őt a köztársasági elnök a Magyarországi Köztársasági Ezüst Érdemkereszt Katonai Tagozatával tüntette ki. H. Gy. cipész, szűcs és szőrmekészítő valamint női szabó mutatta be legszebb munkáit. A sportpályán a III. népi gyermekjátékok olimpiájának jászsági elődöntőjére gyülekeztek a résztvevők. Jászapáti, Jászárokszállás, Jászdózsa és Jászboldogháza általános iskoláinak csapatai mérték össze tudásukat pilinckázásban, csül- közésben, bakugrásban, zsákban futásban. A jászok napját Jászfénysza- ruban is megünnepelték. A helybeli általános iskola, a Fényszarusiak Baráti Egyesülete, a Jászfényszaruért Alapítvány és a helyi önkormányzat a Jászok és a Jászság története címmel vetélkedőt hirdetett a redemptio évfordulója alkalmából. A városi döntőre e napon került sor. Az iskola falán elhelyezték Szeleczki Lajos réz domborművét, mely a redemp- tiót szimbolizálja. Á redemptió- ról Lantos Péter tanár, a Jászfényszaruért Alapítvány kuratóriumának tagja emlékezett, majd a Napsugár Gyermekszínpad műsorára került sor. KE Nem számítanak menekülthullámra A krajinában kiújult harcok után valamelyest növekedett a nagyatádi átmeneti szálláson menedéket kérők száma, de egyelőre nem számítanak nagyobb menekülthullámra - közölte az MTI munkatársával Horváth Lajos, a tábor vezetője. A táborban bosnyákok tartózkodnak a legnagyobb számban, de egyre több a koszovói albán is. A nagyatádi táborban, ahol összesen 2800 menedékesnek tudnak szállást és ellátást nyújtani, jelenleg 1230-an élnek. ' " (MTI) Emlékbizottság a fővárosban Schiffer János főpolgármester-helyettes elnökletével tegnap megtartotta alakuló ülését a Budapesti Egyesítési Emlékbizottság. A testület feladata, hogy előkészítse a Pest-Buda- Óbuda egyesítésének 125. évfordulójára 1998-ban szervezendő ünnepi eseményeket. (MTI) Tegnap a megyeházán kezdődött az a tudományos emlékülés, amelyet a Hetényi kórház urológiai osztálya tartott, fennállásának 40. évfordulója alkalmából. Az ország minden részéről érkezett szakembereket Iváncsik Imre, a megyei önkormányzat elnöke, dr. Lengyel Györgyi, a szolnoki polgármesteri hivatal főosztályvezetője, dr. Varga Gábor, a Hetényi Géza kórház igazgatója, valamint az Országos Urológiai Intézet és a Magyar Urológusok Társaságának képviselője üdvözölte. Az osztály történetét dr. Czeczon Zoltán főorvos foglalta össze. Az első időkben rendkívül elhanyagolt betegek érkeztek az osztályra, hiszen az urológiai ellátás még gyerekei*- pőben járt, az eszközök és műtéti eljárások á' jhÁL'tóhérosé- gekhez viszonyítva kezdetlegesek voltak, ezért az ápolási idő rendkívül hosszúra nyúlt. Ma már az osztályon sok korszerű eljárást alkalmaznak, és mint dr. Samodai László osztályvezető főorvos előadásából megtudtuk, modem endoszkópos eljárással már több operációt végeznek, mint hagyományos módon. Kötetlen beszélgetés az emlékülés szünetében Országos asztmanap Hazánkban az asztmás betegek száma évente 5-6 ezerrel nő, s az asztma az egyik leggyakoribb betegségnek számít. Az asztmások és a szénanáthások tünetei gyakrabban jelentkeznek tavasszal és a nyár közeledtével, mivel megszaporodnak a természetes eredetű kiváltó okok. Az asztma elleni védekezésről, a megelőzés tudnivalóiról, illetve a betegséggel való együttélés „tudományáról” tájékoztat az a nyílt asztmanap, amelyet vasárnap 10 órától a Kertészeti és Élelmiszer-ipari Egyetem és a Glaxo Kft. támogatásával rendeznek meg Budapesten az egyetem dísztermében, s amelyen többek között a tüdőgyógyászszakma vezető szakemberei és az asztmás betegek közvetlen találkozására nyílik lehetőség. Egy napon át családok is kaphatnak felvilágosítást és tanácsot, valamint gyakorlati lehetőséget az asztmával kapcsolatban. Sok érdekes program várja a megjelenő asztmás és nem asztmás gyerekeket. így többek között a Família Kft.-bői jól ismert Xantus Barbara és Csonka András foglalkozik velük, valamint fellép Levente Péter is. Ezenkívül asztmatoma, játékok, rajzverseny is szerepel a programban. Ugyancsak ekkor szerveződik meg az Asztmás Betegek Országos Szövetsége, mely alakuló közgyűlését az asztmanapon tartja.
